Kárpáti Igaz Szó, 2008. január-március (4. évfolyam, 1-50. szám)

2008-01-05 / 1-2. szám

2008. január 5., szombat Hágón, határon innen KÁRPÁT IGAZ SZÓ 3. A SCHENGENI VÁLTOZÁSOK NYOMÁBAN „.. .jobban szigorítani már nem lehet ” Két hete már a schengeni normák szerint folyik az ellenőrzés a magyar-ukrán határátkelőhelyeken. A szomszédos Magyarországon 2000 óta készültek a schengeni változásokra, folyamatosan fejlesztették a szükséges infrastruktúrát, szigorították az utas- és járműellenőrzést. Magyarország schengeni csatlakozása apropóján Beregsurányba látogatott egyebek mellett Veres János magyar pénzügyminiszter, a területileg illetékes határőrség vezetősége, valamint Szepesi István és Fekete Csaba, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányságok parancsnokai. Tóth Zoltán alezredes, a Beregsurányi Határrendészeti Kirendeltség vezetője lapunk helyszíni tudósítójának elmondta: napi átlagforgalmuk 3000 fő, éves szinten 44 nemzet állampolgárai veszik igénybe az átkelőhelyet, túlnyomó többségében természetesen magyar és ukrán állampolgárok. A schengeni felkészülés jegyében az elmúlt két évben új Skoda Octavia személyjárműveket és Nissan terepjárókat vásároltak uniós alapokból. Véleménye szerint a kishatárforgalom kezelése, ellenőrzése nem fog gondot, problémát okozni, az ukrán kollégákkal is napi kapcsolatban vannak. • Molnár László ezredes, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság megbízott igazgatója Beregsurányban tartózkodó munkatársunknak elmondta: „Teljes egészében megújult a gépjárműparkunk és a számítástechnikai hátterünk is.” Arra a kérdésünkre, hogy hogyan küzdenek az illegális bevándorlók ellen, az ezredes kijelentette: hatékonyan. „Ellenőrzési rendszerünkön nem jutott át az elmúlt időszakban illegális bevándorló. Az elfogásukat zömében a határ közelében hajtottuk végre, néhányan kisebb mélységben kerültek elfogásra.” A határőr-igazgatóság vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az elmúlt évben több mint 15 ezer intézkedést foganatosítottak. A leglényegesebb változás persze az, hogy januártól már a rendőrséghez tartozik a határőrség, ám a külső szemlélőnek ez nagy változást nem fog jelenteni, hiszen ugyanúgy találkoznak a határőrökkel, mint eddig, s ugyanazt a munkát végzik. - Szigorodik-e a határ és a vámellenőrzés? - Véleményem szerint elég szigorú az már most is, azon jobban szigorítani már nem lehet. Vannak jogszabályok, melyeket be kell tartani, sokan mégis megpróbálják áthágni ezeket. Utóbbiból adódik az, hogy sokan azt mondják: nagyon szigorúak a mi vámosaink. Én úgy gondolom, hogy csak tisztességgel végzik a munkájukat. - Hogyan büntetik majd azokat, akik kishatárforgalmi engedéllyel túllépik a megadott ötven kilométeres zónát? - Erre még nem tudok konkrét példát mondani, hiszen még nem történt ilyen. De az a véleményem, a szabályokat azért hozták, hogy azokat be kell tartani. Aki messzebb kíván eljutni, az igényelhet schengeni vízumot, mellyel egész Európát átutazhatja. A változások kapcsán megszólaltattuk Szepesi István dandártábornokot, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét is. Tőle azt tudakoltuk, változik-e valami a határőrségnek a rendőrséggel való összevonása után? - Szakmai szempontból nem változik semmi, hiszen a rendőrség részeként új szakterület jön létre: határrendészeti, idegenrendészeti bevetési szakterület. Személyi változások sem lesznek. KISZ-összeállítás Beregsuránynál 2007-ben 44 ország polgárai lépték át a határt Hegedűs Csilla felvétele Szombati színes „iszákos” malacok Ugyan drága a hús, mégis érdemesebb megvenni egy egész disznót, mintsem kilónként beszerezni a fazékba valót. Munkácson a nagybani vásár mellett van az ún. disznópiac. Ide a megye szinte minden szegletéből hozzák az eladó sertéseket. Vásárlókban sincs hiány. A hónapos malacok kisebb, a süldők nagyobb faládákban várják sorsuk alakulását. A hízókat már le sem szedik a teherautók platójáról. Nézzék csak, milyen szépek ezek a sertések, milyen sonka és szalonna, házi kolbász vagy hurka lesz belőlük. A fejből pedig kocsonyát készíthetnek - csalogatja a vevőket egy ilosvai férfi. Tájékoztatása szerint az ára sem magas, élősúlyban kilónként 11-12 hrivnyát kérnek. Mégsem a hízók, inkább a malacok iránt van nagyobb érdeklődés. Egy nagylucskai aszszony tízből négyet már eladott. Mint elmondta, a malacok két alomból származnak. Megfelelő takarmányozás esetén az egyik fajtán annyi szalonna lesz, hogy egy család egy esztendő alatt sem bírja elfogyasztani. A másik pedig húsdisznó. Egy pár kéthónapos malacért 320 hrivnyát kér. Az egyik vevő hosszú alkudozás után végül négy darabot vásárol - potom 460 hrivnyáért. A vevő, Horváth József elégedetten szemléli az állatokat. Mint mondja, kettőt magának, egyet-egyet pedig a lánya és a fia családja számára nevel majd az Ungvár melletti hétvégi telkén. - Én a malacot csak természetes takarmánnyal élelmezem - magyarázza Horváth József. - Ebben szerepel árpa, búza, köles, zab, de még olajpogácsa is. Ezek biztosítják a napi közel egykilós súlynövekedést. Egyébként én is biztosítom a vitaminszükségletet, csak természetes anyagok formájában. Kapnak vágott csalánt, almát, tököt, céklát. És hogy ne legyenek zsírosak, napi 5 dkg sót is. A dávidházai Varga Mariska tíz malacot nevel, amelyből csak kettő az övé. A többit munkácsi ismerősök bízták rá, akik egy állat tartását havonta három zsák korpával honorálják. Az asszony ebből neveli a saját jószágát is. - Mifelénk sok nyugdíjas foglalkozik disznótartással - mondja. - A foltos malacot a legérdemesebb tartani, mert igen jó az étvágyuk. De van mifelénk egy olyan szokás, hogy ha nem akar enni, egy kis pálinkát öntünk az ennivalójába. Ettől megjön az étvágyuk, gyorsabban híznak. A mi falunkban minden malac „iszákos”, na de nincs is sovány sertés a községben! Szíjjártó Erika Pálinkával itatják Farkasinvázió VESZETTSÉGVESZÉLLYEL Kárpátalja az ország vadban leggazdagabb vidékeinek egyike. A legutóbbi vadszámláláskor egyebek között 2248 szarvas-, közel 2200 vaddisznó-, mintegy 6000 őz- és több mint 31 000 egyedszámú nyúlállományt állapítottak meg. A zsákmányállatok magas száma ide vonzza a Kárpátok legádázabb ragadozóit. A farkasokról van szó, mely állatfaj csapatostul jelenik meg erdeinkben minden évben. A vadásztársaságok és erdészetek szakemberei úgy vélik, hogy jelenleg mintegy 170 a kárpátaljai ordasállomány. Volodimir Masura, a megyei erdészeti és vadgazdálkodási főosztály helyettes vezetője szerint a ragadozók túlnépesedése rendkívüli helyzetet idézhet elő. Az éhes állatok nemcsak a vadállományt tizedelik, újabban a lakott helyekre is bemerészkednek. Sőt, az is előfordult, hogy emberre támadtak. De ennél is nagyobb gond, hogy a farkasok a rókákhoz hasonlóan terjeszthetik a veszettséget. A Szolyvai járásban például már 30 személyt kellett beoltani. Tudvalevő, hogy a veszettség kórokozója érintés útján is fertőz. A főosztályvezető-helyettes úgy tájékoztatott, hogy vidékünk vadásztársaságai brigádokat alakítottak az ordasok kilövésére. A vadászatot azonban nem terjeszthetik ki a védett területekre. Ezt a farkasok is felismerték, és szaporodni a természetvédelmi helyekre vonulnak vissza. Ennek köszönhető, hogy a múlt század hetvenes éveiben alig két tucatra zsugorodott egyedszámból igencsak gyarapodott az állomány. Ha marad a tendencia, úgy a jövő esztendőben már a félezret is meghaladhatja a kárpátaljai ordasok száma. Balogh Csaba C^J^ŐFKETŐINK^ Idén is az igazit választja Váradi Zsuzsanna beregszászi lakos évek óta rendszeres olvasója lapunknak. Mint azt megosztotta velünk, szülei is az igazit olvassák, nem csoda, hogy „rámaradt” a jó szokás. Főleg a fiataloknak, fiatalokról szóló cikkeket olvasom szívesen, de érdekel a közélet, a sport is. Szerintem a lap szerkesztői igyekeznek minden igényt kielégíteni, s a megye valamennyi részéről közölni tudósításokat. Talán amit hiányolok, azok a házi praktikák, tanácsok, receptek. Ezekből lehetne több is. Véleményem szerint sok háziasszony böngészne ezek közül. Mindent összegezve jó lapnak tartom az igazi Kárpáti Igaz Szót, és nem véletlen, hogy 2008-ra is ezt választottam. I. Cs.