Új Szó, 1968-1969 (40. évfolyam, 1-47. szám)

1969-06-28 / 47. szám

4. oldal MAGYARORSZÁGI ÉLET A HOLNAP BUDAPESTJE Két új Duna-híd — Tizenöt új felüljáró — Megépül az észak—déli metróvonal TERVEZŐMÉRNÖKÖKBŐL álló bizottság rajzpapírra vetette a holnap Budapestjét. Eszerint a századfordulóig többek között két új Duna-híd, 15 kétszintes közlekedési csomópont és 15 új közúti felüljáró létesül Budapes­ten. A terv szerint a legsürgősebb feladat, hogy négy nyomsávra szélesítsék az Árpád-hídat. Ezt követően — várhatóan az 1980- as évek elején — Csepel és Al­bertfalva között új Duna-hídat, a déli összekötő vasúti híd mel­lett pedig egy második Duna-hí­dat építenek. Teljesen átépítik, felújítják a Szabadság-hídat is. Körülbelül 20—25 év távlatá­ban a pesti Alkotmány utca és a budai Mária tér között több mint egy kilométer hosszú, hat nyom­sávos , a Duna alatt átvezető e­­meletes közúti alagútat építenek. Az elő­zetes becslések szerint egy­­egy irányban naponta csaknem százezer gépkocsi haladhat majd át ezen az alagúton. A fejlesztési program szerint már az 1970-es évek közepén rendezik az Erzsébet-híd pesti hídfőjének forgalmát. Ezen a részen közúti és gyalogos aluljá­ró épül, melynek legérdekesebb megoldása a Kossuth Lajos ut­ca alatti korszerű alagút lesz. A következő évtizedben a budai ré­szen a Moszkva téren, valamint a kis Gellérthegynél, az Alkotás utcában létesítenek felüljáró­rendszereket. A távlati fejlesztési terv azzal számol, hogy Budapest lakossá­gának száma a századfordulóig 2 millió 300 ezerre emelkedik. Ezért a lakásproblémák megol­dására mintegy 400.000 új ott­honra lenne szükség. Néhány hó­napja kezdődött meg Újpalota építése, ezt követi hamarosan a 12.000 lakásosra tervezett rákos­­palotai telep építkezése. Eddig 30 korszerű új lakónegyedet ala­kítottak ki Budapesten, s a to­vábbiakban Újpesten 24.000 la­kásos, Káposztásmegyeren 28.­ 000 lakásos új lakókörzeteket lé­tesítenek. Óbuda rendezési terve több mint 21.000 új lakás építé­sét irányozza elő, a békásmegye­ri lakótelepen pedig majd 15.000 család juthat új otthonhoz. A távlati fejlesztési terv ter­mészetesen a közlekedéssel is foglalkozik. A földalatti gyors­­vasút első szakaszát 1970. ápri­lis 4-én, a felszabadulás 25. év­fordulóján adják át a forgalom­nak; ez a Népstadiontól a Déli pályaudvarig húzódó vonal kö­rülbelül 10 kilométer hosszú. A program szerint ezt követi majd a jóval hosszabb észak—déli metró­vonal megépítése. Újpes­ten lesz az egyik végállomása, a másik pedig Kispesten. ENERGOUNION — ÚJ MAGYAR GYÁRIPARI EGYESÜLÉS A MAGYAR kormány Gazdasá­gi Bizottságának határozata a­­lapján nemrégiben megalakult az Energounion Erőművi Egye­sülés. Az egyesülés keretében négy nagy vállalat: a Láng Gép­gyár, a Ganz Villamossági Mű­vek, a Magyar Hajó- és Daru­gyár és az Április 4. Gépgyár komplett erőművek és erőművi berendezések exportjára egyesí­ti kapacitását. Az egyesülés gyá­rai összesen 23.000 dolgozót fog­lalkoztatnak. Az Energounion rövid idő a­­latt máris ismertté vált a nem­zetközi piacon. Finn, jugoszláv, NDK-beli és bolgár viszonylat­ban eredményes, illetve eredmé­nyesnek ígérkező tárgyalásokat folytat. illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll 50 éves a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára Hazánkban a kisfeszültségű készülékek gyártásának alapjait 1919- ben három olyan kisebb üzem rakta le, melyek a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárának jogelődjei