Kárpáti Igaz Szó, 1996. július-szeptember (77. évfolyam, 72-110. szám)

1996-07-02 / 72. szám

­ K­ampánycsend Mire mai lapunk olvasóink kezébe kerül, Oroszország­ban kitör a ... kampánycsend. Holnap pedig milliók kerekednek fel, hogy ismételten az urnákhoz zarándokol­janak. Borisz Jelcin és Cennagyij Zjuganov választási párharcának tétje nem kevés. Az orosz állampolgárnak el kell döntenie: továbbra is támogatja-e a döcögő piacgaz­dasági reformfolyamatokat, avagy tudatkiesése következ­tében felülkerekedik az elégedetlensége és visszamenekül a múltba. A két forduló közötti időszakban mindenesetre nem unat­kozhatott az orosz választópolgár. Közvetlenül az első forduló után Lebegy puccsra vonatkozó bejelentése és a keményvonalasok eltávolítása került a figyelem homlok­terébe. A választások előestéjén pedig egy régi téma, Jelcin egészségi állapota foglalkoztatja a közvéleményt. Jelcin stábja persze kategorikusan cáfolja, hogy kiújult volna az elnökjelölt szívbetegsége, s csupán szimpla rekedtséggel indokolják Borisz Nyikolajevics »eltűnését«. Sok mindenről árulkodik azonban az a tény, hogy a rekedtség miatt nemcsak egyszerű találkozókon nem vett részt Jelcin, hanem lemondatta találkozóit Leonyid Kucs­ma és Mircea Snegur államfőkkel is. Mi sem természete­sebb annál, mint hogy Zjuganov politikai hasznot kíván húzni ellenlábasa gyengélkedéséből. Mint a kommunis­ta pártvezér egy sajtóértekezleten »mellékesen« megje­gyezte: igen szívesen betekintene az elnök kórlapjába, s talán választ kapna arra, hogy Jelcin már négy napja miért nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Az ugyancsak­ természetes, hogy mindkét vetélytárs tábo­ra bízik a győzelemben. Szergej Filatov szerint, aki az elnök választási törzsének a feje, igen jók Jelcin esélyei. Zjuganov­ is­ magabiztos: a kommunisták programja, állít­ja, vidéken mind nagyobb tömegeket nyer meg. Hason­lóvá teszi a két tábort az is, hogy szinte egyforma elánnal már most választási csalással vádolják egymást. Jelcin emberei országszerte már ma megkezdik a választások megfigyelését, hogy »elejét vegyék a kommunisták eset­leges hamisításainak«. Zjuganov szerint viszont ez éppen hogy tőlük várható, mivel »a jelenlegi vezetés hozzáfér a most üzembe helyezett elektronikus szavazatszámláló rendszerhez«. Alighanem ezzel is magyarázható, hogy a fejét kap­kodó orosz állampolgár nem csupán a sorsdöntő, hanem igen nehéz választás előtt is áll. A bizonytalanságot a hét végén Moszkvában közzétett legutóbbi közvélemény-ku­tatási adatok is alátámasztják. Ezek szerint Jelcinnek van ugyan nagyobb esélye a győzelemre, de mindenképpen szoros eredmény várható. Csütörtök reggelre már mi is okosabbak, s talán egy kicsit nyugodtabbak leszünk. Kőszeghy Elemér Hét találkozó társult miniszterekkel A hétfőn elkezdődött ír EU-elnökség alatt összesen hét alkalommal találkoznak majd az Európai Unió, valamint az immár tíz társult kelet-európai ország különböző tárcáinak a vezetői.