Kassa-Eperjesi Értesitő, 1861 (Jahrgang 23, nr. 1-101)
1861-05-04 / nr. 36
30. szám, — Megjelenik minden SZERDÁN és SZOMBATON. Évnegyedi előfizetés : Kassára nézve 70 kr., Eperjesre 1 frt., vidékre bérmentes szállítás mellett 1 frt. 25 kr. o. o. Egy háromszor hasábos sorért beiktatási dij 6 kr. ausztr. pénzben. Kaschan - ECperieser KASSANr, 36. ----Erscheint jeden Mittwoch und Samstag. Pränumeration vierteljährig für Kaschau 70 kr. jür Eperies 1 fl., mit freier Postversendung 1 fl. 25 kr. OW. Insertionsgebühr filc eine 3mal gespaltene Ber XXIII. évfolyam. Hazai hirek. — Palóczy László gyász-Szertartása Pesten, áprillis 29-én délután 3 órakor ment végbe. Ezen a képviselőház által rendezett végtisztelet minden tekintetben méltó volt a nemzet nagy halottja fényes érdemeihez. A nemzeti múzeumban , hol az elhunyt nagy hazafi hült tetemei aznap reggeli 10 órától délutáni 1 óráig közszemlére voltak kitéve, az egyházi előszertartást Török Pál helvét vallása superintendens teljesítette, melynek végeztével a gyászmenet a helvéthitvallásu templomba vonult. A muzeum lepezőzete, az azt övező karfalak, a muzeum tere, a népes országut egész a szénatér tulsó végeig, a házak ablakai, háztetők, erkélyek, folyosók, a vásárbódék tetejei mind emberekkel telve. Kétfelöl az országuton a városi hajduk sirfalat képeztek , mig a megyehajduk kék tollait a koporsó körül lobogtatta a szél. A menet élén báró Podmaniczky Frigyes alsóházi alelnök Hajnik Pál o. g. képviselővel ment, ezeket követték a felsőház tagjai, Pestmegye, a kir. Curia, magyar akadémia, muzeum, nemzeti kör, nemzeti casinó, gazdasági egylet, honvédegylet, Miskolcz küldöttségei, Pest és Budaváros képviselő testülete. Ezután jött a halottas hatlovas diszfogat az elhunyt tetemeit rejtő koporsóval, melyen nemzeti szalaggal diszitett babér-koszoru volt, — a gyászos család s az elhunytnak rokonai, a képviselőház élén az elnökkel s a több ezerre menő (30—35000) közönség, régen a diszfogatok hosszu sora. A templomban a rendet az alsóházi constablerek tarták fenn. A kathedra jobb feléni székeket gyászba öltözött delnök s a boldogult családja, a másik oldalt a főrend — közöttük több kath. püspök — a többi földszinti helyet a testületek, s a kétemeletes karzatokat a közönség, legtöbbnyire nők foglalák el. A szónokszék gyásszal volt bevonva, valamint a karzatok és orgona is — s rajta a boldogult czimere függött ; a karzatok sarkairól gyászlobogók lengtek. A szép nagy része nem fért be, s majd az egész szénakzért ellepve várá be a gyász-istenitisztelet végét , ami 52 órakor következett be. Az éneklés után főtiszt, Török Pál superintendens ur lépett a szószékre, s terjedelmes , de igen megható beszédében hosszasan elmélkedett az elhunyt nagy honfiu érdemeiről; előhoza családi állását; a dicsőség koszorut kivánván fiának, ki jelenleg Garibaldi vitéz seregében él; majd a politikába mélyen ereszkedve, élesen körvonalazá az örvényt, mely körülöttünk tátong s melynek elkerülésére a boldogult nagy tehetségeire mennyire szükség lett volna; végre a mindenek Urához buzgó fohászt küldött az elhunytért, a hazáért. Utána Révész Imre debreczeni lelkész és o. g. képviselő szónoklott , hatalmas dörgő hangjával , erős szónoklatával fölverve a templom magas kúpjának, öblös boltiveinek szunnyadó viszhangját. Beszéde tudományosan kidolgozott, korrekt műegészet képező, s mig Töröké inkább a sziv megindítására működött, ez viszont inkább az ész megnyugtatására volt irányulva. Sok államtani bölcseség lengett át rajta. — A szertartás végével a menet az országuton és vácziuton át beláthatlan tömegben kiséré a halottat az indóházhoz , a hol Jámbor Pál kath. lelkész és v. g. képviselő, a testületileg megjelentek előtt remek beszédet tartott , melyben elmondá, hogy az elhunyt, az egyetértés kötelességét mintegy végrendeletül hagyományozta a nemzetnek. A halottat kisérő töméntelen sokaság visszavonulván, a dicsőültnek földi maradványai örök nyugalomra a családi sirboltba leendő letétel végett, több képviselő és a miskolczi küldöttség felügyelete alatt külön gyászlobogójú vonattal, végakaratához képest, Miskolczra