Kárpáti Igaz Szó, 1998. január-március (79. évfolyam, 1-49. szám)

1998-03-14 / 39-40. szám

2. Kárpáti Igaz Szó Röviden Riadókészültség az izraeli hadseregben Az izraeli haderő egy­ségeit riadókészültségbe helyezték, mert a ható­ságok tartanak attól, hogy a keddi ciszjordániai tragé­dia, három palesztin halá­la miatt terrorakciók fenyegetnek. A paleszti­nokat izraeli katonák lőt­ték le—méghozzá a vizs­gálat eddigi eredményei szerint tévedésből. Tanulmány az atomfegyverekről A hidegháború vége óta csaknem egyötödére zu­hant azoknak a helyeknek a száma, ahol nukleáris fegy­vereket tárolnak, míg az atomtölteteké ötven száza­lékkal csökkent. A Natural Resources Defense Coun­cil nevű, tekintélyes wa­shingtoni kutatóintézet pénteken közzétett je­lentése szerint az öt ismert atomnagyhatalom bir­tokában tavaly év végén 36 000 nukleáris töltet volt, szemben a nyolcvanas években rögzített csúc­­csal, amikor összesen 70 000 robbanófejjel rendelkeztek. Dél-koreai amnesztia A »nemzeti megbékélés« érdekében Kim De Dzsung dél-koreai államfő az eddigi legnagyobb szabású am­nesztiát hirdette meg pén­teken. A kegyelemben ré­szesültek között vannak azok a nemzetbiztonsági törvény alapján elítélt poli­tikai foglyok is, akiket Észak- Koreában tett látogatásaik vagy tüntetésekben való részvétel miatt ítéltek el. Norvégiai kiutasítás Moszkva nem érti a történteket Az orosz külügyminisztéri­um képviselője csütörtökön »értetlenségét« hangoztatta az öt orosz diplomata kiuta­sításáról hozott oslói döntés kapcsán és »különösen meg­lepőnek« ítélte ezzel össze­függésben a norvég minisz­terelnök március 17—18-ra tervezett moszkvai látoga­tásának elhalasztását. A moszkvai külügyminisz­térium név nélkül nyilatkozó magas rangú diplomatája az Interfax és az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel közölte, hogy orosz részről elítélik a kiutasítást, mivel az »szokat­lanul szélsőséges eszköz, amellyel általában nem kíván­nak élni a baráti államok­. Közölte azt is: a hivatalos moszkvai állásfoglalás az ügy kapcsán azután várható, hogy az orosz vezetés megis­merkedett a norvég ható­ságok érvelésével. Nemzetközi élet 1998. március 14., szombat 1848-49-es szabadságharc BSD Clinton köszöntője az évfordulón Bill Clinton amerikai elnök különnyilatkozatban köszön­tötte az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom százötvenedik évfordulóját. Mint leszögezte, az emlé­kezést annál is inkább mél­tónak tartja, mert az akkori, mérföldkő fontosságú ma­gyarországi események fel­idézik azt az elkötelezettséget, amely az amerikai nemzetben él a szabadság, az egyéni jogok és az önrendelkezés iránt. Clinton nagy magyar ha­zafinak nevezte Kossuth Lajost, és hangsúlyozta, hogy noha a demokratikus küzdelmet katonai erővel le­gyűrték, a gazdasági, társa­dalmi és politikai reform mag­jai már akkor gyökeret eresz­tettek, és a következő évti­zedekben szárba is szök­kentek. Emlékeztetve azokra a magyarokra, akik a szabad­ságharc leverése után új éle­tet kezdtek Amerikában, az elnök kiemelte: szorgalmuk­kal, szabadságszeretetükkel, a család és a közösség iránti odaadásukkal a magyar szár­mazású amerikaiak hozzá­járultak az Egyesült Államok megerősödéséhez és minden irányú gazdagodásához Örvendetesnek mondta, hogy Magyarország jövője még sosem tűnt annyira ígéretesnek, mint ma.­­—• Elkötelezve a demokrácia mellett, megbékélve saját magával és szomszédaival, Magyarország élvezi a de­mokratikus nemzetek meg­becsülését és támogatását — hangsúlyozta Bill Clinton, hozzáfűzve: várakozással tekint Magyarország NATO- csatlakozása elé, hogy a két ország közösen munkál­­­­kodhasson a szabad, demok­ratikus és biztonságos Euró-­­­pa megteremtésén. Az iraki külügyminiszter nyilatkozata Washington viselkedjen tisztességesen Irak tiszteletben tartja kötelezettségvállalását az ENSZ ellenőreinek been­gedéséről az összes, általuk felkeresni kívánt létesít­ménybe. Ugyanakkor arra kéri Washingtont, hogy ő se szabotálja az erről kötött megállapodást, maradjon korrekt — jelentette ki az AFP francia hírügynök­ségnek adott csütörtöki inter­jújában Mohamed Szaid asz- Szahaf iraki külügyminiszter. A politikus ezzel a mon­datával nyilván arra célzott, hogy az elmúlt hetek válsága során az amerikaiak