Kassai Hirlap, 1921. július-december (18. évfolyam, 138-268. szám)

1921-07-22 / 154. szám

XVII évfolyam, 153. szám. MasJelenik minden* nap délután 4 órekorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : lAsZLd BÉLA. birhMites«g és ki­­adóhivatali Kosice, Hlavn* (Ffi)­utca 60. szám, I. emelet 933 Talalonssim 1­184. Csütörtök. A pacifikáció­s béke garanciái. Francia hang Masarykról és Benesről. Própa, július 9. (Csi.) A Revue Bleu politikai és irodalmi folyóiratban Eise­­man Louis egy cikke jelent meg Ed­ward Benes címén- A cikk fejtegeti, hogy Benes, mint államférfiu született diplomata, a jövő diplomatája, kitűnő információkkal rendelkezik és amellett finom pszichológus. Mint Masaryk leghívebb tanítványa, Benes át van hatva Masaryk erkölcsi eszméitől és ezek alapján teszi meg minden politikai lépését. Benes külpolitikáját két nagy gondo­lat vezeti: a szláv szolidaritás és Csehszlová­kia megingathatatlan hűsége a nyugati szövetségesek iránt. E nagy és liberális nemzetekkel való szívélyes viszonyban, a megegyezésben velük, a politikájuk főbb irányelveivel való összhangban, beleértve az egyesült államok politikáját is, látja Benes Masa­­rykkal együtt a pacifikációs béke legbiztosabb garanciáját és legfőbb támaszát. A még >fju szláv világ a pacifikációs békében konszolidálódhatik és kifejt­heti mérhetetlen gazdagságát az emberi­ség javára. Az antant lefegyverzési bizottsága Buda­pestre érkezett A lefegyverzés mellett az ország pénzügyi konszolidációjára törekszenek. Budapest, július 20. Az antant kato­nai ellenőrző bizottsága Zuc­ari tábor­nok vezetése alatt Budapestre érkezett- A bizottság 11 olasz, 37 francia, 7 an­gol és 2 japán katonatisztből áll. Bécs, július 19- A „Magyarország“ bécsi tudósítója újságjának a magyar jóvátételről a következő információt nyújtja, amelyet a bécsi antantkörök­től nyert: A ratifikációs okmányok kicserélése után a párisi bizottság magyar osztálya megkezdi működését, hogy Magyaror­szág megkíméltessék azon nagy kiadá­soktól, amelyek egy külön reparációs bizottságnak fenntartásával és megszer­vezésével függnek össze. Budapesten a párisi bizottságnak csak néhány tagja fog tartózkodni. A magyar békeszerződés végrehajtására vonat­­­­kozó előkészületek már folyamatban vannak, konkrét határozatokról még nem lehet szó. Mindenesetre egyes államok, nevezetesen Olaszország, továbbá Csehszlová­kia, Jugoszlávia és Románia olyan követelésekkel lépnek fel, amelyek Magyarország gazdasági életét na­gyon megnehezítik-Franciaország és Angolország a magán­tőke jelentékeny investícióival igyekez­nek a magyar gazdaság megnyerésére és természetesen azt óhajtják, hogy Magyarország pénzügyi konszolidációja ehhez hasonló szigorú reparációs kívá­nalmakkal ne rontassék-A lefegyverzés kérdésében az an­tant nagyhatalmak álláspontja nagy­jában megegyezik a nemzeti álla­mokéval. A washingtoni konferencia problémái. — A japán diplomácia a konferencia ellen. — Franciaország a szárazföldön nem szerelhet le. Paris, jul. 20. A Newyork Herald jelenti Washing­tonból . Az állami departement nagy vonalakban megjelölte az Egyesült Államok álláspontját a lefegyverzési kon­ferencia programmjában. Ezek szerint: 1. az Egyesült államok nem állapít meg munkatervet, de elvárja, hogy ebben a tekintetben maga a konferencia jut megegyezésre. Az államok meg­hívásában csak az általános célt tar­tották szem előtt; 2. az állami departement számol azzal, hogy a hatalmak a konferencia megnyitása előtt azokra a kérdésekre nézve, melyek a lefegyverzési konfe­rencián tárgyalásra kerülnek, diplo­máciai úton megegyeznek; 3- minden résztvevő hatalom jogában áll; hogy­­ha beleegyezését is adta valamely különleges kérdés megtár­gyalására, a konferencia határozatát később jóváhagyja vagy elutasítsa; 4. az Egyesült Államok igyekszik megakadályozni, hogy a konferencia programmjába olyan problémákat ve­gyenek fel, amelyek nem tartoznak a konferencia elé s csak eredmé­nyét veszélyeztetik­ London, július 20. A Westminster Gazetta newyorki tudósítója illetékes