Kassai Hirlap, 1909. január-június (6. évfolyam, 6-149. szám)

1909-01-09 / 6. szám

"VI. évfolyam. ■ 1^^zw Knt<^sn. 1909. január 9. (Szombat) Kassai Hírlap FÜGGETLEN POL­ITIKAI Előfizetési érák : _ Helyben egész évre 14 K, félévre 7 K. negyedévre 3­50 K Felelős szerkesztő és laptulajdonos Hola. Vidérek egész évre 20 K, fél évre 10 K. negyed­évre 5 K. Főmunkatárs I lH © rt›dl^7' l^r^ľé It­ť*. E<fJ'ew széni ér a -1 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kassa, Fő­ utca 33. sz. alatt. Telefon széni 1S*H. Megjelenik minden délután 5 órakor. Jaj, az a formula! Wekerle megy, Wekerle jön. Mindig visz magával valamit s mindig üres kézzel tér vissza. A telhetetlen Bécs mindenünket elnyeli s a „nemzeti“ kormány elnöke üres tenyerét mutogat­ván, el akarja velünk hitetni, hogy sokat, de sokat hozott — Bécs­ből. No tudjuk, mi az, a­mit ne­künk Bécs ad. Ismerjük jól azokat az eredményeket, a­mi­ket a koalíciós kormány Bécs­­ben elért. Kifosztottak mindenünkből. A koalíciós hősök elpaklizták min­denünket. A koalíció szemér­mességében még csak a nem­zeti bank volt az a harisnya­kötő, melyre fölírták a jelmon­datot : idáig és nem tovább! A­mióta elkezdődött a nagy elvárulás és leszerelés s a koa­líció egymásután dobta le ma­gáról a nemzetiszinű ruhadara­bokat, mindig a bank volt az a határ, melyre hivatkoztak, hogy a koalíció átlépni nem fogja. Évek óta izgatták az orszá­got a nagy nemzeti célokért való küzdelemre, megvitatták vele az éveken át tartó, dara­bont-világgal tarkított független­ségi harcot, felforgatták a bé­kés fejlődés útját — mindezt annak az ígéretüknek fejében, hogy a sivár korszakot fel fogja váltani az újjászületés boldog korszaka. És az első lépéstől máig nem történt más, mint hogy a régi rendszert folytatták, ügyetlenebbül, brutálisabban, szemérmetlenebből — de a lé­nyegben való minden más vál­tozás nélkül. A bank volt az utolsó szál, mely a koalíciót összefűzte régi ideáljaival, ez volt az utolsó föl nem égetett hid, melyet a koa­líció a maga számára tartoga­tott. De csak addig tartogatta, a­míg Bécs ennek a hídnak is a lerombolását követelte a szol­gálatkész kurucoktól. S hogy vége legyen az utolsó szépítgetésnek is, a kormány nem várja be az álarc ledobá­­sának szokásos idejét, a ham­­vazó szerda éjfélét sem, hanem már hirdeti, hogy a különálló bank politikai és gazdasági le­hetetlenség. Wekerle bécsi audi­enciájának nyomán is már en­nek a hazugságnak a szele fuj­­dogál. Talán akadnak még erő­szakoskodó koalíciósok egyne­­hányan, a­kik rámutatnak a jelmondatos harisnyakötőre, de immár közeledik a formula, a duális, a paritásos, a kartell­bank jelszavaival kezdik már félreve­zetni az embereket. Alig három év alatt tehát politikai lehetetlenséggé lett min­den, a­mi három év előtt poli­tikai ideál volt, ijesztő lehetet­lenséggé lett az utolsó, egyet­len remény beváltása. Ma még csak a brutális elvfeladások je­lentkeznek a magyar ember szeme előtt, de mikor a nem­zeti ígéretekért fizetett terheket a maguk egészében fogják a nyakunkba sózni, akkor fogja az ország belátni, hogy mit jelentett a koalíciós vásár. A vármegyék márványba vé­­sették a nemzeti ellenállás em­lékét. Vésessék márványba örök emlékezetül a koalíciós kormány jelmondatát is: a következetes­ség és ígéretbeváltás nem poli­tikai erény! 6- szám. A fogyasztási adóhivatal egy évi forgalma. Mennyi a tiszta jövedelem ? KawHíi gyomra. Kassa, január 8-Benedek László, a városi fogyasz­tási adóhivatal igazgatója most ké­szítette el a vezetése alatt álló hiva­talnak 1908. évi forgalmáról szóló jelentését. Nem tartjuk érdektelennek, hogy a jelentés egyes adatait meg­ismertessük lapunk olvasóközönségé­vel, már csak azért is, mivel igen csinos kis jövedelemre tett szert a szigorú és pontos ellenőrzés követ­keztében az örökös pénzzavarokkal küzdő városi pénztár. Ez a jövedelem két részre oszlik. Az államot illeti : a) állami boritaladó címén 8494"98 K b) , husfogyaszt. adó „ 9529 54 K összesen . . . 