Kárpátalja, 2019. július-december (19. évfolyam, 26-51. szám)

2019-09-12 / 36. szám

Ukrajnában történt Eltiltanák a bűnüldöző szerveket a gazdasági élettől Olekszij Honcsaruk miniszterelnök szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak fel kell sz­ámolnia a gazdasági bűnözés elleni főosztályát (UBEZ) - írja az Ukrajinszka Pravda .,Az UBEZ már a múlté. A folyamat még nem zárult le, de ezek az első erőteljes lépések, amelyek azt mutatják, hogy a bűnüldöző szervek­nek meg kell változtatniuk a viszonyulásukat az üzleti élethez.... Arra számítunk, hogy még ebben a hónapban elfogadunk minden szükséges törvényt, hogy távol tartsuk az összes bűnüldöző és erőszakszervezetet a gazdasági élettől, s kedvező feltételeket teremtsünk a fejlődéséhez” - közölte a miniszterelnök. A kormány és az IT-iparág képviselőinek múlt szerdai kijevi találkozóján Honcsaruk jelezte, hogy aktívabb fellépésre számít, ami az üzleti szereplőknek az erőszakszervezetek önkényével szembeni védelmét illeti. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, a kormány első ülésén a mi­niszterelnök bejelentette, hogy döntöttek a nemzet rendőrség gazdasági részlegének megszüntetéséről, így a hatóság mostantól nem avatkozhat be az üzleti életbe. Jelentősen drágulnak a postai küldemények meg A kommunikációs és informatizálási nemzeti bizottság jóváhagyta a postai szolgáltatások maximális tarifáinak emelését - jelentette a kor­­reszpondent.net és a UGA.net. A hu szerint a tarifák emelését az Ukrposta javasolta. A döntés értelmében 2020-tól az univerzális postai szolgáltatások maximális tarifái a következőképpen emelkednek: postai levélkézbesítés, - elsőbbséget nem élvező egyszerű levél, postai levelezőlap 50 g súlyhatárig -1,00 hrivnyával (12,5%); - elsőbbséget élvező egyszerű levél, postai levelezőlap 50 g súlyha­tárig -1,00 hrivnyával (10%); - egyszerű, elsőbbséget nem élvező kiscsomag 250 g súlyhatárig - 1,50 hrivnyával (12,5%); - egyszerű, elsőbbséget élvező kiscsomag 250 g súlyhatárig -1,50 hrivnyával (10%); - egyszerű, elsőbbséget nem élvező kiscsomag 1000g súlyhatárig (a belföldi könyvkiadás termékeinek szállítása) -2,70 hrivnyával (12,5%); - ajánlott küldeményekért (levelezőlap, levél, kiscsomag) a súly alapján fizetendő tarifán felül -1,00 hrivnyával (12,5%); csomagok továbbítása bejelentett érték nélkül: - csomagküldés Ukrajna határain belül - 4,00 hrivnyával (22,7%); - csomagküldés a megye határain belül - 3,00 hrivnyával (29,4%). Nyilvántartásba vennék a mobiltelefonokat ■■■■■ A Nép Szolgája párt képviselőinek egy csoportja benyújtotta a parla­mentnek azt a törvénytervezetet, amely 2024-től SIM-kártya vásárlásakor kötelezővé tenné a szerződéskötést a szolgáltatóval és a telefonkészülék regisztrálását -jelentette az Ukrajinszka Pravda Az öt kormánypárti képviselő mellett a tervezet előterjesztői között szerepel Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes, digitális átalakulási miniszter. Elképzelésük szerint 2024. január 1-jétől a szolgáltatók „be­szüntetik elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtását azoknak az előfizetőknek, akik írásos szerződéskötés és regisztráció nélkül vesznek igénybe szolgáltatást”. Javasolják, hogy blokkolják azokat a telefonkészülékeket, amelyeknek úgynevezett IMEI száma nem szerepel a nyilvántartásban. A tervezetet jegyzők indoklása szerint az új szabályozást a kor kö­vetelményei és az európai integráció teszik szükségessé. Amennyiben a parlament elfogadja, a törvény 2020. január 1-jétől lépne életbe. Százmilliárdot utaltak haza a külföldön dolgozók mm A külföldön dolgozó ukránok az év eleje óta több mint 100 milliárd