Kassai Ujság, 1921. július-szeptember (83. évfolyam, 146-218. szám)

1921-07-22 / 163. szám

ft. oldal. való jelentőségét elragadni és más elő­­nyök mellett a testében­i szénmedencét is a cseh államnak biztosítani, a nép han­gulatát az antibolsevista akcióba sodorni és így a szociális felborulások csíráit a saját államában megfojtani. Kramarz politikai elgondolása arra van építve, hogy a cseh államnak nem a nyu­gaton éppen adott alkalmi konstelláció­ban kell hátvédet keresnie, hanem egy erős Oroszországban, melynek semmi köze ne legyen Németországhoz. Kramatznak ebben az elgondolásában az a föltevés dominál, hogy a cseh állam állandó ellen­tétben áll összes szomszédaival és összes nemzetiségeivel. Ezekben Kramarz a mold­vai állam fennállásának sine qua nonját látszik megtalálni. Ezenkívül Kramarz anélkül, hogy a germánság és a szlávság harcát elkerülhetetlennek ne lássa, úgy­szólván gondolkodni sem tud. Oroszor­szág esetleges közeledése Németországhoz, Kramarz egész gondolatépületét felborí­taná. Emellett Kramarz kombinációi min­dig a szovjet forradalom előtti Oroszor­szágot látják maguk előtt és veszik szá­mításba. Az bizonyos, hogy Oroszországra vo­natkoztatva Csehország és Lengyelország nem csinálhatnak közös politikát. Evvel a ténnyel úgy látszik számol Benes is, aki tudja, hogy a két ország érdekei egymás­sal ellenkeznek. Már a szabad Ukrajna gondolata is — melynek léte pedig gaz­dasági szükségesség a cseh állam részére — el kell hogy idegenítse tőle Lengyelorszá­got. Kramarz nagyszláv politikája tehát már Lengyelországot illetően sem lehet következetes. Kramarz azt tartja, hogy az orosz bol­­sevizmus nem is orosz, hanem német termék. Ez megint nagyon súlyos ügy. Kra­marz azt az Oroszországot, mely csak az ő agyában van, meg akarja szabadítani a bolsevizmustól azon a címen, hogy annak az Oroszországnak nem való a bolseviz­­mus. A valóságban létező Oroszország viszont úgy látszik nem akar megszaba­dulni tőle, mert nehezen képzelhető el, hogy egy nép éveken át elviseljen egy kormányzati formát, mely nem neki való. Kramarznak az a föltevése tehát, hogy az orosz bolsevizmus német csinál­mány, szin­tén elesik. Kramarznak kétségtelenül van intuíciója, mellette Bsnes politikája száraznak, szára­­taniságnak és cselesnek tetszik. Lehet, hogy egykor csakugyan eljön a nap, ami­kor a cseh államnak erős hátvédje lesz Oroszország, anélkül, azonban hogy ugyan­akkor Németországgal ellentétbe jutna. Mert a szláv-német ellentét nem termé­szetes valami, csinálmány. Massaryk már évek előtt úgy nyilatkozott, hogy a fran­ciák lénye sokkal kevésbbé illik a esetiek­hez, mint a németeké. Benes, aki Masaryk körvonalazásai közt él, minél több utat akar nyitva tartani, a holnap politikáját csinálja. Kramarz a távoli holnapután po­litikájának álmodója. A cikkíró avval végzi, hogy Kramarz politikája a cseh nemzetiségi állam ré­szére — ha rossz körülmények közé jutna — csak nagyon keskeny kiutat nyitna a jövőbe. A cikkírónak sikerült a két poli­tikai szereplő — a jelenlegi külügymi­niszter és a volt miniszterelnök — szem­beállításában nagy vonásokban két nagy áramlatot, a realizmus és a fantázia mun­káját szembeállítanunk. Ami a világháború előtti korszakot juttatja eszünkbe. Barta Lajos Kard helyett kenyeret követelnek ! Varsó, jul. 21. (Saját tud. távirata.) A