Kárpátalja, 2005. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-21 / 3. szám

u ^______________________2005, január 21, __________ Recept Télen egyen banánt!. Kókuszos banánleves, banánburger és banán tiramisa... Csak néhány azok közül a baná­­nos receptek közül, amelyek egyszerre biztosítanak szerveze­tünk számára vitaminokat, ásvá­nyi anyagokat és különleges, egzotikus ízélményt. Tavasztól őszig sokkal több vitaminhoz jutunk a különféle friss gyümölcsöknek köszön­hetően. A nyár terített vitamin­asztal - télen azonban csak a déligyümölcsök segítségével juthatunk elegendő vitaminhoz és ásványi anyaghoz. Épp ezért érdemes olyan receptek után néznünk, amelyek minél több gyümölcsöt tartalmaznak - ba­nánt, narancsot vagy éppen mangót. A lényeg, hogy sokat fogyasszunk a friss gyümölcs­ös zöldfélékből, hogy valóban megőrizzük nyári formánkat. A banán jelentős mennyi­ségben tartalmaz triptofánt, amely nélkülözhetetlen szerve­zetünk számára ahhoz, hogy szerotonint képezzen, így biz­tosítva a jó közérzetet, a ki­egyensúlyozott, vidám minden­napokat. A banán különösen sok vi­tamint, ásványi anyagot és szénhidrátot tartalmaz. Magas B-vitamin- és káliumtartalma révén serkenti az agyműködést, és segít egyensúlyban tartani a szervezet vízháztartását. Banánnal töltött csirkemell Hozzávalók 4 személyre: 4 db kicsontozott, lebőrözött csirkemell, 3 db apróra vágott aszalt füge, 2 db kockára vágott banán + 2 db 10 cm hosszú sze­letekre vágott banán, 2 evőkanál apróra vágott friss rozmaring, 50 g sajt, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál méz, 3 paprika, só, bors. Elkészítés: 1. Egy kis zsebet kialakít­va vágjunk 5 cm-es hasítékot minden csirkemell vastagabb részébe. Keverjük össze a fü­gét, banánokat, rozmaringot, a sajtot, zsemlemorzsát, sót és borsot. A töltelék negyedét tölt­sük a hasítékba és egy fogvájó segítségével zárjuk le. 2. Egy serpenyőben közepes lángon melegítsük fel az olajat. Adjuk hozzá a csirkemellet, süs­sük minden oldalát kb. 4 percig és kenjük be mézzel. A megsült húst tegyük ki egy tálra. A papri­kát és banánt tegyük a serpenyő­­be és minden oldalát süssük kb. 3 percig. A csirkét a grillezett paprikával és banánnal tálaljuk. Sokat eszik, nem eszik, válogat... A szoptatás szabályairól A csecsemőkortól kezdve egészen a serdülő­korig a szülők sokszor túl sokat foglalkoznak gyer­mekeik táplálkozásával. Hajlamosak saját magukat okolni, mihelyt csemeté­jük egyszer csak többet vagy kevesebbet eszik a kelleténél, fogyókúrázik, meghízik vagy netán rendszertelenül táplálko­zik. Mégis mit tegyenek? Tegyenek-e egyáltalán va­lamit? A legtöbb újszülött, a legapróbbaktól az egészen nagy súlyúakig, meglehe­tősen falánk. A szülők mégis sokszor aggódnak, hogy eleget szopott-e, vagy­­ ha nem szopik - miért nem itta meg a cumisüvegbe kimért adagot. Szerencsére az egészséges cse­csemő általában „tudja”, mennyire van szüksége. Ha egyik alkalommal kevesebbet kér, a következőre bepótolja. Fő, hogy rendesen fejlődjön. A szoptatás legfontosabb alapszabálya: a baba maga ha­tározza meg, hogy mikor