Községi polgári fiú- és leányiskola, Kassa, 1884
Alsó-Fehérmegye. (Területe 3576.50 □ km.) Nevét állítólag a fehér hunoktól (huni albi) veszi. Arad megye. (Területe 6443.39 km.) Arad hajdan oklevelek szerint Orodnak neveztetett. Orod régi név. Sz. István király alatt élt ily nevű vezér, ki állítólag Maros partján építette a várat, mely a megyének nevét adta. Arad származata a szláv „Hrad” szóból is jöhet, mely erősséget jelent s a régi vár állítólag a mostani Glogovátz községben állott. Árvamegye. (Területe 2077.42 □ km.) Árva, tótul Orawa, a maradoni szlávoknak lengyelek betörései ellen való építkezésnek tartják régi várát, mely a megyének is nevét adta. Rege szerint büszke ur emelte a várat, ki zsarnoka volt alattvalóinak, ezek átkot szórtak reá, mely családját pusztitá el, az esetet megrettentvén, hogy Isten irgalmát megnyerje, a népből egy árva gyermeket fogadott fel s ennek emelt a hegyen erőd között kápolnát. Bács-Bodrogmegye. (Területe 11,079.41 □ km.) E megye már Sz. István király idejében létezett, nevét 1703. évben széthányt s mind ez ideig omladékokban heverő várától vette. A rómaiak alatt Bona nevet viselt. Baranyamegye. (Területe 5133.13 □ km.) Hasonnevű régi várától vette nevét. E megye nagyszerű bortermeléseiről neveztetett el Baranyának. Jelentőségére vonatkozik a megye czimere, melyben két szőlőheringet vivő férfiú van, Josua és Chaleb. Barsmegye. (Területe 2671.88 □ km.) Névtelen jegyző szerint (34 fejezet) nevét e megye Bunger fiától Borsu vezértől kapta; ő küldetett azon hegyek megszemlélésére s erődítésére, hol számtalan népével Bars várát emelte. A várnak csak romjai vannak, de él neve a megye emlékezetében. Békésmegye. (Területe 3558,91 □ km.) Békés hasonnevű, hajdan erősségül szolgált várától nyeri nevét. Beregmegye. (Területe 3724.45 □ km.) Bereg nevét úgy vélik fekvésétől nyerte, hegyek s havasok berkeibe esvén; valódi neve »Berek*. Mások szerint Árpád alatt magokat harczra felajánlott száz nemes ifjak egyike volt Bereg, ki oly hires volt, mint Horka, Kusid stb. s az itt épitkezett. Besztercze-Naszódmegye. (Területe 4014.35 □ km.) Besztercze nevét besteraik reg szláv szóból, mert bányahely volt már a szarmaták idejében, — vagy Beszter, első magyar királyok alatt élt, magyar mártírtól nyerheti. Biharmegye. (Területe 10,919.44 □ km.) A váradi regestrum szerint Bihar vértanú neve esik ápril 22-ére, a név szláv eredetű, a megye nevét hasonnevű mezőváros északi részében levő épségben látható Földvárától vette Borsod megye. (Területe 3527.19 □ km.) Borsod nevét Béla királ névtelen jegyzője szerint Borsu kun vezértől kapta (18 fejezet), igy mondván, Borsu engedelmet nyervén, Bodrog mellékéről Tátra hegyeihez szerencsésen eljutva, a föld népét összegyüjtvén Buldva (Bodva) vize mellet várat épitett, mely azon néptől Borsodnak neveztetett. Brassó megye. (Területe 1797,17 □ km.) Nevét Brassóváros mellé fekvő hasonnevű sziklás hegytől nyeri, melyen hajdan vár állott. Már eg 1388-iki oklevél említi. Német neve Kronstadt, latin neve Corona, med nevét II. Lajos király oklevele szerint a magyar koronáról viseli; czímer