Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1960 (67. évfolyam, 10-103. szám)
1960-10-09 / 80. szám
2-ik oldal Katolikus Magyarok Vasárnapja CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY Ti* Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Wednesday and Sunday by the Catholic Publishing Co. Inc. Youngstown Office! 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown 9, Ohio. Telefon: SWeetbriar 9-1888. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pástor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKACS O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT _____________ ORGANIZATION v SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ARAK: For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ........ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben ...... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ...... $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ...... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ...... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában .......... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából FELELŐS SZERKESZTŐ: _______FATHER TAKACS GABOR O.F.M. SZERKESZTŐSÉG ÉS KÖNYVOSZTALY: 4160 Lorain Ave., Cleveland 13. Ohio, U. S. A. Tel,: MElrose 1-9338 Kéziratokat, híreket, tudósításokat, cikkeket erre a cimre kérjük küldeni Szerkesztő: ESZTERHAS ISTVÁN. Könyvosztály: GOD A FERENC Nyitva: délelőtt 9-12-ig; szombaton 9-2-ig. Second class postage paid at Youngstown, Ohio Gondoljunk csak október 6-ra (1907-ben Rudnyánszky Gyula költő és hírlapíró Clevelandban kiadta az "AMERIKAI FELKÖSZÖNTÖT", amely ünnepi beszédeket, alkalmi és hazafias szónoklatokat, egyleti, zászlószentelési, lakodalmi, keresztelői üdvözléseket, pohárköszöntőket, bordalokat, szavalmányokat, rigmusokat és emléksorokat tartalmazott az életben előforduló minden alkalomra. A könyvet Rudnyánszky Gyula az amerikai magyaroknak írta. Nyomtatták ugyanazon évben a Magyar Napilap sajtóján, a Canton Buildingben. Azóta — 53 éven keresztül — sok amerikai magyar alkalomra ismételték el Rudnyánszky Gyula költő és hírlapíró gondolatait. Rudnyánszky Gyula 1913-ban meghalt. Akik a II. világháború után vándoroltak ki Amerikába ezt a kis könyvét nem ismerték, hanem inkább ifjúsági regényeiből emlékeznek rá. Az október 6-iki, nemzeti gyászünnep alkalmából, az amerikai magyaroknak írt felköszöntőből közöljük alkalmi versét és erre az alkalomra írott beszédét.) KTÓBER HATODIKA FEKETE A GYÁSZ SZÍNE más napokra, Leggyászosabb napunké vérpiros, Mely óriási sziklát zúgva mos. Sötét emlék — vezérlő fáklyalángunk, Keserveink forrása — ünnepünk. Ez a nap, melyen mindent megbocsátunk, De semmit el nem feledünk. TIZENHÁROM HŐS drága szive vére Harmatos áldás most szivünk felett: A zsarnokság rideg vesztőhelyére Ma lelkesedni jár a kegyelet. Az éjben immár csillagokat látunk, A máglyatüz — hajnalt jelent nekünk. Ez a nap, melyen mindent megbocsátunk, De semmit el nem feledünk. OH, HŐSEINK, ti szentek, óriások! Virág viruljon sirkantotokon! Panasz ne bántsa csendes nyugovástok, Mind ami fáj, jobb el nem zokogom. Szunnyadjatok! ... Az élőkhöz kiáltunk, Akiket gyűlölünk vagy szeretünk: Ez a nap, melyen minden megbocsátunk, De semmit el nem feledünk. ÉRTANUK NAPJA Az 1848-49-iki szabadságharc örök dicsősége marad a magyar nemzetnek. A világ minden népe küzdött, harcolt, vérzett a szabadságért. Voltak minden nemzetnek életében óriási viharok