és mennyi anyatejre van szüksége. Egyes babák naponta hatszor, mások akár nyolcszor is szop­nak, de a gyakoriság változhat egyik napról a másikra. A jól táplált csecsemő nö­vekszik és hízik. Mérleggel könnyen ellenőrizhetjük, hogy így van-e, de ne csináljunk túl nagy ügyet a mérésből. Inkább a baba viselkedésére figyeljünk: nyugodt-e, jól alszik-e stb. A normális csecsemő átla­gosan heti 200 grammot hízik az első két hónap során, 150 grammot 2-6 hónapos és heti 85 grammot 6-12 hónapos ko­ráig. Egy-egy baba fejlődése azonban nem automatikusan egyezik meg a fenti adatokkal, és eltérések adódhatnak egyik hétről a másikra is. Akkor for­duljunk a gyermekorvoshoz, ha a gyarapodás rendszeresen 30%-kal több vagy kevesebb az átlagosnál. Hogy jól szopik egy baba, abból is kiderül, hogy bősége­sen pisil és gyakran van szék­lete, naponta legalább egyszer, és sok esetben minden szopta­tás után. Előfordul, hogy a baba azért nem kéri már a cumisüve­get, mert elfáradt vagy túl sok levegőt nyelt. Tartsunk szüne­tet, fektessük a vállunkra. Mi­után befizett, kínáljuk meg is­mét tejjel. Ha továbbra sem kéri és elalszik, higgyünk neki: már eleget ivott, még akkor is, ha a cumisüveg nem üres. A marhahús felhasználásának és elkészítésének módjai Az egyik legfinomabb húsféleség Ha vásárolunk egy darab marhahúst, az sötétrózsaszíntől egészen sötétpirosig sokféle színárnyalatú lehet. A hús szí­ne függ az állat korától, fajtá­jától és nemétől. Az a jó, ha a fehér vagy sárga színű zsír már­­ványszerűen becsíkozza a piro­sas húst, amely a sütés közben elolvadó zsírtól lesz szaftos. Ha hentesnél vesszük a húst, tároljuk a hűtő felső pol­cán. A bélszín 4, az apróhús 2, a darált hús pedig 1 napig áll el. Ha fagyasztani akarjuk, töröl­jük szárazra a húst. Csomagol­juk be nejlonba vagy alufóliá­ba. A bélszín 1 évig, a kockák­ra vágott és darált hús 4 hóna­pig áll el. A marha részei Általában azt mondhatjuk, hogy a marha hátsó részei pu­hábbak, tehát sütéshez kiváló­ak, az elülsők pedig ízesebbek, de keményebbek. Ezeket in­kább lassan pároljuk. Magas hátszín v. rostélyos: A marhának összesen 13 borda­csontja van. Ezt a részt magas hátszínnek is nevezik. Ideális egybesütve vagy frissensült­­nek, de párolva vagy pörkölt­nek is nagyszerű. Nyak: Apróhúsnak vagy darálva használjuk. Kellemes ízű szaftot kapunk, ha lassan pároljuk meg. Lapocka: Egyben vagy da­rálva kapható. Pörköltnek vagy levesnek használhatjuk. Lassú tűzön főzzük vagy pároljuk! Szegy eleje -hátulja: Zsíros hús, de leveshúsnak vagy darált húsnak - éppen a kellő mennyi­ségű zsír miatt - ízletes és nem drága. Oldalas: Soványabb hús, kicsontozva egybesültnek vagy szeletben sülve ajánlható. Első lábszár: Apróhúsnak, gulyásnak vagy pörköltnek. Lassú tűzön hosszabb főzést igé­nyel. Lapos hátszín: Frissen süt­ve, szeletben vagy egészben ké­szíthető el. Vesepecsenye v. bélszín: A marha porhanyós legjava. Sült­nek vagy grillezésre, rostélyos­nak, esetleg angolosan elkészít­ve kiváló. Comb, felsál: Szeletben süt­ve, göngyölthúsnak vagy kocká­ra vágva pörköltnek megfelelő. Marha