Új Szó, 1972 (43. évfolyam, 2-53. szám)

1972-01-15 / 3. szám

2. oldal RÁCZ LÁSZLÓ: KÉT LÁTOGATÓ Vörösek és fehérek Latin-Amerikában Az elmúlt év utolsó hónapjában a győztes kubai forradalom vezére, FIDEL CAST­­O hivatalos meghívásra CSILÉBE látogatott el. Látogatásának ideje egybeesett a szocializ­must építeni kezdő Chile új államrendszerének egy éves születésnapjával. A több hétig tartó látogatás hangos visszhangot váltott ki nem csak Chilében, hanem egész Latin-Ameriká­ban. Látogatása jelentőségét fokozza az a tény, hogy Kuba a maga nyolcmilliónyi lakosával immár 12 év óta rendületlenül farkasszemet néz az alig nyolcvan mértföldnyire fekvő Egyesült Államokkal. Azzal az amerikai im­perializmussal, mely egyetlen pillanatot sem mulasztott el a tekintetben, hogy a kis szi­getországot megsemmisítse. Tisztán csak a kubai dolgozó osztályok hősiességének és Cast­ro kormánya elismerésesre méltó politikájá­nak tudható be, hogy Kuba ma erősebb, mint valaha. Ezenkívül annak is, hogy a hatalmas Szovjet-Unió és az európai szocialista orszá­gok testvéri segítségével áttörte az amerikai imperializmus és latin-amerikai lakásai dip­lomáciai és gazdasági bojkottját. Ismételten vérbefojtotta a CIA (amerikai kémszervezet) és a “gusanok” (ellenforradalmi menekültek) fegyveres támadásait. A washingtoni diplomáciának még 1962-ben sikerült kizárni Kubát az OAS-ból (Amerikai Országok Szövetsége), mely — mint Catsio megállapította — nem más, mint az USA gyarmatügyi minisztériuma. Mi sem bizonyít­ja az amerikai katonai és ipari csoport el­gyengülését szemléltetőbben, mint az a tény, hogy ma már Latin-Amerika több félgyarma­ti függésben senyvedő országa keresi a köze­ledést a kommunista Kubával. Fidel Castro látogatása Chilében Dr. Sal­vador ALLENDE köztársasági elnökkel való tárgyalásain kívül, felölelte és felvillanyozta az ország legkülönbözőbb vidékein élő dolgo­zó rétegeket. Azokat az Új-Chile munkás- és értelmiségi elemeit, melyek több mint egy év­tized óta küzdeni kényzserülnek a belső és külső ellenforradalmi támadásokkal. Fidel Castro egy évtizedes tapasztalatai alapján a chilei Egységes Népfront tömegeivel közölte leszűrt tapasztalatait. A földéhes és a chilei kormány jól átgondolt földreformjának azon­nali végrehajtását követelő türelmetlen pa­rasztoknak megmagyarázta, hogy mint Kubá­ban, úgy Chilében is „Végzetes tévedés lenne, ha úgy hajtanák végre a földreformot, hogy óriási állami gazdaságokat létesítenének. De az is, ha pici kis parcellákat hasítanának ki egyes földnélküli paraszt számára.” A földművelés gépesítése is sok időt igé­nyel. „Mi Kubában elkövettük a nagy téve­dést, hogy ezernyi traktort importáltunk e célból. Ezeket azonban a parasztok nem gon­dozták kellően, nem használták föl a termelés intenzívebbé tételére. Megtörtént sokszor, hogy ezeken utaztak messze fekvő sportmérkő­zésekhez.” Castro őszinte önkritikája Kubát illetőleg a földnélküli chilei parasztok teljes bizalmát eredményezték. Hasonlóképpen nagy jelentő­(Folytatás a nyolcadik oldalon) ÚJ SZÓ „Kezünkben a gyógyeszközök” Tudományos előismeretek nem álltak még Lester B. Pearson akkori külügymi­niszter rendelkezésére, amikor figyelmez­tette a nagyúri Canadian Club-ot Toron­tóban 1952-ben, hogy „vége szakadt az Egyesült Államokkal a könnyed és