Kárpátalja, 1994 (5. évfolyam, 1-7. szám)

1994-01-31 / 1. szám

1994. január 31. Ára: 200 kupon V. évfolyam 1. szám KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS LAP Munkácsy Mihály (1844-1900) Német neve ellenére Munkácsy nem tu­dott németül, anyanyelve és így gondolko­dásmódja, világképe magyar volt. Ezt azzal is kifejezte, hogy pályája kezdetén felvette a szülővárosának Munkácsnak a nevét. Bizonyára hatással volt magyarság­­tudatára, hogy apja Lieb Leo a Kossuth kormánynak végzett szolgálatai miatt bör­tönbe került és ott is halt meg. Miskolcról gyermeksége színhelyéről békéscsabai ro­konaihoz került az árva fiú. Nagybátyja nevelte szűkös körülmények között, mivel forradalmi tevékenysége miatt eltiltották az ügyvédi gyakorlattól. Emiatt kénytelen volt kis neveltjét asztalosnak adni. Inasé­­vei alatt a kisfiú megismerte a kiszolgálta­tottság minden gyötrelmét, és azonosult a falusi nép sanyarú sorsával. Betegsége alatt megismerkedett Szamossy Elek fes­tőművésszel, aki felismerte tehetségét. El­őkészítette pesti utazását, megszerezte Ligeti Antal és Than Mór támogatását. Se­gítségükkel a bécsi, majd a müncheni kép­zőművészeti akadémiára került, de igazi mesterei a régmúlt nagy művészei Remb­randt, Brans Hal és Tintoretto lettek. El­hagyva az iskolákat, Düsseldorfban talált magára, megfestette a Sirató házat, mellyel megnyerte a párizsi szalon ara­nyérmét és világhírre jutott. Ebben és a következő öt évben festett képeiben a ma­gyar sorsot, a lázadó, majd reménytelen­ségbe dermedt szegény parasztokat, betyárokat ábrázolta. Párizsba költözött, s az akkori európai művészet egyik vezető művésze lett. Ahogy Liszt Ferenc a ma­gyar rapszódiák után eljutott a szélesebb távlatokat kibontó nagylélekzetű kompo­zíciókhoz, Munkácsy is hasonló módon alakította művészetét. Megfestette a Krisztus Pilátus előtt című nagy vásznát, mellyel áttételes módon ugyancsak a ma­gyar sorsot idézi. Ezt követte a monumen­tális méretű Golgotha, majd az életművet betetőző Ecce homo. E képek mellett Munkácsy számos portrét, tájképet, életképet festett. Az ő munkája a bécsi Kunsthistorisches Muse­um előcsarnokának mennyezetképe, s ugyancsak nagy vállalkozása volt a ma­gyar parlament számára festett Honfogla­lás című alkotása. Munkácsy a reformkor vidékies művé­szeti gyakorlatból elérkezett a nyugat-eu­rópai művészet egyik fontos irányzatához a Courbet és Leibl képviselte festői, ro­mantikus realizmushoz. Művei lelkesítő­­leg hatottak a közép- és kelet-európai művészekre. Barátság fűzte Repinhez, aki­nek néhány képén, mint a Gyónás vissza­utasítása, vagy a Nye­rsdali című kompozícióján észlelni lehet Munkácsy példáját. Munkácsy művészete nagystílű és ma­gas színvonalú, de nemcsak a szép forma érdekelte, hanem az emberiesség, a min­denkihez szóló mondanivaló megformálá­sa. Emiatt a Párizsban diadalra jutott impresszionisták megtépázták tekintélyét. A történelmi távlatból nézve Munkácsy visszanyerte rangját, és egyre jobban érté­kelik alkotásait. Érdemét nemcsak abban látják, hogy magas színvonalra fejlesztette a realizmus látásmódját, de állhatatos em­berségével példát adott a magyar és a kö­zép-európai művészeknek. Összekötő volt ő a nyugati és a keleti művészeti felfogás között. Végvári Lajos A tartalomból: BARANGOLÁS KOVÁCS VILMOS SZÜLŐFALUJÁBAN PRIVATIZÁCIÓ EGY KÜLÖNÖS ESEMÉNYSOROZAT KRÓNIKÁJA MAGYAR IFJÚSÁGPOLITIKA KÁRPÁTALJÁN AVAGY: AZ AZ ÚJSÁG, HOGY NINCS ÚJSÁG

Next