Kassai Ujság, 1933. szeptember (95. évfolyam, 222. szám)
1933-09-30 / 222. szám
ooooSzerkesztőség: és kiadóhivatal ? o oo o Ko&ice-Kassa, Stefánik utca 96. szám Telefon 2427 oooooo Főszerkesztő: DR. KÖVES ILLÉS Előfizetési díjait helyben és vDlében: Egy egész évre 240 borona, félévre 120 borong, negyedévre 40 borona, egy hónapra 22 borona^g es>szám, ára 1 borona Kosice, Stefánik ucca 94. sz. Új modellek. Uj árak. Győződjön meg! Orosz-japán háború előtt írta: Jakabffy Elemér dr.m iránt spontán elhatározásból érdeklődjék. Az utánam felszólaló Szüllő Géza azután mindjárt illusztrálta is, mennyire szükséges volna az, ha petíciók előterjesztése nélkül is a Tanács tagjai érdeklődésükkel a kisebbségeket megtisztelnék. Hogy de Krabbe milyen benyomásokkal távozott körünkből, azt természetesen nem tudhatom. Hiszen a diplomaták szavaiból és arcjátékából ez soha meg nem állapítható. Ha azonban nem annyira diplomata, mint igazságot szerető férfiú és hogyha érzi és tudja, hogy a negyvenmilliónyi kisebbség jelenlegi helyzete egyik legfőbb okozója annak a helyzetnek, amelyben Európa minden népe és állama van, akkor azt hiszem, a kongresszuson szerzett tapasztalatai az ő számára is igen hasznosak lesznek. A Népszövetség és a kisebbségek A nemzetkisebbségek legutóbbi kongresszusa alkalmából, — amelyet Bernben tartottunk — a tárgyalások egyik legszorgalmasabb hallgatója de Krabbe, a Népszövetség kisebbségi szakosztályának kiküldöttje volt. De nemcsak a tárgyalásokat hallgatta végig nagy figyelemmel ez a magas műveltségű dán származású diplomata, hanem alkalmat és módot keresett arra is, hogy a kisebbségek képviselőivel személyesen érintkezzék és tőlük tájékozást nyerjen. Nekem például egy esztelen vacsora keretében nyílt alkalmam ahoz, hogy de Krabbe úr előtt megnyilatkozhassam, Rudnycka asszony, lengyelországi ukrán delegátus és Streliczky Dénes jugoszláviai magyar delegátus társaságában. Az ilyen fesztelen eszmecsere sokszor többet ér egy-egy beadott petíciónál, mert hiszen a mi feladatunk a petíciókkal sem lehet más, minthogy azokat, akik hivatottak arra, hogy a kisebbségi jogok tiszteletbentartása fölött őrködjenek, megfelelő módon tájékoztassuk. Petíciók beadása esetén a Népszövetség közegei csak a kormányok válaszát tudják meg, de nincs módjuk és alkalmuk arra, hogy a maguk meggyőződésének kiformálásánál kérdéseket is intézhessenek azokhoz, akik a petíciót beadják, mert hiszen a Népszövetség kontradiktórius eljárást nem ismer. Ezen a vacsorán figyelmeztettem de Krabbe urat többek között arra is, hogy ha másnap a kongresszus ülését megtiszteli, úgy ott ő is ugyanolyan helyzetbe kerül majd, mint amilyenbe mi jutunk, valahányszor petíciót adunk be a Népszövetséghez, tudniillik némán kell majd hallgatnia a mi észrevételeinket, amelyeket a Népszövetség bírálatánál teszünk, anélkül, hogy alkalma és módja lenne ahoz, hogy ott Európa nagy nyilvánossága előtt ennek eljárását megvédje. De Krabbe ígéretet tett, hogy ennek ellenére pontos ügyelője lesz a mi bírálatainknak. Ezt a bírálatot azután a másnapi ülésen alaposan el is végeztük. A magyarok közül ebben a bírálatban Balogh Arthur, Szüllő Géza és én vettünk részt. Balogh Arthur a Csiki Magánjavak petíciójának elintézése kapcsán mutatta ki, hogy