­­ Az EU és a társultak közöt­ti »strukturált párbeszéd« in­tézményesítéséről 1994 de­cemberében Essenben ha­tároztak az unió tagállamai. Ennek értelmében minden féléves EU-elnökség során legalább egy EU-társult kül­ügyminiszteri, egy belügyi/ igazságügyi és egy gazdaság­yi, pénzügyminiszteri talál­­kozót tartanak; számos to­vábbi (például agrár, közle­­edési, környezetvédelmi, kulturális) tárca vezetői éven­te egyszer ülnek asztalhoz. Az ír elnökség már jövő hétfőn megnyitja a második fél év »strukturált« találko­zóinak a sorát: az EU-tagok gazdasági és pénzügyminisz­terek első ír elnökség alatti tanácskozására — egy rövid találkozó erejéig — meghív­ta a társult »kollégákat« is. Három miniszteri szintű 15+10-es találkozót szer­veznek októberben: 3-án a közlekedési, 25-én a piaci szabályozásért felelős tárcák vezetői ülnek majd asztal­hoz, míg 29-én a külügy­miniszterek EU-társult körű megbeszélésére kerül sor. Az utóbbi kiemelt témája éppen a csatlakozást előkészítő stratégia eddigi mérlegének a megvonása lesz. Novem­ber 21 -én az oktatási tárcák vezetői találkoznak, míg a fél év utolsó »15+10«-es minisz­teri ülésére november 29-én a bel- és igazságügyminisz­terek együttes tanácskozásán kerül majd sor (a téma a kábítószer-kereskedelem el­leni küzdelem lesz). A »strukturált« találkozók menetét idén módosították: korábban sem kötött na­pirend, sem megszavazandó, elfogadásra váró közös nyi­latkozat nem terhelte a meg­beszéléseket, módot adva a témák mind szélesebb köré­nek felvetésére. Ezzel azon­ban többnyire az eszmecsere is gyakran parttalanná vált. Március óta néhány kiemelt, előre egyeztetett kérdés körül zajlik a tanácskozás. Arról azonban továbbra sincsen szó, hogy a »Tízek« (megfi­gyelő mandátummal) köz­vetlenül a "Tizenötök" ta­nácskozására ülhessenek be, jóllehet, szakértők szerint idővel ez lehet majd a kap­csolatok további elmélyülé­sének újabb állomása. Európaiak egymás között H­ongkong tiltakozik kereken egy évvel Hongkong Kínához kerülése előtt, hétfőn a most még brit koronagyarmat politikusainak egy csoportja Pekingbe érkezett, hogy átadjon a kínai kormánynak egy dokumentumot, amelyen ötvenezer hongkongi aláírása szere­pel, és tiltakozik a terület választott törvényhozó testületének tervezett feloszlatása ellen. A kínai hatóságok mega­kadályozták a pekingi repü­lőtéren Andrew Cheng de­mokrata párti törvényhozót és az általa vezetett küldött­ség tagjait a Hongkongból érkezett repülőgép elhagyá­sában, noha a hongkongi fitikusoknak érvényes utazó vízumuk volt. A Gyöngy-folyó torkolatá­ban fekvő kicsiny, de roppant gazdag terület 1997. július elsején visszakerül Kínához egy 1984-es brit—kínai meg­állapodás értelmében, meg­szűnik felette a másfél évszá­zados brit gyarmati fennható­ság. A kínai kormány kilátás­ba helyezte, hogy feloszlatja a hatalomátvétel után a hongkongi Törvényhozó Ta­nácsot, amelyet Peking által rosszallott körülményi kö­zött választottak meg, és át­meneti kormányzatot alakít helyi bizalmi embereiből. M­egbuktak a kommunisták Mongóliában A szavazatok több­ségének összeszámlálása alapján a mongol demokra­tikus ellenzék döntő arányban diadalmaskodott az 1921 óta uralmon lévő kommunista párt felett. Hétfőn délelőtt Lagvaszü­­ren, a központi választási bi­zottság elnöke bejelentette: a koalíciós Demokratikus Unió 48, míg a Mongol Népi Forradalmi Párt 23 helyet szerzett a 76 tagú Nagy Népi Hurálban. Öt választási kör­zetben egyelőre nem szüle­tett meg az eredmény. Az első, 1992-es többpárti választásokon az MNFP 70, az ellenzék pedig mindössze 6 képviselői helyet szerzett. A DU vezetői a szavazás előtti napokban úgy nyilat­koztak, hogy legalább 30 helyre számítanak, ami vétó­jogot adott volna az ellen­zéknek. A jelenlegi helyzet­ben viszont az MNFP-nek még 3 helyet meg kellene­­szereznie a függőben lévő