Kassai Ujság, 1924. március (86. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-29 / 74. szám
LXXXVI. évfolyam, 74. szám, Szombat, 1924. március 29 (Rasebauer Zeitung) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice-Kassa, Fő utca 64. földszint. (Nemzeti színházzal szemben.) Telefonszám: 185. oooooooo Megjelenik naponta, oooooooo .. Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR- KÖVES ILLÉS 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes szám ára 1 korona Újabb viharfelhők Európa fölött. Nagyszabású könyv- és nyomtatvány-panama. — A kisladnai erdőégés. Dr. Hegyi tagadjja a hadikár-panamát. — Gazdáink mezőgazdasági kamarát követelnek. — Hogyan fsalt meg a német trónörökös szeretője ? újabb meglepetés a ruszinszkói mandátumok elosztása körti A magyar pártok csak 1 mandátumhoz jutottak. — Az agrárpárt is bejutott a parlamentbe. —* Tömeges fellebbezés a választási írósághoz. (Hivatalos jelentés.) A ruszinszkói választási bizottság tegnap este fejezte be a szavazatok összeírását, mely a következő eredményt mutatja: A képviselői mandátumokra leadott szavazatok száma 257.585, ezekből érvényes 254.205. A választási osztószám 25.421. Az egyes pártok a következő szavazatot kapták: 1. Kommunista párt 100242 2. Zsidó néppárt 17.942 3. Trudová (dr. Gagatkó) párt 20.075 4. Őslakosok autonóm pártja 28.158 5. Köztársasági föld. párt 15.071 6. Zsidó demokrata pár 9.946 7. Szoc. dem. párt 20.950 8. Chliborob párt 11.129 9. Földmivesszövetség (Kártyák) 21.111 10. Függ. magy. szoc. dem. 2.S5S 11. Orosz nemzeti párt 2.762 12. Polgári párt 2.733 13. Csánki-párt 1.232 A választási osztószám alapján a mandátumok elosztása a következő: Kommunisták 4 Őslakosok 1 Trudová (Gagatka) 1 Közt. földm. párt 1 Szoc. dem. párt 1 Jurtyák-párt 1 A közt. földm. párt csak hozzáadásával juthatott mandátum mandátum mandátum mandátum mandátum mandtáum a maradékok mandátumhoz.) A szenátusi mandátumokra leadott szavazatok száma: 215.224. Érvényes szavazat ebből: 212.505, melyből kapott szavazatot. Az osztószám: 42.502, melynek alapján egy mandátumot kapott a kommunista párt. A maradványból jutott egy-egy mandátumhoz a kommunista párt, az őslakosok pártja s Kurtyákék. * A meglepessek egész tömegével találkoztunk a választások alatt, még inkább azonban most, jóval a választások után. A koalíciós pártok, főképp a cseh agrárpárt dédelgetett kedvence, a köztársasági földműves párt olyan vereséget szenvedett a választások folyamán, mely nemcsak Beszkid kormányzó s Kaminszky József főtitkár állását rendítette meg, hanem a cseh agrárpártot is. A vereséget nem lehetett semmivel leplezni. Nevetségesek voltaik Kaminszkyék kifogásai, hogy az ellenzék terrorja miatt nem tudtak érvényesülni. Teljesen fölösleges volt a mentegetés, mert hiszen mindenki tudja, hogy teljes hatalmi apparátussal azok dolgoztak, kik kormányon vannak. A legcsattanósabb pofont azonban Kamminszikyéknak Kurtyákék adták, mert mikor Kurtyákék kiléptek a köztársasági pártból s ellenzékbe vonultak, senki sem tulajdonított nekik nagy fontosságot. S íme, megtörtént a csoda: a topánt (Kaminszky) megbukott s a disszidensek (Kurtyákék) a képviselőházba és a szenátusba egy-egy mandátumot kaptak. A koalíciósok eredetileg csak egy cseh szocdem párti és a nemzeti szocialista dr. Gagatkóval jutottak megbízólevélhez. Itt tehát valamit sürgősen tenni kellett, mert ilyen blamázsnak a koalíció mégsem teheti ki magát. Kitalálták tehát azt, hogy az 1920. évi szlovenszkói választások maradványait azon ruszinszkói pártok javára írják, melyek annak idején Szlovenszkón is részt vettek. Ilyen van