Kassai Ujság, 1921. július-szeptember (83. évfolyam, 146-218. szám)
1921-07-22 / 163. szám
ft. oldal. való jelentőségét elragadni és más előnyök mellett a testébeni szénmedencét is a cseh államnak biztosítani, a nép hangulatát az antibolsevista akcióba sodorni és így a szociális felborulások csíráit a saját államában megfojtani. Kramarz politikai elgondolása arra van építve, hogy a cseh államnak nem a nyugaton éppen adott alkalmi konstellációban kell hátvédet keresnie, hanem egy erős Oroszországban, melynek semmi köze ne legyen Németországhoz. Kramatznak ebben az elgondolásában az a föltevés dominál, hogy a cseh állam állandó ellentétben áll összes szomszédaival és összes nemzetiségeivel. Ezekben Kramarz a moldvai állam fennállásának sine qua nonját látszik megtalálni. Ezenkívül Kramarz anélkül, hogy a germánság és a szlávság harcát elkerülhetetlennek ne lássa, úgyszólván gondolkodni sem tud. Oroszország esetleges közeledése Németországhoz, Kramarz egész gondolatépületét felborítaná. Emellett Kramarz kombinációi mindig a szovjet forradalom előtti Oroszországot látják maguk előtt és veszik számításba. Az bizonyos, hogy Oroszországra vonatkoztatva Csehország és Lengyelország nem csinálhatnak közös politikát. Evvel a ténnyel úgy látszik számol Benes is, aki tudja, hogy a két ország érdekei egymással ellenkeznek. Már a szabad Ukrajna gondolata is — melynek léte pedig gazdasági szükségesség a cseh állam részére — el kell hogy idegenítse tőle Lengyelországot. Kramarz nagyszláv politikája tehát már Lengyelországot illetően sem lehet következetes. Kramarz azt tartja, hogy az orosz bolsevizmus nem is orosz, hanem német termék. Ez megint nagyon súlyos ügy. Kramarz azt az Oroszországot, mely csak az ő agyában van, meg akarja szabadítani a bolsevizmustól azon a címen, hogy annak az Oroszországnak nem való a bolsevizmus. A valóságban létező Oroszország viszont úgy látszik nem akar megszabadulni tőle, mert nehezen képzelhető el, hogy egy nép éveken át elviseljen egy kormányzati formát, mely nem neki való. Kramarznak az a föltevése tehát, hogy az orosz bolsevizmus német csinálmány, szintén elesik. Kramarznak kétségtelenül van intuíciója, mellette Bsnes politikája száraznak, szárataniságnak és cselesnek tetszik. Lehet, hogy egykor csakugyan eljön a nap, amikor a cseh államnak erős hátvédje lesz Oroszország, anélkül, azonban hogy ugyanakkor Németországgal ellentétbe jutna. Mert a szláv-német ellentét nem természetes valami, csinálmány. Massaryk már évek előtt úgy nyilatkozott, hogy a franciák lénye sokkal kevésbbé illik a esetiekhez, mint a németeké. Benes, aki Masaryk körvonalazásai közt él, minél több utat akar nyitva tartani, a holnap politikáját csinálja. Kramarz a távoli holnapután politikájának álmodója. A cikkíró avval végzi, hogy Kramarz politikája a cseh nemzetiségi állam részére — ha rossz körülmények közé jutna — csak nagyon keskeny kiutat nyitna a jövőbe. A cikkírónak sikerült a két politikai szereplő — a jelenlegi külügyminiszter és a volt miniszterelnök — szembeállításában nagy vonásokban két nagy áramlatot, a realizmus és a fantázia munkáját szembeállítanunk. Ami a világháború előtti korszakot juttatja eszünkbe. Barta Lajos Kard helyett kenyeret követelnek ! Varsó, jul. 21. (Saját tud. távirata.) A