Kárpáti Igaz Szó, 2006. január-március (2. évfolyam, 1-47. szám)

2006-03-11 / 35-36. szám

2006. március 11szombat / Gazdaság Még csendes a Csizaj, csak a bor forr. .. Újra fényes lehet Bereg-vidék patinája Az élet túl rövid ahhoz, hogy silány borok ivására pazaroljuk, mondta meggyőző bölcsességgel a min­­ap egyik barátom, mikoriffen a poharában gyöngyöző bor az egészségemre ürítette. Csak igazi beregszászi bort iszom. A saját készítésűt minden mennyiségben és formában szívesen fogyasztom. Pedig nehéz bor, mert igen nehéz hozzájutni. Beregszászban, a Csizaj - ango­losan Chizay­o márkanéven futó borokat gyártó Aisberg Ltd. uk­rán-amerikai közös vállalatnál járva arra voltunk kiváncsiak, hogy a szőlőt sosem látott, közeli kis erdő nevét viselő nemes ital tíz év alatt mennyire hódította meg a vi­lágot? A beregszászi gyerkőcök leg­feljebb csak a virágok, gombák, szamócák és cserebogarak gyűj­tése végett keresik fel a Csizajt, a közeli pár hektárnyi kis erdőt. Ott ugyanis szőlővesszőt még elvétve taxálnak. Bezzeg a várost öve­ző domboldalakon ma már annál többet. Pedig az elmúlt másfél évtized nemcsak a beregszászi bor nimbuszát, de a környező lanká­kat is igencsak megtépázta. Ör­vendetes, hogy mégsem végérvé­nyesen. Bő egy évtizede Gutman Hugó volt az, aki felismerte, hogy a Gor­­bacsov-féle szőlőtőke-pusztító hadjárat ellenére is van még fan­tázia a borászatban, csak aprólé­kos munkával, fokról fokra újra kell építeni azt a bizonyos várat. Persze nem ment minden úgy, mint a karikacsapás. Főleg kezdet­ben volt némi ódzkodás, keserű szájíz az alkalmazottak körében, hogy nem az egykori híres borvi­déken termett szőlőből, hanem a határon túlról importált vegysze­rekkel dúsított koncentrátumok­­ból készül majd itt a bor. Ám vala­hol el kellett kezdeni. S aki nem kockáztat, az nem nyer, vélte az alapító. Gutman Hugó kockázta­tott... és nyert. - Az 1995-ben 35 százalékos amerikai tőkével alapított bereg­szászi Aisberg Ltd. ukrán-ameri­kai közös vállalat lépcsőfokról lépcsőfokra haladt előre - tájé­koztat Oleg Ivaskovics műszaki igazgató. - A kezdeti évek piacku­tató és marketingmunkája után megtaláltuk Kárpátalján és annak határain túl is azokat a területe­ket, ahol boraink kelendőnek bi­zonyultak és ma is népszerűség­nek örvendenek. Az első helyen Oroszországot említeném, ahová az idén 3,5 millió liter terméket szállítunk, de egyre nagyobb az érdeklődés a nyugat-európai or­szágokból is. — Milyen a választék és melyek a legkeresettebb fajták? - Palackozunk száraz, félszáraz, félédes, illetve desszert borokat is. Kategóriák szerint három - A, B és C - csoportot alakítottunk ki. Az elsőbe 22, a másodikba 14, a harmadikba pedig 8 féle bor tarto­zik, melyek közül 28 a vörös és 16 a fehér. A legnépszerűbbek a Csizaj, a Muskotály, a Medvevér, a Kabeme, a Kadarka fajták, de az egyre inkább kedveltek közé so­rolnám az Izabellát és természe­tesen a magyar Tokaji Furmintot és Muskotályt, amiket eredeti ma­gyarországi alapanyagból gyár­tunk. Azt hiszem, jó úton járunk, melyre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy míg 2004-ben még csak 6,8, addig tavaly már 11 millió li­ter borunk kelt el különböző pia­cokon, az idén pedig 13,5 millió literre van előszerződésünk. En­nek legyártását számításaink sze­rint a jelenlegi 260 fős gárda meg tudja oldani, miáltal legalább 700 hrivnyás havi keresethez jutnak. Jelenleg négymillió liter, vagyis nyolc, egyenként 500 ezer literes óriástartályban forr nálunk a bor, a többit pedig az idei szőlőtermés biztosítja majd. - Vásárolják vagy termesztik a szőlőt? - Ültetvényeink éppen a fentebb említett oknál fogva még fiatalok, nem mindenütt fordultak termőre, ezért a szőlő túlnyomó többségét felvásároljuk. Szerződést kötünk magángazdákkal és közösségekkel, akiket hitelekkel és kölcsönökkel is támogatunk, a termést megegye­zés szerinti áron vásároljuk fel, így jól jár a termelő és mi is. A sok számadat után végezetül a szakemberből is csak kibukik az igazi borosgazda legfőbb és csal­hatatlan erénye, mely summásan így fogalmazható meg: a jó bor­nak is kell a cégér!­­ Gyermekkoromban édesapá­­mék, nagybátyámék, de még a szomszédok is inkább a fehér bort kedvelték. Sőt, a vöröset egyene­sen lenézték, majdhogynem ko­csisborként emlegették. Ma, az Internet világában már tudjuk, hogy például a franciáknál jóval ritkábban fordulnak elő szívbeteg­ségek, mint más országokban. A titok nyitja a minden főétkezés­nél asztalra kerülő vörös borban rejlik. Ebben a borfajtában ugyan­is egy különlegesen egészséges antioxidáns, a rezveratrol nevű anyag található. Ez a vegyület fő­leg a szőlő héjában és magjában található. A fehér bornak jóval ala­csonyabb ilyen tekintetben a ha­tóanyag-tartalma, mivel már a bor­készítéskor eltávolítják a szőlő magját és héját. A vörös bor na­gyon sok betegség ellen nyújthat védelmet. A rezveratrolnak a szív­­betegség megelőzésében, a gyul­ladások csökkentésében éppúgy szerepe lehet, mint a rák megelő­zésében vagy a hormonpótlásban. Már napi egy pohár vörös bor is elég rezveratrolt juttat a szerve­zetbe, hogy kifejtse jó hatását. Nigring Szabolcs A vörös bor igazi gyógyszer! K­edvezőtlen az ukrán gazdasági LÉGKÖR KÜLFÖLDI MEGÍTÉLÉSE Nyugat-európai - ezen belül németországi - befek­tetők szerint Viktor Juscsenko elnök és Julija Timosenko kormányfő, majd utódja, Jurij Jehanurov vezetése alatt az ukrán gazdaság még kevésbé kiszá­mítható, mint korábban. Mindenütt újra kell értékelni a tervezett ukrajnai befektetéseket. Külföldi elemzők szerint a nem tisztázott keretfel­tételek komoly nehézségeket teremtettek. Azóta egy egész sor olyan bizonytalansági tényező mutatkozik, amelyek kedvezőtlenül hatnak a befektetési légkörre. Bosszúságot okoz többek között a privatizációk be­jelentett felülvizsgálata. Kezdetben Viktor Juscsenko ugyan arról biztosította a külföldi befektetőket, hogy nem lesz lista a privatizációs felülvizsgálat által érin­tett cégekről, ám végül szinte mindenütt mégiscsak lett. Nyugati szakértők szerint - vélhetően a választási ígéretek (nyugdíjemelés, az állami alkalmazottak bé­rének növelése stb.) betartása érdekében - a költség­­vetés és a lehetőségek közötti hézag betömésére egyik napról a másikra adó- és vámkedvezményeket, külön­leges gazdasági övezeteket szüntettek meg, s csak bi­zonyos részüket rehabilitálták, azt is igen kényszere­detten és nem teljes mértékben. Gyakorlatilag általános gyanú övezi a külföldi cé­geket, amiért állítólag meg akarják kerülni az ukrán rendelkezéseket, az ide vonatkozó törvényeket, ami bizonytalanságot okoz. Igen nehéz az ukrán kormány felől érkező jelzéseket értelmezni, idézi például a Ber­liner Zeitung Shetler-Jonest, a százmillió dolláros krí­mi befektetéssel bíró hamburgi székhelyű RSJ Erste Beteiligungsgesellschaft brit ügyvezetőjét, mert azok egyszer előre,­másszor sokkal inkább hátra mutatnak. " (Mi S£) ...............................■ Gazdasági hír-tár Moszkva. Az orosz főváros egyik kevéssé felkapott elővárosában, a Robljovo- Arhangelszkoje kerületben egy 3 milliárd dollárba kerülő városrész építése kezdődik meg a közeljövőben. Területe Monacónál kétszer nagyobb lesz. Mintegy 30 ezer lakást terveznek a luxusvillák, bárok, sportlétesítmények, iskolák és kikötők mellé. Az építkezés minden valószínűség szerint már az idén megkezdődik,­­ amelyet a Nafta Moszkva­­ vállalat finanszíroz. * * * New York. Betiltották a kaviár nemzetközi kereskedel­mét. A CITES - egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmé­ről­­ szerint a kaviárt tem­ető tokhalak állománya 30 száza­lékkal csökkent az elmúlt évben. A probléma az, hogy a legális évi 100 millió dolláros kaviárkereskedelem sokszoro­sára becsülik az engedély nélküli forgalmat. A teljes mennyiség háromötödét importáló Egyesült Államok emiatt betiltotta a Kaszpi­­tengerről származó kaviárszál­lítmányok behozatalát. * * # Kijev. Az amerikai Holtec International tervezhet és építhet úgynevezett »száraz«­­tárolót Ukrajnában az atomerő­művek elhasznált nukleáris fűtőanyaga számára. A tervezés és a megvalósítás előrelátható­lag három évet vesz igénybe azok után, hogy az ukrán hatóságok döntenek az objek­tum megépítésének helyszíné­ről. A tender értelmében a tároló első része 94 konténer­ből áll majd, amelyek a rivnei, hmelnickiji és pivdennoukrajinszki atomerő­művek elhasznált fűtőelemei­­­­nek közel 20 százalékát­­ fogadhatják be. ÖSSZEFOGVA OLCSÓBB Svájci és német növényvédő szerek Ugocsában A Nagyszőlősi járás konzervgyárait alapanyaggal ellátó gazdákat egyre ko­molyabban érintik a rendezetlen ukrán növényvédőszer-piac zavaros viszo­nyai. A gazdák piaci eredetű, ellenőri­zetlen hatóanyag-tartalmú szerekkel dolgoznak, és ez nem igazán kedvez a növényvédelemnek. Van ugyan egy másik alternatíva: a Magyarországon beszerzett és »feketén« behozott vegy­szerek alkalmazása, ez viszont, amel­lett, hogy törvénybe ütköző, manapság már nem is igazán megvalósítható, hi­szen egyre szigorodnak a vámellenőr­zések. Az Ukrajnában is jelen lévő nemzetközi vegyszergyártó cégek ed­dig érthetetlen módon szinte egyálta­lán nem szenteltek figyelmet a kárpát­aljai piacnak, ám ez év tavaszától mind­ez megváltozik. - Néhány hete Kijevben asztalhoz ültünk a három legnagyobb ukrajnai vegyszerforgalmazó (Singenta, Bayer, Du Pont) értékesítési szakembereivel - meséli Novák András, a járási nö­vény-egészségügyi osztály munkatár­sa - és felhívtuk a figyelmüket az ugocsai zöldségtermesztésben rejlő üzleti lehetőségekre. Mivel ezek a vál­lalatok kivétel nélkül kijevi cégképvi­selettel rendelkeznek, nem csoda, hogy úgymond »megfeledkeztek« Kárpátal­járól. Most viszont tető alá került az a szerződés, amelynek értelmében a há­rom ugocsai konzervgyár (az tisza­péterfalvai Green Bay, a keresztúri Mikaland és a fancsikai Univer) közö­sen vásárol növényvédő szereket az említett vállalatoktól, ezt a garantált minőségű vegyszert pedig kedvezmé­nyes áron kaphatják meg a tem­etők. Eddigi egyeztetéseink során kiderült, hogy valamennyi konzervgyár hajlan­dó az átvételtől számítva akár egy-két Egy­szertípusból azért választottunk többféle hatóanyagot, hogy a gazdák rotációban alkalmazhassák, elkerülve a kórokozók és kártevők vegyszer-rezisz­tenciájának kialakulását. hónap kamatmentes fizetési haladékot adni a vegyszert felhasználó termelő­nek. - Miért nem egy vállalattól szerzik be a szereket? Nem lenne minden egy­szerűbb? - Egyszerűbb lenne, de jóval drágább. A különböző szertípusok ugyanis más és más árkategóriába esnek egyes vál­lalatoknál, nekünk meg a lehető legked­vezőbb áron kell majd mindent besze­rezni, hiszen a néhány száz folyóméte­ren uborkát termelő gazdálkodónak minden kopiska számít. A három rivá­lis konzervgyárnak is azért kellett összefognia, mert így lényegesen na­gyobb tételben rendelhetnek és ez erő­teljesen kihat az árakra, előrelátható­lag 10—15%-kal olcsóbban kapják majd a farmerek a szereket, mint amennyit a magyarországi gazdaboltok­ban fizetnének. - Összességében hány növényvé­dő szerről van szó? - Mindent összevetve 8-9 gomba­ölő, 5-6 rovarirtó, 3-4 atka elleni és 2-3 talajfertőtlenítő hatású szerből áll majd a rendelési palettánk. Egy szertí­pusból azért választottunk többféle ha­tóanyagot, hogy a gazdák rotációban al­kalmazhassák, elkerülve a kórokozók és kártevők vegyszer-rezisztenciájának kialakulását. - Ukrán vagy import szereket hasz­nálhatnak majd a zöldségtermesztők? - Svájci és német gyárak eredeti ter­mékeiről van szó, amelyek csomago­lása is a gyártás helyszínén történik­­ majd. Ez utóbbi azért fontos, mert csak a kis kiszereléses (1-2 hektár kezelé­sére alkalmas), bontatlan csomagolás esetén lehet biztos benne a gazda, hogy az ampulla vagy a műanyag tasak azt és olyan töménységű hatóanyagot tartal­maz, mint amit a csomagoláson feltün­tetett adatok ígérnek. Matúz István kárpáti IGAZ SZÓ 5.

Next