Kassai Hirlap, 1910. július-december (7. évfolyam, 149-296. szám)

1910-12-02 / 277. szám

December 2 X 95.— Háj, friss, legolcsóbb napi áron. Az első szállítmány már hét­főn, f. hó 21 ón érkezett. 1201 — Révész Imre december 3-án tar­tandó nagy próbabálja este fél 8 óra­kor kezdődik és a vizsga elején fog­nak a jelmezes külön táncok a tanu­lók által bemuttatni. Kéri tehát az érdeklődőket, hogy a vizsga estén lehetőleg korán megjelenni szíves­kedjenek. KASSAI HÍRLAP SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. Kassai Nemzeti Színház Csütörtök, december 1. Lotty ezredesei. * „A balga szűz“ premierje. Henry Bataille világhíres új drámájának va­sárnapi bemutatójára szorgalmasan készül a kassai társulat. Az érdekes cselekményű újdonság pompás szí­nészi feladat elé állítja drámai mű­vészeinket, akik fokozott ambícióval készülnek a premier sikere érdeké­ben. „A balga szűz“ tárgya röviden az, hogy De Charance Diane her­cegnő megvallja szüleinek, hogy amit a névtelen levelek mondanak, igaz, neki viszonya van Armaury Marcellel, a híres ügyvéddel- Armaury felesége, Fanny is megtudja a való­ságot. A család titkolja a dolgot és zárdába akarja küldeni a leányt. Diane csak szinteg valójában szökni akar egyezik bele, Amauryval. De megzavarja őket Amaury fele­sége és Gaszton herceg Diane fivére. Armauryné férje megmentése érdekében félrevezeti Gastont és al­kalmat ad a szerelmes párnak, hogy elhújjanak. Ezek azonban élnek az alkalommal és megszöknek. Mikor­­ ez kiderül, Armauryné mindent el­mond Gasztonnak. A pár Angliába menekül, ahol rá­­akadanak. Armaury nem akar pár­bajozni Gastonnal, nem puhul meg az abbé szavaira sem, sőt még ak­kor se mond le Dianeről, mikor el­hagyott felesége állít be hozzá. Gas­ton revolverrel lopódzik be a pár lakására, de Armaurynéval találja magát szemközt, aki megtudván a herceg tervét, férje életét jött meg­menteni. Diane nem birja az esemé­nyek súlyát, mindenkinek útjában van s mivel úgyis a legnagyobb bol­dogságban része volt, revolvert kelit és agyonlövi magát. Dianet: Harsányi Margit, Armaurynét — Fái Flóra, Armaury­t — Virányi, Gastont — Bársony, az abbét — Matthényi, De Charance herceget Bartha játsza. Barta Ödön napirend előtt szólal fel az ellen, hogy beszéde közben tegnap Surmin György horvátul közbeszólt. Senki sem értette meg, hogy mit mond. Hogy ez a lehetetlen helyzet megszűnjön, el kell tiltani a horvát beszédet. Justh János tiltakozik az in­terpellációk ellen. Návay válaszában igazolja, ha az elnökség szabályszerűen járt el. Egyébként szívesen fo­gadja, ha az ellenzék ellenőrzi a házszabályok betartását. Popovics Sándor polemizál Ugronnal a horvát felszólalás jogáról. Elnök konstatálja, hogy jo­guk van ugyan horvátul be­szélni, de a magyar képviselő­ház tagjainak tudni kell ma­gyarul és ezért azt ajánlja, hogy térjenek vissza a régi gyakor­lathoz. (Általános helyeslés.) Az indemnitási vita első szó­noka Preszly Elemér, aki bi­zalmatlan a kormány iránt. Ezután Széll Kálmán mon­dott hosszabb beszédet az ál­lam pénzügyi helyzetéről. A kiadások ijesztő emelkedése folytán szükséges a bevételek fokozása. Indítványt tesz a szesz­adót, a dohány és szivar árát, a vasúti tarifát, az örökösödési illetéket, a nagy vagyonok után járó tőkekamatadónak felemelé­sét. Ily módon körülbelül 80 millióval lehetne emelni az ál­lam jövedelmeit. Kívánja a hús­­fogyasztási adó eltörlését, boritaladó azonban megtartandó,­­ mert ez 20 millió jövedelmet jelent. Az indemnitást elfogadja. Szünet után Berzeviczy Al­bert válaszol azokra a támadá­sokra, amelyek tegnapi elnök­lését érték. Utána Pap-Csicsó István ki­beszélte az ülést. törvényjavaslatból az egész ország meggyőződhetik róla, hogy a magyar kormány ezt a kötelességét teljesí­tette és az osztrák minisztériummal sikerült neki az ország számára kö­telező aranyfizetések nagy gazdasági előnyeit minden kétséget kizáró bi­zonyossággal biztosítani. A benyújtott törvényjavaslat első szakaszában hangoztatja, osztrák-magyar monarchia hogy az mindkét államot önálló jegybank felállítása tekintetében kölcsönösen elismert jog illeti meg. E joggal azonban egyik állam sem óhajt élni ezúttal és a közös bankszabadalmat­­ ý/7 decem­ber­­i ig meghosszabbítja. A jegybanknak a jelenlegi paritás­nak teljesen megfelelő szervezetét az új törvényjavaslat alig módosítja. Új intézkedéseinek legfontosabbja pedig az, amely a kötelező készfize­tések felvételére vonatkozik. Ezt a kérdést a kormány a következőké­pen oldja meg: A két kormánynak megvan az a joga, hogy törvény útján az osztrák