mindvé­gig az Irakkal szembeni kemény fellépést sürgették, kétkedve fogadták a válságot lezáró diplomáciai megoldást, s jelenleg is hatalmas haderőt tartanak a térségben. Interjújában Szahaf azt hangsúlyozta, hogy országá­nak immár nincsenek tömeg­­pusztító fegyverei. Mint mondta, bízik benne, hogy az ENSZ ellenőrei maguk is ugyanerre a megállapításra jutnak majd, s ez lehetővé teszi az Irakot hét éve (azaz az Öböl-háború óta) sújtó embargó feloldását. A külügyminiszter egyéb­ként már napok óta New Yorkban, az ENSZ székhe­lyén tárgyal, s megbeszélései során a Biztonsági Tanács összes tagállamának képvi­selőivel találkozott­­— kivéve az Irakkal szembeni határo­zott fellépés két »éllo­vasának«, az Egyesült Álla­moknak és Nagy-Britan­­niának képviselőit. Zsivkov visszatér az övéi közé Todor Zsivkov egykori bol­gár államfő vasárnap vissza­tér a Bolgár Szocialista Párt (volt kommunista párt) sorai­ba, amelyből 1989 őszén zárták ki — adta hírül pénte­ken a bolgár sajtó. Kelet-Európa egykori kom­munista vezéreinek korel­nöke, a most 86 esztendős Zsivkov 1954 és 1989 között állt a Bolgár Kommunista Párt (1990 óta Szocialista Párt) élén. 1962-től 1972-ig az ország miniszterelnöke, majd 1989-ig államfője volt. Vezető posztjáról 1989. november 10-én mozdították el a párt re­formerei. Bulgária egykori első szá­mú vezetőjét a szocialista párt egyik szófiai szervezete hívta vissza soraiba. Tagkönyvét a szervezet vasárnapi sajtóér­tekezletén veszi át, amelyen beszédet is mond. Zsivkov a Trud című szó­fiai lapnak nyilatkozva kije­lentette: csak azzal a feltétel­lel egyezett bele a vissza­térésbe, hogy a párt éléről eltávolítják azokat a veze­tőket, akiknek semmi közük a szocializmushoz. A kommunista pártból tör­tént kizárása után Zsivkovot hat hónapra letartóztatták, majd 1990-től házi őrizet alá helyezték, amelyet csak tavaly szeptemberben szüntettek meg. A volt elnököt 1992- ben sikkasztás miatt elítélték, a legfelsőbb bíróság azonban 1996-ban fölmentette a vádak alól, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint egy volt államfő csak hazaárulás miatt vonható felelősségre. Európai Parlament Elmarasztalták Meciart Az Európai Parlament csü­törtökön Strasbourgban el­ítélte Vladimir Meciar szlovák kormányfő »egyre inkább totalitárius jellegű magatartá­sát«, aminek egyik jele a kezében összpontosuló hatalom. Az európai honatyák hatá­rozatukban hangot adtak ag­godalmuknak, hogy a Me­­ciar-kormány Michal Kovác államfő mandátumának lejár­ta után azonnal leváltotta Szlovákia külföldi nagy­követeinek több mint felét. Az Európai Parlament kép­viselői ugyancsak megbélye­gezték azt a döntést, amely közkegyelemben részesítette a Kovác államfő fiának elrab­lásában, valamint a NATO- csatlakozás és a közvetlen el­nökválasztás ügyében tartan­dó népszavazás megakadályo­zásában vétkes személyeket. Az európai parlamenti kép­viselők által megszavazott ha­tározat kinyilvánítja: »Szlo­vákia jelenleg nem teljesíti az Európai Unióhoz való csatla­kozás politikai feltételeit, in­tézményeinek bizonytalan működése és a demokrácia gya­korlásának súlyos hiányos­ságai miatt. Madrid Hajnali robbantás A tevékenységét évek óta szüneteltető spanyol szélső­baloldali fegyveres szervezet, a GRAPO tagjaként jelent­kezett pénteken egy névtelen telefonáló, közölve, hogy ők hajtottak végre hajnalban rob­bantást két madridi adóhivatal ellen — jelentette az AP rendőrségi tájékoztatásra hi­vatkozva. A két merényletben senki sem sérült meg, csupán anyagi károk keletkeztek. A két spanyol napilapnak telefonáló állítólagos GRAPO- tag információt adott egy harmadik, Madrid-köryáci adóhivatal közelében elhe­lyezett pokolgépről is. A rendőrök megtalálták a rob­banószerkezetet, és lezárták a környéket­­- közölte a rendőrség szóvivője. Észak-Korea éhezik Háborús mozgósítás Az észak-koreai vezetés háborús mozgósítást jelentett be az egész lakosság számára — ezt közölte a­Reuters brit hírügynökség pénteken egy segélyszervezet Phenjanban dolgozó külföldi tisztség­­viselőjére hivatkozva. A névtelenül nyilatkozó il­lető telefonon elmondta a hírügynökségnek: az észak­koreai kormány közleménye szerint—amelyet kiosztottak az országban élő diploma­táknak és külföldieknek — »az egész nemzet­i háborús