Kassai Hirlap, 1912. július-december (9. évfolyam, 147-297. szám)

1912-07-02 / 147. szám

2. oldal. Legsikkesebb és legjobb szabású ruhák Lerner Elek Fő-utca 79. sz. l­ ső em. angol uri-szabó termében készülnek. Valódi angol és skót szö­vetek nagy választékban. Saját műhely, elsőrangú munkaerőkkel! Szolid és pontos kiszolgálás! KASSAI HÍRLAP És nem is csak a képviselőházról van szó; a főrendiház is magává tette már a képviselőházban elfoga­dott összes törvényjavaslatokat. Sza­bad-e, lehet-e még csak megkísé­relni is, hogy a nemzet törvényho­zása dezavuálja saját magát és ér­vénytelennek bélyegezze a saját el­végzett munkáját? És ha még to­vább megyünk: hogyan képzeli Apponyi a király Őfelségét rávehetni arra, hogy visszavonja a királyi szen­tesítését. Merő képtelenség tehát az in in­tegrum restitució jelszava s ha ezt az ellenzék mégis hirdeti, holott le­hetetlen be nem látnia megvalósít­hatatlan voltát, akkor rosszhiszemű­­leg jár el s nem akar egyebet, mint mesterséges és gonosz zavarkeltést, tökéletesen céltalan izgatását a köz­véleménynek oly időben, amikor minden jó érzésű magyar embernek az ellentétek elsimítására és normá­lis békés politikai viszonyok létre­hozásán kellene fáradoznia.­ Iskolai záróünnepélyen­. Az iskolák a tanévet hagyo­mány­­szerüleg Te Deummal és záróünne­péllyel szokták befejezni. Ez alka­lommal az évi beszámolón, jutal­mak, ösztöndíjak és könyvek kiosz­tásán kívül, ami természetesen nagy örömet okoz a diákok között, törté­nik valami más is, a szülőknek nagyon ami különösen keserű csaló­dást szokot hozni, nyítványok kiosztása. t. i. a végbizo­Amint azon­ban az Értesitő­k futólagos áttekin­tése után tapasztaljuk, az idén az eredmény igen szép volt és a leg­több szülőnek valóban örömet ho­zott. A termés nemcsak kint a szán­tóföldeken, hanem bent,a városban az iskola padsorai között is jó kö­zepes. Városunk két középiskolája 29-én és 30-án tartotta évzáró e hó ün­nepélyét. A prem. főgimnáziumban 29- én, az állami főreáliskolában 30- án volt a kapuzárás. A két inté­zet egyévi életét az értesítő adatai alapján később fogjuk részleteseb­ben ismertetni, itt csak a tanév befejezésének ünnepi aktusairól adunk hírt. Az állami főreáliskolában az év­záró ünnepély az intézet tornacsar­nokában folyt le. Igazgató beszédet Várhelyi Ferenc intézett az ifjú­sághoz, amelyben visszapillantást vetve a bevégzett iskolai év törté­netére, annak hasznos tanulságaira figyelmeztette a tanulókat, hogy a következő évben még szebb ered­ményt érhessenek el. Ezután számos ösztöndíjat, jutalmat, díszkönyvet és érmet osztott ki a jeles tanulók kö­zött. Az értesítőket és a bizonyítvá­nyokat az osztályfőnökök adták ki és jó tanácsokkal látva el növendé­keiket, a fiúk boldogan el tanáraiktól, egymástól búcsúztak és az is­kola komor épületétől, hogy két hó­nap múlva napsütött barnapiros arccal, pihent testi és szellemi erők­kel térjenek vissza ismét az iskolai munkához. A tanárok maguk is együtt örülnek a diákokkal, de amikor lassankint csendesebb lesz az iskola tágas épülete a távozó diákok után, annál fájóbban vesz erőt raj­tuk a melankólia és bizony mind­egyikben az a vágy ébred fel, de jó volna ismét gyermeknek, diáknak lenni . . . A premontrei főgimnáziumban szintén a megszokott sorrendben folyt le az évzáró ünnepély. A rend azonban a régi szokáshoz híven há­zilag