Karcagi Napló, 1929 (18. évfolyam, 1-105. szám)
1929-01-03 / 1. szám
XVIII. évfolyam. Egyes szám ára 8 fillér. Karcag, 1929. január 3. Csütörtök Karcagi Napló POLITIKAI LAP. Előfizetési ár: Egy negyedévre 2 P50 I Megjelenik: szerdán és szombaton. Egyes szám ára: Felelős szerkesztő: Dr. Szentesi Tóth Kálmán. 1. szám 8 fillér Az uj év gondjai. Karcag városát az uj esztendő nagy feladatok elé állítja. A többrendbeli és jelentőségteljes alkotásokról aztán hogy melyik kiáll első helyen, nehéz volna eldönteni. Mindenesetre régi óhajnak minősíthető a város némely utcájának kikövezése, hogy ezáltal a teherforgalom a piacról és főleg a Széchenyi sugárútról eltereltessék. Régi kívánsága mégnek az is, hogy a közönaz ósdi, szűk postahivatal és a vasúti állomás megfelelő új épületbe költözzék. Ennek az óhajnak a megvalósítása ugyan elsősorban állami feladat, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az állami feladatok igen sok esetben akkor valósíthatnak meg, ha azokat az érdekelt város hathatósan és fáradhatatlanul szorgalmazza. A posta és vasút új épületének megépítése az elöljáróság gondját kell hát hogy képezze. Teljesen megérett a városi vásárcsarnok építésének ügye is. A közönség is szükségesnek tartja, az árusok is nehezen várják, hogy a piaci perból tisztességes árusítóhelyekre költözhessenek be. A vásárcsarnok építésének kérdése tehát nem odázható el. A tanyai iskolák építése szintén esedékes. Megtörténhetik ugyan, hogy a város ezirányu kötelezettsége alól részben felszabadul, olyan formán, hogy a ref. egyház épit kültelki iskolákat. Ebben az esetben is azonban a városnak tekintélyes összeggel kell az egyház segítségére sietnie, amelynek előteremtése nem kevés gondot fog okozni az elöljáróságnak. Esedékesnek mondható a polgári leányiskola építésének kérdése is. Esedékes azért, mert a meglévő épület célszerűtlen, esedékesnek öreg helyiség, de kell mondani azért is, mert gróf Klebelsberg minisztersége alatt a legtöbb reménnyel várhat a város állami segítséget, annyival is inkább, mert a Miniszter úr múlt évi karcagi látogatása alkalmával erre nézve hajlandóságot is mutatott. A város gyalogjárdáinak aszfalttal való felcserélése szintén általános óhaj. Legalábbis a forgalmasabb utcákon folytatni kellene a háború alatt félbeszakadt aszfaltozást. A felső hatóságok már a múlt évben utolsó terminust adtak a városnak arra, hogy állítsa fel a mezőgazdasági ismétlő iskolát. Ennek a kötelességnek a teljesítése is átcsúszott a folyó évre. A hősök emlékének megörökítése, akár szoborban, akár a célszerűbb „hősök háza“ utján, nagyon érett kérdésnek minősíthető. A közönség óhajtja. Az elöljáróságon áll, hogy a folyó évben ezt a kérdést megoldja. Előtérbe került hatalmas arányaival a gázkút ügye is. Magának ennek a kérdésnek a megoldása nagy gondot, figyelmet és sok időt vesz igénybe, még ha csak részleteiben akarja is a város a csomót megoldani. Azt most megállapíthatjuk, hogy a ránk jövő nyárra, ha ideiglenes jelleggel is, de a szabadfürdőtől feltétlenül a gázkút vizécsinálni kell. Az előmunkálatokat már meg kellene kezdeni! Függő kérdés a városi jéggyár üzembehelyezésének kérdése. Talán a nyáron ez a kérdés is megoldást talál. Esedékes volna már az Erzsébet ligetnek a várossal A karcagi berekbeli gázkút létesítése Pávay Vajna Ferenc főgeológus érdeme, akinek az alföldi gázmedencék fefedezésére nézve különleges, egyéni elmélete van. Ez az elmélet a Pávay Vajna Ferenc nevét a külföldi tudományos világ előtt is ismeretessé tette és megállapításaival nagytekintélyű tudományos folyóiratok foglalkoznak. Vannak természetesen olyan egyének is, akik a legkülönfélébb okokból szeretnék a Pávay elméletének értékét jelentőségükben leszállítani, sőt nevetségessé tenni. Ezeket az egyéneket részint irigység, vagy sértett hiúság, részint valami üzleti érdek vezeti. A tárgyilagos kritika azonban belföldön is, külföldön is elismeréssel Pávay Vajna Ferenc adózik munkásságának. Néhány hét előtt a M. kir. Födtani Intézet igazgatója, báró Nopcsa Ferenc, állásáról hrtelen lemondott. Sokan e lemondás okát abban az összeütközésben keresték és látták, amely báró Nopcsa és Pávay között folyt le és erős Szerk. és Kiadóhivatal Kossuth-tér 762 sz. Telefon 26 Kiadótulajdonos, műuttal való összekötése is. Az 1929. év tehát nem jó üres kézzel. Kosara tele van megoldandó nagy feladatokkal. Adja az Isten, hogy a hivatottak rendelkezzenek a megoldáshoz szükséges erővel, tisztánlátással, akarattal és munkakedvvel , hírlapi polémiákat is vont maga után. Hogy mi volt igaz e kombinációkból, azt nem tudjuk, de úgy érezzük, hogy a Nopcsa lemondásában a Pávay Vajna Ferenc győzelmét kell látnunk. Minket karcagiakat gázkutunk révén érdekel ez a dolog, de érdekel úgy is, mint olyan magyarokat, akik a haladás emberei vagyunk és akik örvendünk annak, ha eszmékkel és gondolatokkal gazdag férfiak érvényesülését látjuk. A báró Nopcsa lemondásával megüresedett Földtani Intézeti igazgatói állásra ugyanis, mint halljuk, Pávay Vájna Ferenc komoly jelölt. Vávay Vájna Ferenc nevét a lillafüredi mélyfúrás — hogy úgy mondjuk — tette hírhedtté. Lillafüreden ugyanis az állam igen nagy összeggel hatalmas üdítőtelepet létesített, amely minden kívánalomnak meg is felelt volna, ha vize lett volna. Vize azonban a telepnek nem volt. Ekkor fordultak Pávay Vájna Ferenchez, aki a lillafüredi mélyfúrás megkezdését javasolta s a munkálat folyamatba Pávay Vájna Ferenc előtérben. Kertész József