farok-uszály: Leves­nek, pörköltnek a legfinomabb. Puha hátszín: Kitűnő leves­hús. Lengő bordák: Soványabb hús, kicsontozva egybesültnek vagy szeletben sülve készíthetik el. Hátsó lábszár: Sovány hús, szeletelve vagy kockákra vágva serpenyőben párolva, főzve íz­letes. Bardírozás és spékelés A sovány, száraz húsoknak, mint pl. a vesepecsenye, nagyon jót tesz, ha szalonnába tekerjük (bardírozás) sütés előtt, hogy biztosítsuk a hús nedvességtar­talmát a sütés során. Megéri a fáradságot, ha elsajátítjuk ezt a Sütési idők technikát. A szalonnával való tűzdelés (spékelés) is ajánlható, hogy még ízletesebb hús kerül­jön az asztalra. Hagyományos vagy baconszalonna is megfelel a célnak, de fontos, hogy vé­konyra szeleteljük. Bardírozás (burkolás) Egy vékony szelet faggyús la­pot zsugorfólia alatt klopfoljunk. Te­­kerjük bele a marhahúst, és több he­lyen szorosan kötözzük rá zsineg­gel. Használhatunk ehelyett több szelet húsos baconszalonnát is. Spékelés Ehhez a technikához szük­ségünk van egy darab füstölt, lehűtött szalonnára. Vágjunk belőle 6 mm vastag és 5 cm hosszú csíkokat. Fűzzük be a szalonnacsíkokat egy spékelőtű­­be, és kb. 1 cm-enként tűzdeljük a hús rostjai közé párhuzamo­san, egymástól 1-1,5 cm-re. A tűzdelés talán leginkább a kosár­fonáshoz hasonlít. Spékeljük a hús felületét gazdagon szalonna­csíkokkal. Sütés A tökéletes marhasült kívül barna színű, belül pedig szaftos és porhanyós. Talán meglepő, de ennek az elkészítése szinte játszi könnyűnek mondható, ha követ­jük az alábbi utasításokat. Kiváló minőségű húst használjunk, mint pl. a bélszín vagy a hátszín. Egy­­besütéshez inkább nagyobb húso­kat használjunk! Elkészítés Vegyük ki a húst a hűtőből, és hagyjuk szobahőmérsékleten kb. 2 órán át. Ha hátszínt, rosté­lyost vettünk, részben vágjuk át a gerinccsontot, amelyet a végén el fogunk távolítani. Ha a hús na­gyon sovány, és nem fogjuk spé­­kelni, akkor dörzsöljük be őrölt borssal és egy kis olajjal. T­együk sütőrácsra, és a zsíros felületet dörzsöljük be egy kis sóval, de a húsra ne tegyünk sót. Előmele­gített sütőben süssük meg, és közben gyakran locsolgassuk a zsírjával. Fűszerezés Keverjünk össze egy kevés lisztet szántott mustárral és bors­sal, majd dörzsöljük be vele a húst, amint kivettük a hűtőből. A hús magába szívja az ízeket, és ha megsült, finom szaftot kapunk. Erős lángon: Először 220 'C- on sütjük 15 percig, majd csök­kentjük a hőt 180 'C-ra. Kis lángon: Végig 170 °C- on sütjük a húst. Ezzel a mód­szerrel egyenletesen sül meg, de nem lesz angolos. Megsült-e? Szúrjunk egy húst il a hús legvastagabb részébe, és a kiszi­várgó folyadék színéből megtud­juk. Az angolos sült leve piros, a közepesé rózsaszín, a jól átsül­­té pedig világos. Erős lángon 45 dkg-onként Csont nélküli angolos 20 perc közepes 25 perc jól átsült 35 perc Csontos angolos 20 perc közepes 25 perc­jól átsült 40 perc Kis lángon közepes 25 perc jól átsült 35 perc Házunk tája Szobanövények ápolása télen (3.) A szobanövények, házi dísz­növények télidőben különleges figyelmet és ápolást igényelnek, hogy valóban ékei