Kárpáti Igaz Szó, 1997. július-szeptember (78. évfolyam, 95-146. szám)
1997-07-03 / 95-96. szám
2. Kárpáti Ifja* S,ó Röviden Grúz-abház összecsapás Öt grúz és egy abház katona vesztette életét hajnalban, amikor Abházia területén egy nyolc grúz katonából álló csoport és az abház rendfenntartó erők egyik alakulata tűzpárbajba keveredett. Az első lövéseket az abházok adták le, mire a grúzok viszont tüzet nyitottak —jelentette az AFP az Interfaxra hivatkozva. Kubai szigorítás A büntető törvénykönyv mélyreható reformjának eredményeként Kubában hamarosan súlyos büntetések várnak mindazokra, akiket kerítés, kiskorúak megrontása és kiskorúak koldulásra való rábírása vádjában találnak bűnösnek. A két hónap múlva törvényerőre emelkedő módosítások alapján szigorú ítélet szabható ki egy sor gazdasági bűncselekmény elkövetőire is. Albániai börtönlázadás A tiranai börtönben fellázadtak a rabok. A büntetésvégrehajtási intézmények vezetője mindössze annyit közölt, hogy a foglyok között robbant ki összecsapás. Szemtanúk elmondása szerint a börtönhöz kivezényelték a belügyminisztérium különleges alakulatait, s az épületet páncélos járművekkel kerítették be. Nemzetközi élet 1997. július 3., csütörtök Békés tüntetés Hongkongban »Demokráciát akarunk« Több ezren vonultak fel a kínai fennhatóság első napján Hongkong utcáin a demokrácia mellett tüntetve. A megmozdulás — amelyen a hongkongi hivatalos rádió szerint maximum tízezren vettek részt — békésen zajlott le. A Reuter jelentése szerint a tiltakozási jog első próbája sikeresnek bizonyult: a városállam új kínai vezetői nem akadályozták meg a felvonulást, az aktivisták bizonyították, hogy képesek békésen felvonulni, a hongkongi egykori gyarmati rendőrség pedig tanújelét adta annak, hogy nincs szükség kínai katonákra a belső rend fenntartásához. »Demokráciát akarunk. Most akarjuk« — énekelték a tüntetők, akik »Vessenek véget az egypárti diktatúrának!« és »Építsük fel a demokratikus Kínát« feliratú transzparensekkel vonultak fel. A Kínai Demokratikus Hazafias Mozgalmakat Támogató Szövetség szervezte megmozdulás résztvevői több mint egy kilométer hosszan vonultak fel Hongkong belvárosában. A résztvevők között valamennyi korosztály képviselői jelen voltak, sőt nem kínaiak is voltak közöttük. A Kína által beiktatott ideiglenes törvényhozás helyi idő szerint kedd hajnalban Hongkongban tartott első ülésén egyhangúlag fogadta el az egyesülési törvényt, amely egyebek mellett korlátozza az olyan alapvető szabadságjogokat, mint a gyülekezés, az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadsága. A hivatalos átadás után hat órával Hongkongba bevonultak a kínai hadsereg alakulatai is. Búcsú II. Erzsébettől és a demokráciától A köz véleménye és a reformok A CURS romániai szociológiai és közvéleménykutató intézet által a romániai Soros alapítvány támogatásával, 1215 fős országos reprezentatív minta kikérdezésével június közepén készített felmérés szerint a Demokratikus Konvenció, a kormánykoalíció vezető ereje továbbra is 47 százalékos támogatásnak örvend és Emil Constantinescu államfő a legnépszerűbb politikus , bár a támogatás aránya némileg csökkent. A lapokban kedden ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország jó irányban halad, 26 százaléka adott hangot ellenkező álláspontnak, míg 22 százalék nem formált véleményt. 