ötből, hogy elérje a vétójogot jelentő egyharmadot. A Demokratikus Unióban tömörült pártok közül a Mon­gol Demokratikus Párt 33, a Mongol Szociáldemokrata Párt 12 képviselői helyet szerzett meg, három pedig független, de a koalíció színében indult jelölteknek jutott. Lagvaszüren közlése sze­rint a részvétel 87,3 százalé­kos volt — 1992-ben 86 százalékos —, azaz az 1 126 840 szavazásra jogo­sult közül 984 675 vonult az urnák elé. Az előzetes eredmény köz­lése után Puncagín Dzsaszráj miniszterelnök kétórás ta­nácskozást tartott pártja, az MNFP vezetőivel. A párt kép­viselői egyelőre nem hajlan­dók kommentálni a történ­teket. A végleges választási ered­mények csütörtökre várha­tók, de hivatalosak csak körülbelül két hét múlva lesznek, amikor az államfő is jóváhagyja őket. B­aszajev ellenez Samil Baszajev csecsen katonai parancsnok, akinek a nevét a tavalyi, bugyon­­novszki túszejtő ter­rorakcióról ismerte meg a világ, ellenzi a Moszkvával folytatott béketárgyalá­sokat. A Reuternek adott nyilatkoza­tában kifejtette: nem bízik az oroszokban, azok sohasem fognak önként kivonulni Cse­­csenföldről, ki kell verni őket Az interjúban elmondta: szerinte a békemegállapodással csak Moszkva nyert, részben mert így nyugodtan le tudja bonyolítani az elnökválasztást, részben pedig mert az átmeneti fegyvernyugvás alatt fel tudja váltani friss erőkkel Csecsen­­földön harcoló csapatait Csecsenföld déli részén, titok­ban tartott tartózkodási helyén Baszajev elmondta a Reuter tudósítójának: az­ orosz elnök­­választáshoz­ időzített támadá­sokat tervezett fegyvereseivel oroszországi­­ célpontok ellen, sőt — célzott rá — Borisz Jelcin elnök ellen is merényletre készült, ám a béketárgyalások megkötötték a kezét. Mint mondta, kénytelen volt meg­hajolni a csecsen vezetők több­ségének akarata előtt, mert magára maradt harcias véle­ményével. Baszajev szerint a csecsen függetlenségi harcosok most erősebbek, mint valaha, olyan sok az önkéntes, hogy nem győzik ellátni őket fegyverrel. Ж­­ka, hogy a háború ladol majd szülőföld­jén, mindaddig, amíg az utolsó orosz katona is el nem hagyja kaukázusi hazáját. O­roszország: jövök, látok, ha­­Jelcin győz A kétszeresére nőhet az idén az Oroszországba beáram­ló külföldi tőke, ha Borisz Jelcin győz az elnökválasztáson és Oroszországban tovább javítják a beruházási légkört^. ‘ mondta hétfőn Viktor Csernomirgyin orosz miniszter.*’ nek. Az АР-DJ jelentése szerint Csernomirgyin nyugati válla­latvezetőknek elmondta, hogy az idei első fél évben örven­detes volt az irányzat: már az első negyedben négyszer annyi, 884 millió dollár tőke áramlott Oroszországba, mint egy évvel korábban. Csernomirgyin elmondta, hogy az idei évre eredetileg 3—3,5 milliárd dollárnyi tőke érkezésére számítottak, ám bizonyára felfelé kell mó­dosítani az adatot, a tavalyinak a kétszeresére. 1995-ben 2 milliárd dollár volt az összeg a hivatalos adatok szerint. Csernomirgyin hozzátette ugyanakkor, hogy a szerdai választás döntő lesz a külföldi tőkebeáramlás alakulását illetően, ám ha minden jól alakul, zöldre vált a lámpa a beruházók előtt. Az orosz miniszterelnök megjegyezte, hogy jelenlegi kormánya számos intézkedéssel próbálta a külföld aggodal­mait csitítani, egyebek között rendet próbált teremteni az igencsak zavaros orosz adótörvények háza táján és meg­próbálta erősíteni a külföldi befektetéseket védő szabá­lyozást. Kitért arra is, hogy