Kassai Hirlap, 1922. január-február (19. évfolyam, 1-47. szám)
1922-01-01 / 1. szám
Stltna tfldorH "knižnica v Kc-éllfiíiA XIX. évfolyam, 1. szám. VarkantSiég ét M-idóhlviUl: Koste«. Hlavni (HHiUa 60. ss*m, t anaa Tetefo« 104. ixie. Vasárnap. imt. ttWC Košice, 1922. január Megjelenik minden* nép d. u. 4 órakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: LAUSENMANN OTTÓ előfizetési Arak* Egy egész évre 11 korona, félévre 108 korona, negyedévre 94 korona, egy hó* napra 18 korona •• Egy szem óra hely*ben és vidéken 1 K Benes dr. miniszterelnök Ungváron. Ungvár, dec. 31(Saját tudósítónk telefonjelentése.) Benes dr. miniszterelnök tegnap délután fél 3 órakor fogadta a társadalmi, gazdasági, ipari s vallásfelekezeti küldöttségeket Kijelentette előttük, hogy a békeszerződések alapján áll s a kisebbségi jogoknak Ruszinszkóban is érvényt akar szerezni. Az újságírók küldöttségének kijelentette a miniszterelnök, nagyon szívesen látja őket, de nincs különös nyilatkoznivalója, mert mindent a nyilvánosság előtt csinál. Azután szombat d u 5 órakor kérte magához az újságírókat, hogy nyilatkozzék nekik a folytatott tárgyalások eredményéről. A színházban tegnap este tartott ünnepi előadáson szünet alatt a miniszterelnököt, aki kíséretével jelen volt, melegen ünnepelték. Szombaton este a Koronában 70—80 terítékes díszvacsora volt. liiiiláiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiÉiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiáiiikiiiiiiiiiiiiiiii Biaiiiiii aiiiädi simsáili UJESZTENDŐ. ... Ne tárjuk addig ki szivünket a reménynek, amelyet ilyenkor könnyű szerrel a rossz emlékek után előlegezni szoktak az emberek a titkaiban kitapinthatatlan hosszú ujesztendőnek, amíg nem vetettünk számot reálisan, mi volt, hogy kellene lennie s hogyan lesz, van-e helyzetünknek biztató momentuma a jövőre ? A centralizmus politikája, mely idegen tőlünk, hisz legtöbbször levegőként néz át az állam kisebbségein, a maga körében és irányában talán jelentős munkát végzett Költségvetés, szociális és pénzügyi javaslatok lényeges dolgok az állam életében, látszólag kevés ellenvéleménnyel el is fogadták őket és az utóbbi hetek mégis megrendítették a koalíció alapjait. A rossz helyen alkalmazni kezdett takarékossági elv hatalmas keserűségeket halmozott fel épp az óév végén és a kormánytöbbséget alkotó öt párt és a kormány közé éket veri- A pártok nem vállalkoztak még több népszerűtlen munkára, elzárkóztak minden kompromisszumtól és magatartásuk megbuktatta az új lakbértörvényt: a régi érvénye hosszabbodott meg négy hónappal. A külpolitika eredményei: a csehszlovák — lengyel, a csehszlovák — osztrák szerződések, amelyek végrehajtása nem annyira kétséges, mint a tető alá hozott belpolitikai törvényeké. Ez a viszonylat a bel- és külpolitikai eredmények között öltött látható alakot abban a hírben, hogy Benes dr. lemond a miniszterelnökségről és helyébe Švehla lép, ha biztosítottnak látja, hogy nem érheti blamage Látszólag az újév kormányválsággal fog kezdődni, amin végtére nem lehet sodálkozni. A centralizmus csak akkor eszi észre, hogy nemzetiségek is vannak az államban, ha azok képviselői, köztük a magyar nemzeté is, olykorolykor beszédet mondanak a parlamentben. Hogy általában kevés alkalmuk nyílik a szóhoz és ilyenkor is heves támadásokra használják ki az időt, ez főleg azt a tényt bizonyítja, hogy a központi politika csupán akkor gondol a kisebbségekre, ha az állam iránt kötelességet kell teljesíteni. Ugyan igaz, már régen belátták, hogy meg kell kezdeni a nemzetiségi politikát, sőt hogy helyes alapokon kell ezt inaugurálni, de a kezdet még nem történt meg, vagy ha történt is valami, azért nem vehető észre, mert jogi