Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-06-11 / 121. szám
2. oldet- Mire jó a vízbefulás. Uszodát kamatozik a közönségnek. Most már siet a tanács. Nem hetek, nem is hónapok, hanem évek óta sürgetjük már egy tisztességes városi uszoda felállítását, de — sajnos — ebből még mindig semmi sem lett. Ez év tavaszán azonban úgy látszott, hogy a komoly szándékok tényleg megvalósulnak és a nyár folyamán már az új uszodában fürödhetünk, ám a tervek nem feleltek meg a tanács gusztusának és megint csak abban maradt a dolog. El is aludt volna — legalább egy esztendőre, ha az utóbbi hetek eseményei nem kényszerítik a tanácsot az uszodakérdés újabb fölvételére. Az utóbbi időkben ugyanis a szabadban való fürdőzés megint emberáldozatokat követelt s mivel a tanács nem mondhatta azt, miért megy valaki a görbefűzhöz, vagy a nagygáthoz fürdeni, mikor ott van az olcsó és kényelmes uszoda, hát most egyszerre hozzálát a bajok gyökeres orvoslásához- Csináltat az istállóra lakatot, amikor már kilopták a csikót belőle. Ne higyjük azonban, hogy az uj uszodát itt bent, a réginek helyén állítják föl; ez a tér valami mást vár. A régi népuszoda helyén, amelyet nem fürdési célokra, hanem csak éjjeli menedékhely gyanánt használt a „közönség“, ott fog emelkedni a város által két héten belül létesítendő új uszoda, amelyre azután bérlőt keresnek, aki azt mindennel kellőképpen fölszerelje, mivelhogy a városnak a berendezésre és kezelésre nincs pénze. Mindenekelőtt hálás köszönetet mondunk a tanácsnak, hogy „tovább már nem vállalhatja a felelősséget a gyakori emberáldozatokért, amelyeket a Hernád az uszodahiány folytán a szabadban fürdőző közönségből szedeget“ — s azért uszodával kedveskedik nekünk. Csak azt kérdezzük, miért várta meg ez áldozatok meghozatalát, miért nem akadályozta meg, miért nincs még máig uszoda ? Ami pedig az új uszodának helyét illeti, arra nézve megjegyezzük, hogy az a lehető legszerencsétlenebb, mert közönsége még akkor sem lesz, ha a Hernád egész hosszában beszüntetik is a szabad fürdőzést. S mivel ez tudott dolog, azért nem is hihetjük, hogy a város kap oda bérlőt, mégpedig olyant, aki ott befektetéseket eszközöl, különösen pedig fürdőruhát is szerez be. Nem tudjuk, ajánlkozott-e már valaki, aki a pályázat kihirdetése után jelentkezni fog, de nem hihetjük, hogy akad komoly üzletember, aki ilyen holt üzletbe ezreket fektet be. A tanács azért csinálja most ezt, csak hogy éppen csináljon valamit- Ha komolyan venné a dolgot, akkor már állana az uszoda! És tegyük föl, hogy az uszoda meglesz, de nem jelentkezik pályázó- Mit csinálnak akkor az egész alkotmánnyal? S ha mégis kapnak bérlőt és úgy járnak vele, mint a kirándulóhelyek régi bérlőivel, hogy ti mindent fog ígérni, de semmit sem fog adni akkor mi lesz a sorsa az uszodának ? Romlás, pusztulás. Annak deszkáit is elhordják, mint elődjéét, továbbá a sporttelepét, meg a barakkokét. Nem gondol minderre a tanács? Nem ismeri még a helyi viszonyokat ? Kijelentjük, hogy a tanács óriási mulasztást követett el, hogy a fürdőt eddig föl nem építtette s az áldozatokért, amiket a Hernád követelt, teljesen őt terheli a felelősség- Fabias Cunctatorok és Pató Pálok szerepét elj úszhatják ott, ahol a magukéban vannak, de nem a közügyek terén. Most azután, amikor bűneiért explálódni kíván, olyan nevetséges tervvel áll elő, amelybe, fogható csak a csodabogarak világában található. Itt a közönség szempontjából