magyar bank min­den megkérdezése nélkül a kötelező készfizetések felvételét bármikor el­rendelheti. Mig Ez a joga a két kormánynak ez­is meg­volt, annak gyakor­lati érvényesítése azonban abba a nehézségekbe ütközött és ütközne talán a jövőben is, hogy ahhoz az osztrák Reichsrath által is kikérendő törvényes felhatalmazás volna szük­séges, ez az intézkedés tehát a kész fizetések felvételét egész határozott­sággal nem biztosítaná, épen ezért a kormány új intézkedést vesz fel a ma benyújtott törvényjavaslatba, a­melynek értelmében az osztrák-ma­gyar bank saját maga köteles a pénz­ügyi helyzetről tett tapasztalatairól a két kormánynak jelentést tenni és e tapasztalatok alapján a megítélése szerint alkalmas időpontban maga a bank hozza javaslatba a két kor­mánynak, hogy a kötelező arany­fizetés megkezdessék. A főtanácsnak egy ilyen határo­zata ellen a két kormánybiztos állami érdek címén fel nem szólalhat, az osztrák kormánybiztos tehát egy ily határozatot meg nem akadályozhat. A jegybanknak ilyen határozatát úgy a magyar, mint az osztrák ország­gyűlésnek jóvá kell hagynia. Nehogy azonban előállhasson az az eset, hogy az osztrák Reichsrath ezt a jóváhagyást kitolja, vagy az osztrák kormánynak ez irányú előterjesztését megobstruálja , kimondja a ma be­nyújtott törvényjavaslat, hogy az or­szággyűlés négy heti időtartam alatt a jóváhagyásról nyilatkozni tartozik. Ha pedig ezt meg nem teszi, úgy a javaslat jóváhagyódnak tekintetik és a készfizetés érvénybe lép. Nem fér hozzá kétség, hogy ez az intézkedés a magyar érdek megóvására teljesen alkalmas és az osztrák rosszakaratú ellenállását lehetetlenné teszi. A javaslat többi intézkedései kö­zül kiemelendő, hogy az osztrák— magyar bank tartozik sürgősen tíz új fiókot felállítani Magyarországon, a mi vidéki városainknak előnyére fog szolgálni. Az adómentes bankjegyek forgalma 400 millióról 600 millióra felemel­tetik, ami az emelkedett közgazdási forgalom érdekeinek felel meg. A ma benyújtott törvényjavaslat nagy diadalát jelenti a kormánynak, amellyel szemben az osztrákokkal való erélyességét, Lukács László pénzügy­­miniszter pedig a maga imponáló pézügyi képességét fényesen beiga­zolta. Operette 2 felvonásban. Személyek : Daventin Tom.........................Tihanyi V. Harriet, a felesége................Vágóné Dickson John.........................Baróti Jenő Kitty, a felesége....................Hevesi Mar. Ramájanah.............................Sziklay J. Lotty.........................................Hornyai J. Barley.....................................Újvári Lajos Fox tábornok.........................Serfőzy Gy. Elsie.........................................Hevesi G. Telefonjelentések. — Budapesti tudósítónk telefonjelentése. — A képviselőház ülése. A képviselőház mai ülését Návay Lajos alelnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Elparentálta Illyés Bálintot az elhunyt volt képviselőt, majd jelentette, hogy Kürthy István udvardi képviselő komáromi főispán lett és így mandátumá­éról lemondott. Braná Café LEHRER Hátáltiz­­ úri közönség találkozó helye­­ „On­gagói karambol-ssztsiak­i** I^egujabb. Az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbítása A képviselőház mai ülésének a végén Lukács László pénzügymi­niszter letette a Ház asztalára az osztrák-magyar bank szabadalmá­nak meghosszabbításáról, valamint az ezzel kapcsolatos ügyek rendezé­séről szóló törvényjavaslatot. Ezt a törvényjavaslatot az egész magyar politikai világ feszült érdeklődéssel várta, mert a további politikai hely­zet alakulása nagy mértékben függ attól, hogy a közös jegybank szaba­dalmának meghosszabbításával kap­csolatosan sikerül-e a magyar kor­mánynak a kötelező arany­fizetések megkezdését minden kétséget kizá­rólag biztosítani. Az előterjesztett n­ eftzők, csu­pó- és k­asszori­­tók, kiskötők, melltartók, egyen­­tartók a legjutányosabban és a leg­nagyobb választékban. Mérték után is megrendelhető. Javítások elfogadtatnak , Blumberg S. E. keztyüs és kötszerész Kassa, Fő­ u. 89. Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, miszerint Meczenzéfről Kassára költözve helyben Erzsébet­ tér 1. szám alatt a Schalkház épületben egy minden igényeknek megfelelő vendéglőt nyitottam, hol mindenkor friss, meleg s hideg ételekkel szolgálok. Nemkülönben mulaszthatatlannak tartom megemlíteni, hogy Tállán még 1898. évben leszü­retelt borokat a legolcsóbb árak mellett áru­si­tok. 1319 Szolid és pontos kiszolgálásomat felajánlva s a n. é. közönség szives pártfogását kérve, maradok kiváló tisztelettel

Next