Kárpátalja, 2015. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-02 / 1. szám
12 Kárpátalja 2015. január. . ... Receptek Ázsiai zöldséges-marhahúsos leves csilivel Hozzávalók 6 személyre: 2,5 marha leves alaplé (lehet kockából is), 15 dkg gomba, 5 közepes méretű újhagyma, 1 kis fej kelkáposzta, 3 gerezd fokhagyma, 5 cm gyömbér, egy fél csili, 30 dkg marha hátszín, 0,5 lime-ból nyert lime-lé, 15 dkg cérnametélt (vékony spagetti tészta), só, bors és csili ízlés szerint, 1 ek. napraforgóolaj. Elkészítés: Az újhagymát és a fél csilit felkarikázzuk, a fokhagymát vékony lapocskákra vágjuk, a kelkáposztát pedig vastagabb metéltre. A húsból éles késsel szintén kis vékony lapokat vágunk, majd sózzuk, borsozzuk. Serpenyőben kevés olajon a húst megpirítjuk. A marhahúslevest felforraljuk. Belekeverjük a pirított húst, a megmosott gombát, a csilit, majd belereszeljük a friss gyömbért. Mikor a hús már majdnem puha, hozzáadjuk a leveshez a kelkáposztát, a fokhagymát és az újhagymát is, és addig főzzük, míg a zöldségek is megpuhulnak (úgy a jó, ha azért kicsit roppanósak maradnak). Belekeverjük a lime levét, hozzáadjuk a tésztát, befedjük, és lehúzzuk a tűzről. 5-10 perc alatt a tészta megszívja magát, és kész is a levesünk. Hozzávalók 6 személyre: 25 dkg lencse, 3 db szegfűszeg, 1 közepes fej vöröshagyma, 1 ek. só, 8 db virsli (lehetőleg roppanós, juhbeles), 10 dkg marhahús (füstölt-főtt marhanyelv), 3 közepes méretű újhagyma, 4 ek. majonéz, 5 ek. tejföl, 4 db salátalevél, 1 főtt tojás Elkészítés: A lencsét 1 órára hideg vízbe áztatjuk. (Ez a művelet el is hagyható.) Ne tovább, mert teljesen szétázik! Egy lábasban 1 eksóval feltesszük főzni az egész fej megtisztított hagymát és a szegfűszeget (célszerű teatojásban), majd a lencsét a forrásban lévő vízbe szórjuk, és al dente állagúra főzzük, ami általában 8 percet jelent. (Ha a lencsét nem áztattuk be előre, a főzési idő meghosszabbodik kb. 12-15 percre. 10-12 perc elteltével kóstoljuk meg, ha megfelelő az állaga, ne főzzük tovább.) A hagymát és a szegfűszeget eltávolítjuk, a lencsét leszűrjük, és legalább langyosra hűtjük. Ezután már csak az összeállítás van hátra: egy tálban összekeverjük a majonézt a tejföllel, majd hozzáadjuk a lencsét, a karikára vágott megfőtt virslit, a karikára aprított újhagymát, valamint a kockára vágott füstölt marhanyelvet, ízlés szerint sózzuk. A tálaláshoz egy salátás tálkát kibélelünk egy-egy fejes saláta levéllel, és abba halmozunk a lencsesalátából, majd a tetejére 2-3 cikk főtt tojást helyezünk. Hozzávalók 3 személyre: 1 csomag leveles tészta, 1 tojás, 10 dkg sajt, 5 dkg sonka, só ízlés szerint, 12 szem bors Elkészítés: A leveles tésztát kinyújtjuk úgy, hogy közben kevés sót is szórunk rá. Vizes pohárral páros számú köröket szaggatunk. Műanyag palack kupakjával pedig ormányokat szaggatunk, amiken szívószállal kis orrlyukakakat szúrunk. A nagy körök felének a széleit körben megkenjük tojással. Középre teszünk pár kocka sonkát és egy pár kocka sajtot. Majd ráhelyezzük a másik kört, és a széleit lenyomkodjuk. Középre ráhelyezzük az orrmányokat, és a bors szemeket is helyére tesszük. A maradék tésztából kis háromszögeket csinálunk a fülnek. Ha összeállítottuk a fejecskéket,akkor megkenjük tojással, és előmelegített sütőben készre sütjük. Szerencsemalacka Újévi lencsesaláta Egészségünk A kismamák 80 százaléka küzd alvásproblémákkal A hormonális változások miatt a várandós kismamák többsége tapasztal alvással kapcsolatos problémákat a babavárás hónapjaiban. Főként a terhesség elején és végén nehéz jól aludni, de kis odafigyeléssel az alvászavarok zömének elejét lehet venni. A progeszteron és az ösztrogén hormon szintjének változásai miatt