voltak. Így a gyár ez évben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A három gyárat 1949 augusztusában egyesítették, s a jelenlegi telephelyen megalakult a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára. Az utóbbi időben fejlődött a gyár a kisfeszültségű készülék­ gyártás bázisává. Rendelkezik mindazon laboratóriumi, fejlesztési és gyártási kapacitással, amely ezen iparágon belül a vezető szerep betöltéséhez szükséges. A ked­vező üzemeltetés és tapasztalatok alapján jó nevet szerzett magá­nak, a felhasználók ismerik, kedvelik és keresik készülékeit. Képünk a gyár galvanizáló üzemében készült. ÚJ SZÓ MŰVÉSZEK KÜLFÖLDÖN A MAGYAROK Világszövetsé­gének elnöksége május 27-én koktélpartin látta vendégül a­­zokat a hazai előadóművészeket, akik az utóbbi hónapokban kül­földi magyarok körében léptek fel. A nagy számban megjelent népszerű művészeket Kárpáti Jó­zsef, a szövetség főtitkára üdvö­zölte és köszönetét tolmácsolta nagyszerű munkásságukért, a­­mellyel hozzájárultak a magyar kultúra terjesztéséhez. A koktél­partin a művészek nagy elisme­réssel beszéltek a külföldi ma­gyarok vendégszeretetéről és ar­ról az igyekezetükről, amellyel a különböző műsorok megszervezé­sét és lebonyolítását elősegítet­ték. Az utóbbi években a külföl­dön élő magyarok részéről mind nagyobb az érdeklődés az óhaza kultúrája iránt és számos egye­sület kérte a Magyarok Világ­­szövetségét: segítse elő a ma­gyarországi művészek vendég­­szereplését. A Világszövetség a kéréseknek eleget téve határoz­ta el, hogy ezentúl maga vállal­ja a művészdelegációk külföld­re látogatásának előkészítését és szervezését. Ősz óta már 25 mű­vészcsoport vendégszerepelt kül­földi magyarok körében, Stock­holmtól Sao Paulóig.­Hamarosan újabb művész­cso­portok látogatnak külföldre. iiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiimii UJ ÉLET A HORTOBÁGYI PUSZTÁN HORTOBÁGY — Magyarország egyik legfiatalabb községe, hi­szen csak 1966-ban nyilvánítot­ták azzá, miután hosszú ideig Debrecenhez, majd utóbb Bal­mazújvároshoz tartozott. A sok szétszórt kis településből község­gé szerveződött Hortobágy las­san igazi központjává válik a hí­res pusztának. A községnek már 1700 lakosa van, de a lélekszám egyre emelkedik. Évente átlag 15—18 új családi ház épül. A hortobágyi puszta ménesei­vel, gulyáival és nem utolsósor­ban délibábjával, ezzel a ritka természeti tüneménnyel hajdan úgyszólván csak idegenforgalmi látványosság volt. Romantikáját megőrizte ugyan, de már nem­csak ezért nevezetes a Horto­bágy. Az egykori pusztán létesí­tett 70.000 holdas állami gazda­ság egyike a legnagyobbaknak Magyarországon. Igaz, 10.000 ló helyett már csak mintegy ötszá­zat tenyésztenek a hatalmas gaz­daságban. A munkák zömét u­­gyanis olyan gépek végzik, ami­lyeneket régen nem is ismertek ezen a tájon. Ló és szarvasmar­ha helyett most már főleg csak birkát legeltetnek: 70.000 van belőle. Nagy jövedelmet biztosít a mintegy 300.000 szárnyas, va­lamint a 8000 holdnyi halastó. Újabban egy növényevő halfaj­tát próbáltak ki, az amurt, a­­mely nagyszerűen “meghonoso­dott” a hortobágyi nád és sás között. Ez az állami gazdaság a múlt esztendőben 150 millió fo­rint hasznot hozott az ország­nak. 1969 június 28 NÉHÁNY SORBAN... SZÁZ ÉVES A Pécsi Nyomdász Egylet. A Pécsi Nyomdász Egy­let májusban ünnepelte megala­kulásának 100. évfordulóját. A pécsi nyomdászok — annak ide­jén három nyomdában mintegy 30-an dolgoztak — szervezetük létrehozásában­ úttörők voltak