pekovi helyőrség elégedetlen az elrendelt mozgósításért, elfogta a bolsevik­ megbí­zottakat s Moszkvába ultimátumot kül­dött, amelyben élelmiszereket követelnek. Hasonló eseményeket jelentenek más hely­őrségekből is. Kun Béla ki akarja törölni Csehszlovákiát a térképről Egy szovjet­ népbiztos leleplezései. A cseh szocialisták Szovjetoroszország ellen Prága, jul. 21. Kucera Engelbert volt orosz tanács­köztársasági népbiztos és később a brünni munkácstanács titkára, a „Pravo Lidu” c. lapban feltűnést keltő leleplezést hoz nyil­vánosságra. Kucera a prágai kommunisták titkára nemrég Moszkvában volt, referált a csehszlovákiai kommunisták mozgalmá­ról és az illegális csehszlovák bizottságok részére pénzt kért Kacsra aktákkal igazolja moszkvai tár­gyalásait a II­. Liternacionálé titkárával, Rabockyvel, főként azonban Kun Beával, aki kijelentette, hogy a moszkvai intéző bizottság csak azon feltétel alatt ad támo­gatást, ha csehszlovák kommunisták kilá­tástalan forradalmukat maguk is beisme­rik, mert a mesterségesen készített Cseh­szlovákiának az európai térképről el kell tűrnie. Chiffre táviratos parancs következ­tében március 9 én a kommunista párt központjának és Brünn meghatalmazott tör­vénytelen bizottságainak 5 millió koronát fizetett ki, azonkívül név szerint megjelölt kommunistáknak később 49 gyémántot és más ékszert, 5 ezer font sterlinget, 83,500 német márkát, 210,000 cári rubelt küldött. Kucera leleplezései nagy visszhangot keltettek a csehszlovák munkásság köré­ben és különösen a nemzeti szocialisták és szociáldemokraták kérlelhetetlen szigorú kormányintézkedést fognak követelni az illegális kommunista mozgalom lehetet­lenné tevésére és hogy a csehszlovák köz­társaság változtassa meg Oroszországgal szemben eddigi politikájának irányát és a Kun BMáék Szovjetoroszorságát a cseh­szlovák köztársaság ellenségeként kezelje. Az 1921. évi népszámlálás újabb részletei Kosice a köztársaság nyolcadik nagy városa. A készülő nagy megyék lakossága, Ruszinszkó nagyobb városainak száma. A statisztikai hivatal most készült el az­­ 1921. évi népszámlálásról szóló terjedel­­l­mes jelentésével. A népsűrűségről szóló statisztika értelmében Csehszlovákia egyike a sűrűn lakott országoknak. Az egész csehszlovák köztársaság területe 140.405 j □ kilométer. Ezen területen 13,595 818 ember él. A köztársaság területén 12,653 község van 1,873.200 lakóházzal. Szlovenszkónak területe 49015 □ kilo­ j­méter , lakosainak száma 2,993.479 A lakosság 1143 községben él és 457.426 lakóháza van. Podkarpatska Russznak 12.649 □ kilo­­­­méternyi területe van 605 731 lakossal. A csehszlovák köztársaságnak a követ­­­­kező legnagyobb városai vannak: I. Prága , 676476, II Brünn 221.422, III. Mährisch-­­ Osztrau 170 819, IV. Pilsen 110 807, V.­­ Bratislava 93 000, VI. Reichenberg 73 000,­­ VII. Aussig 64 000, VIII. Kosice 52.000. Kosice tehát a köztársaságnak nagyságra nézve a nyolcadik városa Podkarpatska Rosszban a következő nagyobb városokat találjuk: Munkács 20 794 lakossal, Uzhorod 20 213, Bereg­szász 14 601, Huszt 11.584 lakossal. Ami a népszaporodást illeti, Csehország­ban mindenütt fogyott a lakosság, míg Szlovenszkó déli magyar részein minde­nütt szaporodott. Pozsony, Nyitra, Hont Bars, Göm­örmegyék lakossága hatalmas arányokban növekedett, míg az északi­­ megyékben