Kapu, 2015. augusztus (27. évfolyam, 8. szám)

KULTÚRA - Hábel György: Legyen vége a Petőfi eltemetése körüli, össznemzeti cirkusznak!

A vitéz Kábel György Legyen vége a Petőfi eltemetése Mi, össznemzeti cirkusznak! A székelyudvarhelyi édes­anyám egyik nagybátyja, dr. Simonfy Sámuel volt a Bem-hadtest sebész-főor­vosa a segesvári csatában. Családi kró­nikánkból már kisgyerekként tudtam, hogy mi történt Segesváron! Ezért szó­lalok meg, hogy e nemzeti gyalázat eloszlatásában segítsek... Mindhárom „oldalt” súlyos felelősség terheli, amiért a Petőfinek tulajdonított csontok antropológiai vizsgálatát a mai napig sem végezték el­­ a Nemzetünk színe előtt, becsületesen, tisztességesen! A szibériai Barguzinban négy nemzet antropológusai nyilatkoz­tak egybehangzóan a feltárt sírban talált csontok vizsgálata alapján arról, hogy minden felismert jel Petőfit igazolja. Nyilván nem elegendő egy terepi, szem­revételezési vizsgálat. Viszont laborató­riumi vizsgálatra nem került sor a mai napig sem. Amit női csontoknak mond az MTA, azt a moszkvai Kremlben csak szemrevételezték. Amely csontokat pedig az USA-ban vizsgáltak, azok nem lehettek Petőfié, mert az MTA nem adhatta oda Petőfi csontjait vizsgálatra. Ekkor bizonyosodott be, hogy az MTA „ellendrukker” ebben az ügyben! Jellemző, hogy az MTA őrzi Petőfi haj­­tincsét, de egyetlen hajszálat sem voltak hajlandók kiadni vizsgálat elvégzésére, sőt, amikor 1994-ben a Főváros engedé­lyezte a Petrovics-család sírjának fel­bontását a Kerepesi úti Nemzeti Temetőben, hogy tudományos vizsgá­lathoz Hrúz Mária csontjaiból egy kicsi darabot kivegyenek, az MTA letiltatta a sírbontást­­ a Belügyminisztériummal. Ezek után újabb 21 évnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy a mai botrá­nyos állapotot is elviselje a Nemzet. A „nagy magyar cirkusz” Petőfi csontjai­nak vizsgálata ügyében összesen már 26 éve tart! Hát nem szégyelljük magun­kat, hogy hazánk legnagyobb költőjét, aki egyben a világirodalomban is elis­mert költő, ilyen tortúrának tegyük ki?! Nemzetünk még meddig akarja így gyalázni önmagát?! Oly egyszerű lenne az össznépi vita eldöntése! 26 év alatt hazánknak 9 kormánya volt, ebből három az Orbán-kormány,­­ de még egyiknek sem jutott eszébe, hogy Petőfi ügyében tudományos módszerrel zárja le a nagy „cirkuszt”?! A vizsgálatot 2-3 nap alatt elvégezhetnék. Egyik kormánynak sem volt ennyi ideje sem, hogy a köte­lességét teljesítse?! Mert ez a Mindenkori Magyar Kormány becsü­letbeli ügye? Ezúttal „csak” felkérem a Magyar Kormányt, hogy rendelje el Hrúz Mária sírjának felbontását, és végeztesse el az antropológiai összeha­sonlító vizsgálatot! Ha továbbra is „homokba dugják a fejüket”, akkor már nem kérni, hanem követelni fogom az elvárható intézkedésüket! A barguzini csontok nyugaton, páncélszekrényben, jó helyen várják a Nemzeti Temetést! Azokat még időben, az utolsó pillanatban megmentették a porrázúzástól és szélnek eresztéstől. Nem értem a történészeket, az MTA-t sem:­­ vajon miért félnek annyi­ra a barguzini Petőfitől? Miért kell mel­lébeszélni? Petőfit nem azért szeretem, mert állítólag dicsőséges hősi halált halt Segesváron, hanem a verseiért. Nemzetünknek miért van szüksége mondvacsinált hősi halottakra? Enélkül talán nem lehet szeretni és megbecsülni hazánk nagy fiát? Végül elmondom, mi szerepelt a családi krónikában: 1849. július 30-án Bem tábornok, Petőfi Sándor és dr. Simonfy együtt töltötték az éjszakát Székelykeresztúron. Bem Simonfy dok­torra bízta Petőfi védelmét. Nem enge­délyezte, hogy őrnagyi egyenruhában, fegyverrel menjen a csatába. Reggel Bem elköszönt tőlük, lóháton indult a magyar tüzérség lőállásait ellenőrizni. Simonfy doktor és Petőfi kettesben mentek a segesvári frontvonal közelébe, ahol Simonfy doktor sietett felállítani a kötözőhelyet. Petőfi - Bem tilalma elle­nére - önfejűen megszökött Simonfy doktor mellől, és a szemközti honvéd­­jobbszárnyra sietett, ahol „tüzes” szó­noklatokkal buzdította a székelyeket. Petőfi világos, nyári ruhában volt, nem volt nehéz figyelemmel kísérni a mozgá­sát. Amikor Segesvár város falai és a Nagyküküllő folyó partja mentén várat­lanul kozák lovasok jelentek meg felé­jük rohanva, a front itteni szakasza is felbomlott. Simonfy doktor is menekü­lésre készült, s közben csak annyit látott, hogy Petőfit bekerítette négy kozák. Mivel császári-cári szerződés volt arról, hogy az oroszok magukkal vihették hadifoglyaikat, minden jel arra mutat, hogy Petőfit fogolyként vihették el. Még jó, hogy fogolyként bántak vele, mert ha osztrák kézbe kerül, felakasztot­ták volna a császárné bosszújának áldozataként! Morvai Ferenc nagyrédei vál­lalkozó úgy került a Petőfi-ügybe, hogy egyedül ő volt hajlandó finanszírozni a szibériai, nagyon költséges kutatást. A dúsgazdag Soros György egyszerűen lesöpörte a Petőfi-kutatás költségvisel* KAPU XVII. évfolyam 2015.08.

Next