hrivnyát utaltak haza -jelentette az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nyomán a korreszpondent.net. Az idei esztendő első hét hónapjában a természetes személyek Ukrajnába irányuló deviza-átutalásainak volumene 13,2%-kal 106,3 milliárd hrivnyára nőtt, ami a hivatalos árfolyamon 4,2 milliárd amerikai dollárnak felel meg. A Gazdaságfejlesztési, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Miniszté­rium weboldalán az NBU idevágó adataira való hivatkozással közölték azt is, hogy az ukrajnai átutalások összegének növekedése - a háztartások vásárlóerejének növekedésével, a fogyasztói piac mérsékelt árdinamikájá­val, a fogyasztói hangulat jelentős javulásával, a fogyasztói hitelek magas arányával és a nem élelmiszerjellegű termékek importjának növekedé­sével együtt - a belföldi kereskedelem bővülésének egyik meghatározó tényezője. Összeállította: zzz Kárpátalja ___________________________2019. szeptember 12.__________________| aktuális Kinek kell egy agyonreformált parlament? Az új összetételű Legfelső Tanács az elmúlt héten több alkotmányváltoztatást kö­vetett el vagy indított útjára, mint amennyi az ezt megelőző 10 évben történt összesen. A képviselők végérvénye­sen eltörölték a mentelmi jogot, szigorítanák a saját felelősségre vonásukat arra az esetre, ha nem járnának be tisztességesen dolgozni, vagy a társaik helyett is sza­vaznának, továbbá átalakí­tanák a választási rendszert, és 300 főre csökkentenék a parlament létszámát. Kérdés, hogy mindezek után szükség lesz-e még a törvényhozásra? Nem lehetett nem meg­szavazni mmmmmmmm. A módosító indítványra, amely eltörli a parlamenti képviselők men­telmi jogát, második olvasatban 374 képviselő szavazott igennel szeptember 3-án a 424 fős Legfelső Tanácsban, vagyis jócskán „túltelje­sítették” az alkotmányos többség­hez szükséges 300 szavazatot. Az ukrán média politikai szimpátiáktól függetlenül korszakalkotónak, át­törésnek minősítette a 2020. január 1-jén életbe lépő módosítást Talán mondanunk sem kell, a helyzet azért nem ennyire rózsás. A nagyközönség egy jelentős része számára ugyanis csak utólag vált egyértelművé, hogy az alaptörvény átszabása önmagában gyakorla­tilag semmit nem jelent, ha nem változnak azok az alsóbbrendű jogszabályok, amelyek a mentel­mi jogot a gyakorlatban leírják és szabályozzák. A kormánypártnak ugyan van még ideje bőven, hogy a szükséges átalakításokat keresz­tülvigye a törvényhozáson - s nem lehet kétségünk afelől, hogy a Nép Szolgája meg is teszi ezt -jellemző azonban Ukrajnára, hogy a nagykö­zönséggel csak utólag közölték, az Alkotmány átírása csupán az első lépése egy hosszabb folyamatnak. Saját csapdájukba es­tek ■■■■Hl Bár, mint utaltunk rá, a módosí­tó indítványt az ellenzéki képviselők döntő többsége is megszavazta, sok honatya és honanya arcán láthattunk kényszeredett mosolyt a szavazás napján a kormány és az ellenzék oldalán egyaránt. Úgy tűnt, az el­lenzékben csak most tudatosult, hogy rájuk csapódott a saját maguk által állított csapda. Oly hosszú időn át ígérgették a szavazóiknak a mentelmi jog eltörlését, hogy most, amikor a kormánypárt rákény­szerí­­tette őket a színvallásra, a lakosság haragjától tartva gyakorlatilag senki nem mert az indítvány ellen szavaz­ni. Nemmel egyedül az Ellenzéki Platform - Az Életért frakció vok­solt, ám ők ezt nyugodt lélekkel megtehették, hiszen már akkor is ellenezték az elképzelést, amikor Porosenkóék a 2014-es Majdan után előálltak az ötlettel, majd 2017- ben benyújtották a parlamentben a vonatkozó jogszabálytervezetet. (Igaz, szavazásra bocsátani végül nem merte a dokumentumot sem a BPP, sem az akkori elnök.) Ennek