Új Szó, 1974 (45. évfolyam, 3-47. szám)

1974-04-20 / 15. szám

Hazádnak rendületlenül Ku-PaPttöPtéflstt (y30 Intazet Könyvtara Alkotmány u 2 Budapest V, HUHGARí - - _ * äp _ __ ______ m m m %■ ^ámm. ~ ? ) New Word__________________________________________________________________________________________________________________ 1974. április 20. -'-^0/^Xíroronto, Ontario Vol. 45. évfolyam — 15. szám. Ára: 15 cent LEGYŐZHETETLEN A TŐKE HATALMA? A monopóliumok nyomasztó hatal­ma nehezedik városok, falvak, farm­vidékek lakosságára egyaránt. Az árak feltartóztathatatlanul emelked­nek. Bérek, fizetések vásárlóképessé­ge folyvást csappan. A bérek, fizeté­sek javítása az áremelkedések mö­gött kullog. John Turner szövetségi pénzügyminiszter hivatalosan is tudo­mására adta a népnek, hogy az inflá­ció folytatódni fog. A kormány sem­mit sem fog tenni a monopóliumok profitharácsolása, uzsorája, zsarolása ellen. Az áldozat, a dolgozó nép tiltako­zása, védekezése nem egészen ered­ménytelen. Helyenként győztesen üt­közik meg a nép a monopóliumokkal. A munkásosztály szervezett csapatai, élükön a szakszervezeti vezetőkkel, bérjavításokat, drágasági pótlékokat csikarnak ki a hatalmas vállalatoktól, amelynek áremeléseikkel drágítják az élelmiszerek, lakások, fűtőanyag, utazás stb.. árait. Csodák csodája, a Steel Co. of Canada igazgatósága a nyilvánosság előtt is beismerte, hogy a munkabérek nem tartanak lépést az áremelkedésekkel. Hogy mily mér­tékben maradnak el a bérjavítások a profitemelkedések mögött, arról per­sze nem szólt a Steel Co. of Canada. A lakosság demokratikus, gondol­kozni tudó része új megütközésekre készül a monopóliumokkal. A mono­póliumok viszont — a kormány segít­ségével — körömszakadtáig védeni fogják profitjukat. Új bérharcok, sztrájkok fognak kitörni, de nem egyszerre mindenütt. Pedig arra len­ne szükség, mert a deookratikus szervezetek együttes fellépése nélkül az árakat visszagöngyölgetni nem le­het, sem a több mint kétmilliárd dol­lár hadiköltekezést megállatíni nem lehet. Az ontariói konzervatív kormány múlt héten meghirdetett több mint 8 milliárd dolláros költségvetésében van ugyan szó az ingatlanforgalmi speku­lánsok nyerészkedésének komolyabb megadózásával való korlátozásáról, oly sok kibúvót mutat számukra, hogy a nyerészkedések vígan folytatódhat­nak, halmozhatják vagyonaikat, épít­hetik tovább toronypalotáikat, aranyat halmozhatnak a lakbérekből. Nyújt persze a költségvetés morzsákat a legszegényebb páriáknak, a lakosság legkisebb töredékének. A költségvetés milliárdjai azonban a monopóliumok­nak kedveznek. A monopóliumok egyik szervezete, a Chamber of Commerce (kereske­delmi kamara) támadást követel a kormánytól a segélyen élők ellen. A tolvaj kiált tolvajt. A népjóléti jutta­tások csökkentését, a monopóliumok népnyúzó jogának védelmét követeli. Követeli a monopóliumok engedélye­zett 40 százalékos adókedvezmény 49 százalékosra javítását. A szövetségi liberális kormány a múlt évben január 1-ig visszamenőle­ges hatállyal mintegy 700.000.000 dol­lárt ajándékozott a monopóliumoknak adókedvezmények formájában. Ez el­len tiltakozott és tiltakozik tovább a szövetségi parlamentben a szociálde­mokrata párt (NDP) 31 tagú képvise­lőcsoportja, de sajnos a népet nem mozgósította ez ellen az igazságtalan­ság ellen. A kicsi kommunista párt szava viszont még nem jut el a lakos­ság többségének fülébe. ADOMÁNYOK ETNIKUS KULTURCSOPORTOKNAK Torontóban 10.000 dollárt osztott szét a Carling sörgyár kulturális alapja kilenc nemzetiségi csoport kultúrájá­nak ápolására. A legnagyobb ado­mányt, 2.500 dollárt a Magyar Mű­vész Színház kapta. A többit litván, ruszin, finn, ukrán, horvát­ stb. anya­nyelvi iskolák, ének és zenekarok kapták. Korábban a baloldalinak nevezett ukrán kanadai ének-, zene- és tánc­­együttes (Sevcsenko Együttes) 5.000 dollárt kapott a kormánytól, mások 3.000 dollárt pedig a nemzedékekre visszamenő történetének megírására. A Sevcsenko Együttes tagjai mind Kanadában születtek. . PROFITHARÁCSOLÓK Nem múlik el hét anélkül, hogy va­lamely nagyvállalat sikerét ne közölné a napisajtó és a pénzügyi szaklapok. Az árdrágító inflációt okozó, profitha­rácsoló vállalatok közül a múlt héten egy egész sor beszámol sikeréről. Például a következők: Brascon Ltd. 104,000.000 dollár; MacMillan Blödel Ltd. 81,700.000 dol­lár; Rio Algom Mines Ltd. 52,100.000 dollár; Abitibi Paper Co. 30,600.000 dollár; Pancanadian Petroleum Ltd. 24.300.000 dollár; Hudson Bay Co. 17.700.000 dollár; Canadian Internatio­nal Power Co. 15,500.000 dollár. Érdekes, hogy a kormány keresi, kutatja az infláció okozóit, de ezeket a vállalatokat megtalálni nem