Ruszinszkóban a 13 párt közül: az agrárius és szoc. dem. párt. Hiába fejtették ki a cseszlovák közélet kitűnőségei ezen eljárás komolytalanságát és jogtalanságát, mindez nem használt. Még a ruszinszkei agrárpárt vasárnapi értekezetén is tiltakoztak ez eljárás ellen, de hiába. A választóbizottság „rákényszeríti“ a pártot, hogy egy mandátumot fogadjon csak el. S ezen eljárással vajon kit rövidítettek meg? Természetesen az agyonsanyargatott magyarokat! A koalíció most már kimutathatja büszkén statisztikailag is, hogy Ruszinszkóban mégsem, bukott meg, mert íme neki is jutott három mandátum a kilencből. Most már arra kiváncsi mindenki, mit fog szólni mindehhez a prágai választóbíróság, amelyhez idáig kb. kilenc párt adott be felebbezést különböző szabálytalanságok miatt. 1. Kommunista párt 2. Zsidó néppárt 3. Trudová párt 4. Őslakosok pártja 5. Köztársasági földm. párt 6. Zsidó demokrata párt 7. Szocdem párt 8. Chuborok párt 9. Föld mű vessző vétség 10. Függ. magy. szoc. dem. 11. Orosz nemzeti párt 12. Polgári párt 13. Csánki-párt __ S2.273 15.830 16.753 24.944 12248 5.913 16.610 10.717 20.018 2265 2261 2.473 A választási bizottság nagy vihar után szavazta meg az agrárpárt mandátumát Ungvár, március 25. (Saját tudósítónktól.) A választási bizottság ülése és maga a szavazás viharos jelenetek között zajlott le. A bizottság elnöke javasolta, hogy a ruszinszkói agrárpártnak adjanak egy mandátumot, azon az alapon, hogy a párt az osztószámot az 1920-as szlovenszkói nemzetgyűlési választásokon elérte és a mostani választáson kapott 15.071 szavazatát, mint a legnagyobb szavazatmaradékot kell figyelembe venni. Dr. Paulik János, az ellenzéki magyar pártok megbízottja az érvényes kormányrendeletre hivatkozva tiltakozik javaslat ellen. Az elnök nem veszi jegyző könyvbe a tiltakozást és dr. Patriktól megvonja a szót. A szoc. dem. megbízott, Kipcur&k István javasolja, hogy a bizottság titkosan szavazzon, de az elnök elutasítja. Fehér Hermann (kommunista) megállapítja, hogy a ruszin agrárpártot nem illeti mandátum, mert neve a szlovenszkói testvérpártjáéval nem egyezik. Dr. Paulik ugyannzt akarja kifejteni, de az elnök ismét megvonja tőle a szót. Dr. Paulik tiltakozik az elnök önkényes eljárása ellen. Ezután az elnök a vitát bezárja és a javaslatot szavazásra teszi fel. Mellette szavaznak: Dr. Gagatkó pártja, az agrárpárt, a zsidó demokrata párt, a polgári párt és a Csánki-párt. De az öt szavazat még nem volt elegendő s ezért az elnök a saját szavazatával jelenti ki elfogadottnak a javaslatot. Dr. Paulik óvását nem vették jegyzőkönyvbe. A százáról Hliska-páré Újabb kompromisszum Prága felé. • (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi hetekben elterjedt hírek a szlovák néppárt új orientáciljáról nem alaptalanok. A „Slovák“ legutóbbi számában a nemes vezérek egyike, Spisiák A. az autonómiai követelésekről „igaz megvilágításban“ közölt cikke barátságos visszhangra fog Prágában találni. Spisiák követelései Prágából az eddigiekhez képest olyan elenyésző csekélyek, hogy Prága most már komolyan gondolhat a néppárttal, illetve az autonómistáikkal békekötésre. Feltéve persze, hogy Spisiák követelései tényleg a párt követeléseivel egyeznek , ha esetleg holnap, vagy holnapután Blínka, Juriga vagy Tömének ezekkel éppen ellenkező feltételekkel nem rukkolnak elő. Spissák elsősorban bókol Prágájiak. Az autonomisták nevében kijelenti: „Mi sokkal jobban ismerjük, mint bárki más, népünk kulturális elmaradását s földrajzi fekvésünk veszélyét. Mi tudjuk legjobban, hogy délről jöhet egy áramlat, mely a mi kicsiny és gazdaságilag gyenge nemzetünket elragadná, ha a csehek Szlovenszkó földjéből kivonulnának. Minthogy északról sem vártunk semmit, meg vagyunk győződve, hogy Csehszlovákiát kívül a földön nincs számunkra hely, ahol mi — mint nemzet — megélhetnénk.“ Elismeri és köszönetet mond Spisiák ezután a cseheknek azért is, mert a szlovákokat felszabadították. De meg vagyunk győződve arról is — írja Spiátáik —, hogy a másik oldalon is elismerik, hogy a szlovákoknak is érdemük van — felszabadulásukban. Koncedáilja, hogy a csehek a szlovák kultúra fejlesztése érdekében sokat hoztak, közte olyat is, ami nekik fölösleges, rossz és álkalmas. „Ebben a tekintetben ugyanolyan helyzetben vagyunk a csehekkel — folytatja a cilkilíró —, mint az írek az angolokkal. 150 év óta csak jót akarnak az angolok az íreknek, csakhogy ezt angol módszerrel csinálják, ami persze nem egyezik az ír felfogással. A cseh testvérek is lássák be, hogy nekünk, a mi mentalitásunknak, erkölcsi és anyagi igényeinknek nem felel meg minden, ami Csehországban jó s amit ők ezért — jóakaratulag — nekünk átengednek.“ „El kell tehát barátságos után mindazt Száz csszt. korona Zürichben 16.SZV2 (emelkedett) Száz magyar kor. Zürichben 0.0083V2 (esett) 10.000 magyar kor. Csszl.-ban 4.25 (esett) 1 billió német márka Csszl.-ban 7.79 (esett) Egy dollár Prágában 34.95—34.90 (esett) Egy csszl. kor. Bpesten (ugyanaz, mint tegnap) 2275—2285 TERMÉNYPIAC: távolítani, amiről a csehek ugyan azt hiszik, hogy nekünk jó, de mi tudjuk, hogy ez nekünk ártalmas és meg nem felelő. Ez az, amit mi tulajdonképpen akarunk. Ezek a mi főköveteléseink.“ Ezután azt írja, hogy ha a csehek előbb megkérdezték volna tőlük, mit kell tenni a kölcsönös megegyezés érdekében, úgy ezt felelték volna: 1. El kell ejteni a centralista rendszert. 2. Több bizalommal kell lenni a szlovákokkal és azok képzettségével szemben s ehhez képest nagyobb számban kell engedni őket a hivatalokba. 3. Vallási és iskolakérdésekben őrizkedni kell mindattól, ami sértő lehetne a szlovák vallásos népre. 4. A szegény földművesek viszonyaihoz képest reformálni kell az adórendszert.“ „Íme kifejtettük ezekben — fejezi be Spisiák — követeléseinket. Minden más, amit rólunk elterjesztenek szeparatista mozgalmunkról, így a Magyarországhoz, ■ Lengyelországhoz vagy Isten tudja kihez való gravitálásunkról, dakamese. Vannak ugyan köreinkben — mint mindenütt — farkasok báránybőrben, a nép lelke azonban minden titkos aspirációktól ment. Tudjuk nagyon jól, hogy a szlovák autonómisták között csak annak van helye, aki törhetetlen hittel Csehszlovákia hive.“ Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 168—170 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 315.000 A lakbértörvények csekély módosítást eszközölnek „ Prága, március 28. (Saját tudósítónktól.) A koalíciós pártok ötösbizottsága újra foglalkozott a népjóléti minisztérium lakóvédelmi törvényének elaborátumával. A félhivatalos Prager Presse értesülései szerint jövő héten fogják a lakbértörvényjavaslatot a Ház elé terjeszteni. A törvény módosításánál az eddigi irányelvek a mérvadók. A törvény progresszív leépítésének tendenciáját most is érvényre juttattatják. Csak azon pontoknál várható a háztulajdonos javára kevés engedmény, hol a törvény szociális céljai azt megengedik. — A lakbértörvény és a kereskedők Bratislavá bejelentik. Az itteni Kereskedők Testülete látogatott értekezletet tartott, melynek egyetlen tárgya volt a lakbérörvény ügye. A testület egyhangúlag arra a meggyőződésre jutott, hogy a törvény megváltoztatása a kereskedőkre nézve katasztrofális lenne és a kereskedők nagy részének romlását eleoteni. A