hazánkban. A jubileumról most ünnepségsorozattal emlékeztek meg. Ebből az alkalomból a Szikra Nyomda dokumentumkö­tetet jelentetett meg a pécsi nyomdászok történetéről. A kö­tet egyik érdekes epizódja azt e­­leveníti fel, hogy az 1869-ben megalakult egylet alapszabályát hatszori visszautasítás után a minisztérium csak 1875-ben hagyta jóvá, s a pécsi nyomdá­szok csak ekkor kezdhették meg “hivatalosan” is elismert egyle­ti tevékenységüket. MINIKÖNYV. A Pécsi Nyom­dász Egylet centenáriuma alkal­mából a Pécsi Szikra Nyomda szakszervezeti bizottsága repre­zentatív kivitelű könyvecskét a­­dott ki. A 800 példányban ké­szült jubileumi megemlékezést Borsy Károly, a vállalat munka­társa, a pécsi nyomdászat törté­netének lelkes kutatója állította össze. A 90 oldalas könyv érde­kessége a különleges gonddal e­­galizált monoszedés, illetve a mi­niatűr méret. A könyv mérete: 70x100 milliméter. EGY és negyedmillió általános iskolás tanuló Magyarországon. Magyarországon ez idő szerint az általános iskolák száma 5771, ezekben 62.523 pedagógus 1.254.­ 700 kisdiákot tanít. A Művelő­désügyi Minisztérium most nyil­vánosságra hozott adatai szerint az általános iskolákban a beirat­kozás aránya már eléri a tankö­teles kornak 98,8 százalékát. Az általános iskola nyolc osztályát — a 6-tól 16 éves korig terjedő általános tankötelezettség beve­zetése óta — a fiatalok 92 szá­zaléka végzi el. Korábban ez az arány 72 százalékos volt. A MAGYAR líra hanglemezen. Megjelent a Magyar Hanglemez­­gyártó Vállalat 32. lemeze a “Magyar költők” című sorozat­ban. Összesen 54.000 lemez fo­gyott el eddig ebből a sorozat­ból, amelyet 1963-ban bocsátot­tak útjára, tehát az egyes dara­bokat átlagosan csaknem kétezer példányban vásárolták meg. A listán egyébként Ady és Petőfi vezet: a Petőfi-lemezből 5300, az Ady-lemezből pedig 5000 kelt el. A MAGYAR balett külföldi tur­néi. Az 1969—70-es szezonban a Magyar Állami Operaház balett­együttesének több külföldi ven­dégszereplésre van kilátása. Je­lenleg tárgyalnak a Spartacus li­banoni előadásáról, amelyet a tervek szerint a párizsi Champs- Élysées színházbeli és a Le Hav­­re-i magyar heteken való fellé­pés követne. Előreláthatóan ven­dégül látja a Magyar Állami O­­peraház balettegyüttesét a bo­lognai operaház és a veronai aré­na is. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii REJTVÉNY megfejtők figyelmébe! AMINT rejtvényünk közlésének megkezdése idején jeleztük, hogy a sorozat leközlése után két hét­tel nyilvánosságra hozzuk a he­lyes megfejtéseket és a nyerte­sek névsorát, ezúttal a rejtvény­­fejtők elnézését kérjük, mivel az utolsó megfejtések csak az u­­tóbbi napokban érkeztek be, így az eredményt lapunk következő számában tesszük közzé. És egy­úttal a következő lapszámunk­ban új rejtvénysorozatot indí­tunk el. imMiiiiiiimiimiiiiiimimiiiiimmiimiiiiiiiiimmiiiimiiiiiiiiiiimimiiiimiii Befejezték a balatonfüredi Szívkórház rekonstrukcióját Balatonfüred évszázadok óta ismert gyógy­fürdőhelye Magyaror­szágnak. 1949-ben létesült balatonfüredi állami kórháznak elsődle­ges feladata szív és keringési betegségekben szenvedők rehabilitá­ciója. Az elmúlt évek során szükségessé vált a kórház felújítása, amit 1969 első negyedévében fejeztek be. Jelenleg 325 bentfekvő beteget tudnak korszerű módszerekkel kezelni, s az új gyógyfür­dőben naponta 1.200 bejáró beteget láthatnak el. Képünkön: A mo­dern vonalú szénsavas fürdőben állandó orvosi ellenőrzés mellett fürdőznek a betegek.

Next