helyről közli: Harding elnök nincs ellene, hogy a Filippini-szigetek kér­dését a lefegyverzési konferencia prog­ram­jába felvegyék. A Filippini-szigetek függetlensége tényleg csak attól függ, hogy készek-e a hatalmak a territoriális függetlenségért kezességet vállalni. London, júl. 20. Tokiói jelentés sze­rint Japánban az a vélemény alakult ki, hogy Japánban a washingtoni lefegyverzési konferencia súlyos viszályt fog okozni. A konferencia ellenzőinek táborában többek között a diplomácia tagjai is helyet foglalnak és velük szemben erős liberális csoport áll. Nauen, jul. 20. A japán parlament 6 tagja Londonba érkezett­ A japánok az Egyesült Államokban tanulmányozták a lefegyverzés kérdését. A japán kül­ Košice, 1921. július 21. klApizet Csi Araki Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 84 korona, egy hó­napra 18 korona 33 Egyes ssém ára hely­ben és vidéken 1 kor. A városok óriási bajban vannak. Az adminisztráció­hoz szükséges pénzösszeget sehogy sem sikerül előteremteniük. Ingatlanaik, kü­lönböző vállalataik nem jövedelmeznek annyit, amennyi a költségek fedezésére elégséges volna s mivel élniök mégis csak kell s alkalmazottaikat nem hagy­hatják kenyér nélkül, drága kölcsö­nökhöz kell folyamodniok, vagy pedig a legkényelmesebb módszerhez kell ultima rációként fordulniok: a pótadó-emeléshez. Ez persze sohasem volt népszerű eszköz a költségek fedezésére, de annál bizto­sabb volt mindig. A kivetett adót a nép­nek meg kell fizetnie, mert különben elviszik feje alól az utolsó vánkost is. A szegény adóalany tehát valahogy csak kiizzadja azt a néhány száz, vagy ezer koronát, ha mindjárt köcsön kéri is, csakhogy honpolgári kötelességének meg­felelhessen. A pótadónak, mint általában minden adónemnek az a jellemző sajátossága, hogy sohasem csökken, hanem mindig csak emelkedik. Valamikor, nem is olyan régen, még csak pár százalékos volt ez az elmaradhatatlan emelkedés. Ha valami nagyobb szabású újítások, építkezések, vál­lalatok létesítése folytán mutatkozott szük­sége a pótadó-emelésnek, akkor is leg­­fölebb 10—12 percenttel nagyobb terhek nehezedtek az adózók vállaira s általános volt a rémület, hogy leroskadnak alattuk. Ma oda se ennyinek! Ma a legminimáli­sabb emelkedés is 100 percentet tesz ki, amint azt minden városban tapasztalhat­juk. Amikor azután az egyik város föl­­fölsóhajt, azzal vigasztalják, hogy másutt is ilyen, vagy még magasabb pótadó­kulcsot állapítottak meg, hogy zökkenés nélkül mehessen tovább a közigazgatás. Gyenge vigasz, az bizonyos, de mégis csak valami. Mindenesetre ér annyit, hogy azt mondhatjuk: mások is fizetnek. A lapok közlései nyomán megállapíthattuk, hogy 300—400 százalékos pótadó-emelés ma már napirenden van. Azzal a különb­séggel azonban, hogy az emelkedés aránya nem egyenlő az egyes osztályoknál. Az úgynevezett kereső, termelő osztályoknak kell viselniük a nagyobb terheket, de ezek azután áthárítják e címen megnöve­kedett kiadásaikat a vásárló közönségre, vagyis mindenkire s így azután a nagyobb terheket tulajdonképen az egész lakosság, illetve a vevőközönség fizeti. Arról termé­szetesen szó sem lehet, hogy ilyen körül­mények között megérintsenek bennünket azok a bizonyos olcsósági hullámok, amelyeknek érkeztét olyan epedve várjuk. A városok eme sanyarú helyzetének oka elsősorban is abban keresendő, hogy képviselőtestületeik nem a lakosság érde­keinek megfelelően állíttattak össze. Min­dig az az óhaj nyilvánult meg a munici­­piumoknál, hogy a közgyűlési teremből kizárják a politikát s ez a jámbor óhaj úgy vált valóra, hogy a képviselőtestüle­teket a politikai pártok delegáltjaiból állí­tották össze a múlt évi képviselőválasztá­sok alkalmával leadott szavazatok arányá­ban. Nem a lakosságnak, hanem a pár­toknak kiküldöttei ülnek tehát ott, akik elsősorban is pártérdekek szempontjából vizsgálnak minden dolgot. Ez az össze­állítás azon a téves nézeten alapszik, hogy mivel mindenkinek bizonyos párthoz kell tartoznia, a pártok eo ipso képviselik az összlakosságot. Ennek a nézetnek tartha­tatlanságát