Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-05-04 / 91. szám

2. dlJal Nem fogjuk koldulni azért, mert ha nem adnák meg nekünk, amúgy is halálharcot kellene vívnunk saját templomainkért, szlovák gyermekeink vallásos neveléséért és ünnepeink be­tartásáért. Kénytelenek lennénk népün­ket még jobban felbontani katolikus és nemkatolikus elemekre- Nem fogjuk koldulni azért, mert óhajtjuk, hogy minden szlovák érvé­nyesüljön a saját hazájában. Ha már oly kevés az a nemzethű szlovák, hadd érvényesüljön minden egyes-Nem szabad egyetlen tanárnak, egyet­len tanítónak s egyetlen légionáriusnak sem kivonnia magát a nyilvános mű­ködés alól avagy megszöknie Ameri­kába. Minden szlovákot megilleti saját hazájában az őt megillető foglalkozás. Nem engedjük, hogy az adminisztráció vad centralizációja miatt az özvegy várjon nyugdíjára, a rokkant italmérési engedélyére, a tanító fizetésére. Nem fogjuk koldulni az autonómiát, mert megkövetelik nemzeti büszkesé­günk és hagyományaink, hogy ne kol­duljunk. Stur tanított bennünket várni a szlovák új életre, Vajansky a szlovák nép szeretetére. S tanítanak bennünket dalaink, a Tátránk, hazánk szépségei, hogy ne kolduljunk számára önálló életet. S végül n­em fogjuk koldulni az autonómiát, mert a szabadságot nem kell koldulni! Gajdos Dezső. Keleti vásár Bratislava-Pozsony 1921. súg. 6-15 A bratislavai keleti vásár vezetősége közli, hogy az egyes kiállítási osztályok elhelyezése a következő: Az I. keleti vásár technikai előkészítő munkálatai már annyira előrehaladottak, hogy a kiállítási osztályok legnagyobb része már el van helyezve; a beosztás az egyes iparágak szerint a következő: Vegyiipar (V. osztály) a polgári leány­iskolában, Torna-utca. Grafika, továbbá irodai és üzleti kel­lékek, úgymint reklámok (11. és XI. osztály) a polgári fiúiskolában, Torna-u. Díszműáruk és rokon ipar (XVI- osztály) a polgári fiúiskolában, Torna-u. Szlovák népipar, sport, hangszerek, játékszerek, arany-, ezüst és ékszeripar (XV., XVII., XVIII., XIX. és XX. osz­tály) a Széna-téri iskolában. Üveg, porcellán és finom keramika (VII- osztály) az állami ipariskolában a Fadrusz-Duna rakparton. Textil- és ruházati ipar (Vili- és IX- osztály) a reálgimnáziumban, Grössling-u. Bőripar (X. oszt.), gimnázium (lyceum), Duna-utca. Élelmiszeripar és mezőgazdasági ter­mények (XII. osztály) a reáliskolában, Torna-utca-Vas- és fémipar, elektrotechnika, optika, mechanika (XIII. és XIV. oszt.) a Duna-kikötő raktárházaiban. A még hátralévő osztályokat illetőleg az elhelyezés a legközelebbi napokban lesz közzétéve. A megmentett lakás. Hogyan lehet a lakáshivatalt kijátszani, lát A lakáshivatal árgus szeme mindent meg­és a meglátás után hirtelenül ráteszi kezét minden olyan feleslegesnek nyilvánító lakásrészre, amelyet igaz, hogy ebből a tényből egyrészt nem következik az, hogy a lakáshivatal révén tényleg lehet is lak­ást kapni, másrészt pedig az, hogy a lakáshivatal által feleslegesnek titulált lakás­­kásrészek tényleg feleslegesek is volnának. A városi lakáshivatal számtalan ellenőrt tart, akiknek nincsen egyéb kötelességük, minthogy a megürülő lakásokra menten tegyék rá a saját, illetve a lakáshivatal kezét. Igaz ugyan, hogy ez csak ritka esetben szokott megtörténni, mert a meg­ürülendő lakás tulajdonosa jó eleve gon­dos­kodik arról, hogy megfelelő díjazásért még eltávozása előtt mást költöztessen a lakásába. Természetesnek látszik, hogy ilyen kö­rülmények között mindenki, aki bármilyen kis vagy akár nagy lakásnak a birtokában van, igyekszik azt meg is tartani. Ennek a célnak elérésére az érdekeltek azután minden elképzelhető módot kitalálnak, melyek között nem utolsó helyet foglal el az alábbi meglehetős raffináltságra valló 1­ráshivatali bibriblizési eljárás: Sch. L, akinek a Rákóczi-körúton háza KASSAI HÍRLAP van, saját részére egy három szobás lakást akar minden áron megtartani. Ámde ez a lakáshivatal miatt nem ment egykönnyen, mert Sch. L.