pekovi helyőrség elégedetlen az elrendelt mozgósításért, elfogta a bolsevik megbízottakat s Moszkvába ultimátumot küldött, amelyben élelmiszereket követelnek. Hasonló eseményeket jelentenek más helyőrségekből is. Kun Béla ki akarja törölni Csehszlovákiát a térképről Egy szovjet népbiztos leleplezései. A cseh szocialisták Szovjetoroszország ellen Prága, jul. 21. Kucera Engelbert volt orosz tanácsköztársasági népbiztos és később a brünni munkácstanács titkára, a „Pravo Lidu” c. lapban feltűnést keltő leleplezést hoz nyilvánosságra. Kucera a prágai kommunisták titkára nemrég Moszkvában volt, referált a csehszlovákiai kommunisták mozgalmáról és az illegális csehszlovák bizottságok részére pénzt kért Kacsra aktákkal igazolja moszkvai tárgyalásait a II. Liternacionálé titkárával, Rabockyvel, főként azonban Kun Beával, aki kijelentette, hogy a moszkvai intéző bizottság csak azon feltétel alatt ad támogatást, ha csehszlovák kommunisták kilátástalan forradalmukat maguk is beismerik, mert a mesterségesen készített Csehszlovákiának az európai térképről el kell tűrnie. Chiffre táviratos parancs következtében március 9 én a kommunista párt központjának és Brünn meghatalmazott törvénytelen bizottságainak 5 millió koronát fizetett ki, azonkívül név szerint megjelölt kommunistáknak később 49 gyémántot és más ékszert, 5 ezer font sterlinget, 83,500 német márkát, 210,000 cári rubelt küldött. Kucera leleplezései nagy visszhangot keltettek a csehszlovák munkásság körében és különösen a nemzeti szocialisták és szociáldemokraták kérlelhetetlen szigorú kormányintézkedést fognak követelni az illegális kommunista mozgalom lehetetlenné tevésére és hogy a csehszlovák köztársaság változtassa meg Oroszországgal szemben eddigi politikájának irányát és a Kun BMáék Szovjetoroszorságát a csehszlovák köztársaság ellenségeként kezelje. Az 1921. évi népszámlálás újabb részletei Kosice a köztársaság nyolcadik nagy városa. A készülő nagy megyék lakossága, Ruszinszkó nagyobb városainak száma. A statisztikai hivatal most készült el az 1921. évi népszámlálásról szóló terjedellmes jelentésével. A népsűrűségről szóló statisztika értelmében Csehszlovákia egyike a sűrűn lakott országoknak. Az egész csehszlovák köztársaság területe 140.405 j □ kilométer. Ezen területen 13,595 818 ember él. A köztársaság területén 12,653 község van 1,873.200 lakóházzal. Szlovenszkónak területe 49015 □ kilo jméter , lakosainak száma 2,993.479 A lakosság 1143 községben él és 457.426 lakóháza van. Podkarpatska Russznak 12.649 □ kilométernyi területe van 605 731 lakossal. A csehszlovák köztársaságnak a következő legnagyobb városai vannak: I. Prága , 676476, II Brünn 221.422, III. Mährisch- Osztrau 170 819, IV. Pilsen 110 807, V. Bratislava 93 000, VI. Reichenberg 73 000, VII. Aussig 64 000, VIII. Kosice 52.000. Kosice tehát a köztársaságnak nagyságra nézve a nyolcadik városa Podkarpatska Rosszban a következő nagyobb városokat találjuk: Munkács 20 794 lakossal, Uzhorod 20 213, Beregszász 14 601, Huszt 11.584 lakossal. Ami a népszaporodást illeti, Csehországban mindenütt fogyott a lakosság, míg Szlovenszkó déli magyar részein mindenütt szaporodott. Pozsony, Nyitra, Hont Bars, Gömörmegyék lakossága hatalmas arányokban növekedett, míg az északi megyékben csekélyebb mérvű a