Kanadai Magyar Munkás, 1966-1967 (38. évfolyam, 1-47. szám)

1967-05-04 / 37. szám

-_________________iQ6Q KOMAROV EZREDES, A SZOVJETÜNK­ HŐSE ÉS SZÁLLTAK A MADARAK ... és szálltak a gondolatok, a technika fejlődött és vele az igények a szűnni nem akaró vágy a természet meghódítására. És szálltak az apró gépek és gépmadarak ... és az ember megalkotta a repülőgépet. Elő­ször a propellerest, aztán a hőlégsugarast. De a vágy kielé­gítetlen maradt és az ember a felhők fölé, az űrbe kívánko­zott és oda röpítette a feltartóztathatatlanul halhatatlanság felé törő agy. És szálltak a rakéták, a mesterséges bolygók először üresen, aztán emberekkel. Komarov ezredes ismerte a vágyat, ismerte az érzést, is­merte a dicsőség büszke, szorongató markolását. Egyszerű két­kezi munkásember fia volt, a második világháború hős kato­nája, pilótája. Mérnök, tudós, űrhajós, kutató, édesapa, és em­ber. Halála veszteség nekünk is és a Szovjetunió népeinek is. Vesztesége az űrkutatásnak és családjának. A mi szerény és kisszámú, de erkölcsi értékekben gaz­dag kanadai magyar haladó mozgalmunk nevében a következő levelet szeretném küldeni Vlagyimir Komarov kislányának: DRÁGA KIS ÍR­Ó! Te még pici vagy és boldog, mosolyogsz és az életed gon­doktól mentes, de az évek gyorsan és kegyetlenül el fognak múlni feletted és felettünk és nemsokára Te is nagylány le­szel majd, később asszony. Az is lehet, hogy egyszer meg fo­god kérdezni Édesanyádtól, vagy egy idegentől, miért halt meg az én Édesapám? Engedd meg nekem, hogy én m­i­­en Ka­nadából tízezer kilométer távolságból, de érzésben hozzád olyan közel lévő szívemből már most megpróbáljak erre a kér­désre Neked megválaszolni. A Te Édesapád, Ira, hitt egy eszmében és egy gondolat­ban. Szerette embertársait és hazáját. Harcolt a tudományért, a haladásért és a népek közötti egyetértésért. Neve és tettei kinőttek a Szovjetunió határai közül és kis Iia a Te Édesapád 1967 április 23 óta a világtörténelem és az emberiség tulaj­dona. Hogy mi itt és a világ többi országainak népei mit gon­dolunk Édesapád felől, azt nem nehéz eltalálni. Szerettük, tisz­teltük és most hiányzik nekünk éppen úgy mint Neked és Édes­anyádnak. De büszkék is vagyunk egyben. Büszkék vagyunk hősi példájára, a szocialista tudományra és arra, hogy a mun­kások és parasztok állama Gagarinokat, Titovokat, Popovicso­­kat, Tereskovákat és nem utolsó sorban Komarovokat tudott adni az emberiségnek. A megbecsülés és tisztelet jeléül Édesapádat a Kremlin falai alá temették és halála után megkapta hazája legnagyobb kitüntetését: “A Szovjetunió hőse” aranycsillagát. De az el­ismerések, kitüntetések mellett, mást is kapott a Te Édesapád. Könnyeket, őszinte testvéri, baráti könnyeket tőlünk és mil­lióktól a világ minden sarkából. Most búcsúzom Tőled kis fia. Ha fáj is a kis szíved, pró­bálj meg nem sírni többé, hanem kacagni. Legyél büszke a Te nagyszerű Édesapádra és fogadd meg már most, hogy éle­tedet, úgy mint ő is, az emberiség haladásáért és minden nem­zet szabadságáért fogod áldozni. Minden becsületes kanadai magyar nevében ölelésünket és csókjainkat küldjük Neked és Édesanyádnak is. A TOLL MEGMENTETTÉK MANILOS GLEZOS ÉLETÉT MEGMENTETTE Manilos Glezos életét a szocialista ál­lamok beavatkozása. Mani­los Glezost, a világhírű gö­rög antifasisztát főbe akarta lövetni a puccsista görög ka­tonai diktatúra. Glezos 1941- ben egy másik görög hazafi­val felkúszott az