Kárpáti Igaz Szó, 1997. július-szeptember (78. évfolyam, 95-146. szám)
1997-07-05 / 97-98. szám
Ma: Heti műsorok • Kalendárium • Házunk tája • Nem csak nőknek • Horoszkóp • Mozaik 1997. július 5., szombat Közéleti lap 97-98. (15 446-15 447.) szám * Ára: 40 kopiska Megkezdődött az aratás A megye sík vidéki gazdaságaiban megindultak a kombájnok. A beregszászi járás 5 gazdaságában két nap alatt több mint 300 hektár őszi árpát vágtak le. A hozamok közepesnek mutatkoznak, átlagosan 34 mázsa hektáronként. A gépek egyelőre állják a megterhelést, ám az üzemanyagellátás nem folyamatos. A járási mezőgazdasági osztály irányítóinak elmondása szerint 300 tonna dízelolajat kapnak a napokban a járás gazdaságai az állami készletekből. A megyében az idén rekord nagyságú területről, közel 40 ezer hektárról kell betakarítani az őszieket. Leonyid Kucsma kész a parlamenti választások elhalasztására Egyáltalán nem ünnepi hangvételű beszéddel rukkolt elő Leonyid Kucsma a kijevi Nemzeti Operaházban az ukrán alkotmány elfogadásának első évfordulója tiszteletére rendezett nagygyűlésen. Az államfő elismerte: azon az egy évvel ezelőtti emlékezetes éjszakán elfogadott alaptörvény nem mentes az ellentmondásoktól, a pontatlanságoktól, s az ma is sok vitát, bírálatot, agresszív visszautasítást vált ki. Megcáfolhatatlan tény viszont, szögezte le, hogy az alkotmány elfogadásával az ország mégis sokkal többet nyert, mint veszített, hiszen sikerült elejét venni a társadalom egységét fenyegető szakadásnak, a politikai türelmetlenség szélsőséges megnyilvánulásai kitörésének és sikerült megőrizni a hatalom demokratikus voltát is. Be kell azonban látni azt is, fogalmazott Kucsma, hogy a gazdasági reformok megvalósításában nem következett be a remélt előrelépés. Sőt, az áttörés helyett lényegesen lelassultak a reformfolyamatok, ami a társadalmi csalódottság elmélyülését, a politikai feszültségek felerősödését vonta maga után. Tény ugyanis, hogy még mindig túl sok erő és idő megy veszendőbe az öncélú viták miatt, ugyanakkor az eddigi kormányok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket Képteleneknek bizonyultak a gazdasági és szociális folyamatok hatékony irányítására, a reformok következetes megvalósítására. Hiányzott belőlük a kellő bátorság és kezdeményezőkészség, így többnyire csak tűzoltással foglalkoztak, ami elsősorban az árnyékgazdaság részarányának jelentős növekedéséhez és az amúgy sem rózsás befektetési feltételek romlásához vezetett. Komoly bírálattal illette az államfő a parlamentet is. Ma már nem csak a politikusok, illetve a politikával foglalkozók, hanem az állampolgárok számára is világos, hogy a képviselőket csupán két dolog foglalkoztatja: az új választási törvény és saját esélyeik a márciusi választásokon. Az üléseken érdemi munka helyett többnyire politikai tüntetések, gyakran tetlegességig fajuló pártcsatározások zajlanak, aminek természetesen a gazdasági reformok és az ország lakossága látja elsősorban a kárát. Nagy kérdés például, hogy lesz-e egyáltalán jövő évi költségvetése az országnak, hiszen a jelenlegi parlament már aligha fogja komolyan venni annak elfogadását, míg az új testületnek idő kell ahhoz, hogy belezökkenjen a munkába. Kucsma leszögezte: kész megfontolás tárgyává tenni a képviselők mandátumának egy újabb évvel történő meghosszabbítását, de csakis azzal a feltétellel, ha a parlament biztosítja őt arról, hogy ezt az időt a gazdasági törvények elfogadására fordítja. Ha nem, akkor a honatyák a nyári szabadságukat követően jobban teszik, ha minden erejüket a választási kampányra összpontosítják, hiszen ebből az országnak is csak kevesebb vesztesége származhat. Ukrán—román—moldovai közös nyilatkozat Ukrajna, Románia és Moldova elnöke közös nyilatkozatot írt alá a dél-ukrajnai Izmailban a háromoldalú gazdasági együttműködés szilárdabbá tételéről. Leonyid Kucsma ukrán, Emil Constantinescu román és Petru Lucinschi moldovai államfő csütörtökön kezdett tárgyalásokat a három ország határ menti térségei közötti gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. A dokumentum egyebek között rögzíti: a három állam közös határai mentén kialakítandó szabadkereskedelmi övezetek és eurorégiók az együttműködés fokozásának első lépései lehetnek. Az elnökök leszögezték: államaik