Kassai Ujság, 1923. április-június (85. évfolyam, 76-147. szám)
1923-05-29 / 121. szám
LXXXV. évfolem, 121 szám. Kfidd 192H- máin« Szerkesztőség 6» kisidőhivatal: Konee-Kacsa, Fő utc« 64. »• E 61«M4csi ifijak helyben és vidéken: Egy egész évföldszint (Nemzeti • sie házzá! szentben.) Telefonszám : 185. FELELŐS SZERKESZTŐ : D*^ KÖVES II .1 l-S 116 korona, félévre 106 korona» negyedévre 34 koro • eoooooo Megjelenik »«poata. oooooooo egy képra 26 korona. — Egye» sasán ára 1 koro Megkötötték a török-görög békét. — A ruszinszkói hazaárulási pör védőbeszédei. — Az orosz szovjet spionjai a hadosztálybiróság előtt. Lesújtott a magyar jóvátétel! Nem és nem! Úgy illik, hogy ilyenkor, pon, csupa bimbózó életről, szép tavaszi nanapsugárról és szerelemről meséljen a krónikás. Könnyű mesterség, gyerekjáték. Nem kell egyéb hozzá, mint hogy felpattanjon az ember az emlékezés időgépére, egy pillanatra lehunyja a szemét és hipp-hopp, már meg is érkezett valami rózsásra ködlő valószínűségbe, valami boldog, egyszeri nyugalomba, a régi tavaszba. Más volt. Más volt a színe, az illata, a levegője. Más volt a mosolygása, ahogy lenevetett az égről, mint egy vásott kisgyerek. Más volt a sóhaja, ami a fák közt bolyongott, mint valami elkeseredett szerelmes. Más volt a nyüzsgése az utakon, az andalodása a ligetekben, a lánc-lánc eszterlánca, amivel körülfonta a sziveket. Más volt a nő, akinek nevét a kávéház asztalára firkáltuk sokszor egymásután, hosszú-hosszu éjszakákon, más volt a csók, amely könnyebben találta meg útját a szívtől a szájig és nem röppent el oly hamar az ajkak piros párnáiról, más volt a reggel, amikor bízón és acélos lélekkel kacagtunk szembe a nappal, más volt az alkonyat, amely ráborult a szemre, mint könnyű fátyol, más volt a bankió hegyek zöld diadémja a város homloka körül, más volt a tiget smaragdja, más volt, más volt . . . Hol az a százezer esztendős, őszszakállú, mindentudó aggastyán, aki vissza tud emlékezni a régi tavasz édes könnyeire? Sétálsz a hegyoldal sikátorain, bekukkantasz a kertek kopott kerítésén és nem látod a bazsarózsát vérzeni a levelek között. Jársz az utak poros és leszürkült, sietősre idegesedett összevisszaságában és nem mosolyog senki rád a túlsó oldal rengetegéből. Elnézed vágyón és nosztalgiásan a felhők futását az égen és a napsugár közönyösen elkerül, mintha féllábú, nyöszörgő rokkantkoldus lennél az utcasarkon. Mondd, minek jársz, minek nézel, miért vágyódd? Miért élsz? . . . Most fel kell tárni a szemek kapuját. Ez a tavasz nem a mi tavaszunk, ez az élet nem a mi életünk. Ez a céltalan kóborlás, ez a soha el nem pihenő, reménytelen keresés, ez a küzdés, magunkba roskadás, titkon befelé zokogás, kapkodó lézengés, ez nem lehet, nem szabad, hogy valóság legyen. A kezünk, amely keresve tapogat, a szemünk, amely álmélkodva elmered, az arcunk, amely sápadt és kínos vigyorba torzul, az idő, amely elfutott mögöttünk, a napsugár, amely fekete lett, az egész értő és érzékelő mivoltunk azt mondja: igen. De a szívünk, ez a kis piros leveli béka, valahol mélyen bennünk azt mondja: Nem, nem, nem! Nem igaz, hogy ez valóság, nem igaz semmi, amit látsz és érzel és ami a füledbe recseg, nem igaz, hogy ez az élet, hogy ez a tavasz! . . . Nem és nem ! . . . Az a valóság, hogy holmi dévai démon próbálgatja rajtunk játékos kedvét, ráncigálja az életünk bábzsinegeit és nevetve fricskáz odébb, ha kidőlve elnyúlunk a porban. Délibábokat mutogat ámuló szemünknek és elkapja elölünk, ha már nagyon megkívántuk. Álarcot húzott a régi tavasz mosolygó arcára és helyébe valami csúf, ráncosképű, vasorrú banyát akar reánk erőszakolni . . . Démon, háború, gyülölség, gazdasági helyzet, vagy tudom is én hogyan nvezik: mi már beletörődtünk az álmaink szétfosztásába, a reménykedésünk füstté-terjengésébe, a sípoló mellbe és izzadó homlokba. Mi már mindenbe beletörődtünk. De a tavaszunkat, a régi, álarcnélküli, drága tavaszunkat, azt mégis csak vissza kell adnod . . . Mert ha nem, akkor tartsd meg nyaradat, az őszt, a telet, mindent, amivel kápráztatsz, amivel