Acropolis tetejére és ledobta Hitler zászlaját és helyébe felvon­ta a görög zászlót. A Szovjetunió és a többi szocialista államok kérelmé­re Mario Conti olasz nagy­követ és Mihajlo Javorszki jugoszláv nagykövet április 28-án hajnali fél 4 órakor az amerikai nagykövetségre si­ettek, felkeltették Talbot nagykövetet azzal a kére­lemmel, hogy mentse meg Glezos életét. Az amerikai nagykövet eleget tett a szo­cialista államok kérelmének. A szovjet sajtó szerint az amerikai kormány, különö­sen a CIA segítette hatalom­ra a katonai fasiszta pucs­­csistákat. Londonban ugyanakkor le­tartóztattak a görög fasiszta diktatúra ellen tiltakozó tö­megből 42 görög és angol személyt, akiket most azzal a váddal állítanak bíróság elé, hogy behatoltak a görög nagykövetség portájára. (. ufrc.­.i­u) KANADAI MAGYAR­­ MUNKÁS Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage in cash Vol. XXXVIII. évf., No. 37. szám Toronto, Ont, 1967 május 4 Ára 10 cent ROBBANÁSSZERŰ EXPO-NYITÁS Szovjet, nyugat-német, csehszlovák és brit pavilonok vezetnek TÖBB mint 335.000 főnyi tö­meg árasztotta el az Expo 67-t a megnyitás napján, áp­rilis 28-án, másnap pedig a vártnál még nagyobb tömeg hömpölygött a világkiállítás­ra, zavarba hozva a forga­lom irányítóit, étkezdék és italkimérések igazgatóit, de még az Expo 67 óriási szá­mológépjét (computer-t) is, amely 310.000 után visszafe­lé, illetve fordítva kezdte számlálni a beözönlő nép­áradatot. A Szovjetunió kiállítása felé rohant a tömeg nagyobb része. A szovjet pavilon után a legnépszerűbb a nyugat­német, csehszlovák és a brit pavilon. Előre megvásárolt belépti­jegyekért $650.000.000-t fi­zettek ki kanadaiak és a hi­vatalos nyitás előtt 125.000 főnyi látogató járta be a ki­állítás területét. Diákok, gyermekcsoportok részére kom­oly árengedményeket nyújt a kiállítás igazgatósá­ga. Ezernyi érdekességet in­gyenesen tekinthet meg min­den egyes látogató. Általános vélemény, hogy Kanada fejlődéstörténete ez­zel a kiállítással új szakasz­ba lépett. Kanada ezzel a vi­lágkiállítással új világjelen­tőségre tett szert. Kanada ehhez fogható nagy dolgot nem hajtott végre történel­mében. Nagyobb jelentőségű történelmi esemény ez mint volt a kanadai vasúthálózat létrehozása a múlt század végén a Canadian Pacific monopólium által. Kanada modernizálása, felhőkarcolók, korszerű gyá­rak, intézetek története az Expo 67-től fognak számíta­ni. Fiatalok sikoltozva kiál­tották angol és francia nyel­ven: “Csodás!” (Marvel­­ lous!! C’est marveilleux!) Egybehangzó szakvéle­mény, hírlapi, rádió és tele­vízió jelentések szerint való­ban emberi képzeletet felül­múló MINDEN ez a világki­állítás: ég, föld, nap, csillag­­rendszer, Űrrepülés stb. Tu­dósok, költők, művészek alig hisznek a szemüknek. Alig hiszik, hogy a 20 millió lako­sú Kanada ily csodakiállítás­nak lehet színhelye. Kanada nem lehet többé sem Anglia, sem az Egyesült Államok függvénye. Erre mutatott rá a megnyitáskor rendezett hatalmas béketüntetés is, a­­mely követelte: "Haza az a­­merikaiakkal Vietnamból!” Kereskedelmi, ipari, kul­­turáls versengést a világ né­pei között, békés versenyt a haladásért, nem amerikai fegyveres erőszakot. Ez az Expo 67 üzenete. AMERIKAI CSAPATOK BETÖRNI KÉSZÜLNEK ÉSZAK-VIETNAMBA? KÉT stratégiai fontosságú magaslatért harcolnak az a­­merikai tengerészgyalogosok ezrei vasárnap óta az úgy­nevezett semleges zónában, amely elválasztja Észak- és Dél-Vietnamot. A