Kapu, 2014. november-december (26. évfolyam, 11-12. szám)
KULTÚRA - Simonné Schuck Mária Magdolna: Munkács
dolog: a munkácsi várat korabeli hadászati eszközökkel nem lehet bevenni. Lipót elkezdi felrobbantani a különböző zempléni várakat, hogy ne legyen kuruc fészek, úgy van, hogy Munkácsot is felrobbantják, ám jön valaki a bécsi kancelláriából, hogy „Ne tegyük! Vegyük el a magyaroktól a szabadság szimbólumát, legyen börtön!” És átalakítják státuszbörtönné. Kufstein vára után az egyik legszörnyűbb politikai fegyház az egész későbbi Osztrák-Magyar Monarchia területén, Kazinczy Ferenc kapcsán. Említettük már, Budáról indul a fogsága, Munkácson végződik. 1800-tól 1801-ig van Munkácson, elmegy, és ezután kezdődik Széphalmon a tevékenysége. Nézzük meg Kazinczy szellemiségét, lelkivilágát! Nem önsajnálatba süllyed, pedig lett volna oka rá, hanem elkezd szolgálni. Ír mindenkinek levelet Magyarországon, akiről feltételezte, hogy tud írni, és megrázza az országot, és felrázza az országot. A sorok között pedig ott van az, hogy „higgyétek el, hogy lesz a nemzetnek felemelkedése, csak tegyünk érte és higgyük el!” Nézzék meg, hogy micsoda reformkor lesz Magyarországon! Vörösmarty, Jókai, Arany, Petőfi, meg mindenki csak ezután jön. Egy ember hitt valamiben és tette a dolgát. Valami olyasmit csinált, amit Horthy csinált, és olyasmit csinált, amit IV. Béla királyunk csinált a tatárjárás után. Kölcsey Ferenc: Mindenki tudja, hogy megírja a gyönyörű végű „Hass, alkoss, gyarapíts” epigrammáját a huszti várban, de kevesen tudják, hogy van egy gyönyörű hexameterben megírt verse, a Munkács című verse. Hasonló egy kicsit a huszti vár hangulatához. Petőfi Sándor - legyünk stílszerűek egy könyvnapon - azért jár Munkácson, mert idejön az esküvője után. Egy nagykárolyi bálban megismerkedik Szendrey Júliával, és napra is pont egy év múlva, 1847. szeptember 8-án van az erdődi vár kápolnájában az esküvő. Pest-Budáról elindul. Miskolc, Újhely, Patak, Ungvár, Munkács, Beregszász érintésével megy oda. ír erről egy művet, a Kerényi Frigyeshez írt Úti leveleket, amit érdemes elolvasni. Petőfi lelkét itt lehet igazán megtapasztalni, vagy kicsit megérezni. Munkácsról azt írja, hogy nem szeretne a várhegy oldalában termő borból inni, mert azt hinné, hogy a rabok könnyeit issza. „Szegény Magyarország, szegény Kazinczy.” Igazából Kazinczy miatt látogatott el a munkácsi várba. Ábrányi Emil: Talán ismerős név. Ő volt a tizenkilencedik század végének egyik legünnepeltebb költője. Rokonai, barátai vannak Munkácson. Amikor a Magyar Nemzeti Színházat megnyitják, akkor Ábrányit kérik fel a munkácsiak, hogy írjon egy verset. Ez lesz a Prológus, amelyben a kultúra honfoglalását hangsúlyozza ki. Ha már itt tartok, még egy érdekes dolgot szeretnék elmondani Önöknek a Kárpátalja szóról. Egy érdekes újságcikk került a kezembe, amely az első jelzése a Kárpátalja kifejezésnek. 1886-ban írja le egy munkácsi lap azt, hogy Liszt Ferenc utolsó tanítványa Munkácsra jött vendégszerepelni, a kárpátaljai városba. 1886-ban a kárpátaljai város alatt azt érti a cikkíró, a Munkácsot körülvevő dombok alatt értendő település. Kizárólag ezt jelenti a tizenkilencedik század végéig. 