Kanadai Magyar Munkás, 1949-1950 (21. évfolyam, 1-51. szám)
1949-09-29 / 12. szám
16. OLDAL A PATKÁNYFOGÓBAN A RAJK-PER roppant magyar jelentősége mellett, kétségtelenül nagy világjelentősége is van annak ,*azért szűkülnek “tiltakozva” Titóék, és talán az egész megszorult kapitalista helyzettel együtt ennek is része volt abban, h hogy*Trumanék éppen most fújták meg a riadót a szövet atombomba létezésének hivatalos elismerésével. Erre még majd visszatérünk. Most itt hozzuk tanulságul a salkbanditák ítélet előtti állapotát, amint azt a budapesti Szabad Nép szept. 23-i, pénteki száma jellemezte . • “Ilova tűntek a pallérozott mondatok, az ördögi terveknek felháborító nyugalommal való sorolása? Most már csak arra gondolnak: valamiképpen megmenteni hitvány életüket. “Mélységes megbánás, meghajlás a nép színe előtt, kegyelem”— ez maradt bennük, mikor az utolsó szó jogán a bírói emelvények elé lépnek. Mondókájuk végén sarkon fordulnak, bandukolnak vissza a helyükre, a fogházőrök közé. Hat-nyolc méternyi út ez mindössze, de számukra végtelen hosszúnak tűnhet. Mert most néznének szemtől-szembe azoknak a képviselőivel, akiket elárultak. A széksorokban csak két-háromszáz ember van, de kilencmilliót képviselnek itt: az egész magyar népet. Egyetlen vádlott sem mer a hallgatóság szemébe nézni. Rajk, Szőnyi sápadtan, földreszegetett tekintettel botorkálnak vissza. Pálffy sír. Ugyan inién nem hatódott meg Tito “hős hadügyminisztere”, amikor a felszabadult milliók életére tört? Mikor ennek az annyi rémséget átélt népnek szánt szörnyű sorsot, vérfürdőt, szolgaságot, gyarmati elnyomást? Maga vallotta a tárgyaláson: tudta, hogy nincsenek langyos középutak — vagy-vagy, szocializmus vagy fasizmus. A fasizmust szolgálta, irgalmatlan gyilkos rendszert akart és most irgalmat kér sírra. Ha fel merne nézni, láthatná azokat, akiknek nemrégiben még parancsnoka volt, akiket még május elsején is úgy üdvözölt a díszszemlén, hogy: “jó reggelt, bajtársak!”, hogy aztán a dísztribün mögött megbeszélje Rajkkal: hamarosan halomra gyilkolják majd őket. Mert ezek az új törzstisztek, Kossuth-akdémisták, a magyar nép igaz fiai szabadságunkra, népköztársaságunkra a szívükből esküdtek fel és az életüket is odaadnák a hazáért, ha kell. Találat-s tál nézik a könnyező hazaárulót : kínos látvány az ilyen. Rajk is, Brankov is megbízóit vádolja, Titót, Rankovicsot Brankov “becsületes embernek” nevezi magát: nagy a felhördülés. A munka hőseit, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, katonákat sértette meg ez a saját népe, hazánk ellen törő imperialista ügynök, amikor szájára vette ezt a szót. Ognyenovics már nem is nyúl ilyen eszközhöz: egyszerűen megmondja, hogy anyagi körülményei miatt kémkedett. Pénzt kapott az árulásért. Ez világosabb beszéd. Szalai, Justus, Horthy rendőrségének gátlást nem ismerő, elvetemült besúgói őszinte megbánásukra hivatkoznal". Húszévi folyamatos árulás, trockizmus, vagy a G4 sátoraljaújhelyi vértanú árnyékában felháborító ezt hallgatni. Mindketten kérik: a puszta életüket hagyja meg a bíróság, hogy jóvátehessék vétkeiket. Jóvátenni? Hogy gondolják? Egy népet, a nép nagy pártját árulták egész életükben, mit tehetnének várjon, hogy ezt helyrehozzák? A vádlottak beszéltek a törvényadta utolsó szó jogin. Nem volt, de nem is lehetett érdemleges mondanivalójuk. Szombaton — a bíróságé a szó!” KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1949 SZEPTEMBER 29. CSÜTÖRTÖK Rajk, Szőnyi, Szálai kötelet kapnak . .. (Folytatás az 1. oldalról) beismerték, amerikaiakkal és jugoszlávokkal együttdol-gozva meg akarták dönteni Magyarországon a népural-mat és az imperialisták élj csapatának szegődött Tito- klikk alá akarták az országot juttatni. A 37 éves Brankov Lázárt, a budapesti jugoszláv követség volt tanácsosát, és a 44 éves Justus Pál volt képviselőt és a Magyar Rádió volt alelnökét életfogytiglani börtönre ítélték. Kilenc évi börtönt kapott Ognyenovics Milán magyar polgárságú jugoszláv kém. Pálffy György volt altábornagyot és Korondy Béla volt ezredest, noha a vádakat éppen úgy beismerték, mint a többiek, a népbíróság hadbíróság elé utalta. Jankó elnök Rajkót, Szőnyit, Szálait