Kárpáti Igaz Szó, 1998. január-március (79. évfolyam, 1-49. szám)
1998-03-14 / 39-40. szám
Ma: Kik érted küzdöttek... • Elfelejtett hősök emléke • Rejtőző értékek • Házunk tája • Heti műsorok • Sport • Mozaik 1998. március 11., szombat Közéleti lap 3í£ 40. (15 582-15 583.) szám Ára: 40 kopika 150 évvel ezelőtt, több európai város után 1848. március 15-én Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. Pest- Buda, a pesti Ellenzéki Kör, fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódtak a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmébe, aláírásgyűjtő mozgalmat indítva, Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. Március 19-ére népgyűlést hívtak egybe Rákos mezejére, hogy ismertessék a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő, és egyben radikalizáló Tizenkét Pontjukat, melyet Irinyi József ügyvéd, a Pesti Hírlap munkatársa öntött formába. Március 14-én este azonban, amikor a bécsi forradalom híre megérkezett Pestre, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak önálló cselekvésre szánták el magukat. Március 15-én regtel Petőfi Sándor, Vasvári ál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megbeszélése alapján az országgyűléshez intézett Tizenkét Pont bevezetését megváltoztatták, helyette fellépésüket indokló kiáltványt fogalmaztak, de a pontok szövegét változatlanul hagyták. Végül ezt a kiáltványt olvasták fel az összegyűlt ifjaknak, majd Petőfi elszavalta a két nappal korábban írott költeményét, a Nemzeti dalt. »1848. március 151 'JL '' »fc. .mm f **xsm*r Jubileumi kiállítás Tisztelgés a szabadságharc emléke előtt A Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusa kiállítást rendezett a Kárpátaljai Megyei Néprajzi Múzeumban az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. A tárlaton látható tablók, reprodukciók a Debreceni Déri Múzeumból származnak, néhány exponátumot pedig a Kárpátaljai Honismereti Múzeum és a néprajzi múzeum bocsátott rendelkezésre. Az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc Magyarország történelmének legfontosabb eseményei közé tartozik, olvassuk az egyik táblán. 1848 megteremtette a polgári társadalom intézményeit, nemzedékek sorsát befolyásolta. Emlékezete máig nemzeti büszkeségünk egyik fő forrása. A magyar forradalom szervesen illeszkedett az európai fejlődés fősodrába, a vívmányai védelmében folytatott szabadságharc pedig kivívta kora nemzetközi közvéleményének rokonszenvét. A kiállítás átfogó képet ad Magyarországról a forradalom előestéjén, a »törvényes forradalomról«, a polgári Magyarország megteremtéséről, a fegyveres önvédelmi háborúról, a katonai vereségről és a megtorlásról, a forradalom tanulságairól. Festményekről, litográfiákról készült reprodukciók mutatják be az egykori eseményeket és azok szereplőit. Itt látható például gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és a hírhedt Haynau osztrák táborszernagy portréja, képek örökítik meg az első felelős független magyar kormány tagjait, a pákozdi csata mozzanatait, I. Ferenc József és I. Miklós cár kézfogását, Budavár visszafoglalását. A kiállítás egyik érdekessége a magyar Szent Korona hologramja. A tárlatnyitás első mozzanataként az Ungvári Művészeti Iskola Eszterlánc énekkara adott elő korabeli nótákat és magyar népdalokat Skut Ildikó vezetésével. Ezt követően Németh János, Magyarország ungvári főkonzulja szólt az egybegyűltekhez. A főkonzul úr mindenekelőtt köszönetet mondott a résztvevőknek azért, hogy eljöttek, hogy a magyarokkal együtt méltatják a magyarság legnagyobb nemzeti ünnepét. Negyvennyolc márciusában Magyarország legkiválóbb fiai úgy döntöttek, hogy az országnak be kell állnia a forradalomra kelt európai országok sorába. A forradalom és szabadságharc legnagyobb eredménye a nemzetállam létrejötte volt. És nem véletlen, hogy a magyar államiság történetében éppen negyvennyolc az, amelyet mindenki elfogad, amelyet mindenki a sajátjának tekint. A forradalom