Katholikus Néplap, 1870. július-december (26. évfolyam, 27-50. szám)
1870-09-15 / 37. szám
PEST, II. félév. 37. szám, Szeptember 15. 1816. Megjelenik e lap minden héten egyszer, csütörtökön. Előfizetési ár: helyben félévre 1 frt 31 A pályázatok beigtatásáért tiz sorig minden egy- Az előfizetési pénzeket,valamint a lapba szánt kéziratokra, egész évre 2 frt 62 kr., vidékre fél-szeri fölvételért 1 frt, 10 soron fölül, egyszeri közléskor a Sz.-Istv.Társ. igazgatóságához kérjük intézteim, évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 40 kr. ért 2 f., ha többször közöltetik, 1 f., 50 kr. számittatik- Vannal felvilágosodás. — Történeti vázlat. — Éjszak-Afrika, a római birodalomban, magtára valt a hadseregnek, miután ott a búza száz-, százhúsz magot is adott. Hasonlított e birtok egy nagyszerű kerthez, melyben szebbnél szebb majorok, pompás mezei házak diszlettek, a tiz lábnyi levelű pisáng, s a kurrabó-fák fürtökben csüngő piros virágai között. Sz. Ágoston korában, Kalama városát kivéve, majd az egész ország, a hath. hitet vallá, s csaknem hatszáz püspöke vola. De a nagy bővelkedésben annyira eláradt ott végre a fényűzés, meg a kicsapongás, hogy pirul azt a természet kimondani. Ez aztán az Úr terhévé tette őket, hogy elvesse őket magától. S mi történt? Bonifácz a helytartó, hogy kikerülhesse a tőrt, melybe Aetius akarta ejteni, föllázadt a császári ház ellen, és segítségül bívta a vandálokat, a közeli spanyol földről. Genserich, a vandál király, föl is fegyverze népét, s áthajózott Afrikába, de csak a 429-ik év május havában, mikor már Bonifácz kiengesztelődött Placidia császárnővel. Mindent ígért most Bonifácz a német vandáloknak, csak vonuljanak viszsza, de hasztalan, mert azok véres harczot kezdettek az afrikai rómaiak ellen. Lángba borult most a sok pompás kéjlak, a sok falu és kerütetlen város. A lakosok kifosztatva, vagy levágattak, vagy rabszolgákként elhurczoltattak. A kik elszaladhattak, éhen vesztek el a pusztákon. Főleg pedig a papokat sujtá az árián vad gyűlölet, a Krisztus istensége miatt, mint a kik szerintük: a sötétség terjesztői. Templomaikat levonták, vagy maguknak foglalták le; lakóikat földúlták, s a papokat vagy leöldösték, mint Papinián áldozátt, vagy rabszolgáikká tették. Genserich király, ki megtagadta Krisztus istenségét a vandál koronáért Kaprapiktába, a pogány mórok királynak, Kapszurnak, katholikus papokat is küldött rabszolgákul. Ezen öldöklő harcz alatt mindenfelé hevert a sok halott, s oly iszonyú dögvész tört ki, mely ezereket ragadott el, még a keritett városokból is. Bonifácz ezalatt összeszedé hadseregét, és megütközött a vandálokkal Numidia határán, de a győzelmet az Isten fenyítő keze most a vandáloknak adá. Bonifácz erre Hippó városába vonult, hol még életben találta barátját, sz. Ágoston püspököt. Oda özönlött most a vidék népe is, valamint azon püspökök, kik még életben maradtak. Utánuk nyomult a vandál had is junius hóban, a 430-ik évben, de az erősített város vitézül védé magát. E közben sz. Ágoston, augusztus hó 28-án átköltözött a csatazaj közös Megváltó Istenéhez. Hippó, csak 14 hónapi ostrom után adta meg magát. A 455-ik évben pedig már egész római Afrika a vandálokat uralta. Ezalatt folyvást üldöztettek a Krisztus istenségének hívei. Quodvulideus, a karthagói püspök, sok kath. papokkal együtt, száműzetett Nápolyba, ahol meg is halt a 444-ik évben. Némely püspökök, mint rabszolgák, konyhai munkára kényszeríttettek. Az urak és hölgyek pedig, hogy meg nem tagadták Intőket, rongyokba burkoltan vándoroltak ki, mint koldusok a széles világra. Szatur, a királyfi udvarmestere, hogy Jézus istenségéhez hű maradt, megfosztatott birtokaitól, még gyermekeitől, sőt nejétől is, és koldusként taszíttatott ki a világba. Szép lelkiismereti szabadság, a fölvilágosodott hitlenség részéről! E korban élt Atilla, az Isten másik ostora, kiről azt mondották: Ha csak földbe szúrta is pallosát, száz nemzet remegett miatta; mert mint sz. Jeromos bizonyitá, már azelőtt 35 évvel Jeruzsálem falait is kijaviták, annyira remegtek a hunoktól. (Epit. Fabiolae) Atilla azonban meghalt, 454-ik évben; Genserich pedig, a 477-ik évben, miután földig romboltatá a kórházakat, a vigadó csarnokokat, a ligeteket és fürdőket, az erkölcstelenség ezen fészkeit.37