Kárpáti Igaz Szó, 1998. január-március (79. évfolyam, 1-49. szám)

1998-03-14 / 39-40. szám

Ma: Kik érted küzdöttek... • Elfelejtett hősök emléke • Rejtőző értékek • Házunk tája • Heti műsorok • Sport • Mozaik 1998. március 11., szombat Közéleti lap 3í£­ 40. (15 582-15 583.) szám Ára: 40 kopi­­ka 150 évvel ezelőtt, több eu­rópai város után 1848. már­cius 15-én Pest-Budán­ is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. Pest- Buda, a pesti Ellenzéki Kör, fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódtak a pozso­nyi rendi országgyűlés poli­tikai küzdelmébe, aláírás­­gyűjtő mozgalmat indítva, Kossuth Lajos március 3-i fel­irati javaslatának támoga­tására. Március 19-ére nép­gyűlést hívtak egybe Rákos mezejére, hogy ismertessék a javaslat alapköveteléseit for­radalmi jelszavakká tömörítő, és egyben radikalizáló Tizen­két Pontjukat, melyet Irinyi József ügyvéd, a Pesti Hírlap munkatársa öntött formába. Március 14-én este azonban, amikor a bécsi forradalom híre megérkezett Pestre, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak önálló cselekvésre szánták el magukat. Március 15-én reg­t­el Petőfi Sándor, Vasvári ál, Jókai Mór és Bulyovsz­­ky Gyula megbeszélése alap­ján az országgyűléshez in­tézett Tizenkét Pont beve­zetését megváltoztatták, he­lyette fellépésüket indokló kiáltványt fogalmaztak, de a pontok szövegét változatla­nul hagyták. Végül ezt a kiáltványt olvasták fel az összegyűlt ifjaknak, majd Petőfi elszavalta a két nappal korábban írott költeményét, a Nemzeti dalt. »1848. m­­árcius 151 'JL '' »fc. .mm f **xsm*r Jubileumi kiállítás Tisztelgés a szabadságharc emléke előtt A Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusa kiállí­tást rendezett a Kárpátaljai Megyei Néprajzi Múzeum­ban az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. A tárlaton látható tablók, reprodukciók a Debreceni Déri Múzeumból származnak, néhány exponátumot pedig a Kárpátaljai Honismereti Mú­zeum és a néprajzi múzeum bo­csátott rendelkezésre. Az 1848—49-es polgári for­radalom és szabadságharc Magyarország történelmének legfontosabb eseményei közé tartozik, olvassuk az egyik táb­lán. 1848 megteremtette a pol­gári társ­adalom intézményeit, nemzedékek sorsát befolyásol­ta. Emlékezete máig nemzeti büszkeségünk egyik fő forrá­sa. A magyar forradalom szer­vesen illeszkedett az európai fejlődés fősodrába, a vívmá­nyai védelmében folytatott szabadságharc pedig kivívta kora nemzetközi közvélemé­nyének rokonszenvét. A kiállítás átfogó képet ad Magyarországról a forradalom előestéjén, a »törvényes for­radalomról«, a polgári Magyar­­ország megteremtéséről, a fegyveres önvédelmi háború­ról, a katonai vereségről és a megtorlásról, a forradalom ta­nulságairól. Festményekről, litográfiák­ról készült reprodukciók mu­tatják be az egykori eseménye­ket és azok szereplőit. Itt lát­ható például gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és a hírhedt Haynau osztrák táborszernagy portré­ja, képek örökítik meg az első felelős független magyar kor­mány tagjait, a pákozdi csata mozzanatait, I. Ferenc József és I. Miklós cár kézfogását, Bu­davár visszafoglalását. A kiállítás egyik érdekessé­ge a magyar Szent Korona ho­logramja. A tárlatnyitás első mozzana­taként az Ungvári Művészeti Iskola Eszterlánc énekkara adott elő korabeli nótákat és magyar népdalokat Skut Ildi­kó vezetésével. Ezt követően Németh János, Magyarország ungvári főkonzulja szólt az egybegyűltekhez. A főkonzul úr mindeneke­lőtt köszönetet mondott a résztvevőknek azért, hogy el­jöttek, hogy a magyarokkal együtt méltatják a magyarság legnagyobb nemzeti ünnepét. Negyvennyolc márciusában Magyarország legkiválóbb fiai úgy döntöttek, hogy az or­szágnak be kell állnia a forra­dalomra kelt európai országok sorába. A forradalom és sza­badságharc legnagyobb ered­ménye a nemzetállam létrejöt­te volt. És nem véletlen, hogy a magyar államiság történeté­ben éppen negyvennyolc az, amelyet mindenki elfogad, amelyet mindenki a sajátjának tekint. A forradalom időszerű­ségéről tanúskodik, hogy 3­­ainkban, a huszadik s­ol­végén is hasonló eszmé­ket vallunk, hasonló eszmé­kért küzdünk. Az itteni magyarságról szól­va Németh János kifejtette: azt kívánja, hogy a demokratikus Ukrajna kebelében találják meg boldogulásukat, felemel­kedésük útját, s hogy orszá­gaink egyenjogú tagként kö­zeledjenek Európához. E gondolatok jegyében nyi­totta meg Németh János az ün­nepi kiállítást, sok szeretettel kínálva a látnivalókat az érdek­lődők figyelmébe. A tárlatnyitást követő fő­konzuli fogadáson került sor egy kitüntetés átadására. A főkonzul átnyújtotta dr. Pet­­neházy Dezső ungvári sebészor­­vosnak a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet, amellyel Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke tüntette ki őt szakmai érdemei és emberi helytállása elismeréseként. Jókívánságait fejezte ki a nemzeti ünnep alkalmából a magyar népnek, a főkonzulá­­tusnak Czurkó János, a megyei tanács elnökhelyettese, s egy­szersmind gratulált a kitünte­tett sebésznek. Barát Mihály Németh János, Magyarország ungvári főkonzulja átnyújtja a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet dr. Petneházy Dezsőnek. Markovics Mátyás felvétele Ülésezett a Miniszteri Kabinet A gazdaságfejlesztés idei programterve Az ukrán kormány csütör­töki ülésén elfogadta az or­szág 1998-as gazdasági és társadalmi fejlődési program­jának tervezetét. Ennek leg­főbb célja a válságból való kilábalás, a gazdaság műkö­désének stabilizálása, a gaz­dasági növekedés feltéte­leinek megteremtése és az ál­talános társadalmi jólét javí­tása. A program a gazdasági és társadalmi fejlődés legfonto­sabb elemeinek tartja a pénz­ügyi stabilizáció mege­rősítését, a gazdaság szer­kezeti átalakítását, a beru­házási folyamatok megújí­tását és a külgazdasági te­vékenység szélesítését. A tervezet 12 százalékos évi inflációt irányoz elő, és azt, hogy a nemzeti valuta értékét az 1,85—2,25 hrivnya/ dollár sávban kell tartani. A költségvetési hiányt a GDP 2,5 százalékára kell leszo­rítani, miközben a munka­béreknek átlagban 11 száza­lékkal kell növekedniük. Ukrajnába a tervek szerint idén 650 millió dollárnyi köz­vetlen külföldi tőkebefek­tetés fog érkezni, 5,6 száza­lékkal több mint tavaly, és 690 millió dollár összegű külföldi hitel. A kormányzati előirányzat szerint idén Ukrajnában 0,9 százalékos ipari növekedés lesz, a mezőgazdaságé 1,1 százalékos, az építőiparban 0,2 és a közlekedés és a távközlés területén 0,3 száza­lékos bővülésre számítanak. A megyei tanács ülésszakán A megyei tanács tegnap megtartott ülésszakán az 1998. évi megyei költségvetés terve­zetét, valamint az 1996. és 1997. évi költségvetés teljesítését vi­tatták meg. Ezekről a kérdések­­ről Olekszandr Ovszjannikov, a megyei közigazgatás elnöké­nek helyettese számolt be. A társbeszámoló Szerhij Ratus­­nyak, a megyei tanács gazda­sági reformok, tervezési, költ­ségvetési, pénzügyi és priva­tizáció menetét ellenőrző állan­dó bizottságának elnöke volt. A költségvetés tervezetét a képviselők elfogadták, a két előző évi költségvetés telje­sítéséről szóló beszámolót pe­dig tudomásul vették. K.L Tisztelt kommunális lakásgazdasági és szolgáltatási dolgozók! Fogadják őszinte üdvözle­temet szakmai ünnepük alkal­mából! Az ágazat stabil munkája az emberek szükségleteinek kie­légítését, az otthonok mele­gét és nyugalmát, az utcák, a városok és a falvak tisztasá­gát és rendjét, az éjszakai köz­­világítást, a gondos víz- és gázellátást, a lakások megfe­lelő karbantartását és számta­lan más közüzemi szolgáltatás nyújtását jelenti. Az Önök minőségi, haté­kony és megbízható munká­jától jelentős mértékben függ a lakosság közérzete. Méltóképpen elismerve szakmai tudásukat, hozzáér­tésüket és optimizmusukat, további sikereket kívánok Önöknek Kárpátalja és füg­getlen államunk felvirágozta­tása javára végzett minden­napi munkájukban. Erőt, egészséget, szeren­csét és egyetértést kívánok Önöknek és családjaiknak! Szerhij Usztics, a megyei állami közigazgatás és a megyei tanács elnöke

Next