Kárpátalja, 2015. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

12 Kárpátalja 2015. január. . ... Receptek Ázsiai zöldséges-marhahúsos leves csilivel Hozzávalók 6 személyre: 2,5­­ marha leves­ alaplé (lehet kockából is), 15 dkg gomba, 5 közepes méretű újhagyma, 1 kis fej kelkáposzta, 3 gerezd fokhagyma, 5 cm gyömbér, egy fél csili, 30 dkg marha hátszín, 0,5 lime-ból nyert lime-lé, 15 dkg cérnametélt (vékony spagetti tészta), só, bors és csili ízlés szerint, 1 ek. napraforgóolaj. Elkészítés: Az újhagymát és a fél csilit felkarikázzuk, a fokhagymát vékony lapocskákra vágjuk, a kelkáposztát pedig vastagabb metéltre. A húsból éles késsel szintén kis vékony lapokat vágunk, majd sózzuk, borsozzuk. Serpenyőben kevés olajon a húst megpi­rítjuk. A marhahúslevest felforraljuk. Belekeverjük a pirított húst, a megmosott gombát, a csilit, majd belereszeljük a friss gyömbért. Mikor a hús már majdnem puha, hozzáadjuk a leveshez a kelkáposztát, a fokhagymát és az újhagymát is, és addig főzzük, míg a zöldségek is megpuhulnak (úgy a jó, ha azért kicsit roppanósak maradnak). Belekeverjük a lime levét, hozzáadjuk a tésztát, befedjük, és lehúzzuk a tűzről. 5-10 perc alatt a tészta megszívja magát, és kész is a levesünk. Hozzávalók 6 személyre: 25 dkg lencse, 3 db szegfűszeg, 1 közepes fej vöröshagyma, 1 ek. só, 8 db virsli (lehetőleg roppanós, juhbeles), 10 dkg marhahús (füstölt-főtt marha­nyelv), 3 közepes méretű újhagyma, 4 ek. majonéz, 5 ek. tejföl, 4 db salátalevél, 1 főtt tojás Elkészítés: A lencsét 1 órára hideg vízbe áztatjuk. (Ez a művelet el is hagyható.) Ne tovább, mert teljesen szét­ázik! Egy lábasban 1 ek­­sóval feltesszük főzni az egész fej megtisztított hagymát és a szegfűszeget (célszerű teatojásban), majd a lencsét a forrásban lévő vízbe szórjuk, és al dente állagúra főzzük, ami általában 8 percet jelent. (Ha a lencsét nem áztattuk be előre, a főzési idő meghosszabbodik kb. 12-15 percre. 10-12 perc elteltével kóstoljuk meg, ha megfelelő az állaga, ne főzzük tovább.) A hagymát és a szegfűszeget eltávolítjuk, a lencsét leszűrjük, és legalább langyosra hűtjük. Ezután már csak az összeállítás van hátra: egy tálban összekeverjük a majonézt a tejföllel, majd hozzáadjuk a lencsét, a karikára vágott megfőtt virslit, a karikára aprított újhagymát, valamint a kockára vágott füstölt marhanyelvet, ízlés szerint sózzuk. A tálaláshoz egy salátás tálkát kibélelünk egy-egy fejes saláta levéllel, és abba halmozunk a lencsesalátából, majd a tetejére 2-3 cikk főtt tojást helyezünk. Hozzávalók 3 személyre: 1 csomag leveles tészta, 1 tojás, 10 dkg sajt, 5 dkg sonka, só ízlés szerint, 12 szem bors Elkészítés: A leveles tésztát kinyújtjuk úgy, hogy közben kevés sót is szórunk rá. Vizes pohárral páros számú köröket szaggatunk. Műanyag palack kupakjával pedig ormányokat szaggatunk, amiken szívószállal kis orrlyukakakat szúrunk. A nagy körök felének a széleit körben megkenjük tojással. Középre teszünk pár kocka sonkát és egy pár kocka sajtot. Majd ráhelyez­zük a másik kört, és a széleit lenyomkodjuk. Középre ráhelyezzük az orrmányokat, és a bors szemeket is helyére tesszük. A maradék tésztából kis háromszögeket csinálunk a fülnek. Ha összeállítottuk a fejecskéket,­­akkor megkenjük tojással, és előmelegített sütőben készre sütjük. Szerencsemalacka Újévi lencsesaláta Egészségünk A kismamák 80 százaléka küzd alvásproblémákkal A hormonális változá­sok miatt a várandós kis­mamák többsége tapasz­tal alvással kapcsolatos problémákat a babavárás hónapjaiban. Főként a ter­hesség elején és végén ne­héz jól aludni, de kis odafi­gyeléssel az alvászavarok zömének elejét lehet venni. A progeszteron és az öszt­­rogén hormon szintjének vál­tozásai miatt a terhesség