auto­matikusan jó viszonynak. Néhány héttel ezelőtt Ottawában Lansing Lamont újság­írónak adott nyilatkozatában a mai hely­zetről mondott véleményt a veterán libe­rális államférfi. íme Pearson nyilatko­­zata A második világháborúig előfordult baj­lódásunk az Egyesült Államokkal brit gyar­mati bajlódás volt. Viszonyunk az Egyesült Államokkal 1911-től 1942-ig nem szolgálta­tott okot nyugtalanságra. A második világ­háború után változott meg a helyzet. Na­gyobb jelentősége lett viszonyunknak az Egyesült Államokkal. Gazdasági növekedé­sünk és annak szabványa egyre nagyobb mértékben az Egyesült Államokban lett meg­határozva. Számunkra a hatalom székhelye Londonból Washingtonba költözött. Köteles­ségemnek éreztem, hogy figyelmeztessem népünket: sok bajunk lesz a­z amerikai bará­tainkkal. Más volt abban az időszakban a légkör. Nagyon szorosra voltak fűzve barátságunk szálai az Egyesült Államokkal. Nagykövet voltam abban az időszakban. Ismertem Was­hingtonban minden államférfit. Könnyen te­­lefonálhatom Dean Achisonnak, vagy később Mac Bundynak. Voltak ennek előnyei, de veszélyei is. Mégis a legszokatlanabb viszony volt ez. Most az új kormányzat felső személyiségei ismeretlenek a kanadai nép előtt. De persze az egész világ légköre is megváltozott azóta. Sokkal több volt abban az időben a bizal­munk és az együttdolgozásra való akará­sunk. Többre becsültük akkor az Egyesült Államok hatalmát, melyre támaszkodtunk. A vietnami háború megmérgezett majd m­i­dent, kezdtünk nem félni a Szovjetúniótól. A közös félelemnél semmi sem fűzi jobban össze a népeket. ÚJ FÉLELEM A kanadaiak az Egyesült Államok ural­mától félnek. Mindenütt jelen levő félelem ez ma, és könnyen érthető aggodalom. Le­het, hogy ez a félelem nem nevezhető még rettegésnek, ahogy azt az intellektuelek ál­lítják. Okosan tennék azonban az amerikai­ak, ha tudomásul vennék a kanadai nép ér­zelmét. Ha nehezen veszik tudomásul, annak oka az, hogy a kanadaiak sok tekintetben hasonlítanak hozzájuk. Meglepődnek az amerikaiak azon, hogy nem kezelhetik Ka­nadát úgy, ahogy kezelhetik a saját államai­kat. Fel kell ismerniök, hogy Kanada kül­föld számukra. Ijesztő számunkra az a gondolat, hogy alig kerültünk ki a brit gyar­mati serpenyőből, amerikaiak tüzébe es­tünk. Nagy félelemre ad okot nekünk az amerikaiak tudatlansága. Nem annyira attól félek, hogy gazdasá­gilag ural el bennünket az Egyesült Álla­mok, mint inkább attól, hogy kultúránktól foszt meg bennünket. Mondják, hogy az a vesztünk, hogy az amerikai kultúra nem anyagi vonatkozásainak özöne áraszt el bennünket. Az unokáim többet tudnak az amerikai dolgokról, mint a kanadaiakról. Ha az Egyesült Államok átveszi Kanadát, magunkat okolhatjuk, nemcsak az ameri­kaiak előre megfontolt szándékát. Okolhat­juk magunkat, mert nem építettünk fel egy tömör kanadai társadalmat. A feszültség Kanada és az Egyesült Álla­mok között soha ezelőtt nem volt veszélye­sebb, mint most. Ez a helyzet azonban nem lesz állandó. A bajok meg fognak szűnni. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy megőrizzük mivoltunkat, kanadaiságunkat ezen a földrészen. Kezünkben vannak a gyógyeszközök. 1972. január 15. M­EGHÍVÓ HAMILTON — A Kossuth Betegsegélyző Egylet (IMBF) hamiltoni fiókja február 13-án, vasárnap este fél 7 órai kez­dettel, vacsorát rendez a 46 Cannon St. E.