Kapu, 1998. június-július (11. évfolyam, 6-7. szám)

GAZDASÁG - Gazdag László: És az importdinamika?

18 És az importdinamika? A KAPU 1997 decemberi számában hevenyészett, kézzel rajzolt gyorsskiccem jelent meg a magyar külkereskedelmi mérleg alakulásáról, 1975-97 között. Az 1997-es adat akkor még becsült adat volt a Privatizációs Kutatóintézet egy korábbi jelentése alapján (Magyar Hírlap, 1997. november 10.) Időközben kiderült, hogy a végső külkereskedelmi mérleg jobban alakult az 1997 közepén vártnál, tehát az előrejelzett 3 milliárd dollárnyi hiány helyett „csak” 1,7 milliárd dollár lett a deficit. Most a fenti grafikon egy javított, számítógépes szerkesztésű, az 1997. évre vonatkozóan korrigált változatát közöljük, kiegészítve néhány új gondolattal. Az apropót a gazdaságpolitikusok és a gazdaságkutató főguruk újabb megnyilatkozásai adják. Fazakas Szabolcs volt ipari és kereskedelmi miniszter szerint például a külkereskedelmi mérleg (is) ragyogóan alakult. Valóban „ragyogónak" tekinthető a külkereskedelmi mérleg a szorító adósságteher mellett, ha 1,7 milliárd dollárnyi a deficit? Komolyan gondolják a mi gazdaságpolitikusaink amit időnként beszélnek? Az egyik folyóiratban olvasom a neves gazdaságkutató szakember hölgytől, hogy páratlan volt a magyar export dinamikája 1992-1997 között, ugyanis 1992-ben még csak 10,7 milliárd dollár volt a kivitel, míg 1997-ben már elérte a 18-19 milliárd dollárt. Nos, a kutató kissé alábecsülte a tényleges eredményt, ami meghaladta valójában a 19 milliárd dollárt is. Csakhogy! Közben az illető szakember elfelejtette közölni az importdinamikát! „Apróság", de 1992-1997 között az import még dinamikusabban nőtt, 11,08 milliárd dollárról fölment 21 milliárd dollár fölé. A külkereskedelmi mérleghiány pedig az 1992 évi 400 millió dollárról (kerekítve) megugrott 1,7 milliárd dollárra, vagyis több mint négyszeresére nőtt. Ugye, hogy mindjárt más a „megvilágítás”... A termelési célú import nőtt! Hozzá kell mindehhez tenni, hogy közben, az 1990-es években, s főként az 1995. március 12-én meghirdetett Bokros-csomag után nem nőtt, hanem drasztikusan csökkent a lakossági fogyasztás! Vagyis nem a fogyasztási cikkek importja bővült ilyen őrületes tempóban, hanem főként a termelési célú behozatal. Mégpedig főként a nyersanyag- és energia-, valamint az alkatrészimport! Ez is bizonyítja, hogy Magyarországon még nem ment végbe a szükséges szerkezetváltás, iparunk főként energia- és nyersanyagtartalmú termékeket termel. Az a feldolgozóipar pedig, amit a külföldi tőke kétségtelenül meghonosított egyes térségekben, mint például Székesfehérváron és környékén, döntően alkatrészösszeszerelő tevékenységre épül, mégpedig import alkatrészek összeszerelésére. Ebből következően nem javítja érdemlegesen az ország külkereskedelmi mér GAZDASÁG mezőgazdasággal foglalkozó lakosságot is. Hasonló közvetlen viszony alakult ki a parasztság és a nyers termékeit félkész és kész élelmiszerré feldolgozó, majd értékesítő iparosok, kereskedők, ill. az azokat megvásárló lakosság között is. Csaknem minden településen vagy annak könnyen elérhető közelében volt malom, olajütő, pék, hentes-mészáros, vendéglős, pálinkafőzőé. Ezek a termelőktől helyben felvásárolt és helyben feldolgozott, friss állapotban értékesített, a maguk hozzáadott munkájának értéke alapján számított áron látták el a lakosságot liszttel, kenyérrel, húsokkal, húskészítményekkel, zsírral, étolajjal, borral, pálinkával stb. E viszonyok függvényében, természetes módon és egymással összhangban történt a mezőgazdaságban és az arra épülő gazdasági folyamatokban a termelés, a gazdálkodás és a kereskedelem szerveződése. A különböző területeken ezek hasznából élt a lakosság nagyobb hányadát kitevő parasztság, az élelmiszereket feldolgozó és értékesítő kisiparosok és kiskereskedők népessége. Hazánkban, éppen e szerveződés eredményeként még a legkritikusabb háborús időszakban is viszonylag kiegyensúlyozott volt az élelmiszerellátás. Rövid ideig tartó zavarokat csak a közvetlen háborús pusztítások és a megszálló hadsereg rablásai okoztak. De már 1946 nyarán — aratás után — a győztes hatalmak többségét is megelőzve, újra kielégítő volt a közellátásunk. A mezőgazdaság és a vele összefüggő gazdasági folyamatok ily módon történő szerveződése és működése azonban más eredménnyel is járt. A maga uraként gazdálkodó parasztságban hazánk társadalmi adottságainak minőségét jelentősen fokozó természeti ismeretek, termelési, gazdálkodási és kereskedelmi tapasztalatok halmozódtak fel. Mindezek mellett, a húszas-harmincas évek fordulóján kirobbant (vagy kirobbantott) gazdasági világválságnak a mezőgazdaságra is kiható következményein túl a parasztság társadalmi, gazdasági és szociális helyzete nem volt kielégítő. Az e kérdésekkel nagy számban foglalkozó szakemberek és irodalmárok ennek okait elsősorban a birtokviszonyokra, a kisüzemi termelési módszerekre, a természeti adottságok rossz kihasználására, a parasztság szervezetlenségére vezették vissza. A megoldást a földreformban, külföldi tapasztalatok átvételében, a terményszerkezet megváltoztatásában (kertmagyarország), a nagyüzemi módszerek bevezetésében, beszerzési, értékesítési és hitelszövetkezetek szervezésében látták. Mindezekből 1948 után politikai szólamként többet felhasználtak. Az ezt követő korszakban, a földosztással megtörtént a tulajdonviszonyok megváltoztatása. Ám hamarosan kiderült, hogy ezzel nem következett be az “évezredes álom” megvalósulásától várt eredmény. A földhöz juttatott nincstelen parasztság döntő többsége egyrészt a kellő természeti ismeretek, termelési, gazdálkodási és értékesítési tapasztalatok híján, másrészt a földhöz, annak megműveléséhez való viszonya alapján a nekik juttatott földeken sem kezdetben, sem később nemcsak a volt földbirtokosok, hanem még a régi parasztság gazdasági eredményeit sem tudta elérni. Jó részük még a megelőző időszakhoz viszonyítva is sanyarúbb sorsra jutott, ők a földtulajdonban a gazdagságot látták s annak megszerzésétől azt várták. Ennek következtében a lakosság élelmiszerellátása továbbra is a régi parasztságra maradt, akik abban 1946-tól 1948-ig, az addigi módszerek alkalmazásával újra kiegyensúlyozott helyzetet teremtettek. (Folytatjuk)