a Népszövetség eddig tulajdonképpen mindig csak olyan határozatot hozott, amilyen határozat meghozatalát a bepanaszolt kormányok kívántak, illetőleg amelyhez készségesen hozzájárulhattak, mert hiszen alapjában véve a határozat a sérelmet orvosolni nem fogja. Én a magam részéről kihangsúlyoztam azt, mennyire szükségesnek tartanám az európai közvélemény és különösen a kisebbségek megnyugtatása szempontjából, ha a Népszövetség évente kimutatná, hogy a tanács tagjai közül kik voltak azok, akik spontán elhatározásból valamely kisebbség helyzete iránt érdeklődtek. Annak idején ugyanis Tittoni olasz miniszter előterjesztésére a Népszövetség megállapította, hogy a Tanács tagjainak nemcsak joguk, de kötelességük is állandóan ellenőrizni azt, hogy az egyes kormányok a kisebbségi szerződés rendelkezéseit tiszteletben tartják-e, vagy sem. Tehát a Tanács tagjai a mi ügyeink iránt nemcsak peticionálás esetén kötelesek érdeklődni, de ilyenek hiányában is. Amikor ilyen kimutatást kértem azon tanácstagoktól, akik ezen kötelezettségüknek eleget tettek, én is olyan naivnak tetettem magam, mint a Népszövetség urai, amikor egy petíciót elintéznek. Tudniillik igen jól tudom, hogy még mindezideig — talán egy vagy két kivétellel — Tanácstagnak eszébe sem jutott, hogy ezt a kötelezettségét teljesítse és Európa bármely kisebbségének sorsa Hivatalosan jelentik : 1TMI—1Tin ~iii i ii 11 ■ Ti n— mi i»m [UNK] I» ........... ,Ji l l A magyarság számaránya Kassán 18 °/o (Saját tudósítónktól.) Alig pár nappal ezelőtt közöltük csak azt a magyarságra nézve megdöbbentő hírt, hogy Ungvárott a magyar kisebbség számaránya a legutolsó népszámlálás adatai alapján nem haladja meg a 20 százalékot. Ez annyit jelent, hogy az ungvári magyarságot nem illetik meg többé a kisebbségi jogok. Ugyanez a helyzet Kassán is. Kassa város tanácsának ma kézbesítették ki az Országos Hivatal leiratát a kassai magyar kisebbség számaránya ügyében. Az alig párszavas leirat a következőket tartalmazza: Az Országos Hivatal 216.145/2/1933. szám alatt közli, hogy az állami statisztikai hivatal 1933 augusztus 9-én kelt átirata értelmében a magyar kisebbség Kassán a városban lakó csehszlovák állampolgárok számának csak 18 százalékát teszi ki. Az Országos Hivatal leirata, bármennyire is meglepő a magyarságra, mégsem jött váratlanul. A félhivatalos lapok kommentáraiból ugyanis már sejteni lehetett, hogy a kassai magyar kisebbség alatta marad annak a 20 százaléknak, amelyet a törvény egész sereg kisebbségi jog érvényesülése tekintetében előír. A „SL. VYCHOD“ BEHARANGOZZA A VÁROSI IGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSÉT. A „Slovensky Vychod“ persze megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a magyar kisebbség számaránya itt a 18 százalékot haladja meg. Vártuk — írja — ezt az eredményt, amely nem is üthetett ki másként, mert hiszen a kassai magyar iskolákban beiratkozott gyermekek száma a tanköteles gyermekek számának alig 18 százalékát teszi ki. Csak természetes, hogy az „erős magyarizáció“ után, amely Kassán nemcsak a szlovákokat, hanem a németeket is érte, most az elmagyarosított elemek visszatérnek nemzetükhöz. Az egynyelvű Kassának — folytatja a szlovák lap — nemcsak nemzeti jelentősége van, hanem praktikus jelentősége is nagy, amennyiben ez a városi igazgatás egyszerűsítését és olcsóbbá tételét is jelenti. Fordításokkal nem fognak sok időt eltölteni a városházán, ami ettől eltekintve még sok pénzbe is kerül. Persze a magyar feliratokat is el fogják távolítani a közélet minden vonaláról. Starhemberg a koncentrációs táborok ellen, ahol félholtra verik az embereket Startstaiberg kisért a fasizmus mellett Bécsből jelentik: Starhemberg herceg, a Heimwehr vezére Bécsben a szervezet vezetőségi ülésén feltűnést keltő beszédet mondott, melyben bejelentette, hogy a Heimwehr továbbra is a fasiszta eszmékért fog harcolni. Ez nem jelenti azt, hogy terror lesz úrrá Ausztriában. Ausztriának nincs szüksége koncentrációs táborokra, melyben félholtra verik az embereket. Aki ellenszegül, azzal keményen bánnak el, de nem kegyetlenül. Aki fél a fasizmustól, pillantson dél felé és nézze meg Olaszországot. kicsit Ha megnézte, tudni fogja, hogy Ausztriát is csak az az irányzat mentheti meg az összeomlástól. Királyok konferenciáját készítik elő a Balkánon Magyarország szerepe kisantant keretében Genfből jelentik. A népszövetségi megbízottak között tovább folynak a bizalmas megbeszélések. Paul Boncour ma Neurath német külügyminiszterrel tárgyalt hosszasan a két ország között felmerült politikai ellentétekről. Neurath kijelentette, hogy visszautazik Berlinbe, megbeszéléseket folytat kormányával és újabb instrukciókat kér. Paul Boncour a német külügyminiszteren kívül az angolokkal és az olasz delegáció tagjaival folytatott megbeszéléseket. Kánya magyar külügyminiszter Suvich olasz külügyi államtitkárral és az olasz delegáció tagjaival tárgyalt. A népszövetségi ülést és a genfi tárgyalásokat azonban korántsem kíséri oly nagy érdeklődés, mint a kisantantnak Sinaiában most lezajlott konferenciáját. . Ezzel az értekezlettel egész Európa sajtója behatóan foglalkozik és több politikus is nyilatkozott az értekezletről, így többek között Kánya magyar külügyminiszter a kisantant-konferenciával kapcsolatban a középeurópai gazdasági kérdésekről beszélt. Kánya kijelentette, hogy Magyarországot többnyire olyan államok veszik körül, melyek mesterségesen akarják felfejleszteni és erősíteni kereskedelmüket kizáróan politikai okokból. Ez egészségtelen állapotokat eredményez. Nem hihető például, hogy Csehszlovákia, melynek belső mezőgazdasági termelése elég nagy, fel bírja venni Jugoszlávia és Románia mezőgazdasági feleslegét. Ugyanakkor viszont ez a két állam sem bírja felvenni Csehszlovákia egész ipari exportját. Magyarország nélkül nem állhat helyre Középeurópa gazdasági egyensúlya. Mindaddig, amíg politikai kérdések dominálnak gazdasági problémák megoldásánál nem javulhatnak a viszonyok Középeurópában. Magyarország örömmel vesz részt a középeurópai gazdasági unióban az esetben, ha az csakugyan hasznot hoz, minden érdekelt államnak és minden állam tiszteletben tartja szomszédai érdekeit. Ezután hangoztatta Kánya, hogy Magyarországon ma szolid politikát folytatnak, ezért van rend és nyugalom az országban. A magyar kormány a jövőben is kitart eddigi békés politikája mellett. Belgrádban Jeftics jugoszláv külügyminisz- n Tekintse meg a nemzetközi fényképkiállítást Visszautazásnál S0 százalék vasúti kedvezmény a fuzeumban f