Kanadai Magyar Munkás, 1946. január-július (17. évfolyam, 25-52. szám)
1946-05-30 / 46. szám
f1. OLDAL KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1946 MÁJUS 30. CSÜTÖRTÖK A BEL- ÉS külpolitikai válság nyomasztó légkörében ült öszsze az Osztrák Kommunista Párt húsvéti pártnapja. A 13-ik pártnap Bécs legnagyobb hangversenytermében, a Grosses Konzerthausban a vidéki és fővárosi kiküldöttek százain kívül az összes szomszédállamok kommunista pártjainak megbízottjait, az osztrák politikai, tudományos és művészeti élet képviselőit is egyesítette. »Kelet és Nyugat együttérzésének felében« — ezt a büszke feliratot nyomtatta négyhasábosan a párt hivatalos lapja beszámolója élére. Tényleg, Kelet és Nyugat adtak találkozót egymásnak a romokban heverő Bécsben. Michel Herr kapitány, aki a francia párt küldöttségét vezette, Maszlarics tábornok a jugoszláv párt és Marenko, a szerb párt küldötte mellett ült. Donco Terpesev tábornok, államminiszter, a bulgár partizánmozgalom egyik vezére, a népi Bulgária Munkáspártjának együttérzését hozta. A magyar párt küldöttségét Révai József képviselő, a Szabad Nép főszerkesztője vezette. » ÜZENETEK - ÜDVÖZLETEK Nagybritánia Kommunista Pártjának főtitkára, Harry Pollit csak sürgönyt küldhetett maga helyett. A felolvasott sürgöny tartalma a következő: »A brit kormány kijelentette, hogy az osztrák kormány részéről semmiféle felszólítást nem kapott arra vonatkozólag, hogy a brit EP egy kiküldöttjét Ausztriába engedje. Addig, amíg a Labour Party képviselői bejárják Európát, hogy a szocialisták és kommunisták egységét megzavarják, a kommunisták kiküldöttének megtagadták a lehetőséget, hogy pártnapotokon résztvegyen.« TALMIRO Togliatti, az olasz párt vezértitkára, az olasz kormány tagja, szintén sürgönyt küldött: »Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítésére folyó kampányunk lehetetlenné teszi számunkra egy küldöttség menesztését, amely 13-ik pártnapotokon résztvenne.« A svájci Munkapárt nevében Hofmaier írja: »13-ik pártnapotok alkalmából testvéri üdvözletünket küldjük.« Koplenig János, a cipészmunkásból lett pártelnök és volt alkancellár mondott bevezető beszédet. Kiemelte, hogy az osztrák párt 1400 tagja adta életét a Hitler elleni harcban. A párt tagjai részt vettek a spanyol szabadságharcban, a francia Maquisban, az osztrák és jugoszláv partizán egységek soraiban. Tomboló lelkesedés közepette jelentette be Koplenig elnök, hogy az emigrációból hazatért Franz Theodor Csokor költő megjelent a pártnap megnyitó ülésén. »Különös, örömünkre szolgál — mondta az elnök — hogy körünkben üdvözölhetjük Franz Theodor Csokort, a kiváló költőt és demokratát és éveken keresztül tartó emigrációja után szerencsés hazatérést kívánhatunk neki.« AZ ÜDVÖZLÉSEK során felszólaltak a vendégek. Elsőként Marenko (Jugoszlávia) szólalt fel, aki többek között mondta: »Az osztrák nemzet ma súlyos harcok küszöbén áll. Meg kell akadályozni, hogy az ország területét a szláv nemzetek elleni ugródeszka céljaira használják fel. Mindenki tudja, hogy Ausztria életképes, de csak akkor virágozhatik fel, ha együttműködik a Szovjetunióval és Jugoszláviával. A Kommunista Párt ma az egyetlen jövőt biztosító erő Ausztriában.