uszoda céljaira egyedül alkalmas terület a régi uszodakert s követeljük, hogy az uj fürdőt ott állítsák föl. Oda kapnak bérlőt, de a városon kívül nem. A népuszoda helyén leendő építkezés kárbaveszett munka és kiadás, az ellen tehát a leghatározottabban tiltakozunk- Ma nincs az a régi „nép“, akinek a szemét bármiféle „Népfürdőnek“ titulált kocsiszínnel ki lehetne törülni Rendes uszodát várunk, mégpedig megfelelő helyen A tanács most gyors munkát akar végezni s ha megmarad terve mellett, csakugyan gyors vásári munkát ad a közönségnek, amiből épenséggel nem kérünk. S .'OiS KASSAI HÍRLAP «sags? Budapesti csehszlovák-magyar tárgyalások. Megalakultak a csehszlovák bizottságok. Bratislava, jun. 9. A csehszlovák gazdasági és közlekedési bizottság, amely az illetékes magyar bizottságokkal Budapesten szombaton kezdi meg tárgyalásait, a bratislavai teljhatalmú minisztériumban egész napon át tanácskozott. A bizottság holnap utazik el. A bizottságok a következőleg állíttattak össze: Gazdasági bizottság: Elnök: Dvoracsek I. mérnök, követségi tanácsos Tagok: Martinec pénzügyminiszteri tanácsos, Fischer dr. Külkereskedelmi hivatali miniszteri titkár, Kotró dr. földmivelésügyi miniszteri titkár és Madric vezértitkár. Később Budapestre utaznak még a következő bizottsági tagok: Hodzsa dr., Houdek Fedor, Krives mérnök, valamint az ipar, földmivelés és élelmezés hivatalnokai. A közlekedési bizottság elnöke Jansáky István mérnök, kormányelőadó. Tagok: Lankas dr. földmivelésügyi min. tanárosos, Basik közmunkaügyi min tanácsos, Ruzicska dr., Kucsera dr. és Speváki dr. szaktanácsosok, Moravecz póstai miniszteri építészeti főtanácsos, Csernoch I mérnök építészeti tanácsos és Gasparik dr. Később Budapestre utaznak még i Jirik osztályfőnök és Bartovsky főfelügyelő. Interpellációi Károly excsászár miatt a svájci nemzeti tanácsban. Bern, június 9. A svájci nemzeti tanács ma foglalkozott két interpellációval Károly excsászár ügyében. Az első interpelláló Gromm szocialista volt, aki magyarázatot kért arról, miként hagyhatta el az excsászár Svájcot és fevetette a kérdést, nem kellene-e megtiltani Károly excsászárnak a svájci tartózkodást. A másik interpelláló Bossi, a kath. egyház egyik hive, aki azt a felszólítást, hogy Károly excsászár augusztusban hagyja el Svájcot, a vendégjog megsértésének nevezi és magyarázatot kér a szövetségi tanácstól, mint akarja a hagyományos svájci vendégjogot megvédeni A nemzeti tanács szótöbbséggel határozta el, hogy ez interpellációk felett nem kezd vitát. Az angolok megkezdték a felsősziléziai semleges öv megszállását. Tartós német támadások, Briand el Varsó, Jun A Felsősziléziából érkezett jelentések szerint német hadcsapatok folytatják támadásaikat a lengyel felkelők ellen az északi és középszakaszért. A németek megszállták Olesnot, lengyel lakosságát terrorizálták, amelynek A felkelők Tamowiban megszállták a pályaudvart és postát A felkelők Grotsiskot újból elfoglalták. A középszakaszon francia és angol katonaság megkezdte a semleges öv megszállását. Nauen, jun 9. Az angol minisztertanács a felsősziléziai német jegyzékről tanácskozva kijelentette, hogy a semleges öv megszálására ártántkatonaságot küld és visszautasította a német önvédelmi csapatok ajánlatát. Nauen, jun 9. Szerdán egész Sziléziában nyugalom volt, kivéve Ratibort, amelyet a lengyel tüzérség lőtt. Mint meg el akarja távolítani a német csapatokat. lapították, a lövegek között