a terhesség alatt sok kismamánál jelentkezik valamilyen alvással kapcsolatos probléma. Alvási szempontból az első és a harmadik trimeszter a nehezebb, a második harmadban viszont átmenetileg csökken az ilyen jellegű problémák gyakorisága. A terhesség első és utolsó hónapjaiban éjszakánként többször is felébrednek a kismamák a gyakori vizelési inger miatt. (Míg a babavárás elején ez hormonális okokra vezethető vissza, addig a vége felé azért kell gyakrabban pisilni, mert a növekvő magzat nyomja a mama húgyhólyagját). Aki nem szeretne éjjel folyton a vécére járni, az lefekvés előtt két órával már ne igyon folyadékot, és közvetlenül lefekvés előtt még pisiljen egyet. Szintén megkeserítheti a kismamák éjszakáit a hányinger és a rosszullét, amely a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül reggel jelentkezik. Az első három hónapban sok nő éjjel is küzd émelygéssel, hányingerrel, amelyre enyhülést jelenthet, ha pár szem teljes kiőrlésű kekszet elropogtat. A növekvő magzat és a relaxin nevű hormon hatása miatt a terhesség második felétől lazulnak a szalagok és az ízületek, csökken a hátizmok ereje, így gyakorivá válik a hát- és derékfájás. Ezen a problémán enyhíthet, ha alváshoz a kismama kemény matracot választ, és oldalt fekve, térdeit felhúzva igyekszik aludni. Ez a pozíció - főleg, ha a bal oldalán fekszik a kismama - serkenti a méh vérellátását, így több oxigénhez jut a baba. Tovább fokozhatjuk a jótékony hatásokat egy láb közé helyezett nagyobb párnával, vagy a kifejezetten várandós nőknek szánt speciális (pl. ék alakú vagy testhosszúságú) párnák alkalmazásával. Nappal pedig érdemes olyan kismamatornát végezni, amely erősíti a ház izomzatát. Becslések szerint minden harmadik várandós nőnél jelentkeznek fájdalmas lábikragörcsök éjszakánként, amit a csökkenő kalcium- és magnéziumszint okoz. A kalcium megfelelő pótlása, továbbá a magnéziumban gazdag élelmiszerek (mandula, kesudió, tejtermékek, hüvelyesek stb.) fogyasztása enyhítheti a problémát. A kismamák ötöde éjjelente nyugtalanláb-szindrómával is küzd, főleg az utolsó hónapokban. A tüneteket gyakran a vas és/vagy folsav hiánya okozza, ezért érdemes orvossal konzultálni a problémáról. Ha az orvos is úgy látja, segíthet a vas megfelelő pótlása, a gumiharisnya viselése, de a láb tornáztatása és a koffein mellőzése is hatásos. A leggyakrabban (a kismamák közel 80 százalékánál) előforduló terhességi alvásproblémát kétségkívül az elalvási nehézség és a gyakori felriadás jelenti. Ezek mögött általában lelki okok állnak: szorongás, félelem az új helyzettől, a szüléstől, a bizonytalanság stb. Pihentetőbb az alvás, ha a kismama tudatosan odafigyel a pozitív gondolatokra lefekvés előtt, relaxál, lazító légzéstechnikákat alkalmaz. Emellett az is fontos, hogy lefekvés előtt már ne nézzen tévét, ne használjon számítógépet, mobiltelefont vagy tabletet, és este ne fogyasszon nehéz, fűszeres ételeket. Gyakoribbá válik a várandósság alatt az orrdugulás is, mert ilyenkor az orrnyálkahártyába több vér jut. A magasított párnák enyhíthetik a tüneteket, de segíthet a tengervizes orrspray is. Ha pedig a kismama sokat horkol, érdemes alvási apnoéra is gyanakodni és orvossal konzultálni: az alvás közben felmerülő hosszabb légzéskimaradások ugyanis növelik a koraszülés és egyéb komplikációk kialakulásának kockázatát is. (origo.hu/Kárpátalja) ÉLETMÓDI Az orvos válaszol Az idillt (krónikus) perforáns középfülgyulladás - Váladék szivárog a fülemből, de csak akkor fáj a fülem, ha huzatot kapok, vagy ha fürdéskor víz megy bele. Milyen betegséget kaphattam el, és miként gyógyulhatok ki belőle? - érdeklődött szerkesztőségünknél egy nagydobronyi olvasónk. Kérdéseit dr. Pauk