« Capitaine Michel Herr, a franszerencsésnek mondhatja magát az, aki otthon van, tető a feje felett és megvan mindennapi kenyere. Lám, Lengyelországban százezren élnek olyanok, akiknek nincs hol lehajtani fejüket, mert városaikat eltörölték a föld színéről. Beszélt még a ficsúrnak Amerikáról, amely már csak azért sem tárhatja tágra kapuit Európa előtt, mert a kapukitárás után éhezés lenne ott és munkanélküliség. Egy mondatát idézzük megleckéztető szavaiból: —,, És legfőképen az a véleményem, ha elviselte a legszörnyűbb terror éveit (éveket mondott Mr. Sommer, nem Szálasi bitang hónapjait említette csupán), el fogja viselni a demokráciát is! El fogják viselni? Kit érdekel? Ami azt illeti: a terror éveit nagyon is elviselték, hiszen részben ők csinálták, részben az ő érdekeiket védte. Az is lehet, hogy ha tömegben exportálódnának Amerikába, éhséget és munkanélküliséget idéznének elő, hiszen itt is előidézték. . . És mondhatnánk még egyebet is e volt hazafiuk kivándorlási dühéről. Például, hogy neAmerikába menjenek, hanem ahová valók:' a 'pokolba. NEM LEHET ELVISELNI? Az UNRRA igazgatójának előszobájában — Szabad Nép, Budapest — VANNAK itt mindenfélék, de leginkább az úri semmittevés aranyalapjáról lecsúszott fiatalurak, szikár férfiak, akikről az igazolóbizottság leszedte azt az egyenruhát, amelyben oly szívesen és bátran szöktek nyugatra; köpcös volt földbirtokos bácsik, akik nem hiszem, hogy szívesen vállalnák a parasztegységet azokkal a »büdös parasztokkal«, akik kaptak valamicskét az ex-földesur köpcösök béres verejtékkel itatott földjeiből; dámák, fiatalok és sápitozó vénebbek, akik elveik ellenére felvonulásban is hajlandók résztvenni, pláne, ha valami szép prédikáció után Miindszentyt együtt lehet éljenezni a háborús bűnösökkel. Szép kis galéria gyűlt itt össze és ha hozzáveszszük, hogy ezek és a hozzájuk hasonlóak voltak azok, akik az évekig nyekergő göbbelsi és horthy-i propaganda minden szavát szívükbe zárták, akik mindenféle demokráciáról, mint mételyről vitatkoztak, akik nem is olyan régen többek közt (mert Moszkváról nem is beszélek), még az amerikai rádió hangját is becstelenségnek, hazugságnak nevezték és halálos bűnnek azt, ha valaki a készülék gombját arra a tájékra fordította volna — ha ezt hozzávesszük, kérdés az, mit keresnek itt? Mit keresnek a Gellért-szállónak ebben az egyszerűen berendezett szobájában és miért várják oly epedve Mr. Weiselt, az UNRRA ideküldött igazgatóját ? Talán meg akarják mondani neki, hogy revízió alá vették Rooseveltről táplált volt véleményüket, vagy közölni akarják, hogy szívesen hallgatják most azt az »Amerika hangját«, amelyről annak idején — ugyebár — úgy nyilatkoztak, hogy minden betűsugárzása rágalom és kitalálás? Ó, nem. Most nem Amerikával van bajuk, hanem Magyarországgal . Nem Amerika demokráciájával, hanem Magyarországéval. Micsoda ország ez, ahol egyesek elöl el akarják venni a bőséget, hogy másoknak is jusson valami, micsoda dolog az, hogy az egyháznak ne legyen soktízezer hold földje, ugyanakkor, amikor a szegény kap két-három holdat is, milyen világ az, ahol felakasztják a háborús gyilkosokat, ahelyett, hogy vitézzé avatnák őket. . . El kell innen menni, sürgősen, ez a téma a várakozók közt s ezt terjesztik esdeklő kérelmek formájában nap-nap után a türelmes, mindenkit végighallgató UNRRA-tisztviselő elé. Türelmes bár, de nem rejti véka alá véleményét és igy mondta meg a napokban egy sportruhás, szenvedő ficsurnak: — Elsősorban — szólott — az UNRRA- nak nem az a feladata, hogy kivezesse hazájukból az embereket. Ellenkezőleg: mindenkit hazájába akar visszavinni. És KÖZÉPEST!