Kapu, 2007. március (20. évfolyam, 3. szám)
GONDOLKODÓ - Gergely Attila: Vázlat 1848-49 utóéletéről
GONDOLKODÓ vadt az 1852 márciusára tervezett fegyveres fellépés. A szervezkedés kiterjedt a hadseregbe kényszersorozott volt honvédekre is külföldön. A Schleswig-Holstein tartományért háborúzó Dánia és Poroszország közül az utóbbi megsegítésére Ferenc József Hamburgba vezényelte a 8., a 19. és a 30. gyalogezredest. Az itt szolgáló volt honvédtisztekkel a kapcsolatot felvenni Kossuth Hamburgba küldte megbízottját, Pataki- Piringer ügyvédet, aki megbeszélte több ott szolgáló volt honvédtiszttel a felkelés előkészítésének feladatait. Közben az ottani magyar katonák rokonszenvét és bizalmát elnyerte Schönborn hadnagy, aki azt állította magáról, hogy egy ideig Bem törzsében szolgált. A létrejött katonai szervezkedést azonban Schönborn feljelentette a titkos rendőrségnek. 1851. november 20-án Patakit és a szervezkedés összes résztvevőjét letartóztatták. Pesten Gr. Forgách Móricz csendőr alezredes, a karhatalom parancsnoka Pataki hazai kapcsolatait, köztük a Kossuth nővéreket és Gr. Teleki Blankát letartóztatta. A csendőröket a feljelentések száma alapján jutalmazták. A Patakinál talált névsor hitelesebb volt, mint a besúgók jelentése, mert az magától Kossuthtól származott. Macknak sikerült egérutat nyerni, és külföldre tudott szökni. Később az USA-ban az egyik katonai akadémia tanára lett. Pataki-Piringert kivégezték. Később a Kossuth-nővéreket kiengedték, és külföldre távoztak. 1852. június 5-én magyarországi látogatásra érkezett Ferenc József. Erről írta Arany János A walesi bárdok. A budai várban felavatta Pest lövetűjének, Hentzi tábornoknak szobrát. (Ezt később egy újságíró felrobbantotta, majd Belgiumba szökött. Belgium azonban arra hivatkozva, hogy politikai menekült, Ausztria kérése ellenére sem adta ki.) Noszlopy Gáspár 1850 áprilisában megszökött a pesti rabkórházból. Csoportja komolyan foglalkozott a császár elleni merénylet tervével. Noszlopy, hogy az akciónak katonai jelleget adjon, 1848-as egyenruhákat csináltatott Vasváry Ferenc kecskeméti szabóval. Az egyenruha készítés a titkosrendőrség tudomására jutott, és Forgách csendőrei lefoglalták az egyenruhákat, a szabó pedig megvallotta, hogy a császárt akarják foglyul ejteni. 1852. novemberben Noszlopyt elfogták Szemere Erzsébet lakásán. Mindkettőjüket, majd a csoport több tagját (pl. Sárközy Soma földbirtokost, Hegymegy Sámuelt és másokat) letartóztatták. 1853 február 18-án, mint minden nap, Ferenc József déli levegőző sétáját tartotta megszokott útvonalán O’Donnel szárnysegéd kíséretében. A tömegből kiugrott egy fiatalember, Libényi János 22 éves szabósegéd, és késével a császár nyakába döfött. A szúrást a kemény gallér felfogta, és a kés megbicsaklott. Libényi Jánost 8 nap múlva felakasztották. Tettét azzal indokolta, hogy szeretett hazáját lábbal tiporják. Érdekes módon sokkal később, 1854. augusztus 24-én találtak „bűntársakat”, Misits János és Vajkei József szabósegédeket, akiket 20-20 évi börtönbüntetésre ítéltek. A merényletet követő két napon csak Pesten 356 személyt tartóztattak le. Libényi kivégzése után halálra ítélték Jubál Károlyt, Andrásffy Károlyt, Noszlopy Gáspárt és Sárközy Somát. Bécsben kivégezték Bézard Cézárt. A tiltakozások, a felkelések elterjedtek a Habsburg Birodalomban, bár a legkeményebb diktatúra Magyarországon volt. 1853. február 6-án Milánóban felkelés tört ki, majd egész Észak-Itália lángba borult. A kor népszerű zeneszerzőjének neve politikai jelszó lett: Verdi (Vittorio Emanuele Re D’Italia - Viktor Emmánuel Olaszország királya). Bécsben és Prágában is forrongás következett. Ezeket letartóztatások tömege és sok kivégzés követte. Az emigráció vezetése annyira bízott a hazai felkelés bekövetkezésében, hogy a katonai vezetők Londonban közel 30 volt honvédtiszt részvételével vezérkari tanfolyamot szerveztek. A terror szorítása még jobban erősödött. 1853. június 30-án Gr. Teleki Blankát 10, Leöwey Klárát 5 évi várfogságra ítélték. 1853. szeptember 3-án Perczel volt tábori papját, Gasparics Kilián ferences szerzetest felakasztották. Az erdélyi szervezkedések ügyében 1854 tavaszán ítélkeztek, 3 halálos és 45 személyt börtönítélet sújtott. Marosvásárhelyen végezték ki Török Jánost, Gálffy Mihályt és Horváth Károlyt. 1854. április 29-én Sepsiszentgyörgyön végezték ki Várady Józsefet és Bartylis Ferencet. Május 27-én Marosvásárhelyen Bertalan Lászlót és Benedek Dánielt akasztották fel. Az abszolutizmus birodalomszerte őrjöngött. Észak-Itáliában 1859-ig 960 kivégzés történt. Prágában 1854-ben 8 főt végeztek ki, és 30 személyt börtönbüntetéssel sújtottak. 1854-ben elkészült a Pestet fenyegető Citadella, és 60 ágyút telepítettek oda. Az 1854-ben kitört krími háborúban a nyugati erők soraiban sok magyar emigráns katona vett részt, pl. Guyon Richárd, Stein Miksa, Kmety György tábornokok, Kollmann József ezredes. Türr István 1849-ben a badeni forradalomban jeleskedett, a krími háborúban már az angol hadsereg ezredese. 1855-ben Bukarestben letartóztatták, mert a magyar forradalom ügyeivel foglalkozott. Mivel az angol hadsereg tisztje volt, a brit kormány erőteljes fellépésére kénytelenek voltak szabadon engedni, majd Garibaldi tábornokaként közös hősünk lett. Bár nyilvánosságra nem hozták, de rabtársai elmondásából ismert, hogy 1855-ben elítélték Szathmáry Nándor volt századost, aki ítélete szerint pokolgépet készített, hogy azzal a császárt felrobbantsa. 20 évet kapott vasra verve. Az ellenállás szellemét ébren tartották a gomba módra szaporodó újságok, folyóiratok, kisregények. Bár a hatóságok sokat betiltottak, hogy utána más néven jelenjenek meg. A cenzúrát pedig rejtett, kódolt körbeírásokkal igyekeztek kijátszani. Magyar nyelvű lapok voltak: Magyar Hírlap, Pesti Napló, Figyelmező, Hölgyfutár, Pesti Röpívek, Csokonai Lapok, Remény, Losonci Főnix, A csarnok stb. LINEA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. COMPAQ, HP, NEC, IBM ♦ Számítógépek és kiegészítők értékesítése ♦ Hálózatok tervezése, kivitelezése ♦ Javítás, karbantartás Iroda: 1145 Bp., Róna u. 191. Tel./Fax: 251 8937, 363 2000, 251 8137 E-mail: sinea5@mail.datanet.hu KAPU XX. ÉVFOLYAM