Kárpáti Igaz Szó, 1996. október-december (77. évfolyam, 111-155. szám)

1996-10-01 / 111. szám

# / > KÖZÉLETI LAP кип ■ 1­996. október 1., kedd 111. (15 305.) szám SZABADÁRAS NATO-források szerint katonai megfontolások is állhatnak amögött, hogy több száz muszlim me­nekült visszatért a szerb kézen lévő, kelet-boszniai Jusicsba és a környéken lévő többi településre.­­A falvak a Drina-fo­­lyótól néhány kilométerre vannak, s nem kell túl okosnak lenni ahhoz, hogy világossá váljon: a terület alkalmas hely egy olyan katonai akciónak a meg­indításához, melynek célja a boszniai Szerb Köztár­saság kettévágása« — ^—közölte egy neve mellőzé­­se lt kérő NATO-illetékes. A Beta belgrádi hírügy­nökség által idézett NATO-képviselő közölte: »A muszlimok utat és hi­dat építettek, s közvetlen összeköttetésbe kerültek a (muszlim kézen lévő) tuz­­lai körzettel. Nagyon okos lépés, hogy mindezt azzal az indokkal teszik, hogy hazatérhessenek a me­nekültek«. Az észak-atlan­ti szövetség illetékesei ugyanakkor felhívták a fi­gyelmet, hogy egyelőre szó sincs tömeges visszatérés­ről, s semmi sem utal arra, hogy a muzulmánok tá­madást készítenének elő a szerb kézen lévő területek ellen. Jusicsban már több mint egy hete tart a huzavona, s a szerbek, valamint a nem­zetközi közösség képvi­selői nem jutottak még megállapodásra a me­nekültekkel az ideiglenes távozás feltételeiről. A távozásra azért lenne szük­ség, mert az 1992-ben elűzött muszlimok az előírt procedúra figyelmen kívül hagyásával és részben fel­fegyverkezve tértek vissza Kelet-Boszniába. Hazatelepülés katonai megfontolásból? O­rosz-tadzsik összecsapás Fegyveres csatározás történt a hét végén orosz katonák és mohamedán tadzsik lázadók között Tádzsikisztán és Afganisztán határán — jelentette az AP az ITAR-TASZSZ hírügy­nökségre hivatkozva. A tadzsik fegyveresek a határ afganisztáni oldaláról nyitottak tüzet a tadzsik oldalon ál­lomásozó orosz határőrökre. Az orosz katonák viszonozták a tüzet, és az ITAR-TASZSZ sze­rint vissza is szorították a támadókat. A hírügy­nökség idézte a határőrség parancsnokának szavait arról, hogy mintegy háromszáz lázadó tadzsik fegyveres próbál átjutni a határon, napok óta újabb és újabb kísérleteket téve. Az orosz parancsnokság feltevése szerint a lázadó cso­port Tavildara térségébe akar eljutni, ahol hó­napok óta harcok dúlnak a tadzsik kormány erői és a kormány fegyveres ellenzéke között. Mintegy 25 ezer orosz katona segít az oroszbarát dusanbei kormánynak a tadzsik országhatár őrizetében, és az afgán területről be-betörő fanatikus iszlám fegyveres ellenzék féken tartásában. »Nem lesz fennakadás a privatizációban« A lengyel kormány priva­tizációs politikájában nem okoz fennakadást az október elsején kezdődő kormányzati reform, sőt, a jövő évtől a magánosítás jelentősen fel is gyorsul — jelentette ki a hét­fői kormányülés után Wlod­­zimierz Cimoszewicz lengyel miniszterelnök. Eddig a privatizációs tárca vezényelte a tulajdoni áta­lakulást, de a folyamat kedd­től, viszont az újonnan fel­állítandó kincstári minisztéri­um hatáskörébe kerül — mondta a kormányfő. Ci­moszewicz kifejezte meg­győződését, hogy a tárca, ame­lyet a koalíciós alkuban a Lengyel Parasztpártnak adtak, nem lassítja majd a magá­nosítást. Miroslaw Pietrewicz parasztpárti miniszter szemé­lye mellett az is garancia erre, hogy a tárca keretében mű­ködő privatizációs ügynök­séget államtitkári beosztásban várhatóan Wieslaw Kacz­­marek eddigi privatizációs miniszter vezeti majd. A kor­mányfő szerint nem szerencsés abból­­kiindulni, hogy a két politikus a magánosítás tem­póját illetően eddig ellentétes nézeteket vallott. Marek Pál, a kormányzati átszervezésért felelős külön­megbízott kifejtette, hogy" a privatizáció decentralizációja, vagyis a vajdaságok és a kincstári minisztérium közöt­ti hatásköri megosztás, le­hetővé teszi a folyamat jobb áttekinthetőségét, és fel is gyorsítja azt.