Lászlóhoz, a Beregszászi Járási Kórház fül-orr-gégészéhez továbbítottuk. - Valószínűleg idült (krónikus) perforáns középfülgyulladással állunk szemben - indítja beszélgetésünket a szakorvos. - E betegség kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszik az a tényező, hogy a betegek - fülgyulladás esetén - igen gyakran abba a hibába esnek, hogy öngyógyítást végeznek, illetve különböző népi gyógymódokat próbálnak ki, helytelenül. Mert ahogy mondják, a falat nem cserépből építik, a tetőt pedig nem téglával fedik be. Mindennek megvan a helye. Nem szeretném, ha az olvasóban olyan benyomás alakulna ki, hogy a népi gyógymódok ellensége vagyok, illetve az egészségügy is az lenne, de tudnunk kell, mit, mikor, hogyan és milyen betegség esetén kell használni. Ha a dobhártya kilyukadása után (ezt okozhatja valamilyen betegség, vagy egy ütés) eltelik egy elég hosszú időszak, mely alatt vagy nem fordulnak orvoshoz a betegek, vagy késve keresnek fel minket, vagy az általuk kipróbált népi gyógymódok hatására már nincs esély arra, hogy begyógyuljon a dobhártya gyulladásos perforációja (a dobhártyán keletkezett lyuk), akkor beszélhetünk arról, hogy kialakult a krónikus perforáció. - Milyen tünetekkel jár együtt a kór? - Akut (heveny) gyulladáskor fájdalom lép fel a fülben, ám miután a dobhártya kilyukad, s utat tör magának a genny, megszűnik az állandó fájdalom. Több vagy kevesebb váladék szivárog a fülből, s csak akkor érzünk benne fájdalmat, ha víz kerül a fülbe, vagy huzatot kap, vagy megfázik a fül. A kevés tünet miatt a betegek nem mindig fordulnak orvoshoz. A halláskárosodás pedig annyira lassú, hogy csak akkor figyelnek fel rá a betegek és a családtagok, a rokonok, a munkatársak, amikor már kirívóan hangosan kell beszélni a pácienshez, illetve amikor a beteg már olyan hangerővel kénytelen hallgatni a rádiót, hallgatni és nézni a televíziót, hogy az zavarja a környezetében élőket. - Hogyan szüntethetik meg az idült középfülgyulladást? - Először is arra kell törekednünk, hogy a perforált fül legyen száraz, gennymentes. Az ilyen fül viszont nagyon „fél” a megfázástól, a huzattól, s a víz bekerülésétől is óvni kell. A betegeim gyakran megkérdezik: „Ez azt jelenti, hogy állandóan vattadugót kell hordanom a fülemben?” A válaszom: nem. A vattadugó állandó viselete azt „eredményezi”, hogy verejtékezni kezd a hallójárat bőre, ezáltal nedvesség kerül a dobüregbe, és elindul egy gyulladásos, rothadásos folyamat, megjelenik a genny, és elveszítettünk egy előnyt, amit úgy nevezünk: száraz fül. Az ilyen betegek esetében minél előbb meg kell kezdenünk a gyógyítást, vagy ambulánsan, járóbeteg-kezelés keretében, vagy kórházi körülmények között. Ha pedig a gennyes váladék büdössé válik, az már egy nagyon nagy veszélyre utaló jel, azt jelenti, hogy a gyulladás átterjedt a csontra, és ily módon idővel utat tör magának az agy felé. Az ilyen állapotban lévő betegek kezelése sürgősséget élvez, és az esetek túlnyomó többségében műtéti beavatkozást igényel. A terápia jobb megértése végett szeretnék párhuzamot vonni a fogászati problémákkal. Például ha kilyukad a fog, tömést igényel. De ha megelőző kezelés nélkül végeznék el a tömést, akkor alatta folytatódna a fog romlása. Ezért a fogászati fúrógéppel előbb letisztítják a fogról a halott szövetet (azt a bizonyos feketéllő csontrészt), és csak ezután, az egészséges, fertőtlenített csontszövetre rakják rá a tömést. Hasonlóképp kell megszüntetni az idült, perforált középfül-gyulladást is, amikor a folyamat ráterjed a csontra, és kellemetlen szagú, büdös genny kezd szivárogni a fülből. A fogászati problémák esetén is, ha a fogromlás korai szakaszában fordulunk orvoshoz, kisebb lesz a kár, a