Kassai Ujság, 1930. március (92. évfolyam, 50-74. szám)

1930-03-01 / 50. szám

92-ik évi. fi ®. szász>. LapppS? mai száma 12 oldal. Nyugdíjasok * A réeri világ: ezüsthajú emberei adtak egymásnak találkozót Kassán a Lőcsei­­házban. öreg nyugdíjasok sírták el panaszukat és keseregték el minden bánatukat, reménységüket: — ahogy ott ültek sápadt arccal, bágyadt szem­mel, kopott ruhájukban, összeszorult a szívünk és eszünkbe jutott a mind­­annyiunk elkövetkező tragédiája: az öregség. A régi magyar középosztály itt­rekedt gyengéi a nyugdíjasok, egy éle­ten át rakták félre minden hónapban azt az összeget, amely majd öreg nap­jaikra biztos megélhetést nyújt nekik. Egész hosszú és fiatal élet minden nap­sugarából le-lecsiptek egy keveset, hogy az öregség hidegét felmelegitsék s most ott állnak a legkétségbeejtőbb bizonytalanság fagyában. A mai nyugdíjasok voltak annak ide­jén az értelmes magyarság gerince. Ezek nevelték a ma társadalmának minden kemény és bátor harcosát s így hálátlanság lenne tőlünk, ha eze­ket az embereket a maguk erejére hagynék. A kopott ruhák, a fakó arcok, a resz­kető kezek, a fátyolos szemek nekünk mind emlék a múltból, amelyből mi is kiszakadtunk. Nem mehetünk mi emel­lett csak úgy el, hogy csináljanak min­dent csak ők. Teljes erőnkkel kell, hogy ott legyünk mellettük, mert ha velők vagyunk, megvédjük a tisztes múltat, amelyből mi is származunk. A régi világ ezüstfátyla, amely be­csillogta az összegyűlt nyugdíjasok alakját, nem az a bágyadt fény, amely csak szánalmat ébreszt, hanem olyan jel is, amelyért a legerősebb harcra kell felkészülnünk. Ha a múltért nem is, a magunkért. Mert mi lesz, ha a mos­tani feketefürtü fiatalság fejét is elleni majd egyszer az öregség here? Mi lesz akkor? — Vagy mi is megelég­szünk azzal, hogy könnyeinket töröl­­getjük és a szép múlt emlékein sirán­kozunk? Emberek ezek a nyugdíjasok. Dolgos, becsületes, tisztességes múltú öregek. Ezeket nem érintheti a világháború okozta gazdasági állapot. Ezeknek megérdemelt és nyugodt öregség kell, lakjanak bárhol is. — Állami köteles­ség ezeken minél hamarább segíteni. Szombat, 1950. márc. 1. ■jetk*Bzia*ev­f. w.dgbw.tai: Keáíce-Kassa, Fő­ n. 64. fSlfi.zlnt. (Nemzeti Színházzal szemben) Teletöm 186. « n «1 o­o . ’"enielenlb nanonfa. non«»« ffiszertozlS: OSI KÖVES ILLÉS BISliaeKsI «Illák h.lyben és vidékem S*r? égés* évre £­• kiíTons, ’ő’évre 108 jármm, negyedévre st korosa, egy ****rra ic beron..­­ Egyes szám ára 1 korona. Döntött a minisztertanács s 1. fleahosszabífjék a lakbértörvényt 2. Bevezetik a rozskent’ér*sü­tést 3. Egyenjogúsítják a nyugdíjasokat Prága, febr. 2$. (Saját tudósítónktól.) A minisztertanács ma váratlanul ülést tartott, melynek tárgysorozatán a kisebb koalíciós munkaprogrammba tartozó gaz­dasági és szociálpolitikai javaslatok szere­peltek. A minisztertanács rövid tanács­kozás után­ elfogadta a rozskenyér sütéséről szóló javaslatot, továbbá azon javaslatot, amely az állami intézmények és vállalatok részére kötele­­zővé teszi, hogy szükségleteiket belföldi mezőgazdasági produktumok útján fedez­zék. A szociálpolitikai javaslatok minisztertanács mindenekelőtt - közül j elfogadta a nyugdíjasok egyenjogúsí­tásáról szóló javaslatot. A nyuszdíjrendezést — dr. Englls pénzügy­miniszter előterjesztése alapján — három­négy részletben fogják végrehajtani. Páris, febr. 28. (Saját tudósítónktól.) A hágai egyezmé­nyeket szövegező második párisi konfe­rencia betöltötte kéthetes születésnapját. Az eredetileg három-négy napra terve­zett tanácskozás már tizennégy napja tart és a jelek szerint a tervezett három­négy napból három-négy hét lesz. Mert a konferencia a dolgok mai állása szerint aligha ér véget március eleje előtt... Az olvasó méltán kérdezhet­ magától, ugyan mi oka lehet ennek a hosszas bú­za­vonónak, mi okozhatja a késedelmet? Az történik, ami ilyen konferenciákon általában történni szokott. A hágai hirte­len leszögezett megállapodás egyike azon ritka egyezségeknek, amely tényleg Ugyancsak elfogadta a minisztertanács a lakóvédelmi törvény meghosszabbításáról szóló­­ javaslatot, melynek értelmében a törvény hatályát minden változtatás nélkül egy évvel meg­hosszabbít­ják. Mind a négy javaslat előre­láthatólag március 5-én kerül a parlament elé. A minisztertanács ülése után az új mi­niszteri nyolcas­ bizottság tartott értekez­­letet. Az értekezleten egyhangúlag össze­állították a képviselőház legközelebbi munkaprogram­mját. A képviselőház véderő-bizottságában dr. Vis­nyovszky nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy a hadseregben keresztül vitt szisz­te­­mizáció annyira hiányos volt, hogy a sziszte­m­izáció revíziója vált szük­ségessé. Az erre vonatkozó­­ munkálatok — a miniszter szerint — már a befejezés­hez közelednek, egyezség volt. Mindenki engedett az ál­láspontjából és mindenki kapott enged­ményeket. Mindenki ért el eredményeket és mindenki hozott áldozatokat. Ilyenfor­mán Hágából hazatérve minden delegátus joggal mondhatta el otthon, hogy győ­zött és nem sokkal kevesebb joggal ér­hették támadások, amiért engedett.­ ­ .JOBB EGYEZMÉNY" Az egyezményt, amit Hágában minden­ki jónak tartott, most még jobbá akarták tenni, csakhogy ami jobb az egyiknek, az nem jobb a másiknak, tehát kész a vita. A szöveg nagyvonalúsága mögött kibúvó­kat és hátsó gondolatokat kezdtek egy­másnak tulajdonítani. És így megismét­lődött az utazó kereskedő meséje, akit utitá­rsa gondolatolvasás ürügyével azzal szólít meg, hogy nem azon gondolkodik-e, hogy a vásáron, ahova utazik, árut vá­sároljon és aztán csődbe menjen? Hm, én ugyan erre nem gondoltam eddig, mondja a kereskedő, de az ötlet nem rossz. Páris­­ban is megkezdődött a delegátusok hátsó­­gondolatkitalálási társasjátéka. És az a delegátus, aki Hágában még nem gon­dolt a hátsó gondolatra, most összerán­colja a szemöldökét és gondterhesen vá­laszolja: valóban erre ugyan nem gon­doltam, de az ötlet nem rossz. Aztán meg evés közben jön meg az ét­vágy. A nagyhatalmak Hágában százmil­liót szavaztak meg­­ a kisantantnak „rend­kívüli segély“ címén, ennyivel járulnak a B) kassza alapjához, hogy ezzel meg­könnyítsék a kisantantállamoknak azok­nak a pereknek az elintézését, amelyek nem agrártenyészetű­ek, de amelyek igen jelentékeny igényekről folynak. Hágában maga Titulescu jelentette ki a vita során, hogy igen természetesen, ami meghaladja a 100 milliót, azt a kisantant fedezi a saját zsebéből. Ez az egész egyez­mény szelleméből is természetes, hisz abban csak „hozzájárulásról“ van szó, már pedig hozzájárulni csak „valamihez" lehet. Igen ám, csakhogy közben a kis­antant azon gondolkodik, hogy a 1­10 millió nem is olyan sok pénz (különösen ha már megvan) és amikor most valaki újból felvetette a kérdést, hogy hát hogy is lesz azzal a kisantantfizetésekkel, a kisantant plenipotend­erek felhúzott szem­öldökkel bólogattak: — Valóban, m­i is lesz csak? Mi is lenne? Azt a százmillióból kell fizetni... — És különben is, — tették hozzá gond­terhesen — hogy is vagyunk csak avval a 100 millióval? A REJTÉLYES SZÁZMILLIÓ A 100 millióval úgy vagyunk, amint ezt a hágai egyezmény világosan megmondja, hogy ezt a nagyhatalmak különböző rész­ben saját zsebükből, részben a magyar Mi történik a párisi konferencia kulisszái m­ögött ? A Miantasi­nak pénz kell és kevés a B­ alap százmilliója... — Az opiánsoft kívánságai HADZSI MURA­T Az­ esztendő legjobb filme.­­ Ismét UFA-é az elsőség.­­ Iron Memsuehin rendkívüli eljárása Tegnap mutatta be a Fórum Mozgó az UFA első hangosfilmét, a HADZSI MURAI", A FEHÉR ÖRDÖG ciri­il kozáktörténetet, amit TOLSTOJ halhatatlan regényéből formált Hím­mé VOLKOV, a rendkívül tehetséges és ötle­tes orosz rendező Volkov kivételes képessé­geit már ismerjük a VOLGA... VOLGA. . című alkotásából, de a Nindzsi Muraltal minden várakozásunkat meghaladta. Csak a legna­gyobb művek előtt fogja el az embert az a szinte áhitatos döbbenet, amit e filmmel szem­ben éreztünk. Filmtechnikája immár csúcs­pontra érkezett, felvételei mindmegannyi két­ségtelen bizonyítékai az európai­­ Hm tökéle­tességének. A kaukázusi sziklafészkek, épp úgy, mint a cár ragyogó termei, tündökletesek a maguk nemében. De ami tökéletessé fokozta gyönyörűségü­n­ket, az ennek a filmnek befejezett és hiányta­lan hangrésze. Az első felvonás kozákdala va­lóságos zenei élmény. A HARCOK, HAJSZÁK ! tökéletes illúziót nyújtva peregnek le előttünk. MOZSUCHIN művészete ezúttal olyasmit nyújt, amire nem lehet elég dicsérő jelzőt ta­­n­­áiul. A száz percentes férfi, aki szuggesztív erővel hat mindenkire, a lángoló temperamen­­tumú cserkész­vezér, a keleti méltóságú nagy­­úr alakját senki a világon ilyen hiánytalanul meg nem tudná oldani. A haldoklás és meg­­halási jelenetek pedig örök élményünk marad­nak. LIL DAGOVER kokette egyénisége, elra­gadó szépsége teljes érvényt nyer a cár sze­retőjének szerepében. BETTY AMANIN bájos, magával ragadó. A cári balett táncbetéte fe­ledhetetlenül szép! összegezve: úgy képtechnika, mint tarta­lom, valamint hangaláfestés, főleg pedig sze­replők tekintetében jobbat, szebbet, tökélete­sebbet nem láttunk ebben a szezonban, mint ez az Ufa-sláger. Igazán, érdemes mindenkinek megtekinteni HADZSE MURA­T Országos premiere. - Tolstoj regény. • Volkov rendezés. - Cári balett Lit Dagovert Ivan Mozsuehin. - Don kozákkórus. [! Siessen, váltsa meg Jegyét A FÓRUMBA!

Next