lehessenek életterünknek. Szobanövényeink állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, mivel az idejében felismert beteg­séget könnyebben és hatékonyab­ban tudjuk kezelni. A növényt különböző kórokozók betegíthe­­tik, pusztíthatják, ám számos problémát mi magunk is előidéz­hetünk, például a nem megfelelő át­ültetéssel, vagy a szakszerűtlen ápolással. A növénynek időnként szüksé­ge van az átülte­tésre. Elsősorban abban az esetben, ha gyökerei már sűrűn átszőtték a tárolóedényben lévő földlabdát, vagy, ha a föld fertőződött, eset­leg kimerült a tápanyagkészlete. A növény sárgulása, a levelek sorva­dása, lehullása azonban nem fel­tétlenül jelenti azt, hogy új cserép­be kell helyezni. Sőt, esetenként ez csak tovább ront a helyzeten. Átültetésnél mindig egy mé­rettel nagyobb edénybe kerüljön a növény. Az aránytalanul nagy béltartalom cserép ugyanakkor kifejezetten gátolja a növény nor­mális fejlődését. Ennek oka, hogy a növény túlfejleszti gyökérzetét, miáltal teljesen leáll a lombfejlő­dése. Lényeges, hogy a növény megfelelő, elsősorban fertőzés­mentes földbe kerüljön. Ameny­­ny­iben az átültetésnél rothadt gyö­kérrészt találunk, vágjuk vissza az ép részig, a sebzési felületet pedig szórjuk be faszénporral. Az átültetett növényt egy ide­ig védjük a napfénytől. Ne feled­jük, hogy az átül­tetés legkedve­zőbb időpontja a tavasz és a nyár eleje, télen tehát lehetőleg mellőz­zük. A szobanö­vények se télen, se nyáron nem kedvelik a lég­huzatot. Keve­sen tudják, hogy a dohányfüst ugyancsak károsítja a növénye­ket. Előfordul, hogy minden „aranyszabály” betartása elle­nére növénysárgulást, súlyo­sabb esetben növénypusztulást észlelünk. Tudni kell, hogy egyes szobanövények virágzás utáni pusztulását a növény sajátos fajta­tulajdonsága is okozhatja. Ilyen a ciklámen, a begónia stb. M. B. É­letmód...1 Az orvos válaszol Súlygyarapodás télen „Úgy tudom, az ember­nek télen lelassul az anyagcseréje, ami részben hozzájárul a téli súlygyara­podáshoz. Lehet-e, érde­mes-e tenni ez ellen, és fő­ként hogyan?”­­ A téli időszakban való­ban változik az anyagcserénk, de egész életritmusunk is lelas­sul. A súlygyarapodáshoz azonban az is hozzájárul, hogy télen kevesebbet mozgunk, vi­szont többet nassolunk. Ilyen­tájt hamarabb sötétedik, így többet ülünk a televízió előtt és többet is alszunk, mint nyáron. Javaslom, hogy a téli étrendben minél kevesebb legyen az édes­ség, a tésztaféle, többet fo­gyasszanak viszont zöldséget, gyümölcsöt. Ez azért is fontos, mert télen a kevés napfény mi­att vitaminhiány alakul ki a szervezetben. Tanácsok: A húsok közül el­sősorban marhahúst és szárnyast fogyasszanak, ám azt is csak fővel párolva. A sült hús zsira­dékot szív magába sütéskor, ami plusz kalóriákat jelent. A téli súlygyarapodás megelőzése ér­dekében érdemes csökkenteni a kalóriabevitelt, ugyanakkor mind többet mozogni, vagyis égetni a fölös kalóriákat. A mi­nimális mozgás, ami mindenki­nek szükséges, napi 30-40 perc séta, ám aki ülőmunkát végez, annak érdemes ennél sokkal több időt is rászánni a testmoz­gásra. dózsa

Next