célja az európai szintű szervezetekhez Mégis lesz IMF-hitel Leonyid Kucsma ukrán költségvetés elfogadásának elnök bizonyosra veszi, hogy féléves késése, Kijev megkapja a Nemzet- A Nemzetközi Valutaalapközi Valutaalap (IMF) 2,5—41 feltételhez kötötte a hitel 3 milliárd dolláros, szerkezetfolyósítását. Kijevnek ezekt a reformot támogató hitelét, ből már csak mintegy 10-et A kölcsön folyósítását kétsé kell teljesítenie. Az egyikessé tette az idei ukrán legfontosabb feltételnek pén történő közeledés, az Európai Unióval folytatott politikai és gazdasági együttműködés erősítése. A pénteken folytatódó egyeztetések eredményeként a tervek szerint az elnökök egy másik nyilatkozatot is elfogadnak a szervezett bűnözés elleni harc összehangolásáról. teken felelt meg Ukrajna,, miután a parlament jóváhagyta az idei költségvetést — közölte a Reuter. Az IMF július 10-ig Kijevben tárgyaló illetékesei azt mondták, hogy amíg Ukrajna nem teljesíti a hitelmegadáshoz támasztott öszszes követelményt, addig elképzelhető egy kisebb, készenléti hitel folyósítása. A fogyasztók védelmének szolgálatában öt évvel ezelőtt, 1992. július 5-én írta alá Ukrajna elnöke az állami fogyasztóvédelmi szervek létrehozásáról szóló rendelkezését. Ezen intézkedést megelőzően 1991 májusában megszületett a fogyasztók jogainak védelmével foglalkozó törvény, ugyanezen év novemberében pedig a Miniszteri Kabinet határozata értelmében megalakult a fogyasztói jogvédelmi állami felügyelőség, amely 1992 júniusában Fogyasztói Jogvédelmi Állami Bizottsággá alakult át. A megalakulástól eltelt években a szolgálat dolgozói jelentős munkát fejtettek ki a fogyasztói jogvédelmi politika térnyerésével, a termékek minőségének és biztonságának szavatolásával, hiteles adatszolgáltatással, a fogyasztói piacon megfigyelt szabálysértések és egyéb negatív jelenségek felszámolásával kapcsolatban. Ehhez a fontos tevékenységhez hozzájárul a megyei fogyasztói jogvédelmi főosztály mindössze 12 fős kollektívája is, amely 5 év alatt 7743 ellenőrzést folytatott le.A felelősségre vonás különböző formáit alkalmazták 7195 szabálysértővel szemben, köztük 4520 személyt adminisztratív megrovásban részesítettek. 80 ellenőrzés anyagait adták át a nyomozószerveknek a vétkesek büntetőjogi felelősségre vonása céljából. A főosztály, intézkedéseket foganatosítva a fogyasztói piacon való rendteremtés érdekében, egyben hozzájárul az állami költségvetés gyarapításához is. Csupán az utóbbi fél évben 76 ezer hrivnya büntetést rótt ki. A gazdálkodó szubjektumokkal szembeni pénzügyi szankciók összege meghaladja a 323 ezer hrivnyát, összességében pedig 400 ezer hrivnyát vontak el a költségvetésbe az ellenőrzések nyomán. Nagy figyelmet fordítanak az áru minőségének és biztonságának ellenőrzésére. Ugyancsak az utóbbi 6 hónapban 805 ezer hrivnya értékű árut ellenőriztek le és 25 százalékuk nem felelt meg a szabványoknak. A főosztály állandó ellenőrzése alatt tartja a kereskedelmi és szolgáltatási szabályok betartását, a piacok munkáját, az áruk minősítő bizonylatainak meglétét, az élelmiszerek eltarthatósági idejét, sőt azt is, hogy a termékek címkéjén szerepelnek-e a szükséges adatok. A főosztályra hárul úgyszintén a reklámtörvény előírásainak betartatása. Mint látható, már eddig is sok minden történt, de a jövőben még ennél is többet kell tenni a fogyasztók védelmében. Többek között erről is szó volt a főosztály munkatársainak a sajátos ünnep alkalmából megrendezett gyűlésén. A megyei állami közigazgatás sajtószolgálata Elodázták a hozzáadott értékadóról szóló törvény bevezetését Az Ukrán Legfelső Ta- Ihor Mityukov pénzügynács, a Miniszteri Kabinet miniszter bejelentése szerint javaslatára július 1-ről all- a Miniszteri Kabinet július gusztus 1-re módosította a folyamán fogja benyújtani a hozzáadott értékadóról szó parlamentnek a vonatkozó jó törvény életbe léptetése törvény átmeneti tételeinek nek határidejét, kiegészítését, amely leegyszerűsíti a törvény életbe léptetésének eljárását. Olekszandr Moroz házelnök az elmondottakhoz hozzáfűzte: a Legfelső Tanács a jogszabály érvénybe lépésének határidejét esetleg még későbbi időpontra halasztja, amennyiben a Miniszteri Kabinet számára rendelkezésre álló egy hónap kevésnek bizonyul a szükséges módosítások előkészítésére.