alatt sok kismamánál jelentkezik valamilyen alvással kapcsola­tos probléma. Alvási szempontból az első és a harmadik trimeszter a nehezebb, a második harmadban viszont át­menetileg csökken az ilyen jellegű problémák gyakorisága. A terhesség első és utolsó hónapjaiban éjszakánként többször is felébrednek a kisma­mák a gyakori vizelési inger miatt. (Míg a babavárás elején ez hormonális okokra vezethető vissza, addig a vége felé azért kell gyakrabban pi­silni, mert a növekvő magzat nyomja a mama húgyhólyagját). Aki nem szeretne éjjel folyton a vécére járni, az lefekvés előtt két órával már ne igyon folyadékot, és közvetlenül lefekvés előtt még pisiljen egyet. Szintén megkeserítheti a kismamák éjszakáit a hányinger és a rosszullét, amely a köz­hiedelemmel ellentétben nem feltétlenül reggel jelentkezik. Az első három hónapban sok nő éjjel is küzd émelygéssel, hányingerrel, amelyre enyhülést jelenthet, ha pár szem teljes ki­őrlésű kekszet elropogtat. A növekvő magzat és a relaxin nevű hormon hatása miatt a terhesség második felétől lazulnak a szalagok és az ízüle­tek, csökken a hátizmok ereje, így gyakorivá válik a hát- és derékfájás. Ezen a problémán enyhíthet, ha alváshoz a kisma­ma kemény matracot választ, és oldalt fekve, térdeit felhúzva igyekszik aludni. Ez a pozíció - főleg, ha a bal oldalán fekszik a kismama - serkenti a méh vérellátását, így több oxigénhez jut a baba. Tovább fokozhatjuk a jó­tékony hatásokat egy láb közé helyezett nagyobb párnával, vagy a kifejezetten várandós nőknek szánt speciális (pl. ék alakú vagy testhosszúságú) párnák alkalmazásával. Nappal pedig érdemes olyan kismama­tornát végezni, amely erősíti a ház izomzatát. Becslések szerint minden harmadik várandós nőnél je­lentkeznek fájdalmas lábikra­görcsök éjszakánként, amit a csökkenő kalcium- és magnézi­umszint okoz. A kalcium meg­felelő pótlása, továbbá a mag­néziumban gazdag élelmiszerek (mandula, kesudió, tejtermékek, hüvelyesek stb.) fogyasztása enyhítheti a problémát. A kismamák ötöde éjjelente nyugtalanláb-szindrómával is küzd, főleg az utolsó hónapok­ban. A tüneteket gyakran a vas és/vagy folsav hiánya okozza, ezért érdemes orvossal konzul­tálni a problémáról. Ha az orvos is úgy látja, segíthet a vas meg­felelő pótlása, a gumiharisnya viselése, de a láb tornáztatása és a koffein mellőzése is hatásos. A leggyakrabban (a kisma­mák közel 80 százalékánál) elő­forduló terhességi alvásprob­lémát kétségkívül az elalvási nehézség és a gyakori felriadás jelenti. Ezek mögött általában lel­ki okok állnak: szo­rongás, félelem az új helyzettől, a szüléstől, a bizonytalanság stb. Pihentetőbb az alvás, ha a kismama tudato­san odafigyel a pozitív gondolatokra lefekvés előtt, relaxál, lazító légzéstechnikákat al­kalmaz. Emellett az is fontos, hogy lefekvés előtt már ne néz­zen tévét, ne használjon szá­mítógépet, mobiltelefont vagy tabletet, és este ne fogyasszon nehéz, fűszeres ételeket. Gyakoribbá válik a váran­dósság alatt az orrdugulás is, mert ilyenkor az orrnyálkahár­tyába több vér jut. A magasított párnák enyhíthetik a tüneteket, de segíthet a tengervizes orr­spray is. Ha pedig a kismama sokat horkol, érdemes alvási apnoéra is gyanakodni és orvos­sal konzultálni: az alvás közben felmerülő hosszabb légzéskima­radások ugyanis növelik a kora­szülés és egyéb komplikációk kialakulásának kockázatát is. (origo.hu/Kárpátalja) ÉLETMÓDI Az orvos válaszol Az idillt (krónikus) perforáns középfülgyulladás - Váladék szivárog a fülemből, de csak akkor fáj a fülem, ha huzatot kapok, vagy ha fürdés­kor víz megy bele. Milyen betegséget kaphattam el, és miként gyógyulhatok ki belőle? - érdeklődött szerkesztőségünknél egy nagydobronyi olvasónk. Kérdéseit dr. Pauk László­hoz, a