-nek, tekintve, hogy nőtlen legényember, a lakástörvények értelmében egy, legfeljebb irodával együtt két szobá­nál több nem maradhat meg birtokában. Sch. L. a furfangos emberek közé tar­tozik, aki m­gm egykönnyen deferált a lakástörvények­ előtt. Megtagadta volna faját és nevelését, ha nem igyekezett volna különféle utakon a rendeletek kijátszására. Ez sikerült is neki. Mindenekelőtt egyik különbejáratú szo­báját igyekezett a biztos lerekvirálás ve­szélyétől megmenteni olyképen, hogy az­­ itutólembri, kosicei szülők gyermeke, __i_ ____ íl­z. __• i ♦'­­I • 1 * *V:rr* .# - ,'VA . í i í , i­­ < udvarra szóló és különbejáratuna­t, nevez­hető ajtaját befalaztatta. Majd pedig, mi­­utá­n a lakáshivatal még mindig akadé­koskodott, egyik szobáját legalább külső pillantásra konyhává varázsolta, amennyi­ben egy takaréktűzhelyet helyezett el benne. Ilyen módon azután sikerült is lakását az állandó zaklatásoktól mentesíteni. Sch. L. példája — azt hisszük — rövid időn belül sok követőre fog találni. Csu­pán arra vagyunk kiváncsiak, mit szól ehhez a lakáshivatal? Vizsgálat a Msztereznai bazilita zara a főnökség ellen. A főnök és a zárdaszemélyzet nagy része a népszámlálás alkalmával magyarnak vallotta magát. Munkácsról jelentik : A népszámlálás körüli zavarok hullámai még most sem csendesedtek le­ Egyik helyen a ruszi­nok, másik részen a magyarok részéről rengeteg panasz hangzott el a népszám­lálóbiztosok ellen. Most legújabban azonban egy ennél sokkal furcsább esettel állunk szemben. A népszám­lálóbiztosok részéről történt panasz folytán a kisbereznai bazilita zárdafőnök ellen indítottak vizsgálatot. A vizsgálat oka az, hogy úgy a főnök, mint a zárdaszemélyzet nagy része magyarnak­­ vallotta magát Mikor a népszámlálóbiztosok megje­lentek a zárdában és kérdezték a fő­nöktől, milyen nemzetiségű, a legtermé­szetesebb hangon azt felelte, hogy magyar. A népszámlálóbiztos csodálkozását fejezte ki, hogy lehet ez, — kérdezte — ön egy ruszin zárdának a főnöke, ön nem lehet magyar ? — De igen, — mondta a főnök — én Szabolcsban születtem, magyar az anyanyelvem, a szüleim magyarok, én is az vagyok és a hitemet ez egyáltalán nem befolyásolja, mert hiszen a zárda gör. kath. rendé, én is gör. kath. csa­ládból származom és vagyunk sokan gör. kath. magyarok, amellett, — tekin­tettel a ruszin népre és a szertartásra — természetesen mind tudunk ruszinul. A népszámláló biztos csóválta a fejét, a főnök meggyőzte valahogy, hogy ő tényleg magyar, de amikor aztán a többiek is magyarnak mondták magukat, a biztos újra furcsának találta a dolgot. Különösen feltűnt neki, hogy egy a főnökség által nevelésbe vett másod­­osztályú kis­gyerek is kijelentette, hogy ő magyar, azután a zárdából összesen még tizen magyarnak vallották magukat, a népszámláló biztos ez adatokat össze­gyűjtve, úgy látszik, külön panasszal fordult a zárdafőnökség ellen. A kormányzóság intézkedésére azután vizsgálat folyt le a zárdában­ A vizs­gálat folyamán ez a vallomás meg­ismétlődött, midazok, kik a népszám­láló bizos előtt magyaroknak vallották magukat, most a vizsgáló bizottság előtt szintén kitartottak magyarságuk mellett. Hogy mi lesz a vizsgálat következ­ménye, nem tudjuk. Mindenesetre érde­kes az eset. A népszámlálást elrendelő hirdetmény kifejti, hogy minden ember olyan nemzetiségűnek vallja magát, amilyent a szíve és lelkiismerete diktál. Itt a vizsgálat bizonyára