Kapu, 1992. november (5. évfolyam, 11. szám)
VILÁGSZERTE - AMOSZ hírek
1870- ben az erdélyi részek lakossága vallás szerint így oszlott meg: görögkeleti (ortodox görög nem egyesült) 537.260; görög katolikus (görög egyesült) 459.488; református 229.968; ágostai evangélikus 210.334; római katolikus 207.476; unitárius 47.271; izraelita 2.403. 1871- ben Orbán Balázs adatai szerint az öt székely szék (Háromszék, Csík, Udvarhely, Maros, Aranyos) lakossága vallásfelekezetek szerint a következő képet mutatta: összlakosság 432.216; római katolikus 187.692; református 141.539; unitárius 39.629; görög egyesült (görög katolikus) 36.626; görög nem egyesült (görögkeleti, ortodox) 22.599; zsidó 1.341; ágostai evangélikus és lutheránus 571; egyéb 2.219. 1873-ban a szerb görögkeleti pátriárka joghatósága szűkebb körre szorult, mert a monarchia másik államában lévő (bukovinai és dalmáciai) görögkeleti püspökségeket kivették joghatósága alól és a bukovinai érsek alá helyezték. Még így is hat püspöksége maradt: a budai, bácskai (püspöke Újvidéken lakott), temesvári, verseci, pakráci és károlyvárosi (püspöke Plaskiban lakott). A horvát-szlavón társországok 1868-ban külön önkormányzatot nyertek a belügy, vallás- és közoktatásügy, továbbá az igazságszolgáltatás terén. Ennél fogva a magyar országgyűlés vallásügyi törvényei ez országokra nem vonatkoztak. Itt az 1873-ban létesített zágrábi egyetemen a katolikus vallás teológiai kart nyert, a görögkeletieknek pedig Karlócán van papnevelő intézetük. Ez országok lakosságának csaknem háromnegyede (71%) római katolikus, egynegyede görögkeleti (ortodox). Csekély számban vannak görög katolikusok (12.871), ágostai evangélikusok (30.082), reformátusok (13.970) és izraeliták (20.216). 1880-ban Tóth Miklós eperjesi görög katolikus püspök buzgólkodása papnevelőházat eredményezett. 1900-ben a Magyar Szent Korona országainak lakossága vallás szerint így oszlott meg: összlakosság 19.254.559, római katolikus 9.919.913; görög katolikus 1.854.143 (ezek közül 1.029.336 román, 816.559 orosz és 8.198 szerb, a román és orosz görög katolikusok közül 293.973 magyar anyanyelvű); görögkeleti 2.815.713 (ezek közül 1.710.336 román és 1.045.377 szerb); református 2.441.142; ágostai evangélikus 1.288.942; unitárius 68.568; izraelita 851.378; egyéb 14.760. Ugyanekkor az erdélyi részeken élt 834.367 görög katolikus; 758.763 görögkeleti; 422.793 református; 344.984 római katolikus; 223.044 ágostai evangélikus; 64.577 unitárius; 63.642 izraelita és 373 egyéb vallású. (Vége) 69 VILÁGSZERTE ISAMOSZ hírek A magyar nemzeti emigrációs vezetők közül számosan fontosnak tartják, hogy a magyarság mai nehéz helyzetében a magyar emigráció fokozottabban koordinálja aktivitását és fokozza tevékenységét. A legmegfelelőbb első lépésnek ezzel kapcsolatban egy emigránsok alkotta kerekasztal-értekezlet megtartása ígérkezett még 1992 augusztus elején. A Magyarok Világszövetségének közgyűlése alkalmával (augusztus második felében) Budapesten is az a vélemény alakult ki, hogy egy ilyen kerekasztal-értekezletet elsősorban Amerikában kéne megtartani, ahol a nyugati magyarság kb. 80%-a és a nemzeti emigrációnak is körülbelül 3/4 része él. A kerekasztal-értekezleten való részvétel nagy összeget emészt fel útiköltségekben, még az Amerikából vagy Kanadából érkezők esetében is. Azonban a magyarországi, egyre feszültebbé váló belpolitikai helyzet, az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarság egyre súlyosbodó veszélyeztetettsége miatt számos emigrációs vezető úgy érezte, hogy az emigrációs összefogás kiépítését tovább elhalasztani nem szabad, s úgy döntöttek, hogy Magyar Nemzeti Emigrációs Vezetők kerekasztal-értekezlete címen 1992. november 21-én és 22-én megtartják az értekezletet a floridai Alta Monte Springs-ben. A napirenden eddig a következők szerepelnek: Az értekezlet előtti közös ebéden Tollas Tibor beszél. - Megnyitó: Wass Albert. -A nemzeti emigráció és a Magyarok Világszövetsége. Pásztor László. - Új magyar alkotmányt. Dr. Balogh Sándor és Dr. Sasváry László (Svájc) - Kiket támogassunk Magyarországon? Bánkuti Géza, Heltz Tibor és Tollas Tibor. - Magyar nemzeti sajtóra szükség van. Stirling György javaslata. - Mit együnk Erdély magyarságáért? Söte Lajos előterjesztése. - Mit tegyünk a felvidéki magyarságért? Chászár Ede professzor javaslata. - Mit várnak el tőlünk a délvidéki magyarok? Dr. Schiff Imre. - Hogyan dolgozzanak a nemzeti emigrációs szervek együtt? Szabadságharcos, MHBK, Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Szabad Magyar Újságírók Szövetsége és amerikai, kanadai, európai és ausztráliai emigráns vezetők és szervezetek javaslatai.* Az RMOSZ hírszolgálata jelenti: Az Országos Republikánus Nemzetiségi Tanács kérésére a Fehér Ház 1992. október 23-án közel két órás tájékoztatót adott a tanács vezetői és a Bush/Quail választási kampányban résztvevő nemzetiségi vezetők részére. A fehér házi tájékoztatón közel száz nemzetiségi vezető vett részt. Először Charles Kolb, az elnök belpolitikai beosztottja, majd az elnök asszisztense, David Damarest, aki a Liaison Osztály vezetője, majd Douglas Paul és Beth Sanner, a Nemzetbiztonsági Tanács két kulcstagja tartott beszámolót az európai és ázsiai fejleményekről. Magyar részről az RMOSZ elnökén Pásztor Lászlón kívül, ciki az Országos Republikánus Nemzetiségi Tanács örökös tiszteletbeli elnöke is. De Balogh Ferenc, az Országos Magyar Republikánus Szövetség és választási szervezetének elnöke, Polgár Albert, a Massachusetts Republikánus Nemzetiségi Tanács elnöke és Győrik Ilona vettek részt. Az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Közép- és Kelet Európa nemzeti kisebbségei autonómiájának visszaállítása vagy megadása az Egyesült Államoknak is érdeke lenne. Az új demokráciák területén stabilitást csak úgy lehet megvalósítani, ha ott a nemzeti kisebbségek emberi és kollektív jogait is biztosítják. Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ) az elmúlt év során tiszteletbeli elnökén, Dr. Nádas Jánoson kívül három igazgatóját is elvesztette. A véletlen úgy hozta, hogy mindhárman református lelkészek voltak: Csordás Gábor esperes, az egyik new-yorki magyar református egyház lelkésze volt, míg Szőke István a lakelandi, floridai presbiteriánus egyházé, és Kun Gyula pedig a safety-harbouri, szintén Floridában lévő magyar protestáns egyház és a környékbeli magyarok lelkésze volt. Mindhárman kiváló magyarok voltak. Elhunytak nem csak a templomaik és híveik számára, de az RMOSZ számára is nagy veszteséget jelent.