lényege hiányzik. Pedig az igazság ott van, hogy a kötelességteljesítés ellenében jogok járnak. A múlt év pedig — be kell vallani — ezt a gyümölcsöt nem érlelte le a fáról. Kulturális és politikai panaszaink vajmi kevéssel csökkentek azon nívó alá, amelyen az első állami berendezkedés idején állottak. A magyarságnak különösen, amely kellő politikai szervezkedés híjján nem tanúsíthatott elég ellentálló erőt, tényleges jogok helyett meg kellett elégednie ezek ígérgetésével. A demokratikus princípiumok éppen a magyarsággal szemben jutottak a legsúlyosabb csődbe s amikor a magyarság is bebizonyította a mozgósítás alkalmával, hogy méltatlanul éri ez a bánásmód, a bizonyíték nyilvánvaló erejét nem lehetett többé elkerülni. Ez volt az az időpont, amelyben a helyes nemzetiségi politikát most már nagyon komolyan megint megígérték. Az óév ezzel zárul számunkra- A helyzet maga nem kecsegtet nagy reményekkel a jövőre sem. Hiszen a jobb helyzet alkotása ma mér nem is tőlünk függ. Ma, amikor már minden magyar képviselő megérett annak hirdetésére, hogy a demokrácia legszélesebb körű érvényre juttatása a cél az államépítő munka ellenében, tehát először ismerik el a kötelességet és csak azután kérik a jogot — a rendőri szisztéma politikai irányzata, fontos kulturkérdések megoldatlansága, stb, stb- nem a magyarság ellen alkothatnak vádat. Hinni kell, hogy az újév teljesen meghozza a belátást és sok ígéret után valóban megérdemelt helyzetét alakítja ki a magyarságnak. Mint semmit, a centralizmust se lehet erőszakolni a végletekig. Ezt a törekvést fel kell végre váltania az új esztendőben annak a demokráciának, amelynek értelmében a köztársaság megalakult és amelyet a hivatalos külföld ebben az államban valódinak képzel el. Nem a magyarságon múlik, hogy ebben a demokratizmusban az újév folyamán megint ne kelljen csalódnia. A magyar csendőrség átvette Sopront. Az ántántmisszió és a katonaság elhagyta a várost. Budapest, dec. 31. A soproni kerület népszavazási bizottságait feloszlatták és az ezekben elnökökként szerepelt 24 ántántbeli katonatiszt már elutazott. A magyar csendőrség már beérkezett Sopronba s ennek parancsnokságát egyelőre az antánt tisztjei vették át. Ma megérkezett a városba a magyar katonaság is. Az átvételről szóló jegyzőkönyvet ma írták alá. Az ántántkatonaságot január 3-án szállítják vissza a népszavazási területről Felsősziléziába. Ma elhagyta Sopron városát Hain osztrák meghatalmazott vezérkonzul és az osztrák összekötő tiszt is. Szimcsányi György És Benkő Gábor pisztolypárbaja. Budapest, dec. 31. Mint ismeretes, Szmrecsányi és Benkő képviselők között súlyos affér támadt a képviselőházban. Benkő egy beszédében azt állította, hogy a volt király szökött meg először az események elől Magyarországról. Erre Szmrecsányi kihivatta Benkőt a folyosóra s rövid szóváltás után pofonütötte. A felek segédei pisztoly párbajban állapodtak meg, amelyet tegnap vívtak meg a Ferencz József lovassági laktanyában. Kétszeri golyóváltás után a felek kibékültek. Benkő kijelentette, hogy nem akarta a király személét sérteni, csak magatartását bírálta. Igazgatótanács a kassai kereskedelmi és iparkamaránál — Saját tudósítónktól. — Kassa, dec. 31. A csehszlovák köztársaság megalakulásának első hónapjaiban a bratiszlavai teljhatalmú minisztérium intézkedésére a hatóságok felfüggesztették a bratiszlavai, kassai és besztercebányai kereskedelmi és iparkamarák autonómiáját, az elnök és a választmány megbízatását érvénytelennek nyilvánították, az ügyek vételével pedig a titkárokat bízták meg. Az elmúlt évben törvényileg szabályozták a kereskedelmi és iparkamarák helyzetét. A törvény értelmében az ügyek vitelét ezentúl nem mint a régi magyar