Kárpátalja, 2020. január-július (20. évfolyam, 1-29. szám)

2020-05-14 / 19. szám

KULTÚRA Példamutató akciót folytat a Veszprémi Petőfi Színház A Veszprémi Petőfi Szín­ház vezetősége május 4-én adta át első ízben a szín­házban készült speciális védőruhákat a Csolnoky Fe­renc Kórház részére. A tervek szerint a jövőben a kórház mellett a Farkasgyepűi Tüdő­gyógyintézetnek és a veszp­rémi mentőknek is gyártanak az előírásoknak megfelelő overallokat. A veszélyhelyzet kihirdeté­se után az országban elsőként a Veszprémi Petőfi Színház kezdte el a speciális, orvosi szövetből varrt sebészeti szájmaszkok gyár­tását arra biztatva az ország többi színházát és intézményét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezés­hez. A teátrum által tízezer száj­maszk készült már el. A folyamatos munkából fakadóan a további több ezer maszk egy részét a színház újraindításakor védelmi okokból a nézők számára biztosítják majd a bejáratnál. A társulat a fent említett akció mellett május 3-án, anyák napján, az előírt szabályok betartása mellett zenés versbusszal köszöntötte az édesanyákat és a nagymamákat. A színház MARADJ OTTHON - MAJD MI MEGYÜNK! program­jának keretében a város különböző lakónegyedeiben élő anyukákat és nagymamákat ajándékozta meg anyák napi szerenádjukkal, amely­ről a Veszprém TV is forgatott. Az otthontartó programra ez idáig 32 alkalommal került sor, amely által élő színházi élménnyel nyújtottak feltöltő erőt a város lakóinak. A környékbeli településeken - Már­kon, Jásdon, Tésen, Németbányán, Sólyon és Hajmáskéren - is a szín­ház műsorától voltak hangosak az utcák. A tervek szerint a társulat tagjai legközelebb Szentgál, Bánd, Dudar és Csetény települések­re látogatnak el, a helyiek nagy örömére. lexi/Veszprémi Petőfi Színház A Kárpát-medencei online versmaraton Radnóti 111 Az egyik népszerű közösségi oldalon gyönyörű vers­áradatot hallhattunk múlt héten, Radnóti Miklós születés­napján a Kárpát-medence különböző részein élő előadók­tól. Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanárt Kárpátalján sem kell különösebben bemutatni, hiszen számos telepü­lésen járt már barátjával, Hajvert Ákossal és Török Noémi népdalénekessel különböző verses összeállításokkal. S ő az, aki tavaly Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából gyalogos verszarándoklatra vál­lalkozott a tragikus sorsú költő és a többi ártatlanul elhur­colt bori munkaszolgálatos emlékére. 25 nap alatt 3 ország területén 850 kilométert tett meg, azaz az erőltetett menet útvonalát teljesítette Bortól Abdáig. Kezdeményezésére május 5-én Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidék­ről, Drávaszögből, Csehországból küldött versvideókkal emlékezhettünk meg a 111 esztendeje született költőről. ,A mai napon barátaimmal, előadótársaimmal, ismerőseimmel a költő verseiből összeállított ver­svideókkal szeretnénk emlékezni a magyar irodalom egyik legki­emelkedőbb alakjára” - írta be­jegyzésében az ötletgazda. Az első videó Kunszentmártonból érkezett, Dezső Dóra részletet mondott el a Naplóból. Őszinte, megrendítő vallomás identitásról, gyökerek­ről, önmeghatározásról, törvé­nyekről. Majd Kunszentmiklóson Péter egykori magyartanára, Bődi Szabolcs olvasott fel a Naplóból részleteket., A tanár úr volt az, aki gyerekként kezembe nyomta a bori noteszt, mintegy útlevélként, a 25 évvel későbbi Bortól Abdáig tartó verszarándoklatomhoz. El is kísért Szabolcs tavaly Bortól Belgrádig. Ha ő nincs, nem járom végig az utat,meséli Péter. Ezután igazi versözön zúdult ránk a közösségi oldalon. A fellé­pők között volt a Zentai Magyar Kamaraszínház színművésze, Vi­rág György, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetség elnöke, Fekete Irén, a horvátországi Drá­vaszögből, Csúzáról a Vörösmarty Általános Iskola tanulója Fica Lili, az aradi Csiky Gergely Főgimná­zium igazgatónője, Spier Tünde, aki egyébként matematika szakos tanár és a tanintézmény diákja, Tóthpál Eszter, a tordai Jósika Mik­lós Elméleti Líceum igazgatója Jó­zan Erzsébet és a líceum tanulója Bacsu