Kassai Ujság, 1932. december (94. évfolyam, 274-298. szám)
1932-12-25 / 294. szám
KASSAI ÚJSÁGa 1932 KARÁCSONY Sakkcsaták, sakkmesterek hajdan és most A sakkjátéknak, e nemes szellemi sportnak kultusza és keletkezése az emberiség történetének legrégibb korszakaiba nyúlik vissza. Míg azonban hajdanában a „királyi játék“ művelése csupán egyes kiváltságos személyek privilégiuma volt, népszerűsége napjainkban nőttön-nő, sőt némely államban valóságos tömegsporttá lett. A középkori keresztény világnézet még kiátkozta a sakkjáték lovagjait, ma pedig az Egyesült Államok és Szovjetoroszország egyetemi kathedrát állítanak föl a sakknak — mint tudománynak — művelése céljából. Nem lesz érdektelen tehát megemlékeznünk a sakkjáték keletkezéséről, a rég- és közelmúltban lezajlott nagyobb sakkcsatákról, valamint a néhai s a most is élő híresebb mesterekről. A sakkjáték keletkezésére vonatkozólag sok legenda van forgalomban, közöttük a közismert monda Balhit indiai királyról és Sissa ibn Dahir indiai bölcsről, ki nem kevesebb, mint 17 trillió búzaszemet kért jutalmul találmányáért. A legújabb verzió szerint a sakkjáték Keram indiai császár uralkodása alatt keletkezett, amikor is a birodalom gazdagságát roppant nagy nyomor váltotta föl. Dager bölcs, a császár tanácsadója, jött volna rá először, hogy a bajok forrása az egyeduralkodás helytelen államformája s az üdvös kormányzás titka abban rejlik, hogy az uralkodó minden fontos lépés előtt alattvalóit is vonja be a tanácsba. Ez a bölcs fedezte volna föl a sakkjátékot, megtanította rá urát is, aki a játék szellemébe mélyebben behatolván, maga is rájött a tanulságra: valamint a sakkjátékban a király sohasem helyezhető biztonságba a parasztok védelme nélkül, úgy az állam is csak akkor virágzik és boldogul, ha az uralkodó és alattvalók között áldásos együttműködés jön létre. Mindezek a mondák a sakkjáték feltalálásának időpontját a Krisztus előtti 7-ik évszázadba viszik vissza. A legújabb ásatások azonban, melyeket a régi Chaldea tartományban nemrég végeztek, értékes és szenzációs eredménnyel jártak. Napfényre kerültek itt, főként Ur városában, művészies metszésű sakktáblák, valamint díszes faragású sakkfigurák is, melyek az Eufrát és Tigris folyóknak 4000 évvel Krisztus szüle időben történt kiáradása alkalmából kerültek a föld alá. E dokumentumok szintén bizonyítják, hogy az emberi szellem már ősidőktől kezdve törekedett felfrissíteni magát a sakkjáték kombinatív elemeinek felhasználása által. A sakkjáték évezredes fejlődésében rendkívüli jelentőségű az 1777. év, amikor Philidor André Danican, a nagy zenei szerző és sakkmester, kiadta korszakalkotó művét: L’analyse des Échecs. Ebben a mesterműben vannak ugyanis lefektetve a sakktudomány véglegesen kijegecesedett alapelvei s a bizonyítás, hogy a játék mai alakjában a lehető legtökéletesebb. A sakkhegemónia azonban nem sokáig maradt Franciaországé, mert már a 19-ik század elején feltűnt a zseniális angol nagymester, Howard Staunton, aki páros mérkőzések egész sorozatát nyerte St. Antant, Konvitz, Mucklov, Kennedy stb. ellenében. ■ Az angol bajnok győzelmi szériáját csak a német Anderssen AdoH törte meg. Innen kezdve, a nemzetközi sakk-arénán a vezető szerepet Németország veszi át, hosszú ideig meg is tartja ezt a pozícióját. Legnagyobb hírnévre tettek szert a Paulsen testvérek: Louis, aki vakjátékával ejtette ámulatba a sakkvilágot és Wilfried, aki a praktikus játék terén tűnt ki. A problémakeltés héroszai ez időben Kobtz és Kockelkorn kölni mesterek voltak. A sakkélet nagy fellendülése hozta magával, hogy 1980-ban Braunschweigben nagyszabású mesterversenyt és főtornát rendeztek, melynek győztesei voltak: Riemann, Schwarz, Minckwitz és Schallopp. Míg a braunschweigi verseny teljesen nemzeti jellegű volt, addig az 1867-iki párisi sakkkongresszus nemzetközi nagyságok találkozóhelyévé lett. Itt lép porondra Morphy volt partnere: Arnous de Riviére, továbbá Kolisch, Winawer, Neumann és a későbbi világbajnok, Steinitz Vilmos. Nagyjelentőségű verseny volt még az 1880-iki Wiesbaden torna is, ahol Blackburne angol matador English és Schwarz mesterekkel osztozott az első díjon. Az 1896-ik év 2 nagy sakkeseményt hozott: a budapesti millenáris versenyt és a nürnbergi tornát. Az előbbinek győztesei ex aequo Tschigorin és Charousek, a kosicei származású sakkzseni voltak. Ezeken a versenyeken sikerrel szerepelt Maróczy Géza magyar nagymester is, valamint a lángeszű amerikai Pitlsbury és a későbbi nagy riválisok: dr. Lasker, Emanuel és dr. Tarrasch Siegbert. Minthogy a 20-ik század elején egymás után lépnek föl a világbajnokságra aspiráló jelöltek, szükségessé vált definiálni a világbajnokságért való páros mérkőzés feltételeit, melyeket először dr. Emanuel Lasker, Steinitz végleges legyőzője iktatott jogaiba. A „nagy“ Lasker 25 esztendeig viselte a „champion of the world“ címet. S jött az „ifjú“ Capablanca, ki szédületes technikájával elhódította az öregedő német tanár elől a pálmát. Capablanca nem sokáig örülhetett az egyenlítői klíma segítségével elnyert címének, mert a gazdag fantáziájú oroszfrancia Aljechin Alex Alexandrovics egy szenzációs párviadalban megsemmisítő diadalt aratott fölötte. Aljechin „a verhetetlen“, ma már szinte konkurrencián kívül áll a világbajnoki címet illetőleg. Azok, kik komolyan veszélyeztethették volna trónusát, visszavo- Megjött a Jézuskai 1932 KARÁCSONY f V N KASSAI ÚJSÁG az 1B32 év gßOoth&sei • 1. Gronau, a világhírű német repülő, súlydobás olimpiai bajnoka és világrekord 16. Earhart, amerikai repülőnő, elsőnek 2. Preisz Ellen, Ausztria egyetlen olimbere. 10. Zaballa, a világhírű argentínai repülte át az óceánt. 17. Prenn és 13. piai győzelmét szerezte meg a tőrvívás- futó, az olimpiai marathon győztese. 11. Cramm, a németek: legjobb tenniszvárban. 3. Deiters, a legjobb német gyors- Sharkey (USA), Schmeling legyőzője, a senyzői, nagy sikerrel szerepeltek az Angusta, 300 és 400 m-en rekordot állított föl. nehézsúlyú boxolás világbajnoka. 12. Islia és Olaszország elleni Davis Cup mér 4. Vines (* *1 A), aki megelőzte Cochet-t a magr, a német színekben induló egyiptomi kőzéseken. 19. Buss, olimpiai ezüstérmet tennisz-világranglistán. 5. A berlini négy diák, a középsúlyban olimpiai bajnokságot nyert az evezésben. 20. Jonath, Németevezős aranyérmet nyert Los angelesben. nyert. 13. Tolan, amerikai néger, a világ ország legjobb sprintere, az olimpiászon 6. Hampson, angol tanító világrekord alatt leggyorsabb futója, kétszeres olimpiai bajnok. 21. Madison Helén, a világ legjobb győzött az olimpiászon 800 m-en. 7. Sie- nők. (Közben profi lett.) 14. Beinhorn, úisttnője, olimpiai rekorddal győzött 100 vert és Eberle, a legjobb német dekatlon- német repülőnő, világkörüli utat tett meg és 400 m-en. 22. Carr (bal), világrekorddal versenyzők. 8. Brendel, bantamsúlyú olim sportrepülőgépén. 15. Richter, a római ke- győz az olimpiászon Eastman ellen. 23. piai birkozóbajnok. 9. Sexton (USA), a rékpáros világbajnokság flyer győztese. Brauchitsch, az Avus-autóvers győztese. — Ma éjszaka meghal az a kislány, — suttogja szomszédjának az egyik beteg. A haldokló leány, mintha meghallotta volna a suttogást, fölriad. — Istenem! úgy félek! — sikoltja rekedt, sziszegő hangon. — Valaki rám ült! Valaki a lábaimra nehezedett! Óriási súllyal rám nehezedett!... Jaj! megfúlok! ... szabadítsanak meg tőle!... Vegyék le rólam azt a sírkövet! ... Fáj minden csontom! Nem bírom ezt a terhet! — Várj kislányom, én megszabadítalak. Egy fájós lábú öreg asszony lekínlódik az ágyáról, a haldokló lányhoz sántikál, leemeli az ágyról a mosolygó, szépséges rózsákat, közönyösen hóna alá szorítja, aztán az ablakhoz biceg vele. Felnyitja az ablakszárnyat s abban a pillanatban dobja ki az ablakon a rózsákat, amikor Schwester Alojzia a kórterembe lép. Nem szól, csak két könnycsepp gördül végig arcán: itt már virágtalan világ felé röpdös a szív és minden gondolat, akárcsak az ő szerény, egyszerű apáca-életében... Másnap már a kórházból is visszaküldték a művésznő rózsáit. IV. Az ügyészségi fogház kedves, aranyszívű felügyelője: Juhász bácsi mosolyogva fogadta a művésznő rózsáit. —■ Jól van. Nem bánom. Bevitethetem a rabnők munkatermébe. Hogy a virág egyáltalán örömet szerez-e még nekik? Nem hiszem. Amelyik asszony ide kerül, annak a virágok és virágos élet iránt megbénult a szive. De felvitetem. A munkateremben hosszú, festetlen asztal mellett köröskörül különböző korú rabnők tollat fosztogattak. Egy fegyőr behozta a kárhozat sötét világába a tavaszt, életet, szerelmet, vágyakat jelképező bíborcsokrot s letette a rabnők asztalára. A rabnők érzéketlenül, hidegen, némán méregették szemeikkel a tündöklő rózsákat.