a mostani önsorsrontó alkotmánymódosítási őrületnek a hangzavara ismét elnyomta a józan ész szavát, amely néhány elemző hangján arról igyekezett meggyőzni a politikusokat és a közvéleményt, hogy a mentelmi jog intézményét eredetileg nem a gonosz honatyák törvénysértő cselekedetek alóli mentesítésére találták fel. Jó néhányan talán csak most, hogy ellenzékbe kerültek, és a saját bőrükön tapasztalták meg a kormányzat erejét, könyörtelensé­gét, jöttek rá arra, hogy a mentelmi jog a politikai pártok, a parlamenti többség, a kormány és a hatóságok túlkapásai ellen hivatott megvédeni a képviselőt A közjóért, a demokrá­cia ellen? ■■■■■■■ A strana.uta szerint még a Nép Szolgája frakcióját is győzködni kellett a, atélyes” szavazás fontos­ságáról a mentelmi jog kapcsán. Maga Volodimir Zelenszkij elnök tartott kiselőadást pártja frakci­ójával találkozva arról, hogy a mentelmi jog megszüntetése csak a büntetőjogi felelősségre vonha­tóságot jelentene azok esetében, akik bűncselekményt követtek el, miközben továbbra sem lesznek felelősségre vonhatók a képviselők politikai döntéseikért, szavazásai­kért, nyilvános tevékenységükért. Azonban sem az államfő, sem sen­ki más nem tudott, vagy nem akart választ adni arra a logikus kérdésre, miként lesz képes megakadályozni a törvény a jövőben, hogy ne váljon politikailag zsarolhatóvá egész képviselői mandátuma idejére az a honatya, aki egyszer félrelépett? Hiszen Ukrajnában egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy addig nem indul majd eljárás egy képviselő ellen, amíg a kormányzat számára „megfelelően” szavaz. A mentelmi jog megszün­tetését a szívük mélyén ellenző politikusoknak most már nem marad más hátra, mint hogy az Alkotmánybíróságnál próbáljanak szerencsét, kérve a testületet, nyil­vánítsa alaptörvény-ellenesnek a parlament határozatát az állítólagos ügyrendi szabálytalanságok miatt, amelyekkel a módosító indítványt elfogadták. A szakértők azonban jelenleg nem tartják valószínűnek, hogy az alkotmánybírák, akiknek mindig jó érzékük volt a politikai erőviszonyok alakulásának feltér­képezéséhez, szembe menjenek határozatukkal az elnök és csapata akaratával. Persze, ha a mentelmi jog kérdésének alkotmánybírósági vizsgálata elhúzódik, miközben csökken a Nép Szolgájának nép­szerűsége, nem kizárt, hogy az alkotmánybírák is meggondolják magukat. Megfegyelmeznék a parlamentet ■■■■m Nemcsak a mentelmi jog meg­szüntetésében nyilvánul meg az új politikai elitnek az a törekvése, hogy megfegyelmezze parlamentet Ugyancsak elfogadták a honatyák első olvasatban azt a tervezetet, amely az Alkotmány 81. cikkelyé­nek módosításával bővítené azon tényállások körét amelyek esetén a képviselők megfoszthatók lennének a mandátumuktól. Ezek szerint a jövőben mandátumvesztéssel járna, ha a képviselő méltányolható ok nélkül hiányzik a plenáris ülések és/vagy saját bizottsága üléseinek legalább egyharmadáról egy adott ülésszakon belül. Azonos következ­ményekkel járna, ha a képviselők egymás helyett szavaznának az ülésteremben. A törvényalkotók egyaránt büntetni javasolják ilyen esetekben azt a honatyát, aki társa helyett szavazott, s azt is, aki kár­tyája átadásával lehetővé tette, hogy helyette szavazzanak. További okot jelentene a menesztésre, ha a képvi­selő külföldre költözik. Látszólag a felsorolt módosí­tások egytől egyig azt a célt szol­gálják, hogy a parlamenti képvi­selőktől megköveteljék ugyanazt a munkahelyi fegyelmet, amelyet az egyszerű polgároktól is elvárnak a munkáltatóik. A szakértők ugyan­akkor felhívják a figyelmet néhány furcsaságra. Például a képviselők hiányzásait nem választott testület, hanem a parlament