baj, kisebb a tömés. Ugyanígy a krónikus középfülgyulladás esetén sem szabad halogatni az orvos felkeresését. Ne várjuk meg a bűzlő genny megjelenését. Ha idejében kezdjük meg a kezelést, idejében megállítjuk a destrukciós (rombolásos) folyamatot. Kárpátalján a megyei kórház fül-orr-gégészeti osztályán lehetőség van a fülplasztikai műtétek elvégzésére, melyeket nagyon magas színvonalon, műtéti mikroszkóp segítségével végzi el dr. Natália Risko, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense. S ha már megjelent a rossz szagú váladék, akkor is érdemes kérnünk a kezelőorvosunktól egy beutalót a megyei kórházba, ahol műtéttel gyógyítják meg a pácienst. S hogy mindez ne történjék meg, forduljanak idejében orvoshoz. Lajos Mihály Dr. Pauk László, a Beregszászi Járási Kórház fül-orr-gégész szakorvosa Kertünk Enyhe a tél, de még nincs tavasz Bár mindannyian nagyon várjuk a tavaszt, és a kerti ellenőrző séták során örömmel tölt el bennünket, ha felfedezzük az (eddig) enyhe tél miatt már ki-kikukucskáló jácintok, tulipánok zöld csúcsait, azonban ne feledkezzünk el róla, hogy még nem érkezett el az ő idejük. Jobb az óvatosság, ugyanis egyegy komolyabb fagy csúnyán elbánhat a levélcsúcsokkal, ezért inkább szórjunk rájuk némi száraz avart. Kivételt ez alól csupán a hóvirág és a krókuszok képeznek, a tavasz legelső hírnökeinek virágzására másfél-két hónapon belül számíthatunk, számukra sem a hó, sem a fagy nem jelent valós veszélyt. A fűtetlen garázsban, pincében vagy télikertben áttelelő dézsás növényeink között is tartsunk szemlét. A leanderek akár egy 1-2 fokos, sötét pincében is áttelelnek, azonban ilyenkor támadják meg őket veszedelmes ellenségeik, a levél- és pajzstetvek, amelyek azonkívül, hogy szívogatásukkal legyengítik a növényt, egy igen súlyos gombabetegséget is terjesztenek, a leanderrákot. A rendszeres ellenőrzés különösen fontos, ha a teleltetés előtt nem kezeltük növényeinket felszívódó, hoszszú hatástartamú szerekkel. A levéltetvek leginkább a növények hajtáscsúcsain élősködnek, a leander esetében pedig kimondottan kedvelik az éretlen, zöld, lédús terméseket. Mivel a leander szaporítása vegetatív úton (hajtásdugványozással) sokkal egyszerűbb és gyorsabb módszer, mint a magvetés, ezért a leanderekről a terméseket távolítsuk el. Ha mégis bekövetkezett a baj, akkor szívó kártevők elleni szerekkel védekezhetünk. A tavaszi-nyári virágpompa érdekében is megtehetjük az első előkészületeket, mégpedig az olyan növények esetében, amelyeknek magja a sikeres csírázáshoz hideghatást igényel. Ilyen például a csatárvirág (Astilbe), a harangvirág (Campanula), a bugás lángvirág (Phlox) és a bíbor kasvirág (Echinacea). Vessük el a magvakat tápanyagdús földdel töltött ablakládákba, majd tartsuk a ládákat egy hétig kb. 15 fokon. Ezt követően viszont helyezzük át őket a hidegházba, vagy ennek híján vermeljük el őket a kertben kb. 20-30 cm mélyen. A nedvesség és az alacsony hőmérséklet hatására a magvakban a csírázást gátló anyagok lebomlanak, és a tavasz beköszöntével gyors csírázásnak indulnak, így ezek az évelők garantáltan virágozni fognak még ebben a szezonban. - Rendszeresen pásztázzuk végig a télire elraktározott zöldségféléket, gyümölcsöket és dísznövénygumókat, hagymákat, s azonnal távolítsuk el a fertőzötteket, hiszen a különböző rothadást előidéző kórokozók még a szabadföldön rákerülnek a terményeinkre és a számukra ideálisabb környezetben (nedves, párás körülmények) sebtiben elszaporodnak. A dísznövénygumók kezdődő rothadása esetén azonnal távolítsuk el a nedvesedő részeket, kezeljük le kénporral, majd elkülönítve helyezzük „karanténba”, gyakoribb megfigyelésben részesítve azokat. (kertlap.hu/Kárpátalja)