Kanadai Magyar Munkás, 1948. január-július (19. évfolyam, 25-52. szám)
1948-04-01 / 38. szám
1948 ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK KANADAI MAGYAR MUNKÁS S ISKOLA közoltatásügyi minisztérium sajtószövegét közöljük. )Mai tanítók színvonalát az általaiskola által megkövetelt szakosítókra. 1947 nyarán 1300 népisai tanító átképzése indult meg, átképző tanfolyam kétéves. Az új en a népiskolai tanerők átképzénég gyorsabb ütemben fog folytani. 2 általános iskola tanyavidéken 7 ÁLTALÁNOS iskola felállításának valódi nehézségei a kis fal és tanyák esetében jelentkeztek egszembeszökőbben. Minden kézi vagy tanyai iskolát nem lehetett ilános iskolává fejleszteni, hiszen a volt sem megfelelő helyiség, kellő számú képzett tanerő ésanulók csekély száma következté- s ez nem is lett volna gazdaságos, tehát a központosítás eszközéhez lett folyamodni. Az egymástól is túlságosan távol eső iskolák esten a felsőbb osztályokat, központi résű ú.n. körzeti iskolába tömötték, ahol a szakosított oktatás tárgyi és személyi feltételei megteremthetők voltak. Az országban jelenleg 383 ilyen körzeti általános iskola működik. Olyan helyeken, ahol az iskolákat a távolság miatt lehetetlen valamelyik körzeti iskola hálózatába bekapcsolni, ott úgynevezett fiókiskola működik. E fiókiskolákban a felsőosztályos tanulók oktatása egy-két szakképzett tanító közreműködésével tanfolyamszerűen folyik.A növendékek a legközelebbi önálló általános iskolában az u.n. anyaiskolában tesznek vizsgát, vagy az anyaiskola tanítói szállnak ki a fiókiskolába és vizsgáztatják le a felsőosztályos növendékeket. Az általános iskolai végbizonyítványt is az anyaiskola bocsátja ki. Az ilyen fiókiskolák száma 1423. Azok az iskolák, amelyek még fiókiskolaként sem kapcsolhatók be az általános iskola szervezetébe, továbbra is mint népiskolák működnek. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium azon fáradozik, hogy fokozatosan ezeknél az iskoláknál is megteremtse azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a növendékek magasabb színvonalú, szakosított oktatásban részesüljenek. Vannak községek, ahol több kisebb állami és nem állami, többnyire felekezeti iskola működik, melyeknek egyike sem fejleszthető különkülön általános iskolává. Ezek a kisebb iskolák a magasabb oktatási színvonalat megkövetelő általános iskolatípus feltételeinek a megteremtése érdekében együttműködnek. Ilyen együttműködés eddig mintegy 600 községben valósult meg. Már a tanköteles gyermekifjúság túlnyomó nagy része, 816.770 tanuló, 4436 általános iskolában tanul. A népiskolában tanuló gyermekek száma már csak 191.581 és ez a szám is évről-évre csökken. Új élet a főúri kastélyokban A FÖLDREFORM következtében Magyarországon többszáz főúri kastély maradt gazdátlanul. E barokk, vagy empire stílusban épült pompás, kényelmes épületek, amelyekben valamikor nagyúri élet folyt, az angol és francia arisztokratikus életformáival vetélkedő színvonalon, most mind nagyobb számban szolgálnak az oly sokáig elnyomott magyar nép felemelésének a céljaira. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium eddig 43 ilyen elhagyott főúri kastélyt vett igénybe és rendezett be a körzeti általános iskolák tanulói számára. Az apróbb falvak vagy elszórt tanyák felsőbb osztályos tanulóifjúságának nem kell lakóhelyéről a gyakran kilométerekre fekvő központi iskolába bejárnia, hanem ezekben a gazdátlanul maradt kastélyokban kap szállást és teljes ellátást. A jövő tanévben a tanulóotthonok céljaira átalakított kastélyok száma 120-ra fog emelkedni. E pompás kastélyokban és kúriákban, ahol még nem is olyan régen libériás lakások és paszományos hajdúk között tízezerholdas latifundiumok urai éltek a maguk exkluzív, vagy különc életét, most az egykori zsellérek és jobbágyok gyermekei tanulnak egy jobb és igazságosabb jövő reményében. ik meg. Mindent ott ír a napnál. S mintha