csinovnyikok­­ból álló apparátusa ellenőrizné, ami visszaélésekre adhat lehetőséget. A kormányzat kezére játszik az a lehetőség is, hogy megfoszthat­nák képviselői mandátumuktól a külföldre szökött honatyákat még olyan esetekben is, amikor azok politikai okokból kényszerültek elhagyni az országot. Jelenleg a Legfelső Tanács kizárólag a bíróság határozata alapján dönthet a kép­viselői mandátum megvonásáról, ám a jövőben ehhez elég volna a parlamenti többség is. Túl sok a törvényter­vezet mmmmmmmmmmmm Sokat beszélnek mostanság a parlamentben arról is, hogy kor­látozni kellene a képviselők tör­vényalkotási jogát. Magyarán, el kellene érni, hogy ne árasszák el a Legfelső Tanácsot a legelképesz­tőbb és leghaszontalanabb jogsza­bálytervezetek tömkelegével. Az előző parlament munkájá­nak öt éve alatt több mint tízezer törvénytervezetet nyújtottak be a Legfelső Tanácsnak. Az Ukrán Választók Bizottsága civil szervezet adatai szerint a Rada képviselői 25-ször annyi törvényt szültek, mint a brit képviselők, 140-szer annyit, mint görög kollégáik, s 300-szor annyit, mint Norvégiában vagy Svédországban. Mindeköz­ben csak a tervezetek 12%-ából lett törvény - derül ki például az 1040. sz. törvénytervezet indok­lásából, amely úgy oldaná meg a problémát, hogy csak 17 képviselő együttes folyamodványa esetén tenné lehetővé törvénytervezet be­nyújtását Azért a 17-es szám, mert a jelenlegi Radában ennyi tagja van a legkisebb frakciónak, a Hang­nak. Talán mondanunk sem kell, hogy a törvényalkotási szabadságot korlátozó intézkedési tervekből is mindjárt hármat nyújtottak be a parlamentnek. Elemzők ugyanakkor leg­alábbis kétségesnek tartják, hogy a fentebb vázolt módon csökkenteni lehet a honatyák törvényalkotási buzgalmát. Mint rámutatnak, külö­nösen a kisebb létszámú frakciók­ban számíthatnánk arra, hogy a kép­viselők lelkiismeret-furdalás nélkül kölcsönösen támogatnák egymás kezdeményezéseit. Ugyanakkor a nagyobb létszámú frakciókban egy ilyen rendelkezés a képviselői sza­badság és függetlenség korlátozását eredményezné, hiszen lehetővé tenné a frakció véleményformálói számára, hogy háttérbe szorítsák a másként gondolkodókat. Ilyen parlamentre nincs szükség? mmmmmmmmmm Végiggondolva a fentieket megérthetjük, miért vonogatja gúnyosan a vállát némelyik hon­atya, amikor szóba kerül az az ugyancsak a múlt héten a parla­ment elé került kezdeményezés, mely indítványozza, hogy csök­kentsék 300 főre a jelenleg 450 fős parlament létszámát. Emellett Zelenszkij és csapata eltörölnék az egyéni választókerületeket is, miáltal a jövőben kizárólag párt­listán megválasztott, a pártjaik által bármikor visszahívható képviselők juthatnának a parlamentbe. Való igaz, ha a kormányzatnak sikerül elérnie, hogy ilyen jelentős mértékben megrendszabályozza a képviselőket, s ezáltal engedel­mes szavazógéppé változtassa a törvényhozást, még a 300 fős Legfelső Tanács fenntartása is felesleges luxusnak tűnik, hiszen a parlamentarizmus lényege veszne el: a népképviselet, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztá­sa, valamint a végrehajtó hatalom, azaz a kormányzat ellenőrzése a törvényhozó hatalom, vagyis a parlament által. (zzz) Egészségügy: Szuprun szelleme kísért Ukrajnában Minap megtartotta első sajtótájékoztatóját Zorjana Szkalecka, a múlt héten kine­vezett egészségügyi minisz­ter. Az újságírók főként arra voltak kíváncsiak, folytatja-e az új kormányzat az előd Ul­­jana Szuprun által elkezdett egészségügyi reformot. Szkalecka mondandóját némi­leg meglepő módon azzal indította, hogy szerinte az előző kormányzat sokat tett a reformok megvalósítá­sa, az ukrán lakosság egészségügyi ellátásának