18024 52 K Marad a városnak tényleges több­let: 21.395 korona 09 filér. Ezen összeg azt mutatja, hogy az előirányzott összegen felül különféle címeken az 1908. évben ennyivel több jövedelme volt a városnak. A tényleges eredményképen feltüntetett 595.783 korona 61 fillérben nincsen elszámolva a költségelőirányzatba fel­vett államsegély, a­melyből a város pénztára a kir. adóhivatalból a le­számolás elkészüléséig előre 60 ezer koronát vett fel, továbbá az előirány­zott 36.156 korona 26 fillér pótkár­­talanítási összeg, valamint az elő­irányzott 8000 korona beszedési ju­talék. Ezeket az összegeket a város fogyasztási adóhivatala azért nem számolja el, mert a városi pénztár ezeket direkt az állampénztárból ve­szi fel s a fogyasztási adóhivatal pénztárába be nem folynak. Összehasonlítva az eredményt, az 1907. évi bevétellel, többletként mu­tatkozik 47.146 korona 07 fillér, a­melyből 18.104 korona esik szik-, szörpös- és pezsgőviz-adóra, mely tudvalevőleg az 1907. évben még életbe léptetve nem volt. Ha tehát ezt is leszámítjuk, az előző évihez képest mégis 28.532 korona 07 fillérrel többet nyert a város. Az előirányzatnak két rovatában, nevezetesen a szeszadó és vágóhídi dij rovataiban kevesebb bevétel sze­repel. Ennek oka abban rejlik, hogy egyrészt a szeszadó 3—4 évre vis­­­szamenőleg állandóan esést mutat fel, melyhez a kimérési jogoknak be­szüntetése nagyban hozzájárul; más­részt pedig az, hogy nagyon sok falusi húst hoztak be, a­mely után vágó­hídi díj természetesen nem jár. Ha a jövedelemtöbbleteket vizsgál­juk, arra a megállapodásra jutunk, hogy ez mind a szigorú ellenőrzés­nek az eredménye. Benedek László igazgató a legtöbb esetben maga ejti meg az ellenőrzést. Hetivásárok al­kalmával reggelenkint fél 5 órakor jelenik meg az állatvásártéren, gyak­ran meglátogatja Kassaujfalut, a szódavízgyárakat, a vágóhidat, ha­vonként kétszer háromszor ráván­csolja a percentes vámokat, mely el­járás mellett minden bizonnyal emel­kednie kell a bevételnek, így emelkedett a vám és helypénz­vám több mint­­ 900 koronával a kövezetvám . . 1600 „ a hidvám .... 1300 „ a mértékhitelesitési dijak összege majdnem 4000 koronával. Ugyancsak az igazgató jelentésé­ből kitűnik, mennyi húst fogyasz­tot­tunk el a múlt évben. Sertést vágtak Kassán és Kassa­újfaluban................ . 36.384drbot ökröt a vágóhídon .. 3 541W levágva behoztak . . 589n borjut a vághóhidon . 9.339 Jt levágva behoztak . .. 2.404n juhot levágtak . . .. 2.137» Ezenkivül behoztak 149.565 kg. sertéshúst, tömérdek baromfit és vadat. Hogy mennyivel volt nagyobb a fogyasztás 1908-ban, mint az előző évben, az a következő kimutatásból tűnik ki. Kassán és Kassaujfaluban levágott sertések száma . . . . + 2631 drb. a vágóhídon levágott ök­rök száma...............+ 374 „ levágva behozott ökrök száma.................... — 130 „ borjú a vágóhídon . . + 1532 „ levágva behozott ... — 123 „ juh...............................+ 149 Falun levágott sertéshús 27.374 kilogrammal kevesebb. A levágva behozott húsmennyiség csökkenése is a szigorú ellenőrzés­nek következménye. A földmivelési miniszternek a hús­­vizsgálatra vonatkozó rendelete még több hasznot is fog hajtani a város­nak, feltéve, hogy állatbetegségek miatt hosszabb idei zárlat nem lesz. Hivatalosan előirányoz­va volt................. 556.364­— K Tényleges eredmény : 595.783 61 K Tiszta jövedelem . . 39.419-61 K .IV Bostis - Sartopy- vérengzés epilógusa. Küzdelem a hadsereg becsületéért. Zolnay Viktor a bíróság előtt. Kassa, január 8. . . . Három évvel ezelőtt történt. Három év múlt el azóta, hogy egy forró augusztusi napon a „Kassai Hírlap“ szerkesztőségében vér fes­tette pirosra a padlót, villogtak a tiszti kardok, egy jól irányzott szú­rás, és halálos sebtől gyott össze a nyomda vérezve rá­egy derék alkalmazottja! Három év változatos, összetor­lódó eseményei feledtetnek, eihomá-

Next