Kapu, 2016. május (28. évfolyam, 5. szám)
KULTÚRA - Kéri Edit: Csak a bizarr "Petőfi - bazár" zárt be
MTA-tól független „magányos farka-sok” végezték. A kutatási eredményeket ennek következtében a tudós társadalom egy része nem fogadja el. Elsősorban ezért szükséges az MTA és a Kazak Tudományos Akadémia közös kutatásaként több szakterület (antropológia, néprajz, történész, archeogenetika stb.) tudósai által végzett összehangolt vizsgálat. Benkő Mihály Közép- és Belső Ázsiában készített fényképei, a keleti magyarokkal kapcsolatos legfontosabb publikációi, továbbá dr. Tóth Tibor legfontosabb publikációi megtalálhatók a weblapon. Válogatott bibliográfia: Benkő Mihály: Új törvény Spártában, Móra Kiadó,Budapest,1983. Benkő Mihály: Csata Nikápolynál, Móra Kiadó, Budapest 1986. Benkő Mihály: Halotti maszk és sírobulus. A honfoglaló magyarok halotti álarcának eredetéről, Antik Tanulmányok 33:2(1987-1988) pp. 169- 200. Benkő, Mihály: Burial masks of Eurasian mounted nomad peoples in the migration period, list millennium A. D.l = Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 46. (1992/93.) 2-3. 113-131. 1 térk.ót. Benkő Mihály: A halotti arctakaró történetéhez. = Antik Tanulmányok, 36. 1992. 1-2. 106-108. Benkő Mihály: Aranymaszkos ősmagyar vezérsír (a koropcsinói leletről a Dnyeper középső folyásánál) Antik tanulmányok 57. (2003.) 111-125. Benkő Mihály: Az ottári katasztrófa. In: História, ISSN 0139-2409, 1985. (7. évf.), 4. sz., 4-6. p. Benkő Mihály: Állam és hadsereg, Dzsingisz kán állama. In: História, ISSN 0139-2409, 1984. (6. évf.), 5-6. sz., 61-63. p. Benkő Mihály: Julianus nyomdokain Ázsiában. (Harmatta János előszavával.) Budapest 2001. Benkő Mihály: A torgaji madarok. Erdélyi István előszavával. Budapest 2003. Babakumar Khinayat-Benkő Mihály: A keleti magyarok írásos emlékei. Budapest, 2007. Benkő Mihály: A magyar kipcsakok. Budapest, 2009. BenkőMihály-Erdélyi István.The Sargatka culture and the Huns. In: Global Turcic (az asztanai International Turcic Institute folyóirata), 2015/3/4. Bazárnak, azaz utcai zsibvásárnak nevezte Kovács László régész a Magyar Idők október 10-i számában a Petőfi szibériai halálának problémáját, annak kutatását, és az egész 1989-es - és nem 1990-es, ahogy Kovács írja tévesen - expedíciót és eredményeit. Ezáltal ZSIBVÁSÁRI ÁRUCIKKNEK TARTJA A CSONTVÁZAT, melyet akkor Barguzinban megtaláltunk! Azt, amelyet négy antropológus - két amerikai, B. Latimer és C. Simpson, egy burját, A. Burajev és Kiszely István - nemcsak 30-35 év közötti európai férfinak, hanem a kortárs irodalomban leírt 24 ponton egyező testi jel és a fotó, daguerrotypia alapján egyértelműen Petőfiének azonosított! Ezt ott mind a négyen jegyzőkönyvben aláírták! Négy szakember! Ezt Kovács mindig elhallgatja. A rendőrség öt jel alapján már azonosít egy áldozatot! Annak idején Fekete Sándor felesége, Háry Márta újságírónő egy cikkében Bargi-babának nevezte. Moldova György pedig egy kis komédiát írt az öreg zsidó Rebekka néniről, aki véletlenül beverte a bal sípcsontját a hokedliba. Ti. a száműzöttek sírjai a zsidó temető kerítése mellett voltak, és köztudomású volt, hogy Petőfinek beteg volt a bal lába, hegyre felmenve sántított, utána hosszan masszírozta. OKHIEit CSAK A BIZARR .PETŐFI - BAZAR ZÁRT BE (Válasz Kovács László régész okf. UH cikkére: Gézáit a bazár - Magyar Idők] *kép: A képen Dr. Cseng Tao-Li, Hong (tolmács) és Kéri Edit látható, ahol Kéri megmutatja nekik Ferenc József aláírását a bécsi deportálási határozaton. Budapest, 2015.03.13 KAPU XXVIII. évfolyam * 2016.5.