Kárpáti Igaz Szó, 1997. július-szeptember (78. évfolyam, 95-146. szám)

1997-07-05 / 97-98. szám

Ma: Heti műsorok • Kalendárium • Házunk tája • Nem csak nőknek • Horoszkóp • Mozaik 1997. július 5., szombat Közéleti lap 97-98. (15 446-15 447.) szám * Ára: 40 kopiska Megkezdődött az aratás A megye sík vidéki gazdaságaiban megindultak a kombájnok. A beregszá­szi járás 5 gazdaságában két nap alatt több mint 300 hektár őszi árpát vágtak le. A hozamok közepesnek mutatkoznak, átlagosan 34 mázsa hektáronként. A gépek egyelőre állják a megterhelést, ám az üzemanyagellátás nem folyama­tos. A járási mezőgazdasági osztály irá­nyítóinak elmondása szerint 300 tonna dí­zelolajat kapnak a napokban a járás gaz­daságai az állami készletekből. A megyében az idén rekord nagyságú területről, közel 40 ezer hektárról kell be­takarítani az őszieket. Leonyid Kucsma kész a parlamenti választások elhalasztására Egyáltalán nem ünnepi hangvételű beszéddel ruk­kolt elő Leonyid Kucsma a kijevi Nemzeti Operaházban az ukrán alkotmány elfoga­dásának első évfordulója tiszteletére rendezett nagy­gyűlésen. Az államfő elis­merte: azon az egy évvel ezelőtti emlékezetes éjsza­kán elfogadott alaptörvény nem mentes az ellentmondá­soktól, a pontatlanságoktól, s az ma is sok vitát, bírála­tot, agresszív visszautasítást vált ki. Megcáfolhatatlan tény viszont, szögezte le, hogy az alkotmány elfogadá­sával az ország mégis sok­kal többet nyert, mint veszí­tett, hiszen sikerült elejét venni a társadalom egységét fenyegető szakadásnak, a po­litikai türelmetlenség szélső­séges megnyilvánulásai kitö­résének és sikerült megőriz­ni a hatalom demokratikus voltát is. Be kell azonban látni azt is, fogalmazott Kucsma, hogy a gazdasági reformok megvalósításában nem kö­vetkezett be a remélt előre­lépés. Sőt, az áttörés helyett lényegesen lelassultak a re­formfolyamatok, ami a tár­sadalmi csalódottság elmé­lyülését, a politikai feszült­ségek felerősödését vonta maga után. Tény ugyanis, hogy még mindig túl sok erő és idő megy veszendőbe az öncélú viták miatt, ugyanak­kor az eddigi kormányok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket Képtele­neknek bizonyultak a gazda­sági és szociális folyamatok hatékony irányítására, a re­formok következetes megva­lósítására. Hiányzott belőlük a kellő bátorság és kezdemé­nyezőkészség, így többnyire csak tűzoltással foglalkoz­tak, ami elsősorban az ár­nyékgazdaság részarányának jelentős növekedéséhez és az amúgy sem rózsás befekte­tési feltételek romlásához ve­zetett. Komoly bírálattal illette az államfő a parlamentet is. Ma már nem csak a politikusok, illetve a politikával foglalko­zók, hanem az állampolgá­rok számára is világos, hogy a képviselőket csupán két dolog foglalkoztatja: az új választási törvény és saját esélyeik a márciusi választá­sokon. Az üléseken érdemi munka helyett többnyire po­litikai tüntetések, gyakran tetlegességig fajuló pártcsa­tározások zajlanak, aminek természetesen a gazdasági reformok és az ország lakos­sága látja elsősorban a kárát. Nagy kérdés például, hogy lesz-e egyáltalán jövő évi költségvetése az országnak, hiszen a jelenlegi parlament már aligha fogja komolyan venni annak elfogadását, míg az új testületnek idő kell ah­hoz, hogy belezökkenjen a munkába. Kucsma leszögez­te: kész megfontolás tárgyá­vá tenni a képviselők man­dátumának egy újabb évvel történő meghosszabbítását, de csakis azzal a feltétellel, ha a parlament biztosítja őt arról, hogy ezt az időt a gaz­dasági törvények elfogadásá­ra fordítja. Ha nem, akkor a honatyák a nyári szabadsá­gukat követően jobban te­szik, ha minden erejüket a választási kampányra össz­pontosítják, hiszen ebből az országnak is csak kevesebb vesztesége származhat. Ukrán—rom­á­n—mo­l­d­ov­ai közös nyilatkozat Ukrajna, Románia és Moldova elnöke közös nyi­latkozatot írt alá a dél-ukraj­nai Izmailban a háromoldalú gazdasági együttműködés szilárdabbá tételéről. Leonyid Kucsma ukrán, Emil Constantinescu román és Petru Lucinschi moldovai államfő csütörtökön kezdett tárgyalásokat a három ország határ menti térségei közötti gazdasági kapcsolatok szo­rosabbra fűzéséről. A dokumentum egyebek között rögzíti: a három ál­lam közös határai mentén ki­alakítandó szabadkereske­delmi övezetek és euroré­­giók az együttműködés foko­zásának első lépései lehet­nek. Az elnökök leszögez­ték: államaik célja az