osztrák eredetű dum-dum lövegek is voltak. Páris, junius 9. A tegnap Párisba érkezett új angol jegyzék a felsősziléziai kérdésben sir Harold Stuart angol biztos javaslatait tartalmazza, mint állítsák helyre a nemzetközi bizottság tekintélyét. A javaslatok kiterjednek az antant katonaság különleges felhasználására is. Páris, június 9- Mayer dr. német nagykövet kijelentette Brand miniszterelnök előtt, hogy Höfer német tábornok katonái a magas gabona mögé rejtőzött franciákat lengyeleknek nézték el. Briand élesen tiltakozott ez ellen és hangsúlyozta a nagykövet előtt, hogy a szövetségközi bizottság erejének helyreállításával egyidejűleg meg kell történnie a német formációk eltávolításának is. Bonyodalmak egy házvásárlás körül Korcsmában kötött szerződés. Érdekes pör a kosicei törvényszéken. Különös érdekességű pör foglalkoztatja a kosicei törvényszék polgári ügyeket tárgyaló tanácsát, amely rendkívüliségénél fogva túlszárnyalja még az ezerféle változatú polgári perokét is. Az érdekes esetben a tényállás a következő : Varga Pál gálszécsi gazdálkodó néhány hónappal ezelőtt a városka közepén levő nagyvendéglőben mulatott Tresza János nevű ugyancsak gálszécsi gazdálkodó barátjával. Az asztalon egyre nőtt a kiürült boros palackok száma, már az ötödik liternél tarthattak, mikor az ilyen mulatozás közben szokásos virtus kiütött belőlük. Tresza János eldicsekedett vele, hogy neki mennyi földje, háza meg marhája van s ekkor Varga Pál, hogy a dicsekvésben ő se maradjon alul, kidobta az asztalra tömött pénztárcáját és a gazdagságát fitogtató Treszának megmutatta a pénzét. Tresza ekkor azt az ajánlatot tette neki, hogy mivel van elegendő pénze, vásárolja meg tőle a városkában levő házát, mert úgymond, biztosabb a pénz, ha házban fekszik, mintha magánál hordja, amikor bárki elrabolhatja tőle- Varga eleinte szabadkozott és nem akart az üzlet megkötésébe belemenni. Úgymond, neki van háza, ott nagyon szépen megfér családjával együtt, minek neki újabb ház. Közben új üvegek jöttek az asztalra s Tresza heccelni kezdte Vargát, hogy csak azért nem veszi meg a házat, mert nincsen pénze. Erre Vargában felfortyant a magyar paraszt büszkesége és a csakazértis virtusból kijelentette, hogy az eladásra felkínált házat megveszi. Ott mindjárt borozás közben megalkudtak a vételárban is. Varga Pál a házat 78,000 koronáért megvásárolta, azután anélkül, hogy a szerződést írásba foglalták volna, átadott Tresza Jánosnak 2000 korona előleget azzal, hogy a vételár többi részét még a héten kifizeti. Mikor azonban másnapra kijózanodott, belátta, hogy milyen baklövést követett el.Az általa megvásárolt ház legjobb esetben 30,000 koronát ért, mert hisz az alapépítmények nem is képezték Tresza János tulajdonát s így azt nem is vásárolhatta meg tőle. Természetesnek látszik, hogy a házat nem akarta átvenni, sőt az előlegül adott 2000 koronát is visszakövetelte. Nem így gondolkodott azonban Tresza. Ő az eladást fix üzletnek tekintette és miután Varga a többszöri felszólítás dacára sem mutatott hajlandóságot a ház átvételére, illetve a vételár kifizetésére, a hátralékos 78,000 korona és járulékai iránt keresetet indított ellene a kosicei törvényszéken. Az érdekes ügyben tegnap tartották meg a főtárgyalást. Varga Pál ügyvédje azt fejtegette, hogy a korcsmában nem józan állapotban kötött adás-vételi szerződéseket a bíróság jogerőre nem emelheti, már csak azért sem, mert egy szegény parasztember, mint