szaporodás. Szlovenszkó most alakuló nagy megyéinek az 1921. népszámlálás értelmében a következő lakossága lesz: 1. Pozsonymegye 717 575, 2. Kosice megye 602.563. Zólyommegye 491.557. Nyitramegye 444 558 Turócszentmárton megye 417.754, Liptószentmiklós megye 319 654. A szaporodási és fogyó számadatokat a következő kimutatás alapján közöljük: 1910. év 1921. év Bratislava város 78*223 93*329 Kosice város 44.211 32.699 Komárom város 12.337 <• 17.680 Selmecbánya 15185 13 249 Pozsony megye (Bratiszlaván kívül) 311527 324 650 Hont megye 91.080 94.413 Komárom megye 123734 131729 Nyitra megye 467.455 482.786 Bars megye 178 500 182.840 Trencsén megye 310 437 321.132 Zemplén megye 273 392 273.421 Turóc megye 55 703 55 874 Abauj fKoskcén kívül) 74 730 73.900 Gömör m. 172330 168 494 Liptó 86906 86.142 Nógrád 95169 93508 Árva 62612 61.703 Szepes 164.120 163 004 Sáros 174.620 173385 Zólyom 133 653 129566 Egész Szlovenszkó 2,926 824 2,993476 Hatheti fogházbüntetést kapott a szélhámos albárónő Felvonulnak a szélhámosnő Áldozatai: ítéletkihirdetésnél az elitélt összeesett. (Saját tudósítónktól.) A kassai Újság megírta azt a törvényszéki tárgyalást, amelynek központjában a sokoldalú és sok álnevü Fischer Olga állott, mint vádlott. Az ügyész csalás miatt emelt ellene vádat és a július 14-iki tárgyalás tanúi elmondták, hogy a vádlott elment a javítókórház főorvosához, bemutatkozott mint dr. Fischer Olga orvosnő, Fischer osztrák tábornok leánya és igazolványt kért tőle. Az igazolványt — tekintve, hogy a főorvos ismerte Fischer tábornokot és hitt a szélhámosnőnek — kiadták és a homályba vesző múltú nő az igazolványt csalásokra használta fel. Az első tárgyaláson báró Rozsnyai né dr. Ferenczi Natália alias Fischer Olga kitartott azon állítása mellett, hogy ő Fischer tábornok leánya, csalni nem akart, csak kölcsönnek tekintette a neki átadott pénzeket. A bíró elrendelte a bizonyítás kiegészítését és tegnap tartották a második tárgyalást, amelyen még két tanút hallgattak ki. Egy rendőr azt vallotta, hogy tőle 220 korona készpénzt csalt ki a szélhámosnő. A másik tanú Janák Mária nevelőnő volt, aki elmondta, hogy a vádlott előtte orvosnőnek adta ki magát és elhitette vele, hogy bejuttatja irodistalánynak a helyőrségi kórházba. Szívessége fejében az álorvosnő egy ezüstiáncát tüntette el és ruháit hordta. Havlicek törvényszéki bíró, mint egyes bíró hidette ki az ítéletet. A bíróság az enyhítő körülmények figyelembevételével a vádlottat csalás vétségében mondotta ki bűnösnek és hat heti fogházbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után a szélhámosnőt kitoloncolják a köztársaság területéről. Az elitélt annak idején a kosicei államrendőrség cellájából úgy tudott megszökni, hogy mesterségesen vérhányást idézett magánál elő és kórházbaszállítása közben kereket oldott. A régi módszert a törvényszéken is ki akarta próbálni. Mikor az ítéletet tolmácsolták neki, felsikoltott, kezeivel szájához kapott, teste megvonaglott és szájából ömleni kezdett a vér. A jól inscenált rosszullét azonban nem járt kellő eredménnyel, mert a szélhámosnőt büntetése letöltése végett átadták a fogháznak. Vanczík János kihallgatása , Budapest jul. 21. (Saját tud. távirata.) Benicziy Ödön interpellációja nyomán megindult bűnvádi eljárásban az