Új Szó, 1974 (45. évfolyam, 3-47. szám)
1974-04-20 / 15. szám
Hazádnak rendületlenül Ku-PaPttöPtéflstt (y30 Intazet Könyvtara Alkotmány u 2 Budapest V, HUHGARí - - _ * äp _ __ ______ m m m %■ ^ámm. ~ ? ) New Word__________________________________________________________________________________________________________________ 1974. április 20. -'-^0/^Xíroronto, Ontario Vol. 45. évfolyam — 15. szám. Ára: 15 cent LEGYŐZHETETLEN A TŐKE HATALMA? A monopóliumok nyomasztó hatalma nehezedik városok, falvak, farmvidékek lakosságára egyaránt. Az árak feltartóztathatatlanul emelkednek. Bérek, fizetések vásárlóképessége folyvást csappan. A bérek, fizetések javítása az áremelkedések mögött kullog. John Turner szövetségi pénzügyminiszter hivatalosan is tudomására adta a népnek, hogy az infláció folytatódni fog. A kormány semmit sem fog tenni a monopóliumok profitharácsolása, uzsorája, zsarolása ellen. Az áldozat, a dolgozó nép tiltakozása, védekezése nem egészen eredménytelen. Helyenként győztesen ütközik meg a nép a monopóliumokkal. A munkásosztály szervezett csapatai, élükön a szakszervezeti vezetőkkel, bérjavításokat, drágasági pótlékokat csikarnak ki a hatalmas vállalatoktól, amelynek áremeléseikkel drágítják az élelmiszerek, lakások, fűtőanyag, utazás stb.. árait. Csodák csodája, a Steel Co. of Canada igazgatósága a nyilvánosság előtt is beismerte, hogy a munkabérek nem tartanak lépést az áremelkedésekkel. Hogy mily mértékben maradnak el a bérjavítások a profitemelkedések mögött, arról persze nem szólt a Steel Co. of Canada. A lakosság demokratikus, gondolkozni tudó része új megütközésekre készül a monopóliumokkal. A monopóliumok viszont — a kormány segítségével — körömszakadtáig védeni fogják profitjukat. Új bérharcok, sztrájkok fognak kitörni, de nem egyszerre mindenütt. Pedig arra lenne szükség, mert a deookratikus szervezetek együttes fellépése nélkül az árakat visszagöngyölgetni nem lehet, sem a több mint kétmilliárd dollár hadiköltekezést megállatíni nem lehet. Az ontariói konzervatív kormány múlt héten meghirdetett több mint 8 milliárd dolláros költségvetésében van ugyan szó az ingatlanforgalmi spekulánsok nyerészkedésének komolyabb megadózásával való korlátozásáról, oly sok kibúvót mutat számukra, hogy a nyerészkedések vígan folytatódhatnak, halmozhatják vagyonaikat, építhetik tovább toronypalotáikat, aranyat halmozhatnak a lakbérekből. Nyújt persze a költségvetés morzsákat a legszegényebb páriáknak, a lakosság legkisebb töredékének. A költségvetés milliárdjai azonban a monopóliumoknak kedveznek. A monopóliumok egyik szervezete, a Chamber of Commerce (kereskedelmi kamara) támadást követel a kormánytól a segélyen élők ellen. A tolvaj kiált tolvajt. A népjóléti juttatások csökkentését, a monopóliumok népnyúzó jogának védelmét követeli. Követeli a monopóliumok engedélyezett 40 százalékos adókedvezmény 49 százalékosra javítását. A szövetségi liberális kormány a múlt évben január 1-ig visszamenőleges hatállyal mintegy 700.000.000 dollárt ajándékozott a monopóliumoknak adókedvezmények formájában. Ez ellen tiltakozott és tiltakozik tovább a szövetségi parlamentben a szociáldemokrata párt (NDP) 31 tagú képviselőcsoportja, de sajnos a népet nem mozgósította ez ellen az igazságtalanság ellen. A kicsi kommunista párt szava viszont még nem jut el a lakosság többségének fülébe. ADOMÁNYOK ETNIKUS KULTURCSOPORTOKNAK Torontóban 10.000 dollárt osztott szét a Carling sörgyár kulturális alapja kilenc nemzetiségi csoport kultúrájának ápolására. A legnagyobb adományt, 2.500 dollárt a Magyar Művész Színház kapta. A többit litván, ruszin, finn, ukrán, horvát stb. anyanyelvi iskolák, ének és zenekarok kapták. Korábban a baloldalinak nevezett ukrán kanadai ének-, zene- és táncegyüttes (Sevcsenko Együttes) 5.000 dollárt kapott a kormánytól, mások 3.000 dollárt pedig a nemzedékekre visszamenő történetének megírására. A Sevcsenko Együttes tagjai mind Kanadában születtek. . PROFITHARÁCSOLÓK Nem múlik el hét anélkül, hogy valamely nagyvállalat sikerét ne közölné a napisajtó és a pénzügyi szaklapok. Az árdrágító inflációt okozó, profitharácsoló vállalatok közül a múlt héten egy egész sor beszámol sikeréről. Például a következők: Brascon Ltd. 104,000.000 dollár; MacMillan Blödel Ltd. 81,700.000 dollár; Rio Algom Mines Ltd. 52,100.000 dollár; Abitibi Paper Co. 30,600.000 dollár; Pancanadian Petroleum Ltd. 24.300.000 dollár; Hudson Bay Co. 17.700.000 dollár; Canadian International Power Co. 15,500.000 dollár. Érdekes, hogy a kormány keresi, kutatja az infláció okozóit, de ezeket a vállalatokat