Kárpátmedence, 1943 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1943-12-01 / 12. szám

Dec. KÖNYVISMERTETÉS 801 termeléssel és sajtkészítéssel is fog­lalkozik. A magyar tejgazdasági irodalom tulajdonképpen az 1880-ik évtől indul meg. Ennek a kezdeti időnek legelső és egyben legtermékenyebb írója a magyar tejgazdálkodás »atyja« Egán Ede, Magyarország első tejgazdasági felügyelője. Tejgazdasági szakmun­káiban számtalan, a magyar tejgaz­daság fejlesztését célzó gondolatot, eszmét és tervet fektetett le, mert előre látta, a tejgazdálkodásnak, ennek az óriási lehetőségeket rejtő termelési ágnak a jövőjét. Ugyancsak az 1880-as években je­lentek meg az első nagyobb össze­foglaló tejgazdasági szakmunkák, majd hosszú ideig csend uralkodik, míg 1905-ben újra fellendül a tejgazdasági szakkönyvek írása, illetve kiadása. A könyvek írói egyidejűleg számtalan szakcikket is írnak a különböző mező­­gazdasági irányú szaklapok »Tejgaz­daság« rovatában vagy mellékletében. 1896-ban kívánságok hangzanak el abban az irányban, hogy a tejgazdál­kodásnak önálló szaklapra lenne szük­sége. Végre 1918-ban megindul »Tej­gazdaság« címmel egy szaklap, amely azonban az első, egyetlen lapból álló, példánynál nem jutott tovább. 1920-ban azután létrejött a »Tej­­gazdasági Szemle«, mint az első önálló, és független magyar tejgazdasági szaklap, amely immár közel negyedszázad óta szolgálja a legkiválóbb magyar tej­­gazdasági szakemberek tollából való elméleti és gyakorlati irányú közle­ményeivel a magyar tejgazdálkodás, tejipar és tejkereskedelem fejlesztését. A Tejgazdasági Szemle elindulása a háborút követő nehéz időben tör­ténik. Ekkor már kezd a tejtermelés emelkedni, de még tájékozatlanság uralkodik az értékesítés lehetőségei tekintetében, ötletszerű és váratlan ármegállapítások történnek. Ebben a korszakban a Tejgazdasági Szemle »Piaci jelentése« címmel állandó ro­vatot indított. Ugyancsak állandó, külön rovatként jelenik meg a »Buda­pesti tej- és tejtermékpiac«. A nagy lendülettel meginduló Tej­­gazdasági Szemlét az összes érdekelt körök nagy érdeklődéssel fogadták és a lap egész pályafutása alatt élénk ütemmel, nagy körültekintéssel és hoz­záértéssel szerkesztett orgánuma mai napig is a magyar tejgazdaságnak. Fő célja szaktudás fejlesztése a hazai tejgazdálkodás színvonalának emelése ér­dekében és bizonyos mértékig pótolja azt a hiányt is, ami tejgazdasági szak­könyvek terén nálunk érezhető. A Tej­­gazdasági Szemle a negyedszázad alatt ezt a feladatát tökéletesen betöltötte és ezt fogja tenni a jövőben is. Sz. GAMMA-ELET 1942. ÉVKÖNYVE. A képekkel gazdagon tarkított ízléses kivitelű albumnak tulajdonképpen az a célja, hogy a »Gamma« Finom­mechanikai és Optikai Művek Rt. gyártelepeinek és irodáinak családias belső életét, egy esztendő eseményei­nek tükrében, megismertesse azzal a szűkebb körű nyilvánossággal, mely a magasabb szempontú szociális törek­vések, a kölcsönös megbecsülésen fel­épülő emberi közösségek és az igazi nemzeti egység gondolata iránt kellő érzékkel bír és ebben a vonatkozásban kész az őszinte együttműködésre ... Krónikás beszámolója nemes pél­dája a tőke és a munka testvéri ölel­kezésének. Amit ezen a téren a Gamma-gyár két alapítója alkotott, abban olyan sokoldalú a teremtő erő s annyi benne a szívet-lelket melegítő altruisztikus szellem, hogy — mint minden újítást — ezt is nehéz utá­nozni, mert az eredeti szervezőgondolat híján, esetleg csak a külső keretek egyszerű lemásolására vezetne az ilyen­fajta kísérletezés. A Gamma »Bajtársi Szolgálat«-a, melyet a hagyományos magyar katona­

Next