Noémi, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének sza­­valója, Kőműves Csenge. Majd egy kevésbé ismert vers. A Duna partján következett Borsó Ákos gútai Radnóti-díjas versmondó, a Boráros Imre Színház és a Kis-Du­na Menti Rockszínház oszlopos tagjának tolmácsolásában. Kárpátaljáról is érkeztek Radnóti-versek. Elsőként Tisza­­salamonból Palkó Katalint hall­hattuk, aki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezetének elnö­ke, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának tagja, a Tiszasalamoni Általános Iskola magyartanára, s évtizedek óta sokat tesz a magyar kultúráért Kárpátalján. Előadásában a Mint a bika című vers hangzott el. Balogh Lívia, a KMKSZ Ung­vári Középszintű Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület alelnöke, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakció­jának vezetője tolmácsolásában Radnóti Miklós Töredék című verse hangzott el „Tóth Péter versvándorral idestova 10 éve ismerjük egy­mást. Elkötelezett a versmondás mint hungarikum terjesztésében. Különböző műsoraival fáradha­tatlanul járja a Kárpát-medencét. S ha valaki ilyen hiteles képvi­selője szakmájának, megérdemli, hogy mellé álljunk - emelte ki Balogh Lívia. - Főleg, ha egy ilyen nemes feladatban jeleske­dik. S bár rég nem szavaltam verset, de elfogadtam a felkérést. A hangszínem miatt mindig is a mély tartalmú, komoly ver­sek álltak hozzám közelebb, így viszonylag gyorsan sikerült kö­zösen választani. Nagyon jól si­került a nap. Kiváló versmondók mellett szólalhatott meg a Töre­dék. S a lényeg, hogy megmoz­gatta a Kárpát-medencét! Mi így emlékeztünk Radnótira” - zárta gondolatait az elnök asszony. Majd újra egy kevésbé ismert Radnóti-vers, az Együgyű dal a feleségről következett Kacsur And­rástól, a Kárpátaljai Megyei Ma­gyar Drámai Színház igazgatójától. Radnóti Miklós egyik leg­szebb szerelmes versét, Levél a hitveshez Gál Natáliától, a Kárpát­aljai Megyei Magyar Drámai Szín­ház (korábban: Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) művésznőjétől hallhattuk. A szervezők kortárs költőket is felkértek a részvételre. Egyi­kük Lőrincz P. Gabriella volt Be­regszászból. A Szerelmi ciklus záróversét, a Szakítottunk címűt adta elő. A program felvezetőjében ígérteknek megfelelően nemcsak magyar nyelven hangzottak el Radnóti-versek. Horvát, szerb és cseh nyelven is hallhattuk a költő alkotásait. Mindez Pongó Gábor, az Újvidéki Színház színművésze, Sekso Ana, a Zágrábi Egyetem Hungarológia Tanszékének tanára és Rónai Katalin prágai szerkesztő közreműködésének köszönhetően vált valóra, akinek a segítségével cseh nyelvre fordították a Szerelmi ciklust. A prágai magyarok, köztük Rónai Katalin szívükön viselik a költő csehországi emlékét: a textil­ipari szakközépiskola falán, ahova Radnóti járt, kétnyelvű emléktábla emlékezteti a diákokat egykori társukra. Közben peregtek az egész napos versáradat sorai az online verstérben: megszólalt Habodász István színművész, a szentendrei Jánosi Márton Radnóti-díjas vers­mondó, Baráth Hajnal Anna, a Pro Urbe díjas Mécsvirág Együttes énekesnője, Lőrinc Tímea, a Zentai Magyar Kamaraszínház művésze, Kontra Ferenc József Attila-díjas költő, az óbecsei, jelenleg Szege­den tanuló Péter Lea és mások. Sőt, Abda község polgármestere, Szabó Zsolt egy megrázó hely­színről, Abdáról, az emlékhelyről jelentkezett be. A Radnóti-nap utolsó versét Haj­vert Ákos adta elő, aki a prog­ram technikai lebonyolításában segített., A Levél a hitveshez több­ször elhangzott ugyan, de mégis ezt a verset kértem Ákostól, és ezt választottam záróversként. Miért? Radnóti Miklós élni akarásáról, küzdeni tudásáról, az újrakezdés utáni vágyáról példát vehetünk mi is ezekben a nehéz időkben. Kell, hogy legyen mindig előre! Kell, hogy legyen hitünk abban, hogy a holnap szebb napot hoz!” - hang­súlyozta Péter, s végül köszönetet mondott az előadótársaknak szerte a Kárpát-medencéből és a közön­ségnek, hogy szárnyaikra vették Radnóti Miklóst. Vagy ő vett ben­nünket a szárnyaira? Végül egy meglepetés-ösz­­szeállítás