megtalálni nem tudja. Az említett profitokat 12 hónap alatt nyerték az említett vállalatok. Ily nagy hasznuk marad meg tisztán munkabérek, adók, és más kiadásaik levonásba hozása után. SZERZŐDÉSES BÉRJAVÍTÁSOK A Steel Co. of Canada (rövidített neve: Stelco) 6 dollárral javította a heti béreket 1973. április 1-ig visszamenőlegesen, noha a szakszervezettel (United Steelworkers Union) kötött és érvényben levő szerződése a bérjavítást 1974 augusztusának első napjáig nem tette kötelezővé. Ez év augusztus 1-én a bérek hetenként újabb 6 dollárra fognak emelkedni. A közbeneső bérjavítást a szakszervezettel folytatott hosszadalmas tárgyalások után rendelte el az igazgatóság. Az érvényben levő szerződés lejáratának időpontja 1975. július 1. Több mint 14.000 munkás kapja meg a bérjavításokat a vállalat ontariói és québeci telepein. A vállalat más tartományaiban dolgozó 8.000 munkása és tisztviselője egyelőre nem kapta meg ezeket a bérjavításokat. A szakszervezet erélyesen követelte, hogy ez az acélipar nyújtson azonnali bérjavítást, ami legalább némileg ellensúlyozza az infláció következtében a bérek vásárlóképességének hanyatlását. A munkások nyugtalansága akakor kezdett fenyegetővé válni, amikor az acélipar áremelést hajtott végre. Egy évvel ezelőtt jónéhány acéltermék árát több mint 3 százalékkal emelték. Ez év január 1-én közel 7 százalékkal emelte a vállalat az acél árát, vagyis 12 dollárral tonnánként és március 1-én újabb 8 százalékkal emelte árait. A másik acélipari vállalat, Dominion Foundries and Steel Ltd. (Hamilton) 13 százalékkal növelte árait, vagyis tonnánként 13 dollárral, ez év március 11-én. A Stelco-igazgatóság nem várta be a munkások lázadását. Elsőnek emelte a béreket önkéntesen. A kormány üdvözölte a vállalat igazgatóságának bölcsességét, s felszólította a többi hatalmas vállalatokat, kövessék a jó példát, annál inkább, mivel a profitjaik tüneményesen emelkednek, árdrágításaik következtében. A Stelco közben eső, önkéntes bérjavítása másfélmilió dollárt jelent a munkások számára, az augusztus utáni bérjavítás pedig 5.700.000 dollárral gyarapítja a dolgozók jövedelmét. A múlt hét végéig három másik hatalmas vállalat engedélyezett bérjavítást, melynek több mint 26.000 munkás kedvezményezettje. Az Algona Steel Corp. és a Westinghouse Canada Ltd. több mint 11.000 munkás között fog kiosztani több mint 4.000.000 dollárt a bérek vásárlóképessége csökkenésének ellensúlyozása céljából. A szakszervezettel érvényben levő szerződések ezen vállalatokat sem kötelezik bérjavításra 1975 közepéig. A bérjavításokat ezeknél a vállalatoknál is a dolgozók nyugtalansága váltotta ki. A bérjavításokat megelőzően minden vállalattal kínos tárgyalásokat folytattak a szakszervezetti vezetők. A javítások változatlanul hagyják a túlórákra fizetett béreket. Az Algona Steel dolgozói a Stelco dolgozóival egyenlő béremelést kapnak, ami 15 cent egy órai munkaidőre, vagyis 6 dollár hetenként, de augusztus 1-től 25 cent pótlékot fognak kapni, vásárlóképességük kiegészítésére. A pénzügyminiszter szerint az idei infláció több mint 10 százalékos lesz, ami azt jelenti, hogy a bérjavítások értékét, vásárlóképességét nullára fogja csökkenteni az infláció ez év végéig. De mi lesz a szervezetlen milliókkal? ÚJ ALAPÓRABÉR A. R. Pauley, amanitóbai szociáldemokrata (NDP) kormány munkaügyi minisztere jelentette, hogy az építkezési dolgozók órabérét május elsejei hatállyal törvényerejű rendelettel fogja javítani és október 2-án további javítást fog elrendelni. SZABOTÁL A GASCO. Az ontariói Londonban több mint két hónapja indult sztrájkba 1100 munkás a gázvállalat (Union Gas Ltd.) ellen. A kiegyezést a munkaügyi törvények értelmének csűréscsavarásával szabotálja a vállalat igazgatósága. A tartományi munkaügyi minisztérium beavatkozott. Külön tárgyalt a vállalat igazgatóságával és külön a szakszervezet (International Chemical Workers Union) vezetőivel s a feleket mielőbbi megállapodásra szólította fel. ÚJ SZERZŐDÉS A Nagy-Tavak (Great Lakes) kereskedelmi hajóinak tengerészei új szerződést írtak alá a hajózási vállalatokkal, amely órabérüket 10 százalékkal javítja erre az évre és további 12 százalékkal a következő évre. A sztrájk ezzel befejeződött. A tengerészek Seafarers International Union kötelékébe tartoznak. MUNKASZÜNETTEL TILTAKOZTAK Torontóban a John Inglis Ltd. 9.000 munkása és 150 tisztviselője munkát szüntetett, tiltakozás az ellen, hogy a gyárigazgatóság rendszeresen megszegi a szakszervezettel (United Steelworkers) kötött szerződését, megvonja a dolgozóktól a szerződésben biztosított előnyöket.