Kapu, 1993. március (6. évfolyam, 3. szám)
TÖRTÉNELEM - Borszéky György: Nagy György emlékezete. Miért késik a köztársasági eszme magyar úttörőjének elismerése?
KAPU TÖRTÉNELEM BORSZÉKY GYÖRGY Nagy György emlékezete Miért késik a köztársasági eszme magyar úttörőjének elismerése? Kortársai közül a haladó eszmék hívei mindig nagy elismeréssel emlegették a nevét. Adynak „gyönyörűsége telt a bátorságában". Krúdy szerint „nagy elégtétel jár ennek a kigúnyolt prófétának”. Károlyi az emigrációban ismerte el róla, hogy „az új Magyarországnak ez a lelkes és fennkölt érzésű fia” volt hazánkban a „köztársasági eszmének legelső előharcosa”, a nem is közeli fegyvertárs, Jászi Oszkár pedig nekrológjában azt jósolta, hogy „egy jobb és becsületesebb korszak emlékét a vezető erkölcsi értékek panteonjába fogja helyezni”. A nyugati emigrációban Zilahy Lajos „szép és nagy magyar ember”-nek nevezte, és Márai Sándor fél évszázad után is elismeréssel emlékezett „lelkes és őszinte köztársasági hitvallására”. Bizonyos, hogy Nagy György nem volt mindennapi politikus. A függetlenségpárti fiatal székely ügyvéd, miután a választási erőszak kiszorította a Munka-párti többségű új képviselőházból, Hódmezővásárhelyen - a monarchia fénykorában, 1911-ben - útnak indította a Magyar Köztársaságot, a folyóiratot és az eszmét egyaránt, egy évvel később pedig Budapesten megalakította a Köztársasági Pártot, amelyet kétszer is újra életre hívott, a tagok üldözésével párosult betiltások után. Nagy Györgynek 1923-ban bekövetkezett halálát követően a magyar köztársaság eszméje, - amely az 1946-os rövid fellángolásban inkább csak nevében volt azonos, - több mint hat évtizedre sírba szállt. Erre a rövid pályafutásra sok minden volt jellemző. Az elszántság, ahogy mindenkor szembeszállt a hatalommal és azok kiszolgálóival, akkor is, ha küzdelme reménytelennek látszott. Jellemző volt a megalkuvás nélküli Habsburg ellenessége. Uralmukat hazánk négyszáz éves balsorsának tekintette. Törekvése mindenkor a nemzeti, demokratikus és társadalmi igazságérzettel átszőtt független magyar köztársaság megvalósítása volt és a célkitűzése változatlan maradt a monarchia idején, az őszirózsás forradalom hónapjai alatt, a proletárdiktatúra során és a Horthy korszakban. Többre becsülte a tölgyfa egyenességét még a viharban is, mint a nádszál ide,oda való hajladozását. Az már nem reá, hanem a korra jellemző, amelyben élt, hogy Tisza István, Kun Béla és Horthy Miklós rendszere, ha másban nem is, de abban egyetértett, hogy a Nagy György által vezetett köztársasági mozgalmat minden eszközzel el kell fojtani, mint a hatalmukra veszedelmessé válható megmozdulást. Mindez mulatságos lehetne, ha nem lenne olyan szomorúan jellemző hazánk akkori történelmére. Mert lényegében mi is történt? Tisza István az alig nyolchónapos köztársasági mozgalmat Ferenc Ferdinánd felhívására olyan visszamenő hatályú büntető törvénnyel tiltotta be, amely a pesti egyetem akkori büntetőjogi tanára szerint kegyetlenebb volt még a cári Oroszország hasonló törvényénél is. Nyilván úgy vélte, legjobb a csecsemőt már bölcsőjében megfojtani. Mikor a proletárdiktatúra valamennyi polgári pártot hatalmi szóval törölte el, Nagy György jobbnak látta elhagyni Budapestet és egy pestkörnyéki házban húzódni meg. Ki tudja, hogy mi várt volna rá, ha tovább tart Kun Béla rémuralma? Az azt követő Horthy rendszer, rövid türelmi idő után, elkezdte a Köztársasági Párt üldözését, a házkutatásokat, a letartóztatásokat és Nagy György ellen is bűnvádi eljárást indított a Kossuth mauzóleumnál tartott „lázító” beszéde miatt. Csak betegsége, majd halála mentette meg a börtönbüntetéstől, amit utóbb helyettesére szabtak ki. A történészek ítélete ilyen politikai háttérrel Nagy Györgynek nem lehetett nagy sikere történészeink körében, akiknek vitorláit általában a hatalmi szelek duzzasztották és legismertebb reprezentánsuk arról volt nevezetes, hogy megtalálta az utat a ferencjózsefi Burg napsütéses árkádjai alól a sztálini Moszkva magyar követségének vaspántos komor kapujáig. A Horthy korszak történészei a legegyszerűbb és egyben a leghatásosabb Nagy György