47 százalék várt pozitív és 23 negatív eredményt jövőre a kormány gazdaságpolitikájától, 30 százalék »nem tudommal« felelt. A magánosításnak 53 százalék szerint gyorsan meg kell történnie, úgy, hogy az állam gazdasági szerepe mihamarabb megszűnik, 32 százalék gondolta ennek az ellenkezőjét, 15 százalék nem nyilatkozott. Saját életkörülményeivel a megkérdezettek 2 százaléka volt »nagyon«, 39 százaléka »elég« és 43 százaléka »nem nagyon« elégedett. 2 százalék tartotta magát a »felső«, 63 százalék a középosztály tagjának, 28 százalék az »alsó« réteg részének, 2 százalék nem válaszolt. A megkérdezettek 94 százaléka közölte, hogy családja egy vagy (6 százalék) 2 lakás tulajdonosa, 4 százalék lakott bérletben és 2 százalék egyéb módon. Az intézmények közül továbbra is az egyházban bíznak a legtöbben (85 százalék), majd a sorrend: hadsereg (83), államelnök (60), polgármester (48), rendőrség (48), kormány (45), igazságszolgáltatás (39). A lista végén szerepelnek az állami, majd a magánvállalatok, a parlament, a szakszervezetek és utolsó helyen a bankok. Arra a kérdésre, hogy mitől tartanak a legjobban, a románok 55 százaléka jelölte meg az árak alakulását, 41 százaléka a betegséget, 28 a munkanélküliséget, 25 egy háború kitörését a térségben (három hónapja még ez a lehetőség állt a 2. helyen), 21 százalék a bűnözést, 11 a társadalmi zavarokat. A politikusok népszerűségi listáján Constantinescu elnök vezet (54 százalék bízik vagy nagyon bízik benne, 41 százalék nem vagy kevéssé), második helyen Teodor Melescanu áll (még új pártjának bejelentése előtt) 46:33 aránnyal, majd Victor Ciorbea kormányfő következik (50/43). REUTER-fotó Konzulátus Kolozsvárott Tájékozott bukaresti diplomáciai forrás szerint megoldódott a kolozsvári magyar főkonzulátus épületének ügye. Az elmúlt napokban Bitay Károly vezetésével — aki több romániai sajtóközlés szerint a főkonzuli cím várományosa — magyar külügyminisztériumi küldöttség tanulmányozta a helyszínen a felajánlott lehetőségeket és megfelelő megoldást talált, méghozzá a kolozsvári Főtéren. Az MTI-t tájékoztató forrás szerint nem tükrözi tehát a tényleges helyzetet az a Mediafax hírügynökség által minap közreadott hír, amely szerint az épület problémájának megoldatlansága miatt augusztusra tolódik elő a főkonzulátus megnyitása. A hivatalos megnyitás pontos dátumát még nem tűzték ki, de erre várhatólag már július hónap második felében sor kerül. Kifogások Horvátország magatartásában Elhalasztott döntés A Világbank az Egyesült Államok kérésére kedden elhalasztotta a döntését a Horvátországnak szánt harmincmillió dolláros hitel folyósításáról. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, John Dinger azzal indokolta kormányának közbelépését, hogy »Horvátország nem tartja be maradéktalanul az 1995-ben megkötött daytoni békeegyezményt«, amely véget vetett a boszniai etnikumok közötti háborúnak. A hitelt a horvát bankrendszer korszerűsítésére adná a nemzetközi pénzügyi szervezet. Amerikai részről főleg azt kifogásolják Horvátország magatartásában, hogy a délszláv állam vonakodik kiadni a hágai Nemzetközi Törvényszék által követelt háborús bűnösöket. Másfelől azzal vádolják Zágrábot, hogy akadályozza a nem horvát etnikumú menekültek hazatérését horvátországi otthonaikba. »Csalásnak