kormánya az orosz parlament­nek egész sor olyan intézkedést javasolt, amelyek a ter­melési részesedésről rendelkező törvény javítását célo­z­ták. N­yugat-Európa: a munkaerőpiacon a helyzet változó Nyugat-Európában az idén is nőni fog a munkanélküliség és várhatóan 1997-ben sem csökken. A müncheni székhe­lyű IFO gazdaságkutató intézet júniusi konjunktúra-elem­zése szerint Európa nyugati felén 0,5 százalékponttal 11,5 százalékra emelkedik a munkanélküliségi ráta. 1996-ban és 1997-ben sem várható százalékban kifejezhető javulás a lanyha konjunktúra miatt. Az IFO szakértőinek számítása szerint a hazai összter­mék (GDP) Nyugat-Európában az idén 1,1 százalékkal, jövőre pedig 2,1 százalékkal növekszik. Viszonylag mérsékelt marad az infláció, a fogyasztói árak az idén és jövőre is 2,3 százalékkal emelkednek. Összehasonlításul: 1995-ben az infláció 2,7 százalékos volt. Az IFO szerint a munkaerőpiac további rosszabbodása miatt csökken a rendelkezésre álló jövedelem. A magánfo­gyasztás az idén és jövőre is csak 1,5 százalékkal nő. S­zlovákia: csökken a hozzánk utazók száma Idén az első negyedévben közel 5,4 millió külföldi járt Szlovákiában, 14,8 százalékkal több, mint tavaly az első negyedévben — jelentette a szlovák statisztikai hivatal. A cseh—szlovák határon 58,6 százalékkal többen, az osztrák—szlovák határon pedig 30,5 százalékkal többen keltek át befelé, mint egy évvel korábban. A magyar— szlovák határon eközben 24 százalékkal, az ukrán—szlovák határon pedig 21,5 százalékkal kevesebben keltek át Szlovákia felé. Idén az első negyedévben 3,7 millió szlovák állampolgár utazott külföldre, 22,7 százalékkal több, mint tavaly az első negyedévben. A lengyel—szlovák határon 50 százalékkal, a cseh— szlovák határon 33,5 százalékkal több szlovák kelt át kife­lé, mint egy évvel korábban. Az Ukrajna felé utazó szlovákok száma 21 százalékkal csökkent. Drága a semlegesség Csehország számára drága lenne a semleges­ség, ha az új kisebbségi kormányzat, bármilyen okból is, lemondana arról, hogy megszerezze a NATO-tagságot. Prágának ebben az eset­ben számolnia kellene az­zal, hogy a hadseregre fordított évi kiadások a je­lenlegi 30 milliárd ko­ronáról legalább 45 mil­liárd koronára nőnek— írja egy eddig nyilvánosságra nem hozott cseh szakértői tanulmányra hivatkozva a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap hétfői kiadása. A megnövekedett kiadások elsősorban abból adódnának, hogy olyan fegyvereket és fegyverrendszereket kellene vásárolni, amelyekre a NATO-tagság esetén nem lenne szüksége. A tanulmányból ugyanak­kor az is kiderül, hogy a NATO-tagság költségesebb lesz, mint azt eredetileg gon­dolták.­­Hosszabb távon azonban ezek a kiadások megtérülnek, hiszen a had­sereg fenntartása jóval kevesebbe fog kerülni, mint­ha nem lennénk benn­e a NATO-ban« — mondta a lapnak ezzel kapcsolatban­ Vilém Holán cseh védelmi miniszter. A szakértők azzal számol­nak, hogy a cseh katonai ki­adások a jelenlegi harminc­­milliárdról átlagban évi har­mincöt milliárd koronára nőnek, ami a cseh GDP mintegy 2,6 százaléka. Petr Necas védelmi miniszter­­helyettes szerint várható, hogy rövid távon, 1999-ig a hadsereg fenntartására és korszerűsítésére a GDP mintegy három százalékára lesz szükség, ami a jelenle­gi számítások szerint 40 milliárd koronának felel meg. A védelmi minisztérium­ az idei kiadásokat 32—33 milliárd koronában állapí­­­­totta meg.

Next