időszak mobilizálni állapotába lép«. Az utasítás csütörtök éjfélkor lépett hatályba, s ez­zel párhuzamosan Phenjanban máris egy gáztámadás-gyakor­­latot tartottak. »A háborús időszak rendszerét és utasítá­sait nem pusztán a fegyveres erőkre, de az ország gaz­daságára és társadalmi életére is alkalmazni kell«—áll a kor­mányközleményben. A Reuters — egyfajta ma­gyarázatként — emlékezte­tett arra, hogy az észak-koreai hírügynökség a múlt héten minden korábbinál ijesztőbb közleményt adott ki az or­szágban tapasztalható élel­miszerhiányról. A phenjan hírügynökség akkor úgy fo­galmazott, hogy noha a nap élelmiszer-fejadagot a január 300 grammról márciusra 100 grammra csökkentette Észak-Koreában márciu közepére teljesen kiürülhet­nek a gabonaraktárak. -------------------------------------------------3______________________ Európai Konferencia Sok problémával jár a bővítés . A közösségi diplom­iácia fő műve kellett volna legyen, ehelyett üres liturgiává sike­redett a csütörtöki londoni Európai Konferencia— írta pénteki számában a Corriere della Sera című olasz napilap. A legnagyobb példány­­számú olasz újság szerint ku­darcot vallott az a kísérlet, hogy a közösség bővítése úgy kezdődjön el ünnepé­lyesen, hogy Törökországot kihagyják a csatlakozási tár­gyalásokból, de bekapcsol­ják az európai politikai fo­lyamatba. Ankara nem jelent meg a randevún, így a kor­mányfők csak az ilyen kon­ferenciák esetében meg­szokott ünnepi frázisokat mondogathatták. Viszont a török kérdés nél­kül is bebizonyosodott, hogy a bővítés hatalmas problé­mákat jelent Európa számára. A gondok között is első he­lyen szerepel a jelentkezők szegénysége. »A bővítéssel 110 millió új állampolgár kerül be a közösségbe, ám az álta­luk összesen termelt nemzeti jövedelem nem éri el Hollan­diáét. A csatlakozások ideje már csak ezért sem lehet rövid« — idézte a lap Romano Prodi olasz kormányfőt. Az olasz miniszterelnök azokra az adatokra hivatko­zott, amelyeket a konferencia napján tett közzé az Il Solepo Ore című olasz gazdasági napilap. Az Eurostat 1995-ös adatait ismertető összeállítás szerint a jelentkező országok (a 10 közép- és kelet-európai állam, Ciprus nélkül) össz­területe az EU 15 tagállama összterületének 33 százalékát teszi ki, a lakosság 28 száza­lékot, a GDP viszont csak 4 százalékot. Az egy főre jutó GDP közösségi átlagát tekintve az EU-tagok között Görögország és Portugália zárja a sort 48, illetve 45 százalékkal. A je­lentkezők közül magasan ki­emelkedik Szlovénia a közös­ségi átlaghoz viszonyított 42 százalékkal, ám Szlovéniát messze leszakadva követi a második helyen álló Cseh Köztársaság (20 százalék) és a harmadik helyen álló Ma­gyarország (19 százalék). A felvételüket kérő államok összességében az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 13 százalékát teszi ki. A mostani bővítés lesz az EU negyedik bővítési hullá­ma. Első alkalommal érint vi­szont a bővítés 11 államot és első alkalommal történik majd, hogy a bővítés ered­ményeként az egy főre jutó közösségi GDP zuhanás­szerűen, 16 százalékkal csökken­het, írta az N­ Sole 24 Ore. .. " - - -. Változatos tap —­iítozatlan áron Rendelje meg a Kárpáti Igaz Szót. Az előfizetés díja a régi, postai költségekkel együtt egy hónapra 2 hrivnya 50 kopijka, három hónapra 7 hrivnya 50 kopijka, hat hónapra 15 hrivnya. Előfizetőieknek egyetlen újságszám mindössze 14,7 kopiskába kerül. _________­ ,­­_........ f­r Sugárzó hajó Pénteken kikötött Japán Aomori kormányzóságában az az erősen sugárzó radioaktív hulladékot szállító brit hajó, amely három napon át a partok közelében volt kénytelen vesztegelni Kimura Morio, Aom­ori kormányzója a több napos huzavona után, a viharos tengerre, illetve­­emberiességi megfontolá­sokra« hivatkozva járult hozzá a hajó kikötéséhez. A kormányzó nem engedélyezi azonban, hogy a Pacific Swan nevű hajó kirakja azt a 30 tonna nukleáris hulladékot, amit európai dúsítás után szállított vissza Japánba. Aomori kormányzóságban erős ellenzéke van az országos atomener­gia politikának, pontosabban annak, hogy a kormányzóság­ban lévő Rokkasoban tárolják 30—50 éven át a hulladékot. A kormányzóság ragaszkodik ahhoz, hogy a hasadóanyagok végleges temetőjét a szigetországban másutt jelöljék ki.

Next