Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-04-22 / 81. szám

zoltan nem állapítja meg, de a munkát „ erre nézve az unifikációs minisztérium már megkezdte. Kállay dr. előadása után az elnök felszólította a tanácskozásban résztvett pártokat, hogy az elfogadott tárgyalási rend értelmében fejtsék ki álláspontjukat Kállay dr. fejtegetéseivel szemben. Félórás szünet után Hrusovszky kép­viselő felolvasta a nép­párt, a nemzeti­­ földmives párt és a csehszlovák szo­cialista­ párt határozati javaslatát Benda szoc. dem. képviselő kijelen­tette, hogy pártja idő hiánya miatt írás­ban nem nyújt be határozati javaslatot, de elvileg hozzájárul Kállay dr. fejte­getéseihez. A részletekre vonatkozólag vannak azonban még javaslatok, ame­­­­lyeket Dérer dr. képviselő fog előter­­­­jeszteni. Előbb még rövid szünetet kér. j Szünet után a csehszlovák szoc­dem­ j párt is írásban nyújtotta be javaslatát. A pártonkívüliek határozati javaslata elvileg elfogadja az elaborátumot, csupán a néppárt javaslata helyezke­dett a szlovák autonómia alapjára. Az összes határozati javaslatok bizo­nyos pontokban egyetértenek. A szlo­vák nemzeti párt sem szóbeli, sem írás­beli rezoluciót nem nyújtott be. Az el­nökség javaslatára bizottságot válasz­tottak, melynek feladata a javaslatokat megvizsgálni, összehasonlítani s meg­állapítani, minő mértékben egyeznek azok. A bizottság ekként alakult meg: Hodzsa dr., Szobár dr. és Böbék György a nemzeti és földmivespárt, Dérer dr. és Pocisk a csehszlovák szoc. dem. párt, Hrusovszky Igor a csehszlovák szocialista párt, Dula Máté a szlovák nemzeti párt és Kállay dr. adminisztra­tív főnök a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium képviseletében. A konferencia holnap d. e. 10 óra­kor folytatódik és ez a bizottság ez al­kalommal már jelentést tesz. Faragó és Polgár kooperációja. A két társulat összeolvad. A kormány csak egy koncessziót ad ki. A két igazgató megegyezése. Lapunk egyik múlt heti számában hírt adtunk arról, hogy a két szloven­­szkói magyar színigazgató : Faragó Ödön és Polgár Károly kibékültek egymással és a szlovenszkói magyar színészet válságos helyzetén segítendő, tárgyalá­sokat folytattak. A tárgyalások már tel­jesen előrehaladott stádiumban vannak s így remélhető, hogy a kátyúba zök­kent magyar színészet sorsában lénye­ges jótékony változás történik. Tegnap városunkba érkezett Somogyi Károly, a Polgár társulat helyettes igazgatója, aki Faragó Ödönnel folytatta a múlt hét folyamán megindult tárgyalásokat. So­mogyi helyettes-igazgató a Kassai Hírlap részére ezen nagyfontosságú tárgyalá­sokról a következőket mondotta : — Azok a tárgyalások, amelyeket itt tartózkodásom alatt Polgár megbízásá­ból Faragó igazgatóval folytattam, a magyar színészet sorsára nézve messze kiható fontossággal bírnak A tárgyalá­sok már oly előrehaladott állapotban vannak, hogy azok mikéntjéről szüksé­gesnek tartom a magyar színészet sor­sáért aggódó nagyközönséget is tudatni­. Nemrégiben felmerült az az eszme, hogy a megváltozott viszonyok folytán szükségessé válik a két Szlovenszkón működő magyar társulat egyesítése. Ezt különösen szükségessé tette a kormánynak azon elhatározott szán­déka, hogy Szlovenszkón csak egy magyar színtársulatot enged működni, illetve csak egy színigazgatónak ad játszási engedélyt.