abban az irányban folytatódott, hogy a zárda­főnök nem gyakorolt a pressziót a többire, hogy magyar legyen. Amint értesülünk azonban, a vizsgálatból kitűnt, hogy a rendfőnöknek ebben az irányban semmi befolyása nem volt. Cári ékszerek egy zalamegyei kocsisnál A hadifogságból óriási értékű ékszereket hozott a volt fogoly. (Budapest.) Nemrégiben érkezett haza Oroszországból Ternovácz Imre bánok­szentgyörgyi kocsislegény, aki éveken át volt fogságban Kelet-Szibériában és Schnitzer nagykanizsai ékszerésznél óriási értékű ékszert kínált megvételre. Az ékszerész hajlandónak mutatkozott a vételre, a dolgot azonban bejelen­tette a rendőrségnél, mire a rendőrség­­ a gyanús ékszereket lefoglalta Terno­­vácnál. Ezek közt volt egy aranyóra, elől brilliáns kövekkel kirakva, III. szám, cirill betűkkel pedig egy A betű. Az óra hátán briliánsból az orosz biroda­lom címere látható. A másik ékszer egy cigarettatárca, masszív, tűzvörös kővel bevonva, amelyen belül briliáns­ból szintén a birodalom címere dísze­leg. A harmadik ékszer értékes karika­gyűrű. Az ékszerész szerint valamennyi a cári kincsek közül való és az órán látható A betű valószínűleg harmadik Sándor cár monogramja. A legényt va­latórs fogták, mire a keresztkérdések alatt elmondotta, hogy Oroszországban az orosz vörös hadse­regbe került. Katakurgán városa mellett a vörösök megverték a fehér csapato­kat s ezek trénjüket hátrahagyva, el­menekültek. A vörös katonák nekiestek a zsákmányul esett srénkocsiknak és azokat kifosztották. Ezeken a kocsikon szállították a cári család drágaságait és ezekből vett magához néhány dara­bot ő is. Ternovác tagadta, hogy egye­bet is szerzett, mint a három lefoglalt ékszert, de a lakásán megtartott nyo­mozás során találtak még nála egy vert aranyból készült gárdatiszti szolgá­lati övet és egy arany karkötőt. Monstre-pörök a kassai hadosztálybiróságon. A tizenegyek kémkedési pere. — Kovalcsik tanítójelölt a vádlottak padján, mert magyar katona volt. (Saját tudósítónktól) A kosicei had­­­osztálybiróság úgy látszik, nem igen­­ fogy ki a szenzációs és sokszor politikai­­ hátterű érdekes pörök tárgyalásaiból­­. Alig pár hónap óta tárgyalták a Linder és társai kémkedési ügyét, azt követte­­ a három magyar tiszt hazaárulási pere , s néhány napja fejezték be egy szini növendék kémkedési perének főtárgya­­­­­­lását. E hónapban ismét érdekes ügyek­­ kerülnek tárgyalás alá­ E hó 17-én­­ kez­­­­dődik meg a főtárgyalása annak a­­ monstre bűnpernek, amelyben nem­­ kevesebb, mint tizenegy vádlott fog a­­ bíróság elé állani. A vádlottak, kiknek névsora a következő: Levenda Lajos, Obschut Antal, Bodnár László, Theiner József, Haber Gyula, Kiszely Antal,­­ Nemec Antal, Nemec József, Firka Mi­hály, Nizsnik József, Ravasz Gyula és Andraskó Dezső, súlyos bűncselek­ményekkel , kémkedéssel, az állam hadereje ellen elkövetett bűntettel és hadi időben jogosulatlan toborzással vannak vádolva, amelyekre a katonai büntető törvénykönyv egyféle ítéletet ismer: a kötél általi halált. A főtárgyalás, amelyen tanúként fel fog vonulni a bratislavai Propaga­na Kancellária mintegy féltucat tagja, bő­velkedni fog izgalmas részletekben. A­­ tárgyalás csupán déli megszakít­ásokkal előreláthatólag legkevesebb két hétig el fog tartani. Ugyancsak ebben az időben, e hó 18-án lesz a főtárgyalása a hadosztály­­bíróságon egy szintén érdekesnek mond­ható ügyben. Kovalcsik János, ismert helybeli fiatalember fog a ülni ezúttal a vádlottak padján az állam hadereje ellen elkövetett bűnt­étel vádoltan Kovalcsik János tanítójelölt, 21 éves iskoláit is városunkban végezte. A há­ború alatt katonáskodott, majd a forra­dalom kitörésekor leszerelt. Mivel