csekélyebb mérvű a szaporodás. Szlovenszkó most alakuló nagy megyé­inek az 1921. népszámlálás értelmében a következő lakossága lesz: 1. Pozsony­­megye 717 575, 2. Kosice megye 602.563. Zólyommegye 491.557. Nyitramegye 444 558 Turócszentmárton megye 417.754, Liptószentmiklós megye 319 654. A szaporodási és fogyó számadatokat a következő kimutatás alapján közöljük: 1910. év 1921. év Bratislava város 78*223 93*329 Kosice város 44.211 32.699 Komárom város 12.337 <• 17.680 Selmecbánya 15185 13 249 Pozsony megye (Brati­szlaván kívül) 311527 324 650 Hont megye 91.080 94.413 Komárom megye 123734 131729 Nyitra megye 467.455 482.786 Bars megye 178 500 182.840 Trencsén megye 310 437 321.132 Zemplén megye 273 392 273.421 Turóc megye 55 703 55 874 Abauj fKoskcén kívül) 74 730 73.900 Gömör m. 172330 168 494 Liptó 86906 86.142 Nógrád 95169 93508 Árva 62612 61.703 Szepes 164.120 163 004 Sáros 174.620 173385 Zólyom 133 653 129566 Egész Szlovenszkó­ 2,926 824 2,993476 Hatheti fogházbüntetést kapott a szélhámos albárónő Felvonulnak a szélhámosnő Áldozatai: ítéletkihirdetésnél az elitélt összeesett. (Saját tudósítónktól.) A kassai Újság megírta azt a törvényszéki tárgyalást, amelynek központjában a sokoldalú és sok álnevü Fischer Olga állott, mint vádlott. Az ügyész csalás miatt emelt ellene vádat és a július 14-iki tárgyalás tanúi elmondták, hogy a vádlott elment a­­ javítókórház főorvosához, bemutat­kozott mint dr. Fischer Olga orvosnő, Fischer osztrák tábornok leánya és iga­zolványt kért tőle. Az igazolványt — tekintve, hogy a főorvos ismerte Fi­scher tábornokot és hitt a szélhámos­­nőnek — kiadták és a homályba vesző múltú nő az igazolványt csalásokra használta fel. Az első tárgyaláson báró Rozsnyai­ né dr. Ferenczi Natália alias Fischer Olga kitartott azon állítása mellett, hogy ő Fischer tábornok leánya, csalni nem akart, csak kölcsönnek tekintette a neki átadott pénzeket. A bíró elren­delte a bizonyítás kiegészítését és teg­nap tartották a második tárgyalást, a­melyen még két tanút hallgattak ki. Egy rendőr azt vallotta, hogy tőle 220 ko­rona készpénzt csalt ki a szélhámosnő. A másik tanú Janák Mária nevelőnő volt, aki elmondta, hogy a vádlott előtte orvosnőnek adta ki magát és elhitette vele, hogy bejuttatja irodistalánynak a helyőrségi kórházba. Szívessége fejé­ben az álorvosnő egy ezüstiáncát tün­tette el és ruháit hordta. Havlicek törvényszéki bíró, mint egyes bíró hidette ki az ítéletet. A bíró­ság az enyhítő körülmények figyelem­­bevételével a vádlottat csalás vétségé­ben mondotta ki bűnösnek és hat heti fogházbüntetésre ítélte. Büntetése le­töltése után a szélhámosnőt kitoloncol­ják a köztársaság területéről. Az elitélt annak idején a kosicei ál­lamrendőrség cellájából úgy tudott megszökni, hogy mesterségesen vérhá­nyást idézett magánál elő és kórházba­­szállítása közben kereket oldott. A régi módszert a törvényszéken is ki akarta próbálni. Mikor az ítéletet tolmácsolták neki, felsikoltott, kezeivel szájához ka­pott, teste megvonaglott és szájából ömleni kezdett a vér. A jól inscenált rosszullét azonban nem járt kellő ered­ménnyel, mert a szélhámosnőt bünte­tése letöltése végett átadták a fogház­nak. Vanczík János kihallgatása , Budapest jul. 21. (Saját tud. távirata.) Benicziy Ödön interpellációja nyomán megindult bűnvádi eljárásban