Varga Pál is, akinek egy egész amilyen életen keresztül kell dolgoznia azért, hogy 78,000 koronát megkeressen, csakis teljesen józan állapotban köthet érvényes és egész vagyona felett rendelkező szerződést. Jelen esetben különben nagyon is felkínálkozik a kérdés, hogy Tresza nem akarta-e Varga Pált fondorlatos tévedésbe ejteni. Ezzel szemben Tresza ügyvédje azt vitatta, hogy fele a szerződést Vargával józan állapotban kötötte és ennek igazolására tanukat jelentett be. A bíróság a bizonyítást mindkét félre nézve elrendelte. A kisebbségi szerződések ratifikálása Prága, június 9. A francia képviselőház e hó 7-én ratifikálta 490 szavazattal 75 szó ellenében a Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával kötött kisebbségi szerződéseket. Útlevélrendszabályok fokozatos leszerelése Jugoszlávia nehézségeket okoz az átutazási engedélyek kiadásánál. Aki ez idő szerint olyan utazásra vállalkozik, amely útjában több ország területén vezet át, annak külön átutazási engedélyt (tranzitó vízumot) kell magának beszereznie. A tranzitóvízumot rendszerint még az utazás megkezdése előtt kell az útlevélre jegyeztetni. A láttamozási rendszabályt azzal okolják meg, hogy az egyes államiságok ellenőrzésük alatt tartják a területükön átutazókat, nehogy nem kívánatos elemek csempésszék be magukat átutazás ürügye alatt egyik-másik országba. Ebből a szempontból véve tehát érthető tranzit-vízum rendszer, mivel az az eddig fennállott és egyelőre még tovább folytatni szándékolt gyakorlat szerint az útlevelet láttamazó hatóságnak megfelelő alkalma volt magát a kérelmező utas személyét illetőleg kellő módon tájékozni. Kevésbé magyarázható meg azonban az átutazási engedélyek kiosztásánál az az eljárás, melyet legutóbb az S. H. S. állam kormánya honosított meg. Jugoszlávia a tranzitóvízumokat nem előzetesen adja meg, mint a nyugati államok, hanem az útleveleket a határállomásokon, a határ átlépése előtt láttamoztatja a határszolgálatot ellátó közegeivel. Nyilvánvaló, hogy ezek a határközegek a legtöbb esetben nincsenek abban a helyzetben, hogy minden egyes utas személyisége felől megfelelően tájékozódhassanak. Az átutazási engedélyek megadása körül tehát bizonyos kellemetlen kilengések merülnek fel, melyek veszélyeztetik az utazás zavartalanságát. De ettől eltekintve, a tranzitóvízum ezen eljárás által merőben alaki dologgá válik, ami nagyobb meggondolást igényel, annál mivel tulajdonképen egyszerű fejadóvá devalválódik az utasemberre nézve. Fejadóvá, mert tudvalevőleg minden úti okmány láttamozása bizonyos megszabott illeték ellenében történik. Egyébként is az európai államiságok már a háború befejezése óta folytatják ezt a kellemetlen és költséges vízumgyakorlatot. Félő, hogy ez az ideiglenesség jegyében megszületett intézmény örök időkre állandósittatik majd. A nemrégiben Párisban tartott nemzetközi értekezlet elhatározta,hogy az útlevélrendszabályokat az európai nemzetközi forgalomban fokozatosan leszereli.A jugoszláv fejadószerű berendezkedés ellentmond a párisi elhatározásnak, annak ellenére is, hogy tulajdonképen látszólag az utazást megkönnyíti, holott valóban megnehezíti azt. Reméljük, hogy a folyamatban levő portorosei nemzetközi konferencián szóba kerül Jugoszláviának ez a némileg balkáni szót eljárása és reméljük azt is, hogy az uj gyakorlat hamarosan véget fog érni- Nehogy esetleg valamely más állam is követni találja az S. H. S. állam példáját.