hadászati szempontból fontos két ma­gaslat közötti szoroson át a­­karnak betörni az amerikai csapatok Észak-Vietnamba. Sok amerikai támadó életé­be került már a két magas­lat birtoklásáért folytatott harc. Az amerikai hadvezetőség “nyers játékot” ígért az é­­szak-vietnami csapatoknak. Megfigyelők szerint a “nyers játék” azt jelenti, hogy az a­­merikai hadvezetőség Észak- Vietnam területére akarja kiterjeszteni a szárazföldi háborút, miután a légierő bombatámadásai nem hoz­ták meg a várt eredményt. Észak-Vietnam nem hajlan­dó lemondani a déli Nemzeti Felszabadító Front támoga­tásáról. Az amerikai propaganda persze azt állítja, hogy az amerikai csapatok kénytele­nek északi területre kiter­jeszteni a háborút, mert az északiak el akarják foglalni Dél-Vietnamot. Május elsején hivatalosan is elismerte az amerikai had­vezetőség, hogy igen sok a­­merikai tengerészgyalogos é­­letébe kerül a semleges zó­na stratégiai pontjaiért indí­tott támadás. A múlt év nya­ra óta egyetlen támadásban sem veszítettek az amerikai­ak ennyi halottat és sebesül­tet. A hétfő reggeli támadás­nak — hivatalos amerikai bevallás szerint — 59 ameri­kai halottja és 156 sebesült­je volt. Ennél sokkal több észak-vietnami halottról és sebesültről jelentettek az a­­merikaiak, noha nem tudták elfoglalni az említett magas­latokat, nem állt tehát mód­jukban megszámlálni az el­lenség veszteségeit. Az amerikai tengerész­gyalogság támadását az óri­ási B52-es bombázók táma­dása támogatta. A hatalmas Stratofortress bombázók az észak-vietnamiak tüzérségi állásait akarták megsemmi­síteni, amelyek az amerikai helikoptereket veszélyezte­tik. Az észak-vietnamiak csak az amerikai bombázótáma­dások végének kivárása után bújtak elő a föld alól és fo­gadták pusztító gépfegyver- és aknatűzzel a feléjük kú­szó amerikaiakat. Szünetel a félmilliárd dolláros Ontario Hydro építkezés TIZENHÁROM szakszerve­zethez tartozó építkezési munkáscsoportok mentek bérharcba Ontario-szerte,mi­után követelésüknek a hatal­mas vállalat hosszú ideje fo­lyó tárgyalásokon makacsul ellenszegült. A 13 szakszervezethez tartozó munkások központi vezető szerve, az Allied Construction Council jelen­tette, hogy a munkások és az építkezési vállalatok közötti kollektív szerződés már a múlt év szeptemberében el­vesztette érvényét. A köz­ponti szakszervezeti vezető­ség sajtótájékoztatása sze­rint nem annyira az elégte­len munkabérek miatt hábo­rodott fel a tagság, mint in­kább amiatt, hogy a múlt év szpptembere óta vontatják a munkaadók új szerződés a­­láírását. A sztrájk megbénította a köztulajdont képező ontarioi villamos energiaművek (On­tario Hydro) félmilliárd dollár költségvetéssel folya­matban levő bővítését. Az Ontario Hydro részéről W. H. Dickie hívta meg gyűlés­re a sztrájkoló munkások szakszervezeti vezetőit. Ezt megelőzően elutasította a szakszervezetek vezetősége az Ontario Hydro igazgató­ságának azon kérelmét,hogy legyen a sztrájk elhalasztva 3 hónapra, hogy időt nyer­jen a munkaügyi minisztéri­um az összes tények tanul­mányozására és állásfoglalá­sának kialakítására. A következő helyeken szü­netelnek a Hydro-építkezé­­sek: Pickering, Lakeview, Sarnia és a Renfrew közelé­ben levő Mount Chute-műve­­ken. A Hydro-igazgatóság sze­rint az energiaművek kapa­citásának 10 évenként meg kell kétszereződnie, s ha ez most nem történhet meg a sztrájk miatt, a tartomány ipari tevékenysége fogja (Folytatása a 7. oldalon)

Next