­­ A megosztás lényege rendkívül egyszerű: a kis és közepes vállalatok magánkézbe adását ezentúl a vajdaságok saját maguk bonyolíthatják le, a többi ma­rad a tárca kompetenciájában — mondta Marek Pol. A politikus leszögezte: nem lát olyan veszélyt, hogy a miniszter és a privatizációs ügynökség vezetője között lényeges nézeteltérésekre kerülhet sor. — A tárca tevé­kenységét a parlament és a kormány jó előre megtervezte, s ha valaki ezen megpróbál változtatni, az nem sokáig lesz miniszter — tette hozzá Pál. 50 éves a megyei képzőművész szervezet Ünnepi megemlékezés Kerek évfordulóhoz érkezett a képzőművészeti szövetség helyi szervezete, most méltat­ja fennállásának 50. évfordu­lóját. Ennek jegyében az el­múlt szombaton két tárlat is nyílt: az Ungvári Szépművé­szeti Múzeumban a szövetség tagjainak festményeiből, a szövetség kiállítótermében pe­dig grafikáiból, valamint ipar­művészeti munkáiból kapha­tott ízelítőt a közönség. • A múzeumi kiállítást meg­nyitó Vaszil Haborec, a me­gyei művelődési főosztály vezetője, miután köszöntötte az egybegyűlteket, többek kö­zött elmondta: a most nyíló kiállítás értékét növeli, hogy a kárpátaljai festőiskola megte­remtőinek legjobb alkotásai láthatók itt. A kiállítás felso­rakoztatja azokat a jellegzetes­ségeket, illetve értékeket, me­lyekkel a művészek hozzá­járultak a megye, az ország, a világ kulturális fejlődéséhez. A helyi festők, elsősorban Boksay József és Erdélyi Béla mindent megtettek annak ide­jén, hogy a kárpátaljai festé­szet részévé váljék az európai művészetnek. Az alkotások nagy része más múzeumokban vagy külföldön van kiállítva. Ám az itt bemutatott fest­mények, is hűen érzékeltetik a kárpátaljai festészet mély ihle­­tettségét, népies voltát, amivel nemcsak idehaza, hanem határainkon túl is elismerést szerzett magának. A kora esti órákban az Ukrán Zenei-Drámai Szín­házban jubileumi esttel foly­tatódott a megemlékezés, me­lyen jelen volt több rangos vendég: Volodimir Csottrik, az Ukrán Képzőművészeti Szövetség elnöke, Olekszij Miscsenko, a művelődési mi­nisztérium főszakértője, Va­szil Hurin és Borisz Turin, az Ukrán Képzőművészeti Szö­vetség helyettes elnökei, And­­rij Szmolik, a szlovákiai Umelecka Beseda helyettes elnöke, Juraj Zdansky, a Tőke­­terebesi Szépművészeti Mú­zeum igazgatója és Szergej Ratusnyak, Ungvár polgár­­mestere. Volodimir Mikita, a Kár­pátaljai Képzőművészeti Szö­vetség elnöke felelevenítette a szervezet kezdeti lépéseit, első sikereit s jelenét. Mint mond­ta, a szervezet megalakulása a helyi képzőművészeti tevé­kenység ugrásszerű fejlődését idézte elő. A szövetség alapítói sokat tettek annak érdekében, hogy a helyi sajátosságokat összeegyeztessék az európai művészet követelményeivel. A szövetségnek ma mintegy 100 tagja van. Többségük aktívan folytatja a kárpátaljai fes­tőiskola hagyományainak ápo­lását. Igen sajnálatos azonban, hogy az alapítók közül sokan nem lehetnek már jelen: Bok­say József, Erdélyi Béla, Fe­dor Manajlo, Koczka András, Vaszil Szvida, Soltész Zoltán, Kassay Antal... A terem egy­perces néma felállással adózott emléküknek. Mint azt Volodimir Mikita elmondta, a szövetség sok­nemzetiségű, s alkotói cso­portjai megtalálhatók mind Munkácson, Beregszászon, mind Ilosván, Szolyván, Ra­­hón. Igen örvendetes, hogy a szövetségen belül már mun­kálkodik egy harmadik gene­ráció is, amelynek munkái tovább gazdagítják a kárpátal­jai képzőművészet palettáját. Volodimir Prihogyko, a me­gyei állami közigazgatás he­lyettes elnöke felolvasta Szer­­hij Uszticsnak, a megyei álla­mi közigazgatás elnökének köszöntő levelét, s átnyújtotta a megyei vezetés kitüntető ok­levelét. Mint mondta, a most megnyílt kiállítások is azt bi­zonyítják, hogy Kárpátalja hatalmas intellektuális alkotó potenciállal rendelkezik, mely a mai nehéz időkben is képes a teljesség igényével hallatni magáról.. Szergej Ratusnyak polgár­­mester emlékeztetett rá, hogy nem szabad összetévesztenünk a szövetség 50 évét a kárpátal­jai képzőművészet születésé­nek idejével, mivel annak gyökerei sokkal messzebbre nyúlnak vissza. Azt sem sza­bad elfelejtenünk, hogy a szö­vetség megalakulása megosz­totta az alkotókat, létrehozott egy privilegizált réteget. Épp ezért én, mondta a polgár­­mester, szeretném nem csupán a szövetség tagjait, hanem mindazokat az embereket köszönteni, akik alkotnak, akik művészetükkel örömet szereznek embertársaiknak. Az est folyamán a jókíván­ságok mellett a szövetség tag­jai átvehették az Ukrán Kép­zőművészeti Szövetség, a me­gyei­ művelődési főosztály, a megyei szakszervezeti tanács, a művelődési dolgozók me­gyei szakszervezeti bizottsága kitüntető okleveleit, a megyei írószövetség, az Ungvári Művészeti Kollégium és a Tőketerebesi Szépművészeti Múzeum ajándékait. A jubileumi megemlékezés ünnepi koncerttel ért véget. Magyar Tímea a színházban Tóth László fotói Bratinka: etnikai alapon nem jár előny Pavol Bratinka tárca nélküli mi­niszter, a cseh kormányhoz tartozó nemzetiségi tanács vezetője a Lidové Noviny című napilapban­­hangsú­lyozta: megengedhetetlen, hogy nem­zetiségi lapokon és nemzetiségi elvekből kiindulva részesítsenek előnyben valamely etnikai csoportot, vagy így hozzanak döntéseket A törvény a legtöbb esetben képes arra, hogy megbüntesse a törvényszegőket, függetlenül bőrük színétől — hangsúlyozta Bratinka, hozzátéve, hogy szigorúan tisztelet­ben kell tartani a törvény előtti egyen­lőséget. »Etnikai alapon népcsoportok nem juthatnak előnyökhöz, és ilyen alapo­kon rendel­eteket sem lehet hozni« — írta a cseh politikus. Pavol Bratinka a Prágától alig 20 kilométerre fekvő és mintegy 120 ezer , lakosú Kladno alpolgármesterének múlt héten hozott rendeletéhez fűzött megjegyzéseket Slavomir Cimrus ugyanis megtiltotta, hogy 15 évnl fiatalabb cigánygyermekek igénybe vehessék a város közfürdőit Döntését az alpolgármester azzal indokolta, hogy a városban sárgaságjárvány dü­höng, s a betegek 95 százalékát roma­­gyerekek teszik id, alak ngm tarják tiszteletben a tisztasági főírásokat A romaszervezetek legutóbb dec­­­sen tiltakoztak a kladnói alpolgár­mester intézkedése­­ien. Emil Scsu­­ka roma polgárjogi aktivista a televí­ziónak nyilatkozva kij­entette: most már csak az hiányzik, hogy megtiltsák a cigányoknak a tömegközlekedési eszközök használatát, a belépést a ven­déglőkbe, az ütlétekbe s más nyil­vános helyekre.

Next