is megünnepelte a tanév befe­jezését és a rendházban fényes ebédet adott, amelyre a tanintéze­tek és hatóságok vezetői voltak hi­vatalosak. A lakoma folyamán olyan titok pattant ki, ami ennek az alka­lomnak különösen ünnepélyes han­gulatot és jelentőséget kölcsönzött. Karsai Ervin igazgató ugyanis a vendégeket üdvözlő beszédében meg­ható egyszerűséggel közölte, hogy immár 100 esztendeje múlt, hogy a premontrei rend Kassán letelepedett. Jellemzi az igazgató és házfőnök krisztusi szerénységét, suzt minél hangosabban hogy a má­él fénye­sebben megünnepelni szokott száz­éves fordulót elhallgatta és az érde­mes rend a legnagyobb csendben lépett át a második évszázadba. De az épen jelen volt Éder Ödön pol­gármester mindjárt megragadta az alkalmat, hogy válaszában a város közönségének háláját és nagyrabe­csülését fejezze ki a rend iránt, amely a város kultúrájának fejlesz­tésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Beszéltek még Mázy tan­kerületi főigazgató és Deák Gyula takarékpénztári igazgató szintén a premontrei rend érdemeit magasz­talva. Délután kedves kerti ünnepélyt rendezett a rendház, amely egyúttal bucsuzás volt ettől a felejthetetlen emlékű kerttől, amely most a város­­ tulajdonába ment át. Itt is Karsai­­ igazgató üdvözölte a nagy számban­­ megjelent vendégeket és egyszer­smind elbucsuztatta őket a szép­­­emlékű helytől. Az üdvözletre Horay­­ István állami főreáliskolai tanár vá­laszolt költői gondolatokban gazdag és lendületes beszédben. A kerti ünnepély vidám vacsorával vég­ződött. — Perzsa, Smyrna és belföldi szőnyegekben, függönyökben óriási választék Markovics Ede áruházában. Kassa, Deák Ferenc­ utc 19. ROYAL nagyvendéglő a színházzal ---------- szemben. Elsőrangú konyha. Társaságoknak külön termek. Naponkint felváltva Rácz Gyula és Illés Béla cigány­zenekarának hangversenye. Julius 2. Napihirek. A Kassai Patronage-Egylet közgyűlése. Az egylet vasárnap 11 órakor az ítélőtábla nagytermében kevés, de előkelő közönség jelenlétében tar­totta közgyűlését. Jelen voltak: dr. Fischer-Colbrie Ágost megyéspüs­pök, Arnold Sándor táblai tanács­elnök, dr. Kérészy Zoltán jogakadé­miai igazgató, dr. Bernolák Nándor jogakadémiai tanár, Bartay Oszkár, Toszt Barna szentszéki ülnök, dr. Klekner Alajos nyug. jogakadémiai igazgató stb. A közgyűlést dr. Fischer-Colbrie Ágost püspök nyitotta meg. Sajná­lattal emlékezett meg Berczelly Jenő v. b. t. t., elnök távollétéről és örömmel jelenti ki, hogy Berczelly továbbra is az egyesület élén ma­rad. Kéri a közgyűlést, hogy üdvö­zölhesse. (Éljenzés.) Ezután folytatja beszédét a patronage hivatásáról, a patronage a gyengék védelme min­den téren s mivel a védelemre szo­rultak száma igen nagy, szükségle­tük igen sokféle és állandó foglal­kozást és utánjárást igényel, a Patronagenak igen sok működő tagra van szüksége. Felhívja a je­lenlevőket, hogy maguk is vegyenek minél tevékenyebb részt a Patro­nage munkájában és iparkodjanak a társadalom minden rétegében, különösen a munkás osztályban újabb működő tagokat szerezni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Bernolák Nándor dr. számolt be az egylet múlt évi munkájáról. Hartsár István püspöki titkár pedig felolvasta a pénztári jelentést. A két jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A jelentések után az elnök előter­jesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy ruhasegélyt többet nem oszt ki, mert ez a leányegylet hivatása, a felszabadult összeget az egylet a Patronage tulajdonképeni céljaira használja fel. Örömmel vette tudomásul a köz­gyűlés, hogy jövő évtől kezdve a fogházban a tanítóképző-intézet nö­vendékei tartanak előadást. A megüresedett pénztárnoki állást Gillinger János főreáliskolai tanárral töltötték be. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. — Legmagasabb kitüntetés. Őfel­sége Schein S. csász. és kir. udv. szállítót, az európai hirü bútor- és szőnyegház (Wien) alapitóját és tu­lajdonosát, császári tanácsossá ne­vezte ki. — Az „Abaujtornavármegyei és Kassai Közművelődési Egyesület­ igazgató-tanácsa dr. Takács Meny­hért jászóvári prépost elnöklete alatt f. évi július hó 3-án délelőtt 11 órakor a vármegyei székház kis­termében ülést tart a következő napirenddel: 1. A magyar nyelvű és analfabéta tanfolyamról szóló igazgatói jelentés. 2. Pénztáros jelen­tése. 3. Könyvtáros jelentése. Jelentés az Uránia vándorelőadások­4­ ról. 5. Jelentés a vidéki iskolások részére tartott gyermekszini előadá­­sokról. 6. Az ezidei közgyűlés elő­készítése. 7. Folyó ügyek: —­ A nyári divat szenzációs újdonságai­nak szemlélésével vannak most már höl­gyeink eltelve. A nyár végre a maga színe - pompájában megérkezett és most már min­denki azon töpreng, mit vásároljon, amiben szép és csinos lehet. A „La derniere Mode“ az idei nyárra annyi mindent hozott : bor­­dáros és hímzett grenadin, popellin, chan­geant és double marquisett, spongya kelme, Peau de Suede, madeira, taffta cameleon, nyomtatott Radium és japán selymekben stb. Így tehát van miből toaletteinket változatossá tenni. Egyébként pedig beszéljenek Kemény Gézával, Kassa, Fő-utca 32—34. sz., akinél mindezeket óriási választékban láttuk és aki ismert ízlésével készséggel nyújt minden lá­togatójának útbaigazító tanácsot. — Vizbefult gyerek. A múlt hó 25-ikén vizbefult Rusznák János 13 éves fiú hulláját az Óhernádban a Répászki-hid mellett kifogták. A köztemető hullaházába szállították. — Könnyelmű bádogos. Klein Mihály bádogossegéd a Kinizsi­utcában háztetőn dolgozott és jel­zést nem alkalmazott. Eközben egy súlyos pléhdarab leesett s csak a véletlennek köszönhető, hogy az arra haladó három felsőbb leányis­kolás meg nem sebesült. — Jaj de csúnya, ha a női arcon, vagy karon szőrszálak éktelenkednek. Pedig minden nő könnyen megsza­badulhat ettől a csapástól az „Angol szőrvesztő“ használata által, mely a maga nemében páratlan szer. Csodás hatását ezresre menő hálalevél iga­zolja. Egyedüli készítő: dr. Biró gyógyszertár Kolozsvár, Mátyás király­ tér 6. — A híres szerelmes pár. Hor­nyák Gyula és Angyal Mária na­gyon szeretik Kassát. Ahányszor ki­tiltják őket, mindig visszatérnek. Vasárnap is így volt. A Hernádso­­ron nagy botrányt és verekedést csaptak. Elzárták őket. — Lopás. Máj szerák Imre favá­gótól Marsics László 32 koronát lopott. — Jó házból való fiú tanuló­nak felvétetik Gombos Jenő cég­nél Kassa. — Rövid bőrgyógyászati útmutatót mindenki kaphat, ha azt a Kolozs­vári (Heinrich) gyógyszappangyár részvénytársaság (Monostori­ út 54.) levelezőlapon kéri. Cé Ö5! telj me ke a li 750 G gásta Cafe Restau­rant SCHNEIDER Fő­ utca 82. Casino-épület Kellemes szép nyári kert nyitva Esténkint cigányzene amerikai tekeasztalok. — Uj­­j cég

Next