­­ A két színigazgató tehát közeledett egymáshoz, az ügy most már az összes felmerült félreértések tisztázása után helyes irányba terelődött s ha a meg­egyezés még nem is történt meg végle­gesen, néhány nap múlva be fog kö­vetkezni. A megegyezés értelmében Faragó és Polgár társulata egyesül és a vezetést a két direktor együttesen látja el. A koncesszió vagy Polgár, vagy Faragó nevére fog szólni, azonban tényleges birtokosa a két igazgató együttesen lesz. — A két társulat összeolvadásával természetesen egy hatalmas és a leg­kényesebb művészi igényeket is kielé­gítő társulat lesz, amely Szlovenszkó minden egyes városában — esetleg KASSAI HÍRLAP egyszerre két városban is­­ fog ját­szani- Értem ezalatt azokat a városokat, ahol a kormány a magyar színjátszást engedélyezi. Nevezetesen: Bratislavában, Kosicén, Losoncon, Léván, Komárom­ban stb­ Nincs kizárva azonban az sem, hogy az egész Szlovenszkó területére játszási koncesszióval bíró társulat két részre fog osztani. Az egyik résznek ez esetben Kosice, a másiknak pedig Bratislava lenne a központja­. Tekintve, hogy a két igazgató között a megegyezésnek immár semmi akadálya nincsen, bizonyosra veszem, hogy az egyesülés mihamarabb meg­történik, amely úgy a színészek, mint a magyar színészet sorsára nézve messze kiható fontossággal bír. Hüttner elmondja a gyilkosság részleteit Pogány lőtt először. Szembesítés a vádlottakkal. Budapest,­­ápr. 20. A Tisza-perben folytatták Hüttner kihallgatását, aki el­mondta, hogy a gyilkosságban szerep­lők az Astoriából két autón indultak Tiszához. Elsőnek Kéri szállott ki, majd visszatért, erre az autókban ülők követték. Az első csoportban akik bementek a villába, mentek azok. A második csoportban levők visszamaradtak. Hütt­ner az épület előtt állott, az Erzsébet királyné út felé pedig Kundecker és Sztanykovszky. Kéri kérdésére Pogány ajánlkozót­, hogy ő fog lőni. Majd lövést hallott és Csernyákot futni látta. Erre a kinnlevők szintén az autókhoz futottak. Véleménye, hogy Pogány lőtt először Tiszára. A gyilkosság utáni napokban Csernyák Friedrichhel együtt volt. Friedrich szemre­hányást tett, miért használt fel idegene­ket, most zsarolják és hatalmas kelle­metlenségeket okoznak. A több ezer koronás jutalomlevelet látta Friedrich aláírásával. A jutalmat a nemzeti tanácson kellett volna behajtani. Az elnök kérdésére azt válaszolta, hogy a levelet több ok­mánnyal együtt letétbe helyezte. Hogy hová, nem mondja meg. Az elnök figyelmezteti, hogy fegyelmileg kénysze­ríteni fogja vallomástételre, amikor em­bereknek személyes szabadsága, sőt életük biztonsága függ tőle. Hüttner emlékszik, hogy Báróné ven­déglőjének emlékkönyvébe Friedrich előtte írta be nevét. Az elnök Hütnert szembesíti a vád­lottakkal. Hüttner­­ velük szembemondja­­ állításait. Valamennyi vádlott tagadja­­ a vádakat. Rablótámadás a belvárosban. A rablók meg akartak becsteleníteni egy fiatal leányt. A Liszt Ferenc­ utca 4. számú ház regénye. Vakmerő rablótámadás történt ma reggel fél hét órakor, amely újabb tanújelét adta annak, hogy a város közbiztonsági viszonyai még mindig sok kívánnivalót hagynak maguk után. A Schwartz Leó tulajdonát képező Liszt Ferenc utca 4. számú ház pad­lására még az éjszaka folyamán tetőző kéményseprő bejáratán keresz­­­tül két eddig ismeretlen tettes hatolt be azon szándékkal, hogy Schwartz Leó lakását kifosszák. A betörők azon­ban a lakásba nem tudtak jutni, mert a padlásról a lakásba vezető vasajtó zárva volt. Ezt az ajtót a betörők nem tudták kinyitni. E véletlen körülmény­nek köszönheti a Schwartz-család, hogy a rablótámadástól megmenekült. Ma reggel hét óra tájban Schwartz Leó 17—18 éves szobalánya a padlásra akart menni, hogy onnan mángorláshoz, illetve vasaláshoz