biztosítása érdekében. Az ember talán hajlandó lenne sok mindent elnézni a most hi­vatalba lépő 39 éves, jogász vég­zettségű tárcavezetőnek, ám tudva lévő, hogy a 2014-es Majdan után „szakértőiként” maga is részt vett a Szuprun nevével fémjelzett re­form kidolgozásában, így viszont legalábbis elfogultnak tekinthető annak megítélésében, hogy mi történt az ukrán egészségügyben az elmúlt öt esztendőben. A hallgatóság nyugtalansága érzékelhetően tovább fokozódott, amikor az egészségügyi ellátás egyes területei kerültek szóba. A miniszter például nem talált kivet­nivalót a vakcinálás terén végzett eddigi kormányzati munkában, jelezve, hogy mostantól a felnőttek beoltására, az őszi járványgócok kialakulásának megelőzésére szük­séges fektetni a hangsúlyt Sok szó esett a sürgősségi el­látás 2012 óta tartó, máig be nem fejezett átalakításáról is. Szkaleca ezzel kapcsolatban jelezte, a men­tőautók felszerelése, a személyi állomány kiképzése mellett fontos az intenzív osztályok és kórházak rendszerének kialakítása, hogy a mentőknek legyen hová beszállíta­niuk a betegeket Ismeretes, hogy az eredeti el­képzelések szerint 2020. január 1-jétől a reformnak az egészségügy egészére, tehát a sürgősségi és az alapellátás mellett a klinikákra és a kórházakra is ki kellene terjednie. A miniszter ezzel kapcsolatban igen óvatosan fogalmazott mondván, ha sor is kerül jövőre a reform követ­kező szakaszának beindítására, arra nem január 1 -jétől, hanem legfeljebb április 1-jétől kerül sor, amennyiben nem változik a költségvetés. Hoz­zátette, sok mindent el kell még végezni ahhoz, hogy elindítható legyen az egészségügyi ellátás má­­sodik szintjének, a szakellátásnak a reformja. Ugyanakkor szó volt arról is, hogy egyelőre az alapellátással sincs minden rendben. Szkalecka rámu­tatott, a jelenlegi helyzet szerint a lakosság egy jelentős hányada még nem választott magának családor­vost, vagyis nem mindenkinek van szabad hozzáférése az alapellátás­hoz. Ez annál is fontosabb lenne, tehetnénk hozzánk, mivel az elkép­zelések szerint csak a családorvos beutalójával férhetnének hozzá a páciensek a jövőben a szakellátás­hoz. A lakosság számára minden­esetre megnyugtató lehet, hogy jelen helyzet szerint nem szándékoznak végső határidőt szabni a családor­vos-választásnak. A minisztérium a családorvo­sok bérének rendezését is fontosnak tartja, hiszen - mint elhangzott - né­melyik egészségügyi intézményben a fizetésük gyakorlatilag nem vál­tozott a korábbiakhoz képest Arról azonban nem esett szó, a gyakorlat­ban miként szándékozik a tárca biz­tosítani egyfajta garantált minimális bérezést az orvosok számára. Hasonlóan általánosságokban és bizonytalanul válaszolt Zoltana Szkalecka az egészségbiztosítási rendszer jövőjét firtató kérdésekre. A miniszter szavaiból úgy tűnt, a tárcának ezen a téren sincsenek még kiforrott elképzelései, a jelek szerint az egészségügyi reform és az új biz­tosítási rendszer összehangolásával adós maradt az előző kormányzat. Mi lesz azokkal, akiknek nincs pénzük egészségbiztosításra? - tet­ték fel a kérdést az újságírók a mi­niszternek. Szkalecka ugyan erre a kérdésre sem tudott kimerítő választ adni, arról biztosított azonban, hogy az egészségbiztosítási rendszert a parlamentnek kell megszavaznia, így valószínűsíthető, hogy az ala­csony jövedelműek, a szegénységi küszöb alatt élők és általában a rá­szorulók számára ingyenes marad az ellátás, s a többiek esetében is kizártnak tartotta, hogy „zsebből” kelljen fizetniük a kezelésekért Talán nem ártana tájékoztatni a minisztert, hogy a lakosság már jelenleg is jobbára zsebből fizet az egészségügyi ellátásért (zzz)

Next