a szlovák nyelvet nem beszélte, minden utánjárása dacára sem tudott álláshoz jutni. Egzisztenciájának biztosítása cél­jából szabályszerű útlevéllel 1920­ év júniusában Magyarországba ment, hogy ott állást szerezzen magának. Fáradtsága azonban itt is hiábavaló­nak bizonyult, nem tudta magát tanító­nak kineveztetni. Mit tehetett mást, hogy a nyomorúságot és az éhhalált elkerülje, minthogy beállt katonának. Előbb a szerencsi úgynevezett munkás­keretnél szolgált, majd áthelyezték a sárospataki önkéntes diákcsapathoz. Ott szolgált egész december 10-ig, ami­kor is megelégelte a katonai gyönyörű­ségeket és elhatározta, hogy végre ha törik, ha szakad, komoly pályára lép. Ugyanazon időtájban trianoni békeszerződés történt meg a ratifikációja a magyar parlamentben s ugyanazon idő­tájban kezdődött meg a magyar had­sereg részleges demobilizációja-Kovalcsik mindjárt kezdetben lesze­relt és illetőségi bizonyítványa alapján a budapesti csehszlovák konzulátusnál útlevelet szerezve magának visszatért Kosicére, remélve, hogy­­ szülei segítsé­gével sikerülni fog álláshoz jutnia. Szép terveit azonban valami ismeret­lel« jóakarója keresztülhúzta. A katonai parancsnoksághoz ugyanis feljelentést adtak be ellene, hogy a magyar hadsereg tagja és valószinű­en kémkedni jött Kosicére. A katonai rendőrség közvetlenül a ka­rácsonyi ünnepek előtt letartóztatta és a hadosztálybíróság Fegyverház­ utcai fogházába kisérte. Kovalcsik a vizsgálóbíró előtt történt kihallgatása folyamán beismerte, hogy a magyar hadseregben szolgált, ellenben tagadta azt, hogy kémkedni jött volna Kosicére. Ő mint lesz­telt katona és mint kosicei illetőségű csehszlovák ál­lampolgár otthonába tért vissza. A katonai ügyészség ennek dacára további fogvatar­tását rendelte el. A kémkedés vádját ugyan el­­jtették elle­ne, azonban azért, mert tényleg csehszlo­vák állampolgár létére idegen hadse­regbe lépett be és ott szolgálatot telje­sített, az ügyészség a katonai büntető­­törvénykönyv 327. § ába ütköző az ál­lam hadereje ellen elkövetett bűntettel vádolta és ügyét e hó 18-ára tűzte ki tárgyalásra- Kovalcsikot dr Littman Já­nos ügyvéd védi. Fogházőri vizsgák: Kovalik törvényszéki elnök nyilatkozata Egy új igazságügyminiszteri rendelet értelmében fogházőrökül csupán azon egyének alkalmazhatók, akik egy­­ erre a célra kiküldött bizottság előtt a vizs­gát letették- Városunkban az első ilyen vizsga ma délelőtt volt- Felkerestük ez ügyben Kovalik Alajos törvén­yszéki elnököt, aki munkatársunknak a vizs­gáztatásról a következőket mondotta : “ A magam részé­ről a legnagyobb mértékben helyeslem ezt az új rende­letet, amely hivatott arra, hogy a fog­házőrök szakképzettsége terén rendet teremtsen. Eddig ugyanis az volt szo­kásban, hogy a fogházőröket a vezető­ügyész nevezte. Tekintve, hogy a vezető­ügyész sem lehetett teljesen emberis­merő, igen gyakran előfordult, hogy olyanokat neveztek ki fogházőrökké, akik szakképzettség teljes hiányában szolgálatukat nem tudtá­k kellőképen ellátni. Ennek volt következménye az, hogy a foglyok igen sok esetben meg­szöktek a fogházból.­­ A vizsgáztatásokkal ezeknek a bajoknak elejét vesszük. Ugyanis csak olyan egyéneket nevezhetünk ki fog­házőrökké, akik a törvényszék vizsgáló­­bizottsága előtt, amelynek elnöke a törvényszéki elnök, tagjai pedig a ve­zetőügyész és a fogházfelügyelő, leteszik a vizsgát­. Az első ilyen vizsgát a kosicei törvényszéken ma délelőtt tarjuk meg. A vizsgáló­bizottság elnöke én vagyok, tagjai pedig Gregor vezetőügyész és Bak­a János fogházfelügyelő. A vizsgát szlovák nyelven tartjuk meg. Ma dél­előtt 9 jelentkezőt fogunk levizsgáztatni. A jelentkezőket legnagyobb része le-

Next