tudja. Az említett profitokat 12 hónap alatt nyerték az említett vállalatok. Ily nagy hasznuk marad meg tisztán munkabérek, adók, és más kiadásaik levonásba hozása után. SZERZŐDÉSES BÉRJAVÍTÁSOK A Steel Co. of Canada (rövidített neve: Stelco) 6 dollárral javította a heti béreket 1973. április 1-ig vissza­menőlegesen, noha a szakszervezettel (United Steelworkers Union) kötött és érvényben levő szerződése a bér­­javítást 1974 augusztusának első nap­jáig nem tette kötelezővé. Ez év au­gusztus 1-én a bérek hetenként újabb 6 dollárra fognak emelkedni. A köz­­beneső bérjavítást a szakszervezettel folytatott hosszadalmas tárgyalások után rendelte el az igazgatóság. Az ér­vényben levő szerződés lejáratának időpontja 1975. július 1. Több mint 14.000 munkás kapja meg a bérjaví­tásokat a vállalat ontariói és québeci telepein. A vállalat más tartományai­ban dolgozó 8.000 munkása és tisztvi­selője egyelőre nem kapta meg eze­ket a bérjavításokat. A szakszervezet erélyesen követelte, hogy ez az acél­ipar nyújtson azonnali bérjavítást, ami legalább némileg ellensúlyozza az infláció következtében a bérek vá­sárlóképességének hanyatlását. A munkások nyugtalansága akakor kezdett fenyegetővé válni, amikor az acélipar áremelést hajtott végre. Egy évvel ezelőtt jónéhány acéltermék árát több mint 3 százalékkal emelték. Ez év január 1-én közel 7 százalékkal emelte a vállalat az acél árát, vagy­is 12 dollárral tonnánként és március 1-én újabb 8 százalékkal emelte árait. A másik acélipari vállalat, Domini­on Foundries and Steel Ltd. (Hamil­ton) 13 százalékkal növelte árait, vagyis tonnánként 13 dollárral, ez év március 11-én. A Stelco-igazgatóság nem várta be a munkások lázadását. Elsőnek emel­te a béreket önkéntesen. A kormány üdvözölte a vállalat igazgatóságának bölcsességét, s felszólította a többi hatalmas vállalatokat, kövessék a jó példát, annál inkább, mivel a profit­jaik tüneményesen emelkednek, ár­drágításaik következtében. A Stelco közben eső, önkéntes bérja­vítása másfélmilió dollárt jelent a munkások számára, az augusztus utá­ni bérjavítás pedig 5.700.000 dollárral gyarapítja a dolgozók jövedelmét. A múlt hét végéig három másik hatalmas vállalat engedélyezett bér­ja­vítást, melynek több mint 26.000 mun­kás kedvezményezettje. Az Algona Steel Corp. és a Westing­house Canada Ltd. több mint 11.000 munkás között fog kiosztani több mint 4.000.000 dollárt a bérek vásárlóképes­sége csökkenésének ellensúlyozása céljából. A szakszervezettel érvény­ben levő szerződések ezen vállalato­kat sem kötelezik bérjavításra 1975 közepéig. A bérjavításokat ezeknél a vállala­toknál is a dolgozók nyugtalansága váltotta ki. A bér­javításokat megelő­zően minden vállalattal kínos tárgya­lásokat folytattak a szakszervezetti­­ vezetők. A javítások változatlanul hagyják a túlórákra fizetett béreket. Az Algona Steel dolgozói a Stelco dolgozóival egyenlő béremelést kap­nak, ami 15 cent egy órai munkaidő­re, vagyis 6 dollár hetenként, de au­gusztus 1-től 25 cent pótlékot fognak kapni, vásárlóképességük kiegészíté­sére. A pénzügyminiszter szerint az idei infláció több mint 10 százalékos lesz, ami azt jelenti, hogy a bérjavítások értékét, vásárlóképességét nullára fogja csökkenteni az infláció ez év végéig. De mi lesz a szervezetlen mil­liókkal? ÚJ ALAPÓRABÉR A. R. Pauley, a­­manitóbai szociál­demokrata (NDP) kormány munka­ügyi minisztere jelentette, hogy az építkezési dolgozók órabérét május elsejei hatállyal törvényerejű rende­lettel fogja javítani és október 2-án további javítást fog elrendelni. SZABOTÁL A GAS­CO. Az ontariói Londonban több mint két hónapja indult sztrájkba 1100 munkás a gáz­vállalat (Union Gas Ltd.) ellen. A kiegyezést a munka­ügyi törvények értelmének csűrés­­csavarásával szabotálja a vállalat igazgatósága. A tartományi munka­ügyi minisztérium beavatkozott. Kü­lön tárgyalt a vállalat igazgatóságá­val és külön a szakszervezet (Inter­national Chemical Workers Union) vezetőivel s a feleket mielőbbi meg­állapodásra szólította fel. ÚJ SZERZŐDÉS A Nagy-Tavak (Great Lakes) ke­reskedelmi hajóinak tengerészei új szerződést írtak alá a hajózási válla­latokkal, amely órabérüket 10 száza­lékkal javítja erre az évre és további 12 százalékkal a következő évre. A sztrájk ezzel befejeződött. A tengeré­szek Seafarers International Union kötelékébe tartoznak. MUNKASZÜNETTEL TILTAKOZTAK Torontóban a John Inglis Ltd. 9.000 munkása és 150 tisztviselője munkát szüntetett, tiltakozás az ellen, hogy a gyárigazgatóság rendszeresen meg­szegi a szakszervezettel (United Steel­workers) kötött szerződését, megvon­ja a dolgozóktól a szerződésben bizto­sított előnyöket.

Next