és Justust a népbíróság nevében külön is mint gyalázatos tettek elkövetőit bélyegezte meg, mivel a kommunisták pártját, a Magyar Dolgozók Pártját használták fel takaróul. »Ezek behatoltak a munkásmozgalomba«, mondta az elnök. »Állami titkokat adtak át amerikai, jugoszláv és francia ügynököknek, akik mint diplomaták szerepeltek. Szövetségesei voltak a fasiszta Tito-klikknek, mely az imperializmus élcsapata. (Rajk és Justus az MDP központi vezetőségéhez tartozott. Szőnyi az MDP központi káderosztályának vezetője, Szalai pedig az őhelyettese volt.) Az elitéltek mindegyike nevében fellebbezést nyújtottak be a saját maguk választotta ügyvédjeik, noha Rajk kijelentette: »Az ítéletet igazságosnak tartom.« A tárgyalás több mint egy hétig tartott. A vádlottak részletességgel bevallották bűneiket az 5-tagú népbíróságnak. A tárgyaláson többszáz főnyi érdeklődőn kívül minden jelentős külföldi hírügynökségnek és külképviseletnek a megfigyelői is jelen voltak. A népbíróság különtanácsa előtt a vádlottak után, a következő tanúk vallottak: A USDAPaS ! I népbíróság különtanácsa (balról jobbra): Barcs Sándor újságíró, országgyűlési képviselő; Cseh József mezőgazdasági munkás, országgyűlési képviselő; Dr. Jankó Péter elnöklő bíró, a népbiróság elnöke; Simon Lajos bérmunkás, volt budapesti polgármesterhelyettes; Konta Gyuláné gyárimunkás. (Hungarian Bulletin Photo Service) . A BUDAPESTI népbíróság tanácselnöke, dr. Jankó Péter, fényképet tartva Szőnyi Tibor negyedik vádlott elé, kérdezi: — Ki ez az ember? SZŐNYI: — Ez Noel H. Field (az amerikai O.S.S. kémszervezet egyik svájci vezetője). (Hungarian Bulletin Photo Service) Bokor Lajos dr., aki Rajk sógora, Horthyék nyugalmazott rendőrkapitánya volt; Borszéki (azelőtt: Zdeborszky) Oszkár, Horthyék nyugalmazott rendőrnyomozó alezredese; dr Jánosi Ferenc, volt Szálasi-hadbíró százados; Stolte István, a Horthy-rendőrség embere és az amerikai kémszolgálat megbízottja; Szebenyi Endre, Rajk volt belügyminiszteri államtitkára; Cseresznyés Sándor, Rajk spanyolországi társa, angol és jugoszláv kém, Rajk belügyminiszteri sajtófőnöke; dr. Tarisznyás Györgyi tanárnő, a paksi Rajk-Rankovics találka egyik segítője és tanúja; Klein Antal, akinek a birtokán a Titó-vadászat és a találka történt; Németh Dezső, Pálffy volt határőrségi vezérkari főnöke; Rex József szökött partizán, a belgrádi magyar követség volt kémkedő másodtitkára, a Magyar-Jugoszláv Társaság volt titkára; Hegedűs József jugoszláv kém; Hribar Ljubica jugoszláv kém; Boarov Zsivko volt jugoszláv követségi tisztviselő; Földi István, a Szőnyi-csoport embere; dr. Kálmán András, a Szőnyi-kémcsoport tagja; Réti Miklós, büntetését töltő volt Horthy-detektívfelügyelő; Lindberg Lajos,a volt Horthy-tiszt; Vándori Györgyi nyelvtanárnő, Justus trockisdta csoportjának tagja; Fleischer Lászlóné, Justus Pál titkárnője; stb. Ezek és a többi tanuk nagyobb része letartóztatásban van és nyilván rövidesen az ő tárgyalásukra kerül a sor. A tárgyalás menetét a Magyar Rádió a helyszínről az egész ország területére továbbította. A népbíróság az ország minden részéből özönével kapta a dolgozók különböző szervezeteitől és csoportjaitól az olyan irányú követeléseket, hogy ítélje halálra a vádlottakat. ÍTÉLET ÍRTA: KÓNYA LAJOS Csizmád sarka csikorogjon, víz fakadjon taposó talpad nyomán, tüzet fogjon indulatodtól a folyó! Tipord, pusztuljon a pondró —féreg minden áruló! .. . • Mennyi ékes híd-szivárvány, mennyi gyönyörű remény ível jövőnk felé! Sárgán hullámzó arany kenyér múltúnk kietlen lapályán, üzemeink ég felé szálló füstje — és a Tervek hogy szülik meg emberi életfeltételeinket — Szép jövendő! Ki meri ellened tenni a fegyvert? Ne legyen irgalom neki! Vörösnek álcázta magát — barna s zöld volt legbelül, embernek hazudta magát — bestia volt, el nem ült, csattogtatta hegyes fogát — tipord szét kegyetlenül! Dicséret nekik, kik éber szemmel figyelték a gazt, meglátták a kész kezében s kicsavarták. Több tavaszt ne érjen, akit e népen keresett, eladva azt! Nem lesz a töke ur mirajtunk, széttörjük gonosz hadát! Reszkessenek, rengjen alattuk a föld is, zúgjon a vád! A népitélet sújtson rajtuk végig és éljen a Párt!