szük­séges ruhát hozzon le magával. Amint kinyitotta a padlásra vezető vasajtót, hirtelen azt érezte, hogy erős karok megragadják s még mielőtt ijedtségéből magához tér­hetett volna, száját ruhával tömték be és kezeit a padláson levő kötelekkel összekötözték ■ Majd a rablók egyike az érintetlen leányt földre teperte és erőszakos merényletet akart elkö­vetni rajta. A dulakodás zajára figyelmes lett Schwanz Leónak a ház udvarán tar­tózkodó kocsisa, aki azonnal felrohant a padlásra. Közeledtére a rablók kereket oldottak és ugyanazon az úton, amelyen a pad­lásra behatoltak, a tetőzeten levő kéményseprő bejárón át, távoztak. A megtámadott leány eszmé­letlen állapotban feküdt a padlás padozatán. Támadóinak személyleírását sem tudta­­ megmondani, mindössze annyit sike­­­rült eddig belőle kivenni, hogy a rablók magas, erős, borotvált­­ arcú férfiak voltak és hibátlan magyarsággal beszéltek.­­ A támadók egyike barna, a másika­­ pedig szőke volt.­­ A hallatlan esetről Schwartz tele­­­­fonon értesítette a rendőrséget, ahon­­­­nan azonnal egy felügyelő vezetésével 8 államrendőr szállott ki a helyszínre,­­ A rendőrség tüstént megindította a­­ nyomozást és a tettesek kézrekeríté­­sére megtette a szükséges intézkedé­seket. A nyomozás munkája, amelyet rendkívül megnehezít az a körülmény, hogy a rablók semmi nyomot sem hagytak hátra maguk után, egyelőre nem vezetett eredményre- Összeállították az árleszállító bizottságot. Pénteken tartja első ülését. A bizottság negyven tagból áll. A Kassai Hírlap hasábjain több ízben­­ erős kritika tárgyává tettük azt az indo­­­­kolatan magas drágaságot, amely még­­ mindig fennáll. Indokolatlan pedig e drá­­­­gaság azért, mert az utóbbi időben csak­­­­nem az összes közszükségleti, sőt luxus­­­­cikkek terén is az anyagbeszerzésnél lé­­­­nyeges áresés következett be. Ennek az áresésnek, amely igen sok közszükségleti cikknél 40—50 százalékot tesz ki, a vá­ros üzleteiben nyomát sem látni. Ha a viszonteladók részéről tényleg történtek is árleszállítások, azok oly csekélyek, hogy semmiképen sem hozhatók összhangba a nyersanyagok áresésével. Legkitűnőbb bi­zonyítéka ennek az a körülmény, hogy az általános megélhetési viszonyok az utóbbi hónapokban semmi lényeges könnyebbü­­lést nem mutattak. Könnyen megállapítható, hogy ilyen kö­rülmények között a fogyasztó nagyközön­ség a kereskedők és különösen a vendég­lősök részéről a legmesszebbmenő kiuzso­­rázásnak van kitéve. A kereskedők ugyanis arra az álláspontra helyezkedtek, hogy áruika­t, amelyeket nagy részben még ma­gasabb beszerzési áron vásároltak, nem hajlandók az időközben erősen leszállótt árakon kiárusítani. Ámde ugyanekkor a kereskedők elfelejtették azt, hogy épen ők voltak azok, akik minden áremelkedési mozgalmat — mint egy kitűnően működő szeizmográf — azonnal észrevették és an­nak arányában olcsóbban beszerzett cik­keik árát siettek felemelni, így a kereske­dők 90 százaléka óriási vagyonra tett szert. Most a viszonyok megváltoztával elvár­hat a fogyasztó közönség azoktól a ke­reskedőktől, akiket filléreikkel nagy vagyo­nok birtokosává tett, annyit, hogy mond­janak fe­reségükről jelen helyzetben horribilis nye­és szolgálják már egyszer annyi idő után ne csak a maguk, hanem a közönség érdekét is. Ezen gondolattól áthatva Ruman zsu­pán­ kormánybiztos néhány nappal ezelőtt­­ egy bizottság összeállítását határozta el,­­ amely hivatott lesz e téren rendet terem­teni és az árleszállítás munkáját elvégezni. A bizottság összeállításával a zsupán a város polgármesterét