ügyésztség kihallgatta Vanczák Jánost, a Népszava szerkesztőjét. Baross kikötőben D’Annunzio parancsol Zürich, jul. 21. (Saját tud. távirata.) D’Annunzio azon utasítást adta a Barosskikötőt megszállva tartó légionáriusainak, hogy onnan parancsa nélkül semmiesetre se merjenek kivonulni. Az angol kormány veresége London, jul. 21. (Saját tud. távirata.) Az alsóházban a kormánypárti képviselők pótindítványt terjesztettek be, amelyet a ház elfogadott, bár a kormány ezt ellenezte. Az ellenzék a ház határozatát percekig tartó viharos helyesléssel fogadta és követelte, hogy a kormány lemondjon. Chamberlain rámutatott a kormány vereségére, s tekintettel arra, hogy a tárgy jelentéktelen, ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy a képviselőháznak nem volt az szándékában, hogy a kormánynak vereséget okozzon. Huszonötmillió ember éhhalál előtt Kopenhága, jul. 21. Saját lúd. távirata.) Az orosz szovjet kormány elhatározta, hogy élelmiszer- adományokért a külföldhöz fordul. Ezen célból Gorkij Maximot külföldre küldte, azzal bízva meg őt, hogy az éhség elleni küzdelmet internacionálisan megszervezze. Az orosz kormány egyidejűleg háromezer munkást küldött ki biztosként a fenyegetett vidékekre, hogy valamiképen az éhínség okozta veszedelmet legyőzzék. A bolsevista kormány az éhínséggel szemben kétségbeejtő helyzetben érzi magát. Huszonötmillió embert fenyeget közvetlenül az éhhalál. Az orosz szovjet kormány Trockijt az éhség elleni küzdelem diktátorává nevezte ki. Itt egy cikkünket a cenzúra törölte A kosicei rendőrigazgatóság szociálpolitikai tervei A koldusügy átmeneti rendezése. — Művészi rajzokkal díszítik a hivatalokat (Saját tudósítónktól.) Dr. Klima rendőrigazgatónak az államrendőrség szervezeteinek kiépítése körül kifejtett agilitása már eddig is jelentékeny mérvben emelte az államrendőrség funkcióképességét és nívóját. A rendőrigazgató modern alapon szervezte meg a rendőri bejelentést és nyilvántartást és az ügyosztályok egész sorának az átszervezésével máris szép eredményeket ért el. Az elsőrendű feladatokon túl a szociálpolitikai újítások bevezetése is foglalkoztatja a rendőrigazgatót. Ezek közé tartozik többek között a koldusügy régen vajúdó rendezésének kérdése is. Kosicén nagy mértékben elszaporodott a koldusok száma s ezek között sok az olyan hadirokkant, aki csekély vagy semmi segélyt nem kap az államtól Addig is, amíg a koldusügyet gyökeresen nem reformálják, a rendőrigazgató átmenetileg az államrendőrség épületében ad helyiséget számukra. A koldusok eltartását és elhelyezését úgy vélik megoldani, hogy a város polgárságának önkényes adakozásából szednek össze koldusalapot. A helyes intézkedések és reformok mellett egy érdekes terv megvalósításán fáradozik most Dr. Klíma. Az államrendőrség épületének zord hivatalhelyiségeibe be akarja költöztetni a művészetet. Az országszerte ismert nevű kitűnő rajz és festőművész, Fodor László, megbízást kapott a rendőrigazgatótól arra, hogy készítse el a rendőrtisztviselői kar karikatúráit, amelyek a hivatalok falait fogják díszíteni. A karikatúrákon kívül egy nagy freskót is készít a művész, amelyen tréfás jelenetekbe kombinálja össze a tisztviselők karikatúráit. Az ötletes, értékes rajzok derüs és vidámságot fognak belevinni a rendőri hivatalok szigorába.