csuda, hogy be nem ász falut, úgy ahogy Falut, várost, kincset ki éjszaka tud ébren szívvel, annak könyember s minden aszna ellene, hogy megamire , de éjjel ? Mitozása. Szinte senkig Cinege János, akiaz órát kiáltsa, vagy k Mihály ott a házat, nem tudott aludninéhány percnyi időt, mát, meg tiz órát tölt csak vissza, vissza a alhái közé, a büdösoba nem is meleg, de tkarója, ami meleget iozás nélkül megy fevagy sokkal bátrabn a faluban annyi az ok, de most szabad, 3d, nem Marnyák Miiért éccaka a legbáttten, ha valaki néven caka nem szabad az lka aludni kell. De anem álomból szól ki, ki él, az pedig éccaka latban. El van szorul álmos éjjel, vagy báeg is van ijesztve. Nem is kell a testbeliek-i van annak, kiké az tják a nagyok, s ha a tovább adják a tudoetes, félelmetes és ijedetik azt, aki éjszaka Itt áll a ház előtt, s Busi Bálint ez. A MAGYAR NÉPKÖNYVTÁR félhavonkénti kiadványainak ez a száma: RÓZSA SÁNDOR, értelem szerint összefüggő részleteket tartalmaz Móricz Zsigmond »Rózsa Sándor öszszevonja szemöldökét« című művéből (Athenaeum kiadás). Erre megint új rebbenés támad benne. Busi Bálint elment a Gazdával. A Gazdáhon . . . Már dereng a fejében, hogy itt van a világ vége . . . Mert akinek a Gazda éccaka idején izén, annak ébredni kell ám, az irgalmát! — Mija, no ? — Induljon kend. A hasadt fákon . . . Sorakozó. Busi Bálint ezt oly nyugodtan mondja, mintha világon legrendesebb dolog lenne, hogy valamikor éccakra indulni kell, szó nélkül a hasított fákon . . . Bődi Ferenc eszmél már. Ez parancs. Ennek ellentmondani nem lehet, mert ő is kapott! Mindenki kap és mindenki azon él a télen, amit kap. ő idáig másfél zsák életet kapott. Ha el tudott érte menni más éccakákon a hasított fákon, vagy akárhová, akkor most is indulni kell. — Nem kell hozni semmit is — mondja Busi Bálint. — Kinyeret. Azt hozzon kend, mert kinyér nem lesz. Meg fejszét. — Kinyeret? — mondta Bődi Ferenc gyásszal. — Kinyeret. Kinyér nincs. Gondolkodott mi van. De már ahogy visszanézett, Busi Bálint már nem volt látható a sötét éccakában, ő ott maradt, egy ingben, mezítláb, szűk gatyában és borzongó fázással. De hirtelen felébredt. Egész idáig eltartott nála az álomlehellet, de most felriadt, magára ébred, már kiment a szeméből minden álom és butaság. Kisüt a fejében a nap, az lesz, aki délben tizenkettőkor szokott lenni. Minden háló, minden rece leszakad és fürgén és lelkesen fordul vissza. Nem kell már semmit se mondani: a Gazda érte küldött, menni kell. Be a házba s mondja értelmes, tiszta nappali hangon: — Rébék, Rébék fiam, aggyal csak egy keveset a főtt kölesbül. Az asszony, aki három gyerekével fekszik egy ágyon, ébred. Két gyerek a lábánál, egy a mellére szorítva, mert elaludt, ott felejtette szoptatás után, csuda, hogy meg nem fűlt a kicsi eddig. De nem fúlnak meg ezek. Vigyáz rájuk az Isten. Nemhogy elvenné. Rébék álmosságból kivergődik az ura napsütötte hangjától. ..a.*A2'M. HIDVÉGY FERENC: Centenáris interjú PETŐFIVEL A CENTENÁRIUM évének márciusában betértem a 100 éves Pilvax-kávéházba s az ódon falak közt megidéztem Petőfi szellemét. A költő arra a kérdésemre,mi az impreszsziója 100 év után ismét szülőföldjén, ezt felelte: — A következőket érzem: SZÜLŐFÖLDEMEN Itt születtem én ezen a tájon, A már ismét szép Magyarországon. Ámde van az országnak pár helye, Ahol kótyagos még sokak feje S köreikben minden zugot bejár A rémhír és a sok csodabogár. Úgy mentem el, mint fiatal ember, Volt azóta esemény itt tenger, Hajh, azóta száz esztendő múlt el, Német csorda itt mi mindent dúlt fel, Rossz álom csak szerencsére ma már: Horogkereszt s egyéb csodabogár. Hol vagytok ti régi gyászvitézek, Akiket a náci megigézett? Neveteknek emléke is átok, Szülőföldemet is eladtátok. S a »tan«, amit terjesztett sok betyár: Csodaszarvas s egyéb csodabogár. Mint nyugtalan madár az ágakon, Helyrül-helyre röpköd gondolatom, Orcám hányszor szégyenpirban égett A labancok, gyászmagyarok végett. Szerencsére rögeszme csak ma már Talajgyökér s egyéb csodabogár. S ma is látok egyeseket újra Reakciós betyárokhoz bújva, Akik várják, hogy fehér paripán Visszajön tán Horthy, Héjjas Iván. . . Szerencsére ily álmoktól ma már Falnak megy itt a sok csodabogár. Szabadság van száz év után ismét, Nem árthat már ennek holmi Mistéth, Ennek Sulyok s bandája se árthat, se pedig a sok volt nyilas párttag, A nyakukra undorral is habár, Gyere Bogár, ha kell, gyere Bogár! 9. OLDAL Magyar különlegességek: Jiff A „MÉLYSZÁNTÁS“ |BUDAPEST — Nagybudapest 500 falujáró csoportjának vezetői ülésén beszámoltak arról, hogy 417 községet látogattak meg, egy-egy vasárnap 4—5.000 budapesti falujáró utazott a falvakba segíteni a parasztságnak. Többek közt a falujáró orvosok is kitűnő munkát végeztek. — A falujárók, akik immár egy és háromnegyed éve áldozatkészen végzik munkájukat, a legnagyobb elismerést érdemlik, — mondta Kovács István, aki a MKP vezetősége részéről tartott beszámolót és rámutatott arra, hogy a falujárók mélyítették a munkás-paraszt szövetséget, növelték a Magyar Kommunista Párt tekintélyét a parasztság között. Az eddigi munka »szántás« volt, most jön a »mélyszántás«, még jobban megszervezni a falujáró munkát, még eredményesebbé tenni a falusi dolgozók felvilágosítását, mondta Kovács István.* * * KÖVETKEZIK: ÁRPÁD-HÍD BUDAPEST — A közlekedésügyi minisztériumban értekezlet jött öszsze Gerő miniszter hívására, hogy eldöntsék : milyen sorrendben építsék újjá Budapest hídjait. Megjelent Bognár József polgármester és dr. Szécsy Károly min.tanácsos, a hídosztály vezetője is. Gerő miniszter ismertette a hídépítés költségeit és rámutatott arra, hogy az újpest-óbudai Árpád-híd félszélességben való megépítése 56.3 millió forintba kerül, a Boráros-téri híd építése 40.2 millió forintba. Az Árpád-híd 56.3 millió forintos költségén kívül, még külön a margitszigeti lejáró 4,9 millió forintba, a MÁV-vágányok lefektetése 2 millió forintba kerül. Komoly érv a Boráros-téri híd megépítése mellett a villamosforgalom megoldásának kérdése, mert a Szabadság h úd már jelenleg is maximálisan ki van használva. Budapest forgalmának személyszállítása időközben az újraépítés kezdetén lévő Lánchíd helyreállításával véglegesen feljavítható lesz, trolley-buszok és autóbuszok segítségével. Felmerült az a terv is, hogy a Lánchíd felépítése után a jelenlegi helyén feleslegessé váló Petőfi-pontonhidat a romban heverő Boráros-téri híd helyén állítanák fel ismét, kiegészítve a Manci-híd pontonjaival. Az Árpád-híd megépítése mellett szól — mondotta a miniszter — hogy 250.000 dolgozó érdekeit szolgálja. A vasútforgalmi szempontok is amellett szólnak, hogy a Lánchíd után, illetve részben azzal egyidejűleg, az Árpád-híd épüljön először. Ezért a költségtöbblet nem lesz döntő a tekintetben, hogy melyik hidat válaszszák. Gerő miniszter ezután az Árpádhíd felépítése mellett foglalt állást. Bognár József polgármester ismertette ezután a főváros álláspontját. A polgármester teljes mértékben osztotta Gerő miniszter felfogását. A főváros részéről a forgalom túlzsúfoltsága volt az egyetlen ok, amely a Boráros-téri híd megépítését kívánta legelőször, azonban a Margit-híd teljes szélességben való megépülése, a Lánchíd újjáépítése és a pontonhídnak a Boráros-téri híd helyére való áthelyezése folytán ez az aggály megszűnt. A főváros igyekezni fog az Árpád-híd felépítéséhez szükséges 30 milliót biztosítani. Bognár polgármester ezután bejelentette, hogy Gerő miniszter előterjesztéséhez csatlakozik és a főváros az Árpád-híd mellett foglal állást. * * * X MISKOLC — A magyar szabadművelődési felügyelőség Borsod megye 14 községében indított analfabéta tanfolyamot. A tanfolyamok egy része befejeződött és mintegy 300 olyan szegényparaszt tanult meg írni-olvasni, aki a múlt rendszer bűnei miatt iskolázatlanul maradt.