vagy lopásnak nevezik« Cseh bírálat Élesen bírálja Szlovákiát a Slovo című prágai liberális lap azért, mert Pozsony hivatalosan bejelentette: nem ismeri el a Szlovák Nemzeti Bank 24 milliárd koronás tartozását a Cseh Nemzeti Banknak, és törli ezt a kérdést a még nyitott vagyonjogi problémák listájáról. A Slovo szerint »Szlovákia tiszteletlensége az idegen vagyon iránt már túllépte a tűréshatárt«. Megjegyzi, hogy a tartozásról mindig a hitelező, nem pedig az adós dönt, mert ha nem így van, akkor »azt csalásnak vagy lopásnak nevezik«. A lap emlékeztet arra: nem ez az első eset, hogy Szlovákia önkényesen jár el. A szlovák kormány például nem teljesítette kötelezettségeit a Ceskoslovenská Obchodní Banka iránt sem, amelynek majdnem 11 milliárd koronával tartozik. A tárgyalások egyik résztvevője ezt a szlovák álláspontot »pénzügyi terrorizmusnak« nevezte. A szövetségi állam szétesését követő pénzbeváltáskor újabb mintegy négymilliárd koronás szlovák tartozás keletkezett. »A szóbeli sértegetéseket meg-még kibírhatjuk, de hogy még meglopni is hagyjuk magunkat, az bizony már tűrhetetlen« — szögezi le a Slovo. Ezzel kapcsolatban élesen bírálja a cseh külügyminisztériumot és a pénzügyi tárcát is, hogy hallgatnak, és nem tesznek semmit a cseh érdekek megvédéséért. »Azért fizetjük őket, hogy érdekeinket külföldön is megvédjék« — írja a lap, s hangsúlyozza: ezekre a cseh lépésekre azért is szükség van, mert nemzetközi jogi szempontból a szlovák lépések érvénytelenek. Talibántól 30 km-re Tálib előretörés Az Afganisztánban hatalmon lévő szélsőséges iszlámista tálibok milíciája előretört az északkeleti Tahár tartomány ellenzéki kézen lévő központja felé — közölte szerdán a pakisztáni központú, tálibbarát AIP hírügynökség. Az AIP arról számolt be, hogy a tálib milícia kedd este nagyszabású támadást indított az ellenzék Tahár tartományban lévő erői ellen a szomszédos Kunduz tartományból. A támadók áttörték az ellenzék védelmi vonalait, és benyomultak Kabr-i-Kazi, majd Kuala Ghar és Bangi járásokba, ahol az összecsapások a tartományi fővárostól, Talibantól mintegy 30 kilométerre nyugatra folynak. Az AIP mérlege szerint a tálibok húsz, az előző kormány hadseregparancsnokához, Ahmed Sah Maszudhoz hű katonát öltek meg, 135-öt pedig foglyul ejtettek a heves harcokban, míg a tálibok mindössze három embert vesztettek. A hírügynökség tudni véli, hogy helyi parancsnokok is csatlakoztak a tálib offenzívához, s így a tálibok ezer fővel kezdett hadművelete 1500 harcossal folytatódhat. A Reuter hozzáfűzi: néhány ellenzéki vezető, köztük Burhanuddin Rabbani volt elnök és Abdurrah Raszul Szajjaf, az Ittihad-i-Iszlámi (Iszlám Szövetség) szervezet vezetője ideiglenes támaszpontként használta Talikan városát, amióta a tálibok tavaly szeptemberben elűzték őket Kabulból. Az AIP jelentésében az is szerepel, hogy kedden két helikopter emelkedett Talibanból a levegőbe, »nyilvánvalóan« az ellenzéki vezetőkkel a fedélzetén, bár nem lehetett azonosítani őket. Változatos lap — Rendelje meg a Kárpáti Igaz Szót augusztusra és az év hátralevő hónapjaira. Az előfizetés díja a régi, postai költségekkel együtt egy hónapra 2 hrivnya 50 kopijka, három hónapra 7 hrivnya 50 kopijka, öt hónapra 12 hrivnya 50 kopijka. Előfizetőinknek egyetlen állágszám mindössze 14,7 kapiikába kerül.