törvény szerint egy 48 tagú — 24 iparos és 24 kereskedő — választmány intézi, hanem egy 9 tagú igazgató tanács, amelynek tagjait, Csehországban a kereskedelmi miniszter, Szlovenszkón pedig a bratiszlavai teljhatalmú miniszter nevezi ki- A bratiszlavai kamarához a szlovenszkói miniszter ez év elején kinevezte az igazgató-tanácsot. Elnöke Szodola Kornél nemzetgyűlési képviselő lett. A kassai és besztercebányai kamaráknál ezideig az igazgató-tanács kinevezése nem történt meg-Pár nap múlva, mint a Bratiszlavában megjelenő „Slovensky Denník“ tegnapi számában jelenti, dr. Micsura teljhatalmú miniszter kinevezi a kassai és besztercebányai kereskedelmi és iparkamarákhoz is az igazgatótanácsot. A minisztériumban a kinevezendők névsora már készen van. Az igazgatótanács listája megfelel az új kereskedelmi és ipari viszonylatoknak. Elhalasztották Korláthék himnusz-perét. Ungvár, dec. 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Tegnap tárgyalta dr. Molniczky tanácsa Korláth dr és társainak himnusz-perét. A vád az volt ellenük, hogy Szent István napján a plébániatemplomban a magyar himnuszt énekelték A fővádlód a templomi orgonista volt, akiről azt állították, hogy ő intonálta először a himnusz dallamát, mire a közönség énekelni kezdte- Az orgonista tagadta a vádat-Majd felállott az ügyész és kérte a tárgyalás elhalasztását arra való hivatkozással, hogy Benes miniszterelnök előtt kell megjelennie. A védők és a vádlottak tiltakoztak ez ellen, azonban a tanács az ügy tárgyalását bizonytalan időre elhalasztotta. Károly fxcsászár eladta a világ legszebb gyémántját. Az Amerikai Magyar Újság írja: A világ legnagyobb gyémántja eltűnt Titkos rendőrök gárdája keresi mindenfelé a világon, de eddig még nem sikerült a nyomára akadni. Firenzei gyémántnak, vagy másképpen a .nagy toscanai* gyémántnak nevezik az eltűnt brilliánst, amely a világon ismert brilliánsoknak egyik legszebb darabja. Általában azt hiszik, hogy egy ismeretlen pénzcsoportnak a kezében van most az értékes gyémánt, amelynek utolsó tulajdonosa IV. Károly volt. A nagy toscanai gyémánt első tulajdonosa Merész Károly burgundi fejedelem volt, aki a gyémántot az aranygyapjas rend jelvényébe foglaltatta bele. A gransoni csata után valahogyan eltűnt a gyémánt és egy svájci landsknechthez került, aki nem ismervén az ékszer értékét, egy hollandi forintért eladta egy génuai kereskedőnek. A kereskedőtől Sforza herceghez, Milánó uralkodójához került a nagy toscanai, aki után második Gyula pápa lett az ékszer tulajdonosa. Tőle került brilliáns Ferenc toscanai herceghez(?), a aki később Mária Terézia férje lett. Ettől az időtől kezdve a Habsburgcsalád ékszereihez tartozott a toscanai gyémánt is, amelyet a többi Habsburgékszerrel Bécsben őriztek. Az összeomlás után Olaszország kísérletet tett, hogy ezt az ékszert megszerezze azon a jogcímen, hogy a nagy toscanai valamikor a toscanai hercegi család tulajdonában volt. A békeszerződés értelmében a gyémántot ki kellett volna szolgáltatni Olaszországnak, de amikor az olasz misszió Bécsbe érkezett, az ékszernek hírehamva sem volt. Eltűnt- Állítólag Károly császár magával vitte Svájcba, mint a Habsburg-család tulajdonát. Kérdést intéztek Károlyhoz, aki azonban kereken tagadta, hogy tudna valamit a nagy toscanai gyémánt hollétéről. Viszont az olaszok meg vannak győződve róla, hogy Károly magával vitte Svájcba, mint a Habsburg-család tulajdonát és Windischgraetz révén eladatta valahol, még pedig hatalmas összegért, mert a gyémánt óriási vagyont reprezentált. MUNKÁCS,ml Fő-ut 19. sz. *® „SÁRGABOLT“ ® Lm MUNKÁCS, f* Fő-ut 19. sz. a Csillaggal szemben röfös-, posztó- és divatáru legolcsóbb bevásárlási forrása. a Csillaggal szemben