Kárpáti Igaz Szó, 1996. július-szeptember (77. évfolyam, 72-110. szám)
1996-07-02 / 72. szám
Kampánycsend Mire mai lapunk olvasóink kezébe kerül, Oroszországban kitör a ... kampánycsend. Holnap pedig milliók kerekednek fel, hogy ismételten az urnákhoz zarándokoljanak. Borisz Jelcin és Cennagyij Zjuganov választási párharcának tétje nem kevés. Az orosz állampolgárnak el kell döntenie: továbbra is támogatja-e a döcögő piacgazdasági reformfolyamatokat, avagy tudatkiesése következtében felülkerekedik az elégedetlensége és visszamenekül a múltba. A két forduló közötti időszakban mindenesetre nem unatkozhatott az orosz választópolgár. Közvetlenül az első forduló után Lebegy puccsra vonatkozó bejelentése és a keményvonalasok eltávolítása került a figyelem homlokterébe. A választások előestéjén pedig egy régi téma, Jelcin egészségi állapota foglalkoztatja a közvéleményt. Jelcin stábja persze kategorikusan cáfolja, hogy kiújult volna az elnökjelölt szívbetegsége, s csupán szimpla rekedtséggel indokolják Borisz Nyikolajevics »eltűnését«. Sok mindenről árulkodik azonban az a tény, hogy a rekedtség miatt nemcsak egyszerű találkozókon nem vett részt Jelcin, hanem lemondatta találkozóit Leonyid Kucsma és Mircea Snegur államfőkkel is. Mi sem természetesebb annál, mint hogy Zjuganov politikai hasznot kíván húzni ellenlábasa gyengélkedéséből. Mint a kommunista pártvezér egy sajtóértekezleten »mellékesen« megjegyezte: igen szívesen betekintene az elnök kórlapjába, s talán választ kapna arra, hogy Jelcin már négy napja miért nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Az ugyancsak természetes, hogy mindkét vetélytárs tábora bízik a győzelemben. Szergej Filatov szerint, aki az elnök választási törzsének a feje, igen jók Jelcin esélyei. Zjuganov is magabiztos: a kommunisták programja, állítja, vidéken mind nagyobb tömegeket nyer meg. Hasonlóvá teszi a két tábort az is, hogy szinte egyforma elánnal már most választási csalással vádolják egymást. Jelcin emberei országszerte már ma megkezdik a választások megfigyelését, hogy »elejét vegyék a kommunisták esetleges hamisításainak«. Zjuganov szerint viszont ez éppen hogy tőlük várható, mivel »a jelenlegi vezetés hozzáfér a most üzembe helyezett elektronikus szavazatszámláló rendszerhez«. Alighanem ezzel is magyarázható, hogy a fejét kapkodó orosz állampolgár nem csupán a sorsdöntő, hanem igen nehéz választás előtt is áll. A bizonytalanságot a hét végén Moszkvában közzétett legutóbbi közvélemény-kutatási adatok is alátámasztják. Ezek szerint Jelcinnek van ugyan nagyobb esélye a győzelemre, de mindenképpen szoros eredmény várható. Csütörtök reggelre már mi is okosabbak, s talán egy kicsit nyugodtabbak leszünk. Kőszeghy Elemér Hét találkozó társult miniszterekkel A hétfőn elkezdődött ír EU-elnökség alatt összesen hét alkalommal találkoznak majd az Európai Unió, valamint az immár tíz társult kelet-európai ország különböző tárcáinak a vezetői. Az EU és a társultak közötti »strukturált párbeszéd« intézményesítéséről 1994 decemberében Essenben határoztak az unió tagállamai. Ennek értelmében minden féléves EU-elnökség során legalább egy EU-társult külügyminiszteri, egy belügyi/ igazságügyi és egy gazdaságyi, pénzügyminiszteri találkozót tartanak; számos további (például agrár, közleedési, környezetvédelmi, kulturális) tárca vezetői évente egyszer ülnek asztalhoz. Az ír elnökség már jövő hétfőn megnyitja a második fél év »strukturált« találkozóinak a sorát: az EU-tagok gazdasági és pénzügyminiszterek első ír elnökség alatti tanácskozására — egy rövid találkozó erejéig — meghívta a társult »kollégákat« is. Három miniszteri szintű 15+10-es találkozót szerveznek októberben: 3-án a közlekedési, 25-én a piaci szabályozásért felelős tárcák vezetői ülnek majd asztalhoz, míg 29-én a külügyminiszterek EU-társult körű megbeszélésére kerül sor. Az utóbbi kiemelt témája éppen a csatlakozást előkészítő stratégia eddigi mérlegének a megvonása lesz. November 21 -én az oktatási tárcák vezetői találkoznak, míg a fél év utolsó »15+10«-es miniszteri ülésére november 29-én a bel- és igazságügyminiszterek együttes tanácskozásán kerül majd sor (a téma a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem lesz). A »strukturált« találkozók menetét idén módosították: korábban sem kötött napirend, sem megszavazandó, elfogadásra váró közös nyilatkozat nem terhelte a megbeszéléseket, módot adva a témák mind szélesebb körének felvetésére. Ezzel azonban többnyire az eszmecsere is gyakran parttalanná vált. Március óta néhány kiemelt, előre egyeztetett kérdés körül zajlik a tanácskozás. Arról azonban továbbra sincsen szó, hogy a »Tízek« (megfigyelő mandátummal) közvetlenül a "Tizenötök" tanácskozására ülhessenek be, jóllehet, szakértők szerint idővel ez lehet majd a kapcsolatok további elmélyülésének újabb állomása. Európaiak egymás között Hongkong tiltakozik kereken egy évvel Hongkong Kínához kerülése előtt, hétfőn a most még brit koronagyarmat politikusainak egy csoportja Pekingbe érkezett, hogy átadjon a kínai kormánynak egy dokumentumot, amelyen ötvenezer hongkongi aláírása szerepel, és tiltakozik a terület választott törvényhozó testületének tervezett feloszlatása ellen. A kínai hatóságok megakadályozták a pekingi repülőtéren Andrew Cheng demokrata párti törvényhozót és az általa vezetett küldöttség tagjait a Hongkongból érkezett repülőgép elhagyásában, noha a hongkongi fitikusoknak érvényes utazó vízumuk volt. A Gyöngy-folyó torkolatában fekvő kicsiny, de roppant gazdag terület 1997. július elsején visszakerül Kínához egy 1984-es brit—kínai megállapodás értelmében, megszűnik felette a másfél évszázados brit gyarmati fennhatóság. A kínai kormány kilátásba helyezte, hogy feloszlatja a hatalomátvétel után a hongkongi Törvényhozó Tanácsot, amelyet Peking által rosszallott körülményi között választottak meg, és átmeneti kormányzatot alakít helyi bizalmi embereiből. Megbuktak a kommunisták Mongóliában A szavazatok többségének összeszámlálása alapján a mongol demokratikus ellenzék döntő arányban diadalmaskodott az 1921 óta uralmon lévő kommunista párt felett. Hétfőn délelőtt Lagvaszüren, a központi választási bizottság elnöke bejelentette: a koalíciós Demokratikus Unió 48, míg a Mongol Népi Forradalmi Párt 23 helyet szerzett a 76 tagú Nagy Népi Hurálban. Öt választási körzetben egyelőre nem született meg az eredmény. Az első, 1992-es többpárti választásokon az MNFP 70, az ellenzék pedig mindössze 6 képviselői helyet szerzett. A DU vezetői a szavazás előtti napokban úgy nyilatkoztak, hogy legalább 30 helyre számítanak, ami vétójogot adott volna az ellenzéknek. A jelenlegi helyzetben viszont az MNFP-nek még 3 helyet meg kelleneszereznie a függőben lévő ötből, hogy elérje a vétójogot jelentő egyharmadot. A Demokratikus Unióban tömörült pártok közül a Mongol Demokratikus Párt 33, a Mongol Szociáldemokrata Párt 12 képviselői helyet szerzett meg, három pedig független, de a koalíció színében indult jelölteknek jutott. Lagvaszüren közlése szerint a részvétel 87,3 százalékos volt — 1992-ben 86 százalékos —, azaz az 1 126 840 szavazásra jogosult közül 984 675 vonult az urnák elé. Az előzetes eredmény közlése után Puncagín Dzsaszráj miniszterelnök kétórás tanácskozást tartott pártja, az MNFP vezetőivel. A párt képviselői egyelőre nem hajlandók kommentálni a történteket. A végleges választási eredmények csütörtökre várhatók, de hivatalosak csak körülbelül két hét múlva lesznek, amikor az államfő is jóváhagyja őket. Baszajev ellenez Samil Baszajev csecsen katonai parancsnok, akinek a nevét a tavalyi, bugyonnovszki túszejtő terrorakcióról ismerte meg a világ, ellenzi a Moszkvával folytatott béketárgyalásokat. A Reuternek adott nyilatkozatában kifejtette: nem bízik az oroszokban, azok sohasem fognak önként kivonulni Csecsenföldről, ki kell verni őket Az interjúban elmondta: szerinte a békemegállapodással csak Moszkva nyert, részben mert így nyugodtan le tudja bonyolítani az elnökválasztást, részben pedig mert az átmeneti fegyvernyugvás alatt fel tudja váltani friss erőkkel Csecsenföldön harcoló csapatait Csecsenföld déli részén, titokban tartott tartózkodási helyén Baszajev elmondta a Reuter tudósítójának: az orosz elnökválasztáshoz időzített támadásokat tervezett fegyvereseivel oroszországi célpontok ellen, sőt — célzott rá — Borisz Jelcin elnök ellen is merényletre készült, ám a béketárgyalások megkötötték a kezét. Mint mondta, kénytelen volt meghajolni a csecsen vezetők többségének akarata előtt, mert magára maradt harcias véleményével. Baszajev szerint a csecsen függetlenségi harcosok most erősebbek, mint valaha, olyan sok az önkéntes, hogy nem győzik ellátni őket fegyverrel. Жka, hogy a háború ladol majd szülőföldjén, mindaddig, amíg az utolsó orosz katona is el nem hagyja kaukázusi hazáját. Oroszország: jövök, látok, haJelcin győz A kétszeresére nőhet az idén az Oroszországba beáramló külföldi tőke, ha Borisz Jelcin győz az elnökválasztáson és Oroszországban tovább javítják a beruházási légkört^. ‘ mondta hétfőn Viktor Csernomirgyin orosz miniszter.*’ nek. Az АР-DJ jelentése szerint Csernomirgyin nyugati vállalatvezetőknek elmondta, hogy az idei első fél évben örvendetes volt az irányzat: már az első negyedben négyszer annyi, 884 millió dollár tőke áramlott Oroszországba, mint egy évvel korábban. Csernomirgyin elmondta, hogy az idei évre eredetileg 3—3,5 milliárd dollárnyi tőke érkezésére számítottak, ám bizonyára felfelé kell módosítani az adatot, a tavalyinak a kétszeresére. 1995-ben 2 milliárd dollár volt az összeg a hivatalos adatok szerint. Csernomirgyin hozzátette ugyanakkor, hogy a szerdai választás döntő lesz a külföldi tőkebeáramlás alakulását illetően, ám ha minden jól alakul, zöldre vált a lámpa a beruházók előtt. Az orosz miniszterelnök megjegyezte, hogy jelenlegi kormánya számos intézkedéssel próbálta a külföld aggodalmait csitítani, egyebek között rendet próbált teremteni az igencsak zavaros orosz adótörvények háza táján és megpróbálta erősíteni a külföldi befektetéseket védő szabályozást. Kitért arra is, hogy kormánya az orosz parlamentnek egész sor olyan intézkedést javasolt, amelyek a termelési részesedésről rendelkező törvény javítását célozták. Nyugat-Európa: a munkaerőpiacon a helyzet változó Nyugat-Európában az idén is nőni fog a munkanélküliség és várhatóan 1997-ben sem csökken. A müncheni székhelyű IFO gazdaságkutató intézet júniusi konjunktúra-elemzése szerint Európa nyugati felén 0,5 százalékponttal 11,5 százalékra emelkedik a munkanélküliségi ráta. 1996-ban és 1997-ben sem várható százalékban kifejezhető javulás a lanyha konjunktúra miatt. Az IFO szakértőinek számítása szerint a hazai össztermék (GDP) Nyugat-Európában az idén 1,1 százalékkal, jövőre pedig 2,1 százalékkal növekszik. Viszonylag mérsékelt marad az infláció, a fogyasztói árak az idén és jövőre is 2,3 százalékkal emelkednek. Összehasonlításul: 1995-ben az infláció 2,7 százalékos volt. Az IFO szerint a munkaerőpiac további rosszabbodása miatt csökken a rendelkezésre álló jövedelem. A magánfogyasztás az idén és jövőre is csak 1,5 százalékkal nő. Szlovákia: csökken a hozzánk utazók száma Idén az első negyedévben közel 5,4 millió külföldi járt Szlovákiában, 14,8 százalékkal több, mint tavaly az első negyedévben — jelentette a szlovák statisztikai hivatal. A cseh—szlovák határon 58,6 százalékkal többen, az osztrák—szlovák határon pedig 30,5 százalékkal többen keltek át befelé, mint egy évvel korábban. A magyar— szlovák határon eközben 24 százalékkal, az ukrán—szlovák határon pedig 21,5 százalékkal kevesebben keltek át Szlovákia felé. Idén az első negyedévben 3,7 millió szlovák állampolgár utazott külföldre, 22,7 százalékkal több, mint tavaly az első negyedévben. A lengyel—szlovák határon 50 százalékkal, a cseh— szlovák határon 33,5 százalékkal több szlovák kelt át kifelé, mint egy évvel korábban. Az Ukrajna felé utazó szlovákok száma 21 százalékkal csökkent. Drága a semlegesség Csehország számára drága lenne a semlegesség, ha az új kisebbségi kormányzat, bármilyen okból is, lemondana arról, hogy megszerezze a NATO-tagságot. Prágának ebben az esetben számolnia kellene azzal, hogy a hadseregre fordított évi kiadások a jelenlegi 30 milliárd koronáról legalább 45 milliárd koronára nőnek— írja egy eddig nyilvánosságra nem hozott cseh szakértői tanulmányra hivatkozva a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap hétfői kiadása. A megnövekedett kiadások elsősorban abból adódnának, hogy olyan fegyvereket és fegyverrendszereket kellene vásárolni, amelyekre a NATO-tagság esetén nem lenne szüksége. A tanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy a NATO-tagság költségesebb lesz, mint azt eredetileg gondolták.Hosszabb távon azonban ezek a kiadások megtérülnek, hiszen a hadsereg fenntartása jóval kevesebbe fog kerülni, mintha nem lennénk benne a NATO-ban« — mondta a lapnak ezzel kapcsolatban Vilém Holán cseh védelmi miniszter. A szakértők azzal számolnak, hogy a cseh katonai kiadások a jelenlegi harmincmilliárdról átlagban évi harmincöt milliárd koronára nőnek, ami a cseh GDP mintegy 2,6 százaléka. Petr Necas védelmi miniszterhelyettes szerint várható, hogy rövid távon, 1999-ig a hadsereg fenntartására és korszerűsítésére a GDP mintegy három százalékára lesz szükség, ami a jelenlegi számítások szerint 40 milliárd koronának felel meg. A védelmi minisztérium az idei kiadásokat 32—33 milliárd koronában állapította meg.