Szállittattak. A haza egyik nagy fiával szegényebb lett. Béke poraira. Nagy, ki mint Te a hazáért Annyit tett, s ugy lelkesült ; Halhatatlan kit egy ország Ugy mint Téged megbecsült. És a hála mit fiának, A nemzet megszavazott, A történetnek könyvében Alkotand arany lapot. Lauka Gusztáv: — Országgyűlési napló. (Kivonatban). A képviselőház mult hó 30-ki ülésében Ghiczy Kálmán elnök engedelmet kért a háztól, hogy azon kegyeletnél fogva, melylyel a ház elhunyt korelnök Palóczy László iránt viseltetett, azon emlékiratot olvastathassa föl, melyet az elhunyt családja a házhoz intézett. Az emlékirat Csengery Imre által felolvastatván: a család a képviselőház iránti hálája kifejezésén kivül, azon diszkardot, melyet a boldogult Borsodmegye által tiszteltetett meg, a háznak rendelkezése alá adja. Kubinyi Ferencz általános helyesléssel elfogadott indítványára a kard a nemzeti muzeumba fog letétetni, az átadással Csengery jegyző ur megbizatván. Ezután a gyászszertartással megbizott bizottmány jelentése olvastatott föl Vadnay Lajos előadó által. Határozat: A boldogult arczképe festetése és az emlékbeszédek kinyomtatásával az eddigi bizottmány megbiízatik. Ezen ülésben; Böszörményi László, szabolcsmegye nagykállói kerület, Bakalovics Szilárd torontálmegyei zsombolyai kerület és Buday Lőrincz beregmegyei felvidéki kerület képviselője igazolt képviselőknek elnökileg kijelentették: Dobránszky Adolf, sáros megyei zborói kerületi képviselő választására nézve az elnök felállás által kimondá a határozatot , mikép a ház az osztályválasztás megsemmisítési véleményét nem pártolja, a vizsgálat elrendeltetik, és miután a ház egy tag kiküldése mellett szavazott, s Benyiczky Lajos az okból el nem fogadható ezen megtiszteltetést, mert ő volt az, ki a tót legiót Eperjesről kiverte; gróf Török Napoleon pedig azért nem fogadható el, mert ő Dobránszky ellen annak gyalázatos tettei miatt, magában régi megtorlást forral, már pedig a birónak szenvedély nélkülinek kell lennie. Végre az elnök Tahit ajánlja, de Kazinczy Gábor az ügy fontossága miatt a megválasztandó tag nehéz állása tekintetéből, időt akar nyerni a személy megválasztására, és a tag megválasztását holnapra kéri elhalasztani. Báró Luzsénszky Pál óvást tesz szóba hozott megválasztatása ellen, mert ő ugyanazon okokból magára nem vállalhatja a küldetést, melyekből gróf Török Napoleon, Kazinczy inditványa elfogadtatott, TO — A , Pester Lloyd“ adat gyanánt irja, hogy Pestmegye egy községe, mely a martiusi napok elött 10,000 ft, adót fizetett, most 200,000. fttal adózik; egy kerület, mely ezelőtt 20,000 ftnyi adót fizetett, most 360,000 fttal van megterhelve. — Mint több lapokban olvashatn, Haas Mihály szathmári püspök állása tarthatatlanságát belátva, leköszönni szándékszik, okosan tenné. — A magyar biztosító társulat engedelmet nyert, hogy a Viktor Emanuel király alatt egyesült államokra is kiterjesztheti üdvös müködését. Ennélfogva a társulat Turin, Genua s más nagyobb városokban főügynökségeket fog állitani. — Dániel Weisz Fanny asszony, a pesti nőegylet egyik legbuzgóbb tagja, közelebb keleti utazásából hazatért, s muzeumunk számára érdekes gyüjteményt hozott. — Egy külföldi származásu cs. hivatalnok Déváról hazafelé indultában kétségbeesésében magát Kolozsváron kivégezte. Mondják, hogy mérget vett be. Nőt és három árvát hagyott hátra. — Jókai Mórnak Schuselkához irt versét a , Neueste Nachrichten" bécsi lap tárczája közli, Brunner Henrik remekül sikerült forditása szerint. ; — Az 1861-ik évi magyar országgyűlés emlékére vert diszes érem közepén Magyarországnak a testvér országokéi által köritett czimerével és ily körirattal: , Honszeretet s egyetértésben van erős isteni áldás." Tulian a , Szózat" két első versszaka, körülötte: „E haza csak akkor tulajdonunk, ha törvényeinket nem idegenek kezelik — van ellátva. Kapható Pesten Molnár János váczi utczai ék-áru kereskedésében. — Bruckner Antal, budai főreáliskolai tanár, a germanisátió apostola, f. hó 18-án eltünt Pestről, otthagyott sok adósságáért cserében magával vitt az iskolai könyvtárból 24 darab könyvet, és utiköltségül szolgálója 150