Katholikus Néplap. 1869. január-július (25. évfolyam, 1-27. szám)

1869-04-22 / 16. szám

125 Hadd aludjék, majd sirhat még, E föld siralom hona.... És csak egy fajt’­a boldogság: „Nem születni meg soha!“ Répássy János: Róma egyházai, emlékei, intézményei, levelekben. XII. A boldogságos Szűz tisztelete Romában. (Vége.) A 6-ik században egy jeles tábornoknak az a gyöngesége volt, miszerint udvaronczcvá akart lenni, hogy Theodora császárnőnek tessék, elfogatta Szilve­­rus pápát, ki nem akarta az Eutyches eretnekségét kárhoztató chalcedoni zsinat végzéseit megsemmisíteni. A pápa letétetett, helyébe Vigilius diakónust tették, ki Theodora császárnő bizalmát bírta. Szilverus Palmaria szigetére számkivettetett, hol 538-ki julius 20-kán a legnagyobb nyomorban halt meg. Azonban Belizár az udvaron ez nem kerülte ki Isten büntetését. Árulás­ról vádoltatván, megfosztatott javaitól és börtönre vet­tetett. Az Ég büntetését hasznára fordítá, s Rómában megörökíté bánatát. Saját költségén a Bold. Szűz tisz­teletére templomot emeltetett, mely Santa Maria in Fornica nevet nyert és a T­rév­i-kút közelében fek­szik. Egy márvány-táblára e feliratot véseté, mely na­gyobb dicsőségére szolgál, mint valamenny­i győzelme : „Belizár patricius, a város barátja alapította ezen egyházat, hogy bűnének bocsánatát nyerje. Ti, kik lábaitokat e sz. helyre teszitek, imádkozzatok gyakran Istenhez, hogy irgalmazzon neki.“ *) Boldog kor! bár a hivők akkor sem voltak men­tek gyarlóságoktól, s az emberi szív akkor sem volt teljesen megvédelmezve a viharok ellen, legalább meg­siratták hibáikat s megható módon igyekeztek azokért eleget tenni. A 7-dik században IV. Bonifácz pápa a katakom­báktól elvette kincseik részét, t. i. a martyrok csontjait, s azokat átvitette a Pantheonba, s e pogány temp­lomot a Bold. Szűz , a vértanuk királynéja tiszteletére szentelte. A 8-dik század Máriának templomot emel a Béke temploma mellett a Fórumon, s azt Santa Maria la Novovának nevezte el; ezen egyház most római sz. Francisca nevét viseli. A 9-dik században IV. Leó pápa alatt emeltetett a „Santa Maria in Campo santo“ a Vatikán éjszaki részén. A 10-dik században Capitolini Jupiter temploma alakíttatott át Capitoliumi Szűz Mária vagyis Ara- Coeli (ég oltára) templomává, melyről már emlékeztem. A 11-dik században II-dik Paskál pápa építette a Santa Maria del Popolo (a népről nevezett Szűz Mária) templomát Neró császár sírja helyén s ekként szentelte meg e helyet, melyet e kegyetlen szörny ham­vai megszentségtelenítettek.­­ Három századdal utóbb XIII. Gergely pápa az egész clerussal szentmenetben jött e helyre, hogy eltávolítsa a pestist, mely Romát fenyegette, s imája meghallgattatott. A népről nevezett Bold. Szűz temploma Romának egyik leggazdagabb egyháza. A karzat boltozatát és több kápolnát Pinturicchio festette. Jobbra a második kápolna egy remek festményt bir Marattától. Balra a második kápolna, mely a Chigi­­családé, remek festményekkel és szobrokkal bir. Azok rajzait Rafael készítette. A főoltár fölött van a Bold. Szűznek sz. Lukács által festett képe. A 13-dik században hagyomány szerint a Sz. Má­riának egy vászonra festett képe kútba esvén, a kutban a viz annyira növekedett, hogy kiöntött. Felületén a kép úszott. Capocci bibornokot, ki közelében lakott, annyira meghatotta e csoda, hogy azon a helyen temp­lomot építtetett, mely Santa Maria in via (az út mel­lett) nevet visel.­­ A második kápolnában láthatni a csodálatos kutat. A 14-ik században egészen újra építették a Minerváról nevezett Boldogs. Szűz templomát, s Santa Maria de grotta pinta egyházát építették Florus egykori circusa helyén. Ugyanazon időben a Navona-téren a németek épí­tették a Santa Maria dell’ anim­a­ egy házat, melynek eredeti, szeszélyes építészeti modora egyetlen a maga nemében. Főoltárának remek festvénye van, mely a sz. családot ábrázolja. Egészen közelében a 15-ik században épült a Békéről nevezett Bold. Szűz temploma. Eredetéről a következőket beszélik. E helyen egykor sz. András tiszteletére épült kis templom állott, melynek csarnokát a Bold. Szűz képe ékesité. Egy ittas katona, ki játékban jelentékeny pénz­összeget vesztett, tőrével belészúrt a képbe, s a szúrás helyéből azonnal vér ömlött. IV. Sixtus vezeklési menetet rendelt e helyre, abban maga is részt vett, s­ fogadást tett, miszerint Mária tiszteletére templomot emel, hogy közbenjárása által Európa és az egyház békét élvezzen. A Békéről nevezett Sz. Mária templomának csak egy hajója van, fölötte igen csinos nyolczszögű kupola emelkedik. Bemenet jobbra az első kápolnában Rafael *) Hanc vir patricius Vilisarius urbis amicus Ob culpae veniam condidit ecclesiam. Hanc idcirco pedem, qui sacram ponis in aedem, Ut miseretur eum saepe precare Deum.

Next