-i Cannon Hallban. A tagtársnők ízletesen készített gazdag vacsorája lesz felszol­gálva. Az est anyagi jövedelmét a békemozgalom központjá­nak fogjuk, elküldeni. Tekintettel a nemes célra, kérjük egész tagságunk szíves megjelenését Hamiltonból és vidékéről. Kér­jük egyben minden békeszerető honfitársunk megjelenését. Minden magyar testvérünket tisztelettel hív és vár a VEZETŐSÉG! A Kossuth Betegsegélyző Egylet (IMBF) niagara fallsi fi­ókja január 22-én, szombaton este 6 órai kezdettel, a Stanley Ave-n lévő Magyar Otthonban bankettet rendez otthonunk javára. Jó vacsoráról, hűsítő és melegítő fiókákról gondos­kodva lesz. Niagara Falls és környéke békeszerető és szóra­kozni vágyó közönségét ezúton hívja meg az Egylet vezetősége. FIGYELEM! BETEGSEGÉLYZŐ TAGOK! FIGYELEM! Január 23-án, vasárnap du. 2 órakor tartja fiókunk tiszt­újító gyűlését a Magyar Otthonban. Tekintettel a fontos na­pirendi pontokra, kérjük a tagok tömeges megjelenését. A vezetőség. Uj szó FÜGGETLEN HETILAP Szerkeszti: A Szerkesztő Bizottság Published weekly, on Saturday, by The Canadian Hungarian Publishing Association, 924 King Street West, Toronto 3, Ont. Telefon: EM. 4-6097. A­ névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a Szer­kesztő Bizottság álláspontját és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró felelős. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. — Csak válaszbélyeggel ellátott levelekre válaszolunk. Előfizetési ár Kanadában 1 évre $10.00. félévre $5.00. minden külföldi országba évi $12.00 — 1 year subscription $10.00. foreign countries $12.00 Second class mail registration number 1821 REUMATIKUS FÁJDALMAKRA magas, vagy alacsony vérnyomás szabályozására és sok más gyógyíthatatlannak hitt betegség gyógyítására ne­ költsön szá­zakat semmiféle gyógyulást nem eredményező orvosságokra, hanem vegyen m­agának egy, az általunk árusított mágneses gyógy­karkötőt Ennek a mágneses gyógy­karkötőnek a hatása egyenesen CSODÁLATOS ! Nemcsak mi általunk, hanem sok vevőnk által is ki van pró­bálva, és ezért “money back” (pénzét vissza) garanciával ajánlhatjuk honfitársainknak. A karkötők különböző kivitelben és méretekben kaphatók (kis-, közép-, nagy- és extra-nagy méretben.) Férfi vagy női: króm színű, kis-, közép-, nagy-, vagy extra,­­nagy méretben $10.95. Férfi vagy női: a fenti méretekben sok arannyal futtatott (gold füled) $20-95. Ontarioi lakosoknak 5 százalék Sales Tax hozzáadás szükséges a véd­őárhoz. Bővebb felvilágosításért forduljon hozzánk az alábbi címen, vagy hívjon telefonon. Vágja ki az alábbi meg­rendelő lapot és küldje be hozzánk. ------------------MEGRENDELŐ LAP-------------------­ THE IRON CAT GARDENS Tel.: 446-2246 Glas Artist and Gift P.O. Box 23, Queen St. N. Scotland, Ontario. Megrendelek drb. férfi női mágneses gyógy­karkötőt,­­ kis közép nagy extra-nagy Mellékelek $ összegű csekket, money-ordert. Megrendelő neve ............................................................................. Cím: ......................................................................... Telefon­szám: ......................................................... Minden karkötőt 10 napon belül a kívánt méretre becserélünk, ha a posta költséget a karkötővel együtt beküldi.

Next