bízta meg azzal az utasítással, hogy erre vonatkozó jelentését­­ három napon belül tartozik a zsupán­­i kormánybiztosi hivatalba beterjeszteni. Tegnap délután a zsupán helyettesével, Balla György tanácsossal a polgármester­i megbízottja, dr. Kriebel Edgár polgármes­terhelyettes ez ügyben tárgyalásokat foly­tatott, amely alkalommal az árleszállító bizottság összeállítására nézve megállapodásra jutottak. Az árleszállító bizottságban a hivatalbeli tagokon kívül úgy az iparosok, mint a kereskedők és a fogyasztók kellőképen lesznek képviselve, úgy, hogy legkevesebb 30—40 tagból fog állam­. A bizottságnak tagjai: elnök a zsupán, távollétében Bulla György zsupán helyettes, a polgármester, illetve helyettese, a rendőrigazgató, aki az árak leszorítására már­­ saját hatáskö­rében is intézkedéseket tett, a katonai pa­rancsnokság kiküldöttje, valamint a városi és megyei élelmezési hivatalok vezetői. A kereskedők, iparosok részéről a bizottsági tagokat és fogyasztók a m­ai nap folyamán nevezi ki Bulla zsupán helyettes. A bizottság azonnal akcióba lép és holnap, pénteken délután 5 órakor a vármegyeház nagytermében tartja első ülését. A bizottság munkájához, amely az össz­lakosság eminens érdekeit tartva legelső­sorban szem előtt, fogja határozatait meg­hozni, a magunk részéről sok szerencsét kívánunk. ■ 9 kori református egyház Vallásos délutánja. Az igazi vallásosság ápolása és ezáltal a néptömegeknél az erkölcsi élet fejlesztése társadalmi és állami szem­­­­pontból nagy jelentőséget nyert a mai­­ időkben a társadalmi rend felforgatását­­ célzó törekvésekkel szemben- Gönczy­­ Gábor, a helybeli reform- egyház buzgó lelkésze, a helybeli reformátusok hit­életének ápolása végett az isteni tiszte­leten kívüli vallásos összejövetelek meg­­­­tartását hozta ezért javaslatba a pres­­s byterium előtt, mely Szalay László elnöklete alatt elfogadván az üdvös­i tervet, a kosicei reformátusok e hé­­ 24-én (vasárnap) délután 4 órakor fog­­j­­ák templomukban megtartani az első­­ vallásos összejövetelt. A vallásos délután műsora a kö­­­­vetkező: 1- Gyülekezeti ének-2. Ima és biblia magyarázat- Tartja: Gönczy Gábor lelkész, 3. Beethoven : Isten dicsősége. Énekli: a­­ Kassai Zenekedvelők Koszorús Dal­egylete“ — Simkó. 4. Diligis me? Ábrányi Emiltől- Sza­valja : Deák Ilike. 5- Ária: Tenaglisztól. Hegedűn játsza: Kiss István, orgonán kíséri: Peschkó Zoltán. 6. Vallás és vallásosság. Felolvassa: Gönczy Gábor lelkész. 7. Gyülekezeti ének-A vallásos összejövetel a szlovenszkói magyarság fentartására oly nagy jelen­tőségű református egyház nyomasztó anyagi helyzetének javítására is­ szolgál és gyűjtéssel lesz egybekötve- Kívá­natos lenne, ha a nemes célt tekintve, a kosicei magyarság ez összejövetelen minél nagyobb számban jelenne meg- Tüzveszedelem a városban. Mindennapos kéménytűz. Miért fizetjük a drága díjakat? A betörésekkel, lopásokkal, utánállá­­sokkal és más hasonló jelenségekkel pár­huzamosan ismétlődnek meg nálunk tüzesetek. Rövid időközökben leégett egy a és ugyanazon utcának ugyanazon oldalán két nagy ház, kéménytüzeket azonban úgyszólván minden nap jeleznek, még­pedig a sűrűn beépített belvárosban. Ezek a kéménytüzek eddig még nagyobb veszedelmeknek nem voltak okozói, de senki sem biztosíthat bennünket afelől, hogy épen kéménytüz következtében nem ég-e le a fél város. A gyakori kéménytüzek onnan ered­nek, hogy a kéményseprés ügyét az utóbbi időkben teljesen elhanyagol­ták. Tegnap az új Jeney-palotában keletkezett kéménytüznél hivatalosan

Next