következett, amelyben egy-egy sort mondott el a számos résztvevő. A Nem tudhatom c. vers ilyen feldolgozása szívbemarkoló, amikor egymástól elzárva, korlátok közt vagyunk kénytelenek élni. Különösen a vers utolsó sora volt megható, ahogy Tóth Péter Lóránt és felesége pár hetes kisfiúkkal a karjukon mondják „Nagy szár­nyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg!” Azok a verskedvelők, akik kitartottak vagy időről időre be­lepillantottak a közösségi oldalon zajló versmaratonba, a magyar irodalom gyöngyszemeit hallhat­ták, amelyben benne van az egész Kárpát-medence lelke. Köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek az emlékezésnek! Ha bárki kedvet kapott, Tóth Péter Lóránt oldalán vagy a Radnóti nyomában Face­­book-oldalon szemezgethet. Rehó Viktória Versajánló Kínos, mert leleplező a mostani „téma”: az Ifjak és vének szépségében mindnyájan korunkra és önmagunkra ismerünk. Pe­dig a harminc éve eltávozott Weöres Sándor nem is közvetlenül halála előtt írta ezeket a gondolatokat, hanem 1944-45-ben. Igen, elámulhatunk, de A teljesség felé című kötetéből való Ifjak és vének szépsége - eredetije egy három bekezdésre tagolt próza­forma - arról a mindent felforgató XX. századi korról tudósít, melynek alapállását még 2020-ban is követjük. Hogy mi ez az alapállás? Nagyon egyszerű. Elfelejtettük, amit őseink még tudták, hogy létezik külön fiatal és külön öreg szépség. Mi már nem különböztetjük meg - mert nem kívánjuk tudatosítani - ezt a kettőt. Minket egyedül „az érzékiség rángat”. Ez cibálja a fiatal embert és ugyanez az öreget. Valamiért jólesik testi adottságainkat nemiségünk hangsúlyozásának rendelni alá. Akarjuk, nem akarjuk, beleszületünk ebbe a szociális-tár­sadalmi kívánalomba, így lesz legfiatalabb arcunkból is „nemi­ség-plakát”. Ezzel pedig olyan sikereket érünk el, hogy később nem tudunk leállni. Öreg arcunkon kétségbeesetten „őrizgetjük” azt a régit, és nem fogadjuk el a teljesen nyilvánvalót, hogy fiatalságunknak ez már csupán „roncsa”: egy „nyomorúságos” maradvány. Holott „a ráncok egyenletes hálózatát” „nyugodt szépségnek” is tekinthetnénk. Mert igazi mivoltában­­ az. Penckófer János | Weöres Sándor Ifjak és vének szépsége Az ifjú arc, váltakozó vidám és szomorú tündéreivel: mozgalmas, szikrázó, örvénylő, csábító szépség. Az öreg arc, szilárd formáival, a ráncok egyenletes hálózatával: nem csábító, önmagában­ való, fenséges, nyugodt szépség. A mai embert az érzékiség rángatja, csak a csábító­ szépet ismeri s az öreg arc hatalmas szépségéhez kevésnek van szeme. S többnyire el is rútítják ifjú arcukat, nemiségük plakátját formálják belőle, s elrútítják öreg arcukat is, mert a fiatalság nyomorúságos roncsát őrizgetik rajta. • Kárpátalja Megbízott főszerkesztő: Darcsi Karolina Munkatársak: Radó Zsolt, Csuha Alexandra, Kacsur Gusztáv, Lajos Mihály, Rehó Viktória, Simon Dávid, Váradi Enikő Szerkesztőségi titkár: Vorcsák Viktória Szedés és tördelés: Gyurkovics Gabriella, Tóti­ Viktória LAPUNK MEGJELENÉSÉT A BETHLEN GÁBOR ALAP TÁMOGATJA mű­­ Címünk: Beregszász, Korjatovics u. 3/2. Levélcím: 90202 Beregszász, Pf.: 38. Mod.: +380505603152. E-mail: info@karpataljalap.net Lapunk internetes változatának címe: www.karpataljalap.net Lapengedély száma: 30 Na: 209 Lapalapító és kiadó: Kárpátalja Kft. Ungvári járás, Szűrte, Rákóczi út 43. Igazgató: Sepella Erzsébet Készült: Expresz Media Druk, Lemberg. Ofszetnyomás. Példányszám: 12000. Rendelési szám: 27974. Terjeszti a Kárpátalja Kft. A lapunk címére beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaküldését, továbbítását és megválaszolását nem vállaljuk. A címünkre beérkező levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk. A publikációkban közölt tényekért minden esetben a szerző viseli a felelősséget. KapnaTOJiíío (Ha yropcbKÍii mobí) 3aciiOBHMK i BH/uH»enb: TOB “KapnaTOJiíío” Ta3eTa jaciiooaiiu 18. 12. 2000 p. PeccTpaniíÍHe cbItoutbo 3T JV® 209 bía 25.12. 2000 p. BLxípvKOBaHo: T3OB “Eiccnpec Meaia .Kpyic” m. JlbBÍB, TeJi. 032-297-47-68 3aMOBJieHHH X® 27974, HaKJiaji 12000

Next