csalsz magad után az évek ösvényén. Tartsd meg! Nekünk nem kell többé semmi... A Ruhr-vidéken a kommunisták a helyzet urai Essen, május 28. (Saját tud. táv.) Bocunban vasárnapra virradó éjjel és vasárnap egész nap tartott a harc a kommunisták és a szakszervezetek között. Eddig a halottak száma 18 és 80 súlyos sebesült. Ez utóbbiak legnagyobb része halálos sebet kapott. A könnyű sebesültek számát nem lehetett megállapíani, mert ezek legtöbbször hazamentek és otthon gyógykezeltették magukat. A kommunisták három nyaralót feldúltak, több üzletet kifosztottak. Egy kereskedőt elhurcoltak, később a tűzoltók szabadították ki őt. A halottak között van Blam városi tanácsos. Vanneban a kommunisták a bányákban megállították a munkát. Baltákkal, dorongokkal és fegyverekkel nyomultak be a kommunisták a bányákba, s onnét kiverték a munkásokat. Hasonlóan kiverték a hivatalokból a tisztviselőket. Az igazgatósági épületet elfoglalták és itt mindent elpusztítottak. Dortímundban puskákkal, kézigránátokkal és gépfegyverekkel támadták meg a kommunisták a rendőrséget. Egy rendőrőrmestert megöltek, egy másikat súlyosan megsebesítettek. A támadó kommunisták a legmodernebb fegyverekkel vannak felszerelve, amiből arra következtetnek, hogy a kommunisták, a fegyvereket a franciáktól kapták. A Ruhrvidéken általában a kommunisták a helyzet urai. A jóvátételi bizottság döntése teljesen lesújtotta a magyar közvéleményt Budapest, május 28. (Saját tud. táv.) A jóvátételi bizottság ismeretes határozata most már egészen tiszta helyzetet teremtett. A magyar kormány komolyan foglalkozik azokkal a lépésekkel, amelyeket ezután tennie kell. Az első lépés az lesz, hogy Bethlen és Kállay a holnapi nemzetgyűlésen részletesen fognak nyilatkozni útjukról és a jóvátételi bizottság döntéséről. A második lépés, hogy Bethlen az egyes politikai pártok vezetőit bizalmas informálásra magához kéred. A sajtó hangulata a jóvátételi bizottságság döntésével szemben erősen megváltozott, moóa nyilvánosságra került, hogy a Magyar Távirati Iroda kommünikéjéből hiányzott az a rész, hogy a kölcsönből legelső sorban a jóvátételt kell kifizetni. Míg ez nyilvánosságra nem került, addig a sajtó a döntést igen kedvező eredménynek tekintette, most ellenben itt is, ott is olyan vélemények hangzanak el, amelyek elítélik a jóvátételi bizottság döntését. Vázsonyi a miniszterelnök külföldi munkájáról azt mondotta, hogy a jóvátételi bizottság határozata nem más, mint a jóvátételi kérdésnek tulajdonképeni aktuálissá tétele. A kormány kötelessége a helyzetet őszintén feltárni és kideríteni, mik voltak a kudarc valódi okai. Tudnunk kel, hogy a kisantant államai milyen kifogást emeltek ellenünk. Kérdés, váljon az ellenünk gyűlölködő hadjárat leszerelhető-e valamely áldozattal, amely esetleg csak a kormányra nézve súlyos, de magát a nemzetet hidegen hagyja. Tény, hogy a kölcsön olyan feltételei, úgy, ahogy azokat megkonstruálták, nem fogadhatók el. Anglia elítéli a jóvátételi bizottság döntését. A „Nation“ a jóvátételi bizottság döntéséről azt írja, hogy Franciaország ismét hátráltatja Európa újjáépítését, mégpedig olyan területen, amelyet a beavatkozástól távolesőnek kellett volna tekinteni. A stabilizáció kicsiny magva csak úgy izmosítható meg, ha Magyarországnak kívánsága teljesül. A leszavazás éppen akkor történt, amikor az osztrák kölcsön után Amerika igen nagy érdeklődést mutat. Az amerikai aláírási készség azt mutatja, hogy mekkora eredmény érheti el, ha Németország garantálja kölcsönt. Ezt akadályozta meg Magyarország számára a jóvátételi bizottság ismeretes határozata. Angol és francia bankárok Budapesten. Párisból és Londonból több bankár érkezett Budapestre, ahol egy hétig maradnak. Ezen idő alatt a jóvátételi bizottság misszióinak budapesti adataiból, a kormánnyal és a pénzintézetekkel való közvetlen érintkezés útján tanulmányozni fogják az ország pénzügyi és közigazdasági helyzetét. A pénzemberek azt akarják megállapítani, hogy mily feltételek mellett lehetne egy kisebb összegű, de hosszabb lejáratú