Beregszászi Járási Kórház fül-orr-gégészéhez továbbítottuk. - Valószínűleg idült (krónikus) perforáns középfülgyulladással állunk szemben - indít­ja beszélgetésünket a szakorvos. - E betegség kialakulásában rendkí­vül nagy szerepet ját­szik az a tényező, hogy a betegek - fülgyulladás esetén - igen gyakran ab­ba a hibába esnek, hogy öngyógyítást végeznek, illetve különböző népi gyógymódokat próbál­nak ki, helytelenül. Mert ahogy mondják, a falat nem cserépből építik, a tetőt pedig nem téglá­val fedik be. Mindennek megvan a helye. Nem szeret­ném, ha az olvasóban olyan benyomás alakulna ki, hogy a népi gyógymódok ellensége vagyok, illetve az egészségügy is az lenne, de tudnunk kell, mit, mikor, hogyan és milyen betegség esetén kell használni. Ha a dobhártya kilyukadása után (ezt okozhatja valamilyen betegség, vagy egy ütés) eltelik egy elég hosszú időszak, mely alatt vagy nem fordulnak or­voshoz a betegek, vagy késve keresnek fel minket, vagy az általuk kipróbált népi gyógy­módok hatására már nincs esély arra, hogy begyógyuljon a dob­hártya gyulladásos perforációja (a dobhártyán keletkezett lyuk), akkor beszélhetünk arról, hogy kialakult a krónikus perforáció. - Milyen tünetekkel jár együtt a kór? - Akut (heveny) gyulla­dáskor fájdalom lép fel a fül­ben, ám miután a dobhártya kilyukad, s utat tör magának a genny, megszűnik az állandó fájdalom. Több vagy kevesebb váladék szivárog a fülből, s csak akkor érzünk benne fájdalmat, ha víz kerül a fülbe, vagy huza­tot kap, vagy megfázik a fül. A kevés tünet miatt a betegek nem mindig fordulnak orvoshoz. A halláskárosodás pedig annyira lassú, hogy csak akkor figyelnek fel rá a betegek és a családta­gok, a rokonok, a munkatársak, amikor már kirívóan hangosan kell beszélni a pácienshez, il­letve amikor a beteg már olyan hangerővel kénytelen hallgatni a rádiót, hallgatni és nézni a televíziót, hogy az zavarja a környezetében élőket. - Hogyan szüntethetik meg az idült középfülgyul­ladást? - Először is arra kell töre­kednünk, hogy a perforált fül legyen száraz, gennymentes. Az ilyen fül viszont nagyon „fél” a megfázástól, a huzat­tól, s a víz bekerülésétől is óv­ni kell. A betegeim gyakran megkérdezik: „Ez azt jelenti, hogy állandóan vattadugót kell hordanom a fülemben?” A vála­szom: nem. A vattadugó állan­dó viselete azt „eredményezi”, hogy verejtékezni kezd a hal­lójárat bőre, ezáltal nedvesség kerül a dobüregbe, és elindul egy gyulladásos, rothadásos folyamat, megjelenik a genny, és elveszítettünk egy előnyt, amit úgy nevezünk: száraz fül. Az ilyen betegek esetében mi­nél előbb meg kell kezdenünk a gyógyítást, vagy ambulánsan, járóbeteg-kezelés keretében, vagy kórházi körülmények kö­zött. Ha pedig a gennyes vála­dék büdössé válik, az már egy nagyon nagy veszélyre utaló jel, azt jelenti, hogy a gyulladás átterjedt a csontra, és ily módon idővel utat tör magának az agy felé. Az ilyen állapotban lévő betegek kezelése sürgősséget élvez, és az esetek túlnyomó többségében műtéti beavatko­zást igényel. A terápia jobb megértése végett szeretnék párhu­zamot vonni a fogászati problémákkal. Például ha kilyukad a fog, tö­mést igényel. De ha megelőző kezelés nélkül végeznék el a tömést, akkor alatta folytatód­na a fog romlása. Ezért a fogászati fúrógéppel előbb letisztítják a fogról a halott szövetet (azt a bizonyos feketéllő csont­részt), és csak ezután, az egészséges, fertőtlenített csontszövetre rakják rá a tömést. Hasonlóképp kell megszüntetni az idült, perforált középfül-gyul­ladást is, amikor a folya­mat ráterjed a csontra, és kellemetlen szagú, büdös genny kezd szivárogni a fülből. A fogászati problémák esetén is, ha a fogromlás korai sza­kaszában fordulunk orvoshoz, kisebb lesz a kár, a