és támadtak a zsarnokság, az önkény ellen, a népjogok védelmére hősök. De a történelem legfényesebb lapjait is elhomályosítja az a tüneményes háború, melyet a magyar nemzet 1848-49-ben vívott régi konok elnyomója, az osztrák császári hatalom ellen. A mai napon, midőn az aradi tizenhárom vértanú emlékének megünneplésére gyűltünk össze, nem lehet szándékom, hogy részletesen elbeszéljem szabadságharcunk történetét. Mi egyszerű emberek vagyunk, verejtékkel, hozzá még szülőhazánktól messze, keressük mindennapi kenyerünket, de azért szivünkben hálás kegyelettel, hiven őrizzük az 1848-49-iki hősök emlékezetét és nincs közöttünk senki, aki ne tudná, hogy mily dicső férfiak voltak ama csodálatos korszak vezérei és áldozatai. A magyar ember szive mindig hevesebben dobog, valahányszor a honvéd nevét hallja. Vérünk tüzesebben lüktet, midőn a diadalmas és véres 1848-49-iki csaták vezéreire gondolunk. A magyar nemzet egységes volt akkor és az egész világ becsülését kivívta. Az osztrák ellenféllel szemben állandóan győzött, a bécsi hatalom csúfos futások után csak idegen segítséggel, orosz fegyverekkel tudta leverni szabadságharcunkat. A dicsőséges hadakozás után elkövetkezett a világosi fegyverletétel. Ami ezután történt, az a világtörténet legvéresebb borzalmainál is iszonya(Folytatása a következő hasábon) KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 80 East 30th Street, New York 16, N. Y. — Telefon: MUrray Hill 4-3628. A LIGA 1960. ÉVI TAGSÁGI JEGYEI ÁTVEHETŐK A MAGYAR EGYHÁZKÖZSÉGEKNÉL, VAGY AZ EZEKTŐL TÁVOLLÉVŐKNEK írásbeli kérésre közvetlenül A LIGA KÖZPONTI IRODÁJA KÜLDI MEG AZOKAT. A RUHAGYŰJTÉSI AKCIÓRA, AMELY A HÁLAADÁS NAPJÁVAL, A “THANKSGIVING DAY”-EL van összekötve, már most felhívja a Liga az amerikai magyarság figyelmét. Sajnálatos körülmény, hogy a második világháború befejezése után 16 évvel Magyarországon nagyobb szükség van a ruhára, mint volt a háború alatt és az azt követő ínséges időkben. Az Európában élő menekülteknek is változatlanul szükségük van jó állapotban lévő, használt ruhákra, tekintve, hogy új ruhát a legtöbb esetben nincs módjukban beszerezni. A szabad világban élő menekültek helyzete azonban messze nem hasonlítható a Magyarországon élő, elnyomott magyarság helyzetéhez. A Liga központi irodája, valamint az amerikai magyar egyházközségek naponta kapnak kéréseket Magyarországról, amelyekben szerencsétlen családok kétségbeesve kérnek ruhasegélyt, a ruháscsomagok, bár 60 %-os vámot vetnek ki rá, nagy segítséget jelentenek a címzetteknek, mivel a szabad világból küldött használt ruhák nagyobb értéket képviselnek, mint a vasfüggöny mögött készülő, silány minőségű anyagok. Sokan írják, hogy gyermekeiket nem tudják iskolába küldeni, vagy lábaikat kénytelenek rongyokba csavarni, mert nem jut cipőre és ruhára. A legnehezebb helyzetben az öregek és betegek vannak, akiknek egy havi nyugdíja általában egy heti legszerényebb megélhetésre elegendő. Szivettépő kérések tömege érkezik s a Liga vezetősége igyekszik legalább részben a nagyszámú és indokolt kéréseknek eleget tenni. Amerikában a használt ruha nem képez értéket, viszont annál többet jelent egy szerencsétlen magyar testvérünknek. Már most készüljünk fel a ruhagyűjtésre. A részletekről Ft. Gáspár János, a Liga pénzügyi bizottságának az elnöke, az elmúlt évekhez hasonlóan ad majd tájékoztatást felhívásában. A TAGSÁGI DÍJAK BEFIZETÉSÉRE HÍVJA FEL a figyelmet a Liga vezetősége. A Liga tagsága jelentős