Ó Amint az az Osztrák Kommunista Párt íiúsvé dia párt küldötte Descartes, Voltaire és Diderot népének üdvözletét hozta, amely nép harcolva vívta ki újra függetlenségét. »Ausztria szűnjön meg egész Középeurópa fasisztáinak menedékhelye lenni. Ne legyen többé békeellenes intrikák melegágya és a Szövetségesek közötti viszály gyűjtőpontja. Terpesev tábornok államminiszter, Dimitrov és a bulgár párt nevében mondott üdvözlőbeszédében kiemelte, hogy a bulgár nép nemsokára kikiáltja a maga népköztársaságát és felszámolta az elmúlt bűnös rendszert. IRTA CSERE • brit megszállás politikai “1946 április végén'’ jelzéssel k T UTÁNA a pártnap tomboló tetszésmegnyilvánulása közepette Révai József, a magyar párt ki küldötte mondta el beszédét. A Magyar Kommunista Párt és a munkásosztály egysége — Azért jöttünk — mondta — hogy az osztrák és a magyar munkásmozgalmak között fennállót ★ Tó TÍZ ESZTENDŐ előtt meglátogattam a Komi Köztársaság fővárosát, Sziktikvárt. A komik, akiket a magyar tudósok még ma is csúfnevükön zürjéneknek neveznek, legközelebbi rokonai a magyarságnak. A sziktikvári Nemzeti Múzeumban magyar terem van. A terem falait Rákóczi, Petőfi, Kossuth és Rákosi Mátyás képei díszítik. A múzeum könyvtárában megtaláltam Petőfi és Arany összes költeményeit, Madáchot, Katonát, néhány kötet Jókait, Mikszáthot és Ady Endre két első kiadású könyvét. A komi iskolákban részletesen tanítják a magyar történelmet. Komi nyelven olvasható Petőfinek, Aranynak és Adynak jónéhány költeménye. Néhányezer kilométerrel Sziktikvártól délkeletre, Taskendben (az ottani múzeumban) látható egy szoba, amelynek ugyancsak magyar vonatkozása van. Ebben a szobában Vámbéri Ármin munkáit őrzik és térképeket, rajzokat, melyek Vámbéri útját mutatják. A világjáró magyar tudósnak igen nagy tekintélye van a Szovjet-Közép-Ázsiában. És nemcsak ott. Az egyik legnagyobb orosz író, Nikolaj Tihonov (a Szovjetunió írószövetségének elnöke) regényt írt Vámbéri Árminról. Pár héttel a háború kitörése előtt jelent meg orosz nyelven, új, tömegkiadásban (150.000 példányban) Vámbéri Ármin önéletírása. * * * UGYANCSAK 1941-ben jelent meg a nagy szovjet matematikusnak, E. Kollmannak »A két Bolyai« című tanulmánya. A szovjet egyetemeken azt tanítják, hogy a két Bolyai vetette meg a modern matematika alapjait. Az egyetemi tankönyvek részletesen foglalkoznak Fejér Lipót magyar matematikus munkáival is. A magyar orvostudomány kiválóságai közül elsősorban Semmelweis Ignácot ismerik, de a szakemberek előtt a Korányi név sem ismeretlen. Ha mindaz, amit itt felsoroltunk, csak egy-egy vidéket, vagy egy-egy »szakmát« foglalkoztat, a magyar kultúra egyik-másik képviselője az egész Szovjetuniót meghódította. Mindenekelőtt Petőfi Sándor. * * * "PETŐFI már a múlt század hetvenes éveiben ismert, sőt népszerű költő volt orosz földön. Az akkori demokratikus mozgalmak költői egymással versenyezve ültették át orosz nyelvre Petőfi sor-IRTA II • Illés Béla az 1918/19-es faj című regényével tűnt fel. Huszáras Hadsereg őrnagya jött aki már szülőföldjén, az Északkelet S/O”-nak, a Vörös Hadsereg ülését. Újabban a “Kárpáti rapt nek két első kötete — az “Uj bent meg iradalmi verseit. A Gorkij nevét viselő Világirodalmi Intézet könyvtárában az »Egy gondolat bánt engemet« című költeménynek tizenhét nyomtatásban megjelent orosz fordítása található. A múlt század nyolcvanas éveiben, amikor a cári cenzúra kegyetlenül üldözte a haladó értelmiséget, nagyon sok orosz és ukrán forradalmi költemény csak úgy jelenhetett meg, hogy e költeményeknek szerzője elhallgatta nevét és szerzőként Petőfi szerepelt. Petőfi neve alatt forgott közkézen mintegy félszáz orosz és ukrán forradalmi költemény. A nagy Októberi Forradalom győzelme után Petőfi Heineval és Byronnal versenyezve terjedt el az egész Szovjetunióban. A polgár- A MAGYAR SIKERE A SZÓ Torontóban: "Nie JELENET a hamarosan Torontó szovjet író regényének filmváltozát itteni International Cinema a nagyvárosban fogják mutatni. H- hogyan indult meg az elientáni»« szivéig hatolt? "