fontkölcsönt folyósítani. A kölcsön a korona stabilizálását szolgálná, esetleg a költségvetés deficitjét csökkentené. Magyarország a kisálltául felé orientálódik A Keleti Újság munkatársa beszélgetést folytatott gróf Rubitó-Zichy Iván bukaresti magyar követtel, aki a következőiket mondotta: “ Mi magyarok tudjuk, hogy politikai komplikációk és hiábavaló ellenségeskedés semmiképpen sem szolgálhatják jól felfogott érdekeinket, ezért diplomáciánk egyik főfeladatának tűzte ki, hogy szomszédainkhoz közeledhessünk, de minden ilyen igyekezetnek sikeréhez szükséges, hogy a másik oldalon ugyanilyen mentalitás uralkodjék és hogy a jelenlegi kis Magyarországnak minden hátsó gondolat nélkül, biztosítva legyen létjogosultsága és szuverén állami életének zavartalan menete. Mihely mindenki ezt a méltányos alapot elfogadja, meggyőződésem szerint nincsen semmi akadálya, hogy normális és az egész világra üdvös viszonyok fejlődhessenek ki Európának ebben a részében. Egy lehetséges jóviszony megteremtése Magyarország és a kisantant között csakis előnyös volna. —• Magyarország és Románia között folynak-e most tárgyalások? — Igen, az optáltak agrárkérdésében. Tudvalevőleg az optáltak kérdése a Nemzetek Szövetsége elé került, amely legközelebbi ülésén dönt. Addig is igyekszenek az érdekelt felek egymás között megegyezésre jutni. Ezért jelenleg a magyar és román kiküldöttek Brüsszelben vannak, ahol a japán nagykövet, Adashi úr közbenjárásával igyekeznek megegyezni. Ennek a kérdésnek felvetése különben nemzetközi szerződések folyománya s ennek tárgyalása semmiképpen sem befolyásolhatja a közvetlen politikai viszonyt Románia és Ma- Száz csszl. korona Zürichben 16.1 (emelkedett) Száz magyar korona Zürichben 0.10 (esett) Száz német márka Zürichben 0.001 (esett) Száz magyar korona Prágában 0.S (esett) Száz német márka Prágában 0.5.1 (esett) Egy dollár Prágában 33.30—33.2 (ugyanaz, mint tegnap) Egy csszl. korona Berlinben 1842.(emelkedett) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 27.00 Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 155—16 gyarország között, mert ez tisztán jogi kérdés, amelynek megbírálása egy nemzetköz fórum elé tartozik s hozandó határozaténak magát alávetni nemcsak morális, nemzetközi jogi kötelesség. Mindenesetn örvendetes lesz, ha ez a kérdés most eldöntést nyert, mert ezáltal újból egy olyan tárgy kerülne le a szőnyegről, amelynél megvitatása könnyen adhat okot politika nézeteltérésekre. — Mennyiben fedi a valóságot az a hír hogy Bethlen miniszterelnök fölkeresi a kisantánt államait? :— Bár a külföldi lapok ismét pretraktáljál Bethlen állítólagos kisantántbeli látogatását ma sem mondhatok többet, mint pár hétte ezelőtt: nekem semmi ilyen látogatás tervéről nincs tudomásom. A nemzeti demokratapárt szervezkedése Kramarz beszéde. (Saját tudósítónktól.) A csehszlovák nemzeti demokrata párt megkezdette múlt év decemberében Szlovenszkón való szervezkedését is. A párt hívei Szlovenszkón 80 százalékban az idehelyezett cseh tisztviselőkből regrutálódnak. A párt vasárnap este a Schalkház nagytermében látogatott gyűlést tartott, melyen Kramarz szenátor és Ivánka Iván, a párt egyetlen szlovák képviselőtagja beszéltek. A gyűlést dr. Slabej vármegyei főorvos nyitotta meg, majd, Ivánka Milán ismertette a párt programmját. Kramatz a nemzetiségi kérdést ismertette és kijelentette, hogy a kisebbségeket nem szabad provokáló intézkedésekkel az állam ellenségeivé tenni. Örömmel látja az országrész gazdasági megalapozottságát és fejlődését. A Javorina-kérdést mindkét érdekelt állam kölcsönös megegyezése alap; lehet csak megoldani, amelyek egymL. vannak utalva. Hisz Oroszország talpraállásában, egy terős Szlovenszkó híd lesz a nagy szláv Oroszország felé. Dr. Ocsenásek főorvos beszéde után a gyűlés végetért. —« Az uj nyári menetrend kis ikézi füzete már megjelent. Kapható a Kassai Újság könyvosztályában (Fő-utca 64. szám.) Ára csak 4 csehszlovák korona. Vidékiek 1 koronát portóra is küldjenek. Mindenki számára nélkülözhetetlen, -iiv,..; * 4 tigfliÉ!':É