előnyöket biztosít és a tagsági díj nem jelent megterhelést egyetlen amerikai magyarnak sem, így a Liga tagjai igénybe vehetik a kedvezményes csomagküldést Magyarországra, szállodai kedvezményeket tagsági jegyük felmutatása alkalmával, sőt New Yorkban és az Egyesült Államok néhány más városában a Liga keretébe tartozó orvosok felajánlották, hogy a Liga tagjait kedvezményesen kívánják gyógykezelni. A tagsági jegyek átvehetők a magyar egyházközségeknél, vagy az azoktól távol élő amerikai magyarok a Liga központi irodáján keresztül nyerhetnek felvételt a Liga tagjai közé. FONTOS FELHÍVÁS: A Liga kéri, hogy jelentkezzenek saját érdekükben, vagy ismerőseik haladéktalanul jelentsék be a következők címeit: Hufnagel József, Vince Dezső, Bodnár János és Rauch Károly. Tekintettel az érdekeltek ügyének fontosságára, kéri a Liga nevezettek ismerőseit, hogy címüket telefonon, vagy írásban közöljék a Liga központi irodájával. Magyar anya levele a magyar cserkészetről Szívesen olvasom mindig, a Katolikus Magyarok Vasárnapját. A lap szelleme féltőn óvja magyarságunkat, politikai hírmagyarázatai, fejtegetései, sokszor mint jóslat vetítik előre az események árnyékát. Kedves íróink novellái erősítik lelkünket, a magyar nyelv adta jó ízzel, ragyogó irodalmi kifejezésekkel, örömmel olvasom a Vasárnapot. Van a lapnak egy “Gondoljunk csak...” rovata. Ezt még külön is kedvelem, mert sok mindenre emlékeztet. Emlékeztet dolgokra, amelyekrőls csak néha-néha beszélünk, ha éppen időszerű, de nem nagyon “gondolkodunk” rajta. Ilyen a clevelandi magyar cserkész mozgalom is. Minden héten egyszer gondolunk csak rá, amikor az esti órákban két órára elvisszük csintalan gyerekeinket, a “cserkészet”-re, és nyugodtak vagyunk, mert jó helyen vannak. És a lehetőségek szerint nyáron, ha nem többre, de kétnapos hétvégi táborozásra is elmennek, nem beszélve a néhány hetes vakációról, amikor mi megpihenünk. Azok szintén pihenhetnének, akik ez alatt idő alatt gyermekeinkkel bíbelődnek, sokszor mérgelődnek, a cserkészparancsnoktól, az őrsvezetőig. Azok, akiknek fáradozásukért olyan sokat köszönhetünk. Gondoljunk csak rájuk is! Akik a magyar szellem további úttörői gyermekeink élén. Magyarságunk őrei. “Gondoljunk csak” a cserkésznapi programra. Mennyi fáradtságos istyekvésnek, munkának gyümölcsét élveztük egész nap, de gondtalanul, mert gyermekeinkre vigyáztak cserkészvezetőink. Köszönettel tartozunk mi ezért és hálás szívvel forduljunk feléjük? Igen! Én úgy érzem, aki szintén egy kiscserkész anyja vagyok, hogy hálásnak kell lennünk! A legnagyobb elismerés illeti meg a cserkészvezetőket, a parancsnoktól, az őrsvezetőig! És hálás köszönet. Mi mégsem beszélünk, erről a szerényen cselekvő, de mégis oly felelősségteljes munkálkodásról. Nem gondolunk rá, hanem csak elfogadjuk, mint a sors természetes ajándékát. Nem gondolunk arra, hogy a hétvégi pihenőt privát szórakozással is eltölthetnék azok, akik várakoznak a gyülekezőhelyen, mindegy, hogy milyen időjárás van. Csak azért, hogy gyermekeink testi és lelki épségére vigyázzanak és azt tovább is fejlesszék. Oda visszük a gyülekezőhelyre a gyerekeket, ahol gondos kezek bejegyzik egy lapra az érkezők nevét, majd csomagjainkat a nem túl sok kocsi csomagtartójába gyömöszölik és szállítják gyerekeinket, a jó levegőre, ki a táborhelyre vagy a tópartra. Mi meg hazamegyünk! Mikor a gyerekek hazaérkeznek, még házhoz is szállítják őket, vagy a parancsnok lakására viszik őket, a kisebbeket, ahol megint jó helyen vannak. A magyar írásról, olvasásról, mint oktatásról is hallottam már. Az én fiamra még sor nem kerülhet, mert kicsi ahhoz, de már hallottam, hogy ez is egyik programja a cserkészetnek. Azon kívül a magyar történelem és földrajz is! Egyáltalában tisztában vagyunk mi, valamennyien azzal, hogy mit kapunk?! Milyen hallatlanul nagy értékkel bírnak azok a ténykedések, áldott munkálkodások, amiket kifejtenek évszámra a cserkészet vezetői?! Telve az ember szive-lelke hálával, ha gondol rá, gondol rájuk. A cserkészetben a “Hiszekegy” égisze alatt nevelik gyermekeinket, az elszakadt hazától távol, de mégis maradéktalanul magyarnak! És bizony, vannak áldozatkész cserkészszülők is, akik a háttérben szintén becsülnivaló ténykedéssel támogatják a magyar cserkészetet. Kevesen vannak, de vannak, akik ezt megteszik! “Segítlek!” köszöntéssel üdvözölnek minden cserkészt a vezetők. Segítenek is mindenben és mindenkor fiainkon, leányainkon. Mi pedig “hűek maradunk” egy gondolathoz, amely inspirál bennünket: tegyünk valamit a magyar közösség szelleméért! Annak érdekében, amikor lehet és szükség van rá! Ezért kell köszönteni és támogatni fiaink, leányaink testi és lelki őreit, a cserkészvezetőket. Köszönteni és köszönni — szívből igazán — áldozatkészségüket. H. B. • 1 „GONDOLJUNK ..c. cikk folytatása tosabb. A maga erejéből semmire sem képes, gyáva, lelketlen osztrák hatalom, jóllehet a világosi fegyverletétel alkalmával megígérte, hogy az engesztelés útjára lép, mint gonosz bandita szavát megszegte és vérszomjas vadállat módjára boszut lihegve rettentő mészárlásra vetemedett. Alig két hónappal Világos után Pesten 1849 október 6-án kivégeztette gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt és ugyanaznap Aradon meggyilkoltatta a tizenhárom hős tábornokot. Ennél aljasabb bűnt a világtörténelem egyetlen zsarnoka sem követett el. De az elvetemült osztrák önkény által kilőtt golyó visszapattant a hóhérra, a vértanuk pedig megdicsőültek és halhatatlanokká lettek. A vércseppekből rózsák fakadtak és e rózsákból a hálás nemzet koszorút font a hősök homlokára. Átok, pusztulás, szerencsétlenség kísérte a vérengző erőszak minden szereplőjét; a magyar nemzet ellenben új erőt merített a kivégzett vértanuk nagy lelkéből. Amivel tehát a zsarnokság meg akarta rémíteni a letiport nemzetet, éppen az edzette meg minden szenvedésre a lesújtott nemzetet. így fakadt áldás és dicsőség a hóhérok munkája nyomán; Így vált az akasztófa a hazaszeretet és önfeláldozás jelképévé. Akik ma, sok ezer mérföldnyire a véráztatta magyar hazától, kegyelettel hódolunk a vértanuk emléke előtt, legyünk büszkék. A vértanuk napja minden igaz magyarnak ünnepe. A szent szabadságharc célját még nem érte el teljesen a nemzet. Magyarország még nem független egészen. De a költő jós lelke , jövőbe lát. Hirdessük tehát bizalommal, hogy nemzetünk tökéletes függetlenségét ki fogja vívni és rendületlen hittel ismételjük a költő szavát: Lesz még egyszer ünnep a világon! Rudnyánszky Gyula. 1960 október 9. GYÁSZJELENTÉS MAGYARORSZÁG! FERENCESEK GYÁSZA: P. Schrotty Pál OEM. Szeptember 6-án halt meg a budai Irgalmas kórházban P. Schrotty Pál volt tartományfőnök. Budakeszin született 1886-ban, pappá szentelése volt 1911-ben, tehát 49 évvel ezelőtt. Az első világháború alatt a teológiai katedráról ment katonalelkészi szolgálatra. Több hadikitüntetéséből kiemeljük, hogy törökországi hadi érdemrendet is kapott. A Rend legