Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-05-04 / 91. szám
2. dlJal Nem fogjuk koldulni azért, mert ha nem adnák meg nekünk, amúgy is halálharcot kellene vívnunk saját templomainkért, szlovák gyermekeink vallásos neveléséért és ünnepeink betartásáért. Kénytelenek lennénk népünket még jobban felbontani katolikus és nemkatolikus elemekre- Nem fogjuk koldulni azért, mert óhajtjuk, hogy minden szlovák érvényesüljön a saját hazájában. Ha már oly kevés az a nemzethű szlovák, hadd érvényesüljön minden egyes-Nem szabad egyetlen tanárnak, egyetlen tanítónak s egyetlen légionáriusnak sem kivonnia magát a nyilvános működés alól avagy megszöknie Amerikába. Minden szlovákot megilleti saját hazájában az őt megillető foglalkozás. Nem engedjük, hogy az adminisztráció vad centralizációja miatt az özvegy várjon nyugdíjára, a rokkant italmérési engedélyére, a tanító fizetésére. Nem fogjuk koldulni az autonómiát, mert megkövetelik nemzeti büszkeségünk és hagyományaink, hogy ne kolduljunk. Stur tanított bennünket várni a szlovák új életre, Vajansky a szlovák nép szeretetére. S tanítanak bennünket dalaink, a Tátránk, hazánk szépségei, hogy ne kolduljunk számára önálló életet. S végül nem fogjuk koldulni az autonómiát, mert a szabadságot nem kell koldulni! Gajdos Dezső. Keleti vásár Bratislava-Pozsony 1921. súg. 6-15 A bratislavai keleti vásár vezetősége közli, hogy az egyes kiállítási osztályok elhelyezése a következő: Az I. keleti vásár technikai előkészítő munkálatai már annyira előrehaladottak, hogy a kiállítási osztályok legnagyobb része már el van helyezve; a beosztás az egyes iparágak szerint a következő: Vegyiipar (V. osztály) a polgári leányiskolában, Torna-utca. Grafika, továbbá irodai és üzleti kellékek, úgymint reklámok (11. és XI. osztály) a polgári fiúiskolában, Torna-u. Díszműáruk és rokon ipar (XVI- osztály) a polgári fiúiskolában, Torna-u. Szlovák népipar, sport, hangszerek, játékszerek, arany-, ezüst és ékszeripar (XV., XVII., XVIII., XIX. és XX. osztály) a Széna-téri iskolában. Üveg, porcellán és finom keramika (VII- osztály) az állami ipariskolában a Fadrusz-Duna rakparton. Textil- és ruházati ipar (Vili- és IX- osztály) a reálgimnáziumban, Grössling-u. Bőripar (X. oszt.), gimnázium (lyceum), Duna-utca. Élelmiszeripar és mezőgazdasági termények (XII. osztály) a reáliskolában, Torna-utca-Vas- és fémipar, elektrotechnika, optika, mechanika (XIII. és XIV. oszt.) a Duna-kikötő raktárházaiban. A még hátralévő osztályokat illetőleg az elhelyezés a legközelebbi napokban lesz közzétéve. A megmentett lakás. Hogyan lehet a lakáshivatalt kijátszani, lát A lakáshivatal árgus szeme mindent megés a meglátás után hirtelenül ráteszi kezét minden olyan feleslegesnek nyilvánító lakásrészre, amelyet igaz, hogy ebből a tényből egyrészt nem következik az, hogy a lakáshivatal révén tényleg lehet is lakást kapni, másrészt pedig az, hogy a lakáshivatal által feleslegesnek titulált lakáskásrészek tényleg feleslegesek is volnának. A városi lakáshivatal számtalan ellenőrt tart, akiknek nincsen egyéb kötelességük, minthogy a megürülő lakásokra menten tegyék rá a saját, illetve a lakáshivatal kezét. Igaz ugyan, hogy ez csak ritka esetben szokott megtörténni, mert a megürülendő lakás tulajdonosa jó eleve gondoskodik arról, hogy megfelelő díjazásért még eltávozása előtt mást költöztessen a lakásába. Természetesnek látszik, hogy ilyen körülmények között mindenki, aki bármilyen kis vagy akár nagy lakásnak a birtokában van, igyekszik azt meg is tartani. Ennek a célnak elérésére az érdekeltek azután minden elképzelhető módot kitalálnak, melyek között nem utolsó helyet foglal el az alábbi meglehetős raffináltságra valló 1ráshivatali bibriblizési eljárás: Sch. L, akinek a Rákóczi-körúton háza KASSAI HÍRLAP van, saját részére egy három szobás lakást akar minden áron megtartani. Ámde ez a lakáshivatal miatt nem ment egykönnyen, mert Sch. L.-nek, tekintve, hogy nőtlen legényember, a lakástörvények értelmében egy, legfeljebb irodával együtt két szobánál több nem maradhat meg birtokában. Sch. L. a furfangos emberek közé tartozik, aki mgm egykönnyen deferált a lakástörvények előtt. Megtagadta volna faját és nevelését, ha nem igyekezett volna különféle utakon a rendeletek kijátszására. Ez sikerült is neki. Mindenekelőtt egyik különbejáratú szobáját igyekezett a biztos lerekvirálás veszélyétől megmenteni olyképen, hogy az itutólembri, kosicei szülők gyermeke, __i_ ____ ílz. __• i ♦'I • 1 * *V:rr* .# - ,'VA . í i í , i < udvarra szóló és különbejáratunat, nevezhető ajtaját befalaztatta. Majd pedig, miután a lakáshivatal még mindig akadékoskodott, egyik szobáját legalább külső pillantásra konyhává varázsolta, amennyiben egy takaréktűzhelyet helyezett el benne. Ilyen módon azután sikerült is lakását az állandó zaklatásoktól mentesíteni. Sch. L. példája — azt hisszük — rövid időn belül sok követőre fog találni. Csupán arra vagyunk kiváncsiak, mit szól ehhez a lakáshivatal? Vizsgálat a Msztereznai bazilita zara a főnökség ellen. A főnök és a zárdaszemélyzet nagy része a népszámlálás alkalmával magyarnak vallotta magát. Munkácsról jelentik : A népszámlálás körüli zavarok hullámai még most sem csendesedtek le Egyik helyen a ruszinok, másik részen a magyarok részéről rengeteg panasz hangzott el a népszámlálóbiztosok ellen. Most legújabban azonban egy ennél sokkal furcsább esettel állunk szemben. A népszámlálóbiztosok részéről történt panasz folytán a kisbereznai bazilita zárdafőnök ellen indítottak vizsgálatot. A vizsgálat oka az, hogy úgy a főnök, mint a zárdaszemélyzet nagy része magyarnak vallotta magát Mikor a népszámlálóbiztosok megjelentek a zárdában és kérdezték a főnöktől, milyen nemzetiségű, a legtermészetesebb hangon azt felelte, hogy magyar. A népszámlálóbiztos csodálkozását fejezte ki, hogy lehet ez, — kérdezte — ön egy ruszin zárdának a főnöke, ön nem lehet magyar ? — De igen, — mondta a főnök — én Szabolcsban születtem, magyar az anyanyelvem, a szüleim magyarok, én is az vagyok és a hitemet ez egyáltalán nem befolyásolja, mert hiszen a zárda gör. kath. rendé, én is gör. kath. családból származom és vagyunk sokan gör. kath. magyarok, amellett, — tekintettel a ruszin népre és a szertartásra — természetesen mind tudunk ruszinul. A népszámláló biztos csóválta a fejét, a főnök meggyőzte valahogy, hogy ő tényleg magyar, de amikor aztán a többiek is magyarnak mondták magukat, a biztos újra furcsának találta a dolgot. Különösen feltűnt neki, hogy egy a főnökség által nevelésbe vett másodosztályú kisgyerek is kijelentette, hogy ő magyar, azután a zárdából összesen még tizen magyarnak vallották magukat, a népszámláló biztos ez adatokat összegyűjtve, úgy látszik, külön panasszal fordult a zárdafőnökség ellen. A kormányzóság intézkedésére azután vizsgálat folyt le a zárdában A vizsgálat folyamán ez a vallomás megismétlődött, midazok, kik a népszámláló bizos előtt magyaroknak vallották magukat, most a vizsgáló bizottság előtt szintén kitartottak magyarságuk mellett. Hogy mi lesz a vizsgálat következménye, nem tudjuk. Mindenesetre érdekes az eset. A népszámlálást elrendelő hirdetmény kifejti, hogy minden ember olyan nemzetiségűnek vallja magát, amilyent a szíve és lelkiismerete diktál. Itt a vizsgálat bizonyára abban az irányban folytatódott, hogy a zárdafőnök nem gyakorolt a pressziót a többire, hogy magyar legyen. Amint értesülünk azonban, a vizsgálatból kitűnt, hogy a rendfőnöknek ebben az irányban semmi befolyása nem volt. Cári ékszerek egy zalamegyei kocsisnál A hadifogságból óriási értékű ékszereket hozott a volt fogoly. (Budapest.) Nemrégiben érkezett haza Oroszországból Ternovácz Imre bánokszentgyörgyi kocsislegény, aki éveken át volt fogságban Kelet-Szibériában és Schnitzer nagykanizsai ékszerésznél óriási értékű ékszert kínált megvételre. Az ékszerész hajlandónak mutatkozott a vételre, a dolgot azonban bejelentette a rendőrségnél, mire a rendőrség a gyanús ékszereket lefoglalta Ternovácnál. Ezek közt volt egy aranyóra, elől brilliáns kövekkel kirakva, III. szám, cirill betűkkel pedig egy A betű. Az óra hátán briliánsból az orosz birodalom címere látható. A másik ékszer egy cigarettatárca, masszív, tűzvörös kővel bevonva, amelyen belül briliánsból szintén a birodalom címere díszeleg. A harmadik ékszer értékes karikagyűrű. Az ékszerész szerint valamennyi a cári kincsek közül való és az órán látható A betű valószínűleg harmadik Sándor cár monogramja. A legényt valatórs fogták, mire a keresztkérdések alatt elmondotta, hogy Oroszországban az orosz vörös hadseregbe került. Katakurgán városa mellett a vörösök megverték a fehér csapatokat s ezek trénjüket hátrahagyva, elmenekültek. A vörös katonák nekiestek a zsákmányul esett srénkocsiknak és azokat kifosztották. Ezeken a kocsikon szállították a cári család drágaságait és ezekből vett magához néhány darabot ő is. Ternovác tagadta, hogy egyebet is szerzett, mint a három lefoglalt ékszert, de a lakásán megtartott nyomozás során találtak még nála egy vert aranyból készült gárdatiszti szolgálati övet és egy arany karkötőt. Monstre-pörök a kassai hadosztálybiróságon. A tizenegyek kémkedési pere. — Kovalcsik tanítójelölt a vádlottak padján, mert magyar katona volt. (Saját tudósítónktól) A kosicei hadosztálybiróság úgy látszik, nem igen fogy ki a szenzációs és sokszor politikai hátterű érdekes pörök tárgyalásaiból. Alig pár hónap óta tárgyalták a Linder és társai kémkedési ügyét, azt követte a három magyar tiszt hazaárulási pere , s néhány napja fejezték be egy szini növendék kémkedési perének főtárgyalását. E hónapban ismét érdekes ügyek kerülnek tárgyalás alá E hó 17-én kezdődik meg a főtárgyalása annak a monstre bűnpernek, amelyben nem kevesebb, mint tizenegy vádlott fog a bíróság elé állani. A vádlottak, kiknek névsora a következő: Levenda Lajos, Obschut Antal, Bodnár László, Theiner József, Haber Gyula, Kiszely Antal, Nemec Antal, Nemec József, Firka Mihály, Nizsnik József, Ravasz Gyula és Andraskó Dezső, súlyos bűncselekményekkel , kémkedéssel, az állam hadereje ellen elkövetett bűntettel és hadi időben jogosulatlan toborzással vannak vádolva, amelyekre a katonai büntető törvénykönyv egyféle ítéletet ismer: a kötél általi halált. A főtárgyalás, amelyen tanúként fel fog vonulni a bratislavai Propagana Kancellária mintegy féltucat tagja, bővelkedni fog izgalmas részletekben. A tárgyalás csupán déli megszakításokkal előreláthatólag legkevesebb két hétig el fog tartani. Ugyancsak ebben az időben, e hó 18-án lesz a főtárgyalása a hadosztálybíróságon egy szintén érdekesnek mondható ügyben. Kovalcsik János, ismert helybeli fiatalember fog a ülni ezúttal a vádlottak padján az állam hadereje ellen elkövetett bűntétel vádoltan Kovalcsik János tanítójelölt, 21 éves iskoláit is városunkban végezte. A háború alatt katonáskodott, majd a forradalom kitörésekor leszerelt. Mivel a szlovák nyelvet nem beszélte, minden utánjárása dacára sem tudott álláshoz jutni. Egzisztenciájának biztosítása céljából szabályszerű útlevéllel 1920 év júniusában Magyarországba ment, hogy ott állást szerezzen magának. Fáradtsága azonban itt is hiábavalónak bizonyult, nem tudta magát tanítónak kineveztetni. Mit tehetett mást, hogy a nyomorúságot és az éhhalált elkerülje, minthogy beállt katonának. Előbb a szerencsi úgynevezett munkáskeretnél szolgált, majd áthelyezték a sárospataki önkéntes diákcsapathoz. Ott szolgált egész december 10-ig, amikor is megelégelte a katonai gyönyörűségeket és elhatározta, hogy végre ha törik, ha szakad, komoly pályára lép. Ugyanazon időtájban trianoni békeszerződés történt meg a ratifikációja a magyar parlamentben s ugyanazon időtájban kezdődött meg a magyar hadsereg részleges demobilizációja-Kovalcsik mindjárt kezdetben leszerelt és illetőségi bizonyítványa alapján a budapesti csehszlovák konzulátusnál útlevelet szerezve magának visszatért Kosicére, remélve, hogy szülei segítségével sikerülni fog álláshoz jutnia. Szép terveit azonban valami ismeretlel« jóakarója keresztülhúzta. A katonai parancsnoksághoz ugyanis feljelentést adtak be ellene, hogy a magyar hadsereg tagja és valószinűen kémkedni jött Kosicére. A katonai rendőrség közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt letartóztatta és a hadosztálybíróság Fegyverház utcai fogházába kisérte. Kovalcsik a vizsgálóbíró előtt történt kihallgatása folyamán beismerte, hogy a magyar hadseregben szolgált, ellenben tagadta azt, hogy kémkedni jött volna Kosicére. Ő mint lesztelt katona és mint kosicei illetőségű csehszlovák állampolgár otthonába tért vissza. A katonai ügyészség ennek dacára további fogvatartását rendelte el. A kémkedés vádját ugyan eljtették ellene, azonban azért, mert tényleg csehszlovák állampolgár létére idegen hadseregbe lépett be és ott szolgálatot teljesített, az ügyészség a katonai büntetőtörvénykönyv 327. § ába ütköző az állam hadereje ellen elkövetett bűntettel vádolta és ügyét e hó 18-ára tűzte ki tárgyalásra- Kovalcsikot dr Littman János ügyvéd védi. Fogházőri vizsgák: Kovalik törvényszéki elnök nyilatkozata Egy új igazságügyminiszteri rendelet értelmében fogházőrökül csupán azon egyének alkalmazhatók, akik egy erre a célra kiküldött bizottság előtt a vizsgát letették- Városunkban az első ilyen vizsga ma délelőtt volt- Felkerestük ez ügyben Kovalik Alajos törvényszéki elnököt, aki munkatársunknak a vizsgáztatásról a következőket mondotta : “ A magam részéről a legnagyobb mértékben helyeslem ezt az új rendeletet, amely hivatott arra, hogy a fogházőrök szakképzettsége terén rendet teremtsen. Eddig ugyanis az volt szokásban, hogy a fogházőröket a vezetőügyész nevezte. Tekintve, hogy a vezetőügyész sem lehetett teljesen emberismerő, igen gyakran előfordult, hogy olyanokat neveztek ki fogházőrökké, akik szakképzettség teljes hiányában szolgálatukat nem tudták kellőképen ellátni. Ennek volt következménye az, hogy a foglyok igen sok esetben megszöktek a fogházból. A vizsgáztatásokkal ezeknek a bajoknak elejét vesszük. Ugyanis csak olyan egyéneket nevezhetünk ki fogházőrökké, akik a törvényszék vizsgálóbizottsága előtt, amelynek elnöke a törvényszéki elnök, tagjai pedig a vezetőügyész és a fogházfelügyelő, leteszik a vizsgát. Az első ilyen vizsgát a kosicei törvényszéken ma délelőtt tarjuk meg. A vizsgálóbizottság elnöke én vagyok, tagjai pedig Gregor vezetőügyész és Baka János fogházfelügyelő. A vizsgát szlovák nyelven tartjuk meg. Ma délelőtt 9 jelentkezőt fogunk levizsgáztatni. A jelentkezőket legnagyobb része le-