az ü­gyész­­t­ség kihallgatta Vanczák Jánost, a Népsza­va szerkesztőjét. Baross kikötőben D’Annunzio parancsol Zürich, jul. 21. (Saját tud. távirata.) D’Annunzio azon utasítást adta a Baross­­kikötőt megszállva tartó légionáriusainak, hogy onnan parancsa nélkül semmiesetre se merjenek kivonulni. Az angol kormány veresége London, jul. 21. (Saját tud. távirata.) Az alsóházban a kormánypárti képviselők pótindítványt terjesztettek be, amelyet a ház elfogadott, bár a kormány ezt elle­nezte. Az ellenzék a ház határozatát per­cekig tartó viharos helyesléssel fogadta és követelte, hogy a kormány lemondjon. Chamberlain rámutatott a kormány veresé­gére, s tekintettel arra, hogy a tárgy je­lentéktelen, ama meggyőződésének ad ki­fejezést, hogy a képviselőháznak nem volt az szándékában, hogy a kormánynak vereséget okozzon. Huszonötmillió ember éhhalál előtt Kopenhága, jul. 21. Saját lúd. távirata.) Az orosz szovjet kormány elhatározta, hogy élelmiszer- adományokért a külföld­höz fordul. Ezen célból Gorkij Maximot külföldre küldte, azzal bízva meg őt, hogy az éhség elleni küzdelmet internacionálisan megszervezze. Az orosz kormány egyide­jűleg háromezer munkást küldött ki biz­tosként a fenyegetett vidékekre, hogy valamiképen az éhínség okozta veszedel­met legyőzzék. A bolsevista kormány az éhínséggel szemben kétségbeejtő helyzet­ben érzi magát. Huszonötmillió embert fenyeget közvetlenül az éhhalál. Az orosz szovjet­ kormány Trockijt az éhség elleni küzdelem diktátorává nevezte ki. Itt egy cikkünket a cenzúra törölte A kosicei rendőrigazgató­ság szociálpolitikai tervei A koldusügy átmeneti rendezése. — Művészi rajzokkal díszítik a hivatalokat (Saját tudósítónktól.) Dr. Klima ren­­dőrigazgatónak az államrendőrség szerve­zeteinek kiépítése körül kifejtett agilitása már eddig is jelentékeny mérvben emelte az államrendőrség funkcióképességét és nívóját. A rendőrigazgató modern alapon szervezte meg a rendőri bejelentést és nyilvántartást és az ügyosztályok egész sorának az átszervezésével máris szép eredményeket ért el. Az elsőrendű feladatokon túl a szociál­politikai újítások bevezetése is foglalkoz­tatja a rendőrigazgatót. Ezek közé tartozik többek között a koldusügy régen vajúdó rendezésének kérdése is. Kosicén nagy mértékben elszaporodott a koldusok száma s ezek között sok az olyan hadirokkant, aki csekély vagy semmi segélyt nem kap az államtól Addig is, amíg a koldusügyet gyökeresen nem reformálják, a rendőrigaz­gató átmenetileg az államrendőrség épü­letében ad helyiséget számukra. A kol­dusok eltartását és elhelyezését úgy vélik megoldani, hogy a város polgárságának önkényes adakozásából szednek össze koldusalapot. A helyes intézkedések és reformok mellett egy érdekes terv meg­valósításán fáradozik most Dr. Klíma. Az államrendőrség épületének zord hivatal­helyiségeibe be akarja költöztetni a mű­vészetet. Az országszerte ismert nevű kitűnő rajz és festőművész, Fodor László, meg­bízást kapott a rendőrigazgatótól­ arra, hogy készítse el a rendőrtisztviselői kar karikatúráit, amelyek a hivatalok falait fogják díszíteni. A karikatúrákon kívül egy nagy freskót is készít a művész, amelyen tréfás jelenetekbe kombinálja össze a tiszt­viselők karikatúráit. Az ötletes, értékes rajzok derüs és vidámságot fognak bele­vinni a rendőri hivatalok szigorába.

Next