baj, kisebb a tömés. Ugyanígy a krónikus középfülgyulladás esetén sem szabad halogatni az orvos felke­resését. Ne várjuk meg a bűzlő genny megjelenését. Ha ide­jében kezdjük meg a kezelést, idejében megállítjuk a destruk­­ciós (rombolásos) folyamatot. Kárpátalján a megyei kórház fül-orr-gégészeti osztályán lehe­tőség van a fülplasztikai műtétek elvégzésére, melyeket nagyon magas színvonalon, műtéti mik­roszkóp segítségével végzi el dr. Natália Risko, az Ungvári Nem­zeti Egyetem docense. S ha már megjelent a rossz szagú váladék, akkor is érdemes kérnünk a ke­zelőorvosunktól egy beutalót a megyei kórházba, ahol műtéttel gyógyítják meg a pácienst. S hogy mindez ne történjék meg, forduljanak idejében orvoshoz. Lajos Mihály Dr. Pauk László, a Beregszászi Járási Kórház fül-orr-gégész szakorvosa Kertünk Enyhe a tél, de még nincs tavasz­ ­ Bár mindannyian nagyon várjuk a tavaszt, és a kerti ellen­őrző séták során örömmel tölt el bennünket, ha felfedezzük az (eddig) enyhe tél miatt már ki-kikukucskáló jácintok, tuli­pánok zöld csúcsait, azonban ne feledkezzünk el róla, hogy még nem érkezett el az ő idejük. Jobb az óvatosság, ugyanis egy­­egy komolyabb fagy csúnyán elbánhat a levélcsúcsokkal, ezért inkább szórjunk rájuk némi szá­raz avart. Kivételt ez alól csupán a hóvirág és a krókuszok képez­nek, a tavasz legelső hírnökeinek virágzására másfél-két hónapon belül számíthatunk, számukra sem a hó, sem a fagy nem jelent valós veszélyt.­­ A fűtetlen garázsban, pin­cében vagy télikertben áttelelő dézsás növényeink között is tart­sunk szemlét. A leanderek akár egy 1-2 fokos, sötét pincében is áttelelnek, azonban ilyenkor támadják meg őket veszedelmes ellenségeik, a levél- és pajzstet­vek, amelyek azonkívül, hogy szívogatásukkal legyengítik a növényt, egy igen súlyos gom­babetegséget is terjesztenek, a leanderrákot. A rendszeres el­lenőrzés különösen fontos, ha a teleltetés előtt nem kezeltük növényeinket felszívódó, hosz­­szú hatástartamú szerekkel. A levéltetvek leginkább a növények hajtáscsúcsain élősködnek, a leander esetében pedig kimon­dottan kedvelik az éretlen, zöld, lédús terméseket. Mivel a lean­der szaporítása vegetatív úton (hajtásdugványozással) sokkal egyszerűbb és gyorsabb módszer, mint a magvetés, ezért a leande­rekről a terméseket távolítsuk el. Ha mégis bekövetkezett a baj, akkor szívó kártevők elleni szerekkel védekezhetünk.­­ A tavaszi-nyári virágpompa érdekében is megtehetjük az első előkészületeket, mégpedig az olyan növények esetében, ame­lyeknek magja a sikeres csírá­záshoz hideghatást igényel. Ilyen például a csatárvirág (Astilbe), a harangvirág (Campanula), a bu­gás lángvirág (Phlox) és a bíbor kasvirág (Echinacea). Vessük el a magvakat tápanyagdús földdel töltött ablakládákba, majd tartsuk a ládákat egy hétig kb. 15 fokon. Ezt követően viszont helyezzük át őket a hidegházba, vagy ennek híján vermeljük el őket a kertben kb. 20-30 cm mélyen. A nedves­ség és az alacsony hőmérséklet hatására a magvakban a csírázást gátló anyagok lebomlanak, és a tavasz beköszöntével gyors csírázásnak indulnak, így ezek az évelők garantáltan virágozni fognak még ebben a szezonban. - Rendszeresen pásztáz­zuk végig a télire elraktározott zöldségféléket, gyümölcsöket és dísznövénygumókat, hagy­mákat, s azonnal távolítsuk el a fertőzötteket, hiszen a különböző rothadást előidéző kórokozók még a szabadföldön rákerülnek a terményeinkre és a számukra ideálisabb környezetben (nedves, párás körülmények) sebtiben elszaporodnak. A dísznövény­gumók kezdődő rothadása esetén azonnal távolítsuk el a nedvesedő részeket, kezeljük le kénpor­ral, majd elkülönítve helyezzük „karanténba”, gyakoribb meg­figyelésben részesítve azokat. (kertlap.hu/Kárpátalja)

Next