Katedra, 2017. szeptember - 2018. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
2017-12-01 / 4. szám
KODÁLY-EMLÉKÉV nyár 22-én Eperjesen. A hangversenyek műsora a fennmaradt dokumentumok alapján azonos volt, amelyeken Bartók Kodály Székely keservesét mutatta be és az op. 3-as Kilenc zongoradarab sorozatából válogatva három művet játszott (Andante, Allegretto, Vivace). A Kassai Újság hasábjain is épp ezeket az alkotásokat emelték ki, amikben „a modern Kodály Székely keservese és zongoramuzsikája fenségesen szép játékban egészen kivételes hatást keltett 1930 végén Bartók ismét pódiumra lépett Kassán, december 14-én Basilides Mária énekesnő közreműködésével adott hangversenyt, és Kodály Marosszéki táncainak eredeti zongoraváltozatát mutatta be a hazai közönségnek. Az 1920-as évektől az akkori Csehszlovákia magyarlakta területein mindenekelőtt Kodály kórusművészete örvendett kivételesen nagy elismerésnek. Az élő kóruskultúra megteremtésében kivételesen nagy szerepet vállalt Németh István László, nagyrészt épp Kodály kórusműveire alapozva. Ennek bizonyítéka többek között a fent említett sikeres Bartók - Kodály matiné (is) 1926-ban vagy az Ünnepi est Bartók - Kodály műveiből 1932-ben. Kodály művészete, alkotómunkássága, zenepedagógiája viszont az egész múlt században egyre népszerűbbé vált, sőt a mai napig él Szlovákiában. Ennek ékes bizonyítéka az a számos rendezvény, koncert, konferencia, fesztivál, amelyek Kodály alkotómunkásságát, zenei hagyatékát terjesztették és terjesztik, népszerűsítik országszerte ma is. Ezek közül említjük azokat, amelyek mindehhez jelentős mértékben hozzájárultak és járulnak. Figyelmet érdemel mindenekelőtt a Kodály Napok zenei-kulturális rendezvénysorozat, amely 1969-től (tehát két évvel Kodály Zoltán halálát követően) hároméves intervallumokban Galántán kerül megrendezésre abban a szlovákiai városban, ahol Kodály gyermekkorának hét évét töltötte. A fesztivál célja egyrészt megőrizni Szlovákiában Kodály Zoltán emlékét, népszerűsíteni alkotásait, másrészt erősíteni a hazai kórusmozgalmat és támogatni a hazai magyar kórusokat. A Kodály Napok programja a kórusfesztiválon, illetve versenyen kívül alkalmanként és az aktuális jubileumokat figyelembe véve további programokkal is bővelkedik - többek között a Kodály alkotómunkásságát tárgyaló szemináriumokkal, szimpóziumokkal, vendégkórusok fellépésével, a környező falvakban bemutatkozó kórusok szereplésével, zenekari hangversenyekkel, kiállítások bemutatásával, népzenei és néptáncbemutatókkal, valamint a Kodály-szobor koszorúzásával. A Kodály Napok a kezdetektől, vagyis 1969-től 2017-ig összesen tizenhét alkalommal valósult meg. A szereplő kórusok között több olyan is található, amelyek a hosszú évek és évtizedek során a fesztivál állandó és eredményes résztvevői. Ezek között említést érdemel mindenekelőtt a galántai Kodály Zoltán Daloskar, a komáromi Concordia Vegyeskar, a kassai Csermely Kórus, a zselízi Franz Schubert Vegyeskar, a dunaszerdahelyi Vox Camerata. A Kodály Napok fontosságát viszont nem a mennyiségi adatok támasztják alá. Zenéről, kórusművészetről és Kodály szelleméről lévén szó, az együtténeklés örömét szükséges kiemelni, amelyet a sok mosolygós, átszellemülten éneklő arc sugároz. Mindez egyértelmű eredménye és bizonyítéka annak, hogy Kodály Zoltán szelleme és zenei üzenete Szlovákiában még ma is, tehát a 21. században is él. Ebben viszont Galánta város kimagasló szerepet játszik. Ezt bizonyítja a fent említett Kodály Napok sikeres tizenhét évfolyama, a 2000-től indított Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny, az 1956-ban alapított Kodály Zoltán Daloskör, a 2002-ben felavatott Kodályemléktábla a vasútállomás falán, a Nagy János szobrász által készített Kodályszobor, amelyet a város parkjában állítottak fel 1982-ben, továbbá a galántai Városi Könyvtár által összeállított Kodály-bibliográfiák (1970, 1982, 1992, 2002). 2012 novembere és 2013 márciusa között Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója alkalmából a galántai Honismereti Múzeumban A zene összeköt - a nagyszombati osztálytársak, Kodály Zoltán és Mikulás Schneider- Trnavsky címmel reprezentatív kiállítást szerveztek. Továbbá Kodály Zoltán nevét viseli Galánta egy utcája, valamint a város magyar tannyelvű alapiskolája és gimnáziuma is. Az eddigi utolsó, Kodály szelleme előtti tiszteletadás idehaza 2017. szeptember 21-én valósult meg. A mester születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek között avatták fel Kodály Zoltán emléktábláját Nagyszombatban, diákévei helyszínén és valamikori diáktársa, Mikulás Schneider-Trnavsky házának kapualjában. A hazai zeneszerető közönség ezzel a gesztussal is hozzájárult Kodály szellemének életben tartásához, zenei üzenetének közvetítéséhez, művészetének népszerűsítéséhez. Hiszen az ének, a zene páratlan ajándéka és örömforrása az emberiségnek. Kodály szavait idézve: „Szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: örvendjen az egész világ!“ JEGYZETEK: 1 Csehi, Á.: Bartók Béla és a Felvidék. KomLapok, 1994, 50. 2 Rehorovszky Jenő, In.: Csehi, Á.: Bartók Béla és a Felvidék. KomLapok, 1994,44. 3 Mezei, Gábor, In: Csehi, Á.: Bartók Béla és a Felvidék. RomLapok, 1994,46. 4 Csanda, G. - Tóth, K.: Magyarok Szlovákiában - Kultúra (1989 - 2006) III. kötet. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2006. 13