1920-ban, amikor a csehek ellopják ezt a területet, onnan kezdve van geopolitikai értelme, és van olyan kifejezés, hogy Podkarpatszkarusz, ami a mai négy vármegyényi területet, ezt a tizenháromezer négyzetkilométert jelentik. Sáfári László nevét szerettem volna még az önök figyelmébe ajánlani, egy fantasztikus költő. Harminchárom évesen a Don kanyarnál tűnt el. Ő volt a felvidéki irodalom talán legnagyobb ígérete. A fiatal fák című versére hívom fel figyelmüket, amelyben a kisebbségi sorba jutott magyarság életérzését, a lelkivilágának rezdüléseit járja körül csodálatos módon. Még egy érdekesség. Amikor Magyarországot széttépték, és kitépték az elcsatolt területeket az anyaország vérkeringéséből, akkor éveken keresztül érett egy olyan gondolat, hogy kéne olyan irodalmi folyóirat, amelyben meg tud szólalni a magyar entellektüel, írók, költők, kritikusok stb., és ez lett a Magyar írás, amely a felvidéki irodalomnak a csúcsa volt. A Magyar írást Munkácson kezdik nyomtatni, Munkácson szerkesztik három éven keresztül. Móricz Zsigmond - akinek a gyökerei kárpátaljaiak, s az édesanyja Beregszászon született, Csetfalván -, amikor meghallotta, hogy a lap megindul, egy fantasztikus levelet ír a Magyar Írás szerkesztőségébe, amit 1832-ben az első szám le is hozott. A festészet: Munkácsy Mihály, Lieb Mihályként Munkácson látja meg a napvilágot. Nagyon szereti a városát és a Munkácsy nevet használja, sokáig jogtalanul. 1868-ban, nem sokkal a kiegyezés után ír egy levelet a belügyminiszternek, amelyben kérvényezi, hogy hivatalosan is használhassa a Munkácsy nevet. Természetesen megkapja ezt a lehetőséget. Nagyon -nagyon boldog. Nem sokkal ezután Budapest díszpolgárává avatják, és hamarosan ezután lesz Munkács díszpolgára is. Hihetetlenül boldog Munkácsy Mihály! A szülővárosát nagyon szerette, végig úgy írta alá a képeit, hogy Munkácsy Mihály. Ír egy gyönyörű levelet a városházára, hogy szeretné tiszteletét tenni és személyesen is megköszönni a városnak ezt a gesztusát. 1882-ben történik mindez, s a következők miatt érdekes. Egy népes küldöttség megy el Munkácsra Pestről, vonattal. A küldöttség egyik tagja Jókai Mór. Munkácsy Mihályék jól érzik ott magukat. Esznek, isznak, táncolnak, körmenet, díszmenet, vadászat, fáklyás menet s minden van. Életének talán legszebb három évéhez tartozik. Ott még nem beteg vagy nem tudja magáról. Jókai a ruszin-magyar barátság szépségéről beszél Munkácson. Hazamennek Pestre. Ekkor már Jókainak a rokona Feszty. Jókai az apósa Feszty Árpádnak. Feszty úgy jön haza Párizsból, hogy szeretne valami nagyon nagyot festeni, mert Párizsban megcsodálta a napóleoni háborúról kiállított egyik hatalmas körképet. Sok tanácsot kap, többek közt pl. Noé legyen a téma, és Jókai, az apósa mondja: kedves Árpi barátom, itt a millenium néhány év múlva, adott a téma, a Magyarok Bejövetele. Feszty beleszerelmesedik a témába. Rengeteg könyvet, minden múzeumot átrág a német családból hozott nagy precízséggel Árpád. Lemegy Munkácsra azért, mert Jókai mesélt az ottani élményeiről, a történelmi tájról. Fesztyék két nyarat ott töltenek a Csillag Szállóban és elkészülnek a Feszty-körkép vázlatai, amiket néhány évvel ezelőtt találtak meg. Emlékhely létesült azon a matematikai pontossággal beazonosított helyen, ahol beazonosítható a Feszty körkép a Munkácsi panorámával. A mai Szépművészeti múzeum helyén volt a körpanoráma kiállítóterem, és itt tették fel a hatalmas, száztíz méter hosszú és tizenöt méter magas Belgiumból hozott vásznat, amire ráfestik a panorámát. Fantasztikus érzés elmenni Ópusztaszerre és látni Munkácsot! Egy az egyben Munkácsot. A két táj egymásra helyezhető. Zene. A tizenkilencedik században Liszt Ferenc és Erkel Ferenc mellett a magyar zenét a világban Reményi Ede hegedűművész és Platényi Nándor népszerűsíti nagyon. Reményi Ede úgy szolgálta a magyar nemzetet, hogy kiment a honvédek közé és játszott. Haynau ezért akarta elkapni a frakkját.