időszerűségéről tanúskodik, hogy 3ainkban, a huszadik solvégén is hasonló eszméket vallunk, hasonló eszmékért küzdünk. Az itteni magyarságról szólva Németh János kifejtette: azt kívánja, hogy a demokratikus Ukrajna kebelében találják meg boldogulásukat, felemelkedésük útját, s hogy országaink egyenjogú tagként közeledjenek Európához. E gondolatok jegyében nyitotta meg Németh János az ünnepi kiállítást, sok szeretettel kínálva a látnivalókat az érdeklődők figyelmébe. A tárlatnyitást követő főkonzuli fogadáson került sor egy kitüntetés átadására. A főkonzul átnyújtotta dr. Petneházy Dezső ungvári sebészorvosnak a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet, amellyel Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke tüntette ki őt szakmai érdemei és emberi helytállása elismeréseként. Jókívánságait fejezte ki a nemzeti ünnep alkalmából a magyar népnek, a főkonzulátusnak Czurkó János, a megyei tanács elnökhelyettese, s egyszersmind gratulált a kitüntetett sebésznek. Barát Mihály Németh János, Magyarország ungvári főkonzulja átnyújtja a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet dr. Petneházy Dezsőnek. Markovics Mátyás felvétele Ülésezett a Miniszteri Kabinet A gazdaságfejlesztés idei programterve Az ukrán kormány csütörtöki ülésén elfogadta az ország 1998-as gazdasági és társadalmi fejlődési programjának tervezetét. Ennek legfőbb célja a válságból való kilábalás, a gazdaság működésének stabilizálása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és az általános társadalmi jólét javítása. A program a gazdasági és társadalmi fejlődés legfontosabb elemeinek tartja a pénzügyi stabilizáció megerősítését, a gazdaság szerkezeti átalakítását, a beruházási folyamatok megújítását és a külgazdasági tevékenység szélesítését. A tervezet 12 százalékos évi inflációt irányoz elő, és azt, hogy a nemzeti valuta értékét az 1,85—2,25 hrivnya/ dollár sávban kell tartani. A költségvetési hiányt a GDP 2,5 százalékára kell leszorítani, miközben a munkabéreknek átlagban 11 százalékkal kell növekedniük. Ukrajnába a tervek szerint idén 650 millió dollárnyi közvetlen külföldi tőkebefektetés fog érkezni, 5,6 százalékkal több mint tavaly, és 690 millió dollár összegű külföldi hitel. A kormányzati előirányzat szerint idén Ukrajnában 0,9 százalékos ipari növekedés lesz, a mezőgazdaságé 1,1 százalékos, az építőiparban 0,2 és a közlekedés és a távközlés területén 0,3 százalékos bővülésre számítanak. A megyei tanács ülésszakán A megyei tanács tegnap megtartott ülésszakán az 1998. évi megyei költségvetés tervezetét, valamint az 1996. és 1997. évi költségvetés teljesítését vitatták meg. Ezekről a kérdésekről Olekszandr Ovszjannikov, a megyei közigazgatás elnökének helyettese számolt be. A társbeszámoló Szerhij Ratusnyak, a megyei tanács gazdasági reformok, tervezési, költségvetési, pénzügyi és privatizáció menetét ellenőrző állandó bizottságának elnöke volt. A költségvetés tervezetét a képviselők elfogadták, a két előző évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót pedig tudomásul vették. K.L Tisztelt kommunális lakásgazdasági és szolgáltatási dolgozók! Fogadják őszinte üdvözletemet szakmai ünnepük alkalmából! Az ágazat stabil munkája az emberek szükségleteinek kielégítését, az otthonok melegét és nyugalmát, az utcák, a városok és a falvak tisztaságát és rendjét, az éjszakai közvilágítást, a gondos víz- és gázellátást, a lakások megfelelő karbantartását és számtalan más közüzemi szolgáltatás nyújtását jelenti. Az Önök minőségi, hatékony és megbízható munkájától jelentős mértékben függ a lakosság közérzete. Méltóképpen elismerve szakmai tudásukat, hozzáértésüket és optimizmusukat, további sikereket kívánok Önöknek Kárpátalja és független államunk felvirágoztatása javára végzett mindennapi munkájukban. Erőt, egészséget, szerencsét és egyetértést kívánok Önöknek és családjaiknak! Szerhij Usztics, a megyei állami közigazgatás és a megyei tanács elnöke