tovább bizonyítgatni fölösleges. Legfurcsább azonban e dologban az, hogy amikor a felsőbbség rendelkezése folytán állott elő az ilyen képviselet, épen a felsőbbségek, illetve azoknak közegei nincsenek megelégedve e képviseletek határozataival, mert azokat csak pártha­tározatnak tekintik. Bizonyság erre az a sok felebbezés, amely hivatalos egyének részéről történik. Már­pedig — nézetünk szerint —, ha hivatalos körök állították össze a képviseleteket, a hivatalos körök­nek nem volna szabad akadályokat gör­díteni a határozatok végrehajtása elé. Nem volna szabad egy-egy határozatra azt mondani, hogy ez szociáldemokrata, vagy keresztényszocialista érdek, mert hiszen pártoknak adatott meg a döntés joga. Ezeken a tarthatatlan állapotokon csakis a községi választások e rendelése által segíthetnek, amikor a lakosság szabad elhatározásából küldi ki képviselőit a közgyűlésbe. Csakhogy a tervezet szerint itt is megint a pártok uralma lép elő­­ré­be s azért nem bízhatunk abban, hogy kivétel nélkül a közügyek iránt érdeklődő egyének kerülnek majd a képviselőtestü­letb­e. S amíg a közgyűlési termekben pártszempontok lesznek az irányadók, addig a városok nem léphetnek ki mai nyomorúságos helyzetükből, hanem egyre rosszabbodik sorsuk, amíg valamely iga­zán demokratikus irányzat véget nem vet a pártok uralmának. döttség egy hétig marad Angliában, majd r­észt vesz a brüsszeli nemzet­közi konferencián és innen Parisba utazik. Nauen, jul 20. A Pe­st Parisien jelenti: Millerand köztársasági elnök audiencián fogadta az amerikai követet és ezeket jelentette ki előtte:­­ A szárazföldi lefegyverzés még több éven át semmi esetre se vonat­­kozhatik Franciaországra, mivel a német fenyegetések miatt a francia hadsereg jelenlegi állományának fen­­tartása elkerülhetetlenül szükséges. Törvényjavaslat a föld­­míves kamarákról. A törvény nem vonatkozik Podkar­patská Rusra. Prága, jul. 19. A nemzetgyűlési ülésén előterjesztették a földm­íves egyesületekre és kamarákra vonatkozó törvényjavaslatot- Földm­íves egyesületek létesülhetnek minden elsőfokú politikai hivatal kerü­letében. A földm­ives kamara magában koncentrálja a földm­ives egyesületeket. Földm­ives kamarák Prágában és Brünn­­ben létesülne­k az országos zsupáni szövetségek kerületei számára. A bratislavai földm­ives kamarát ren­delettel alakítják meg. Az egyesüle­ek igazgatási kiadásait a tagjárulékokkal és pótdíjakkal fedezik, a földm­ives kamarák igazgatási kiadá­sainak fedezésére pedig a külön bevé­telek, a tagjárulékok pótdíjai szolgálnak. A földmivelési miniszter, esetleg az or­szágos bizottság, vagy országos köz­­igazgatási bizottság évente kü­ön segé­lyeket engedélyezhet. A javaslat záradéka kimondja, hogy ez a törvény Podkarpatská Rusra nem vonatkozik. A prágai, brünni, oppavei és bratis­­lavai földmivelési tanácsok az eddigi törvények és a ren­deletek értelmében mind­addig működésben maradnak, amig a törvényes földm­ives kamarák meg nem alakulnak- Eltávolított plakátok. A rendőrség provokációt látott. Vigyázatlanság, ami többet nem fordul elő. — Saját tudósítónktól. — Néhány nappal ezelőtt plakátok jelen­tek meg a kévéházak és üzletek kiraka­taiban, amelyek azt adták a közönség tudomására, hogy vasárnap a brati­­szlavai CŠK és a budapesti FTC fog­nak városunkban vendégszerepelni. A város sportszerető közönségének körében mihamar elterjedt ezen szen­zációsaknak ígérkező sportmérkőzések híre és igen sokan készültek a vasár­napi meccsek megtekintésére. Közben azonban a bratiszlavai CŠK lemondatta a mérkőzést, amit sport­körökben csakhamar megtudtak és egyesek azzal agitáltak, hogy a mérkő­zéseket rendező KAC be fogja csapni a közönséget, mert a bratiszlavai CŠK nem jön le Kassára. A KAC vezető­sége erre intézkedett, hogy a plakáto­kat vonják be. Eme intézkedés végrehajtását meg­előzte, illetve ezzel egyidejűleg történt a košicei rendőrigazgatóságnak is egy intéz­kedése, amely szintén a plakátok eltávolítását célozta. Ugyanis vigyázatlanságból a plakátokat olyan papírra nyomták, amely mér

Next