euró­pai szintű szervezetekhez Mégis lesz IMF-hitel Leonyid Kucsma ukrán költségvetés elfogadásának elnök bizonyosra veszi, hogy­­ féléves késése, Kijev megkapja a Nemzet- A Nemzetközi Valutaalap­közi Valutaalap (IMF) 2,5—­41 feltételhez kötötte a hitel 3 milliárd dolláros, szerkezet­folyósítását. Kijevnek ezek­­t a reformot támogató hitelét, ből már csak mintegy 10-et A kölcsön folyósítását kétsé­ kell teljesítenie. Az egyik­­essé tette az idei ukrán legfontosabb feltételnek pén­ történő közeledés, az Euró­pai Unióval folytatott politi­kai és gazdasági együttmű­ködés erősítése. A pénteken folytatódó egyeztetések eredményeként a tervek szerint az elnökök egy másik nyilatkozatot is el­fogadnak a szervezett bű­nözés elleni harc összehan­golásáról. teken felelt meg Ukrajna,, miután a parlament jóvá­hagyta az idei költségvetést — közölte a Reuter. Az IMF július 10-ig Kijevben tárgyaló illetékesei azt mondták, hogy amíg Uk­rajna nem teljesíti a hitel­megadáshoz támasztott ösz­­szes követelményt, addig el­képzelhető egy kisebb, ké­szenléti hitel folyósítása. A fogyasztók védelmének szolgálatában öt évvel ezelőtt, 1992. jú­lius 5-én írta alá Ukrajna el­nöke az állami fogyasztóvé­delmi szervek létrehozásáról szóló rendelkezését. Ezen in­tézkedést megelőzően 1991 májusában megszületett a fo­gyasztók jogainak védelmé­vel foglalkozó törvény, ugyanezen év novemberében pedig a Miniszteri Kabinet határozata értelmében mega­lakult a fogyasztói jogvédel­mi állami felügyelőség, amely 1992 júniusában Fo­gyasztói Jogvédelmi Állami Bizottsággá alakult át. A megalakulástól eltelt években a szolgálat dolgo­zói jelentős munkát fejtettek ki a fogyasztói jogvédelmi politika térnyerésével, a ter­mékek minőségének és biz­tonságának szavatolásával, hiteles adatszolgáltatással, a fogyasztói piacon megfigyelt szabálysértések és egyéb ne­gatív jelenségek felszámolá­sával kapcsolatban. Ehhez a fontos tevékeny­séghez hozzájárul a megyei fogyasztói jogvédelmi főosz­tály mindössze 12 fős kol­lektívája is, amely 5 év alatt 7743 ellenőrzést folytatott le.­­A felelősségre vonás külön­böző formáit alkalmazták 7195 szabálysértővel szem­ben, köztük 4520 személyt adminisztratív megrovásban részesítettek. 80 ellenőrzés anyagait adták át a nyomo­zószerveknek a vétkesek büntetőjogi felelősségre vo­nása céljából. A főosztály, intézkedéseket foganatosítva a fogyasztói piacon való rendteremtés ér­dekében, egyben hozzájárul az állami költségvetés gyara­pításához is. Csupán az utób­bi fél évben 76 ezer hrivnya büntetést rótt ki. A gazdálko­dó szubjektumokkal szembe­ni pénzügyi szankciók össze­ge meghaladja a 323 ezer hrivnyát, összességében pe­dig 400 ezer hrivnyát vontak el a költségvetésbe az ellen­őrzések nyomán. Nagy figyelmet fordítanak az áru minőségének és biz­tonságának ellenőrzésére. Ugyancsak az utóbbi 6 hó­napban 805 ezer hrivnya ér­tékű árut ellenőriztek le és 25 százalékuk nem felelt meg a szabványoknak. A főosztály állandó ellenőrzé­se alatt tartja a kereskedelmi és szolgáltatási szabályok betartását, a piacok munká­ját, az áruk minősítő bizony­latainak meglétét, az élelmi­szerek eltarthatósági idejét, sőt azt is, hogy a termékek címkéjén szerepelnek-e a szükséges adatok. A főosz­tályra hárul úgyszintén a rek­lámtörvény előírásainak be­tartatása. Mint látható, már eddig is sok minden történt, de a jö­vőben még ennél is többet kell tenni a fogyasztók vé­delmében. Többek között er­ről is szó volt a főosztály munkatársainak a sajátos ün­nep alkalmából megrende­zett gyűlésén. A megyei állami közigazgatás sajtószolgálata Elodázták a hozzáadott értékadóról szóló törvény bevezetését Az Ukrán Legfelső Ta- Ihor Mityukov pénzügy­­nács, a Miniszteri Kabinet miniszter bejelentése szerint javaslatára július 1-ről all- a Miniszteri Kabinet július gusztus 1-re módosította a folyamán fogja benyújtani a hozzáadott értékadóról szó­ parlamentnek a vonatkozó jó törvény életbe léptetése­ törvény átmeneti tételeinek nek határidejét, kiegészítését, amely leegy­szerűsíti a törvény életbe lép­tetésének eljárását. Olekszandr Moroz házel­nök az elmondottakhoz hoz­záfűzte: a Legfelső Tanács a jogszabály érvénybe lépésé­nek határidejét esetleg még későbbi időpontra halasztja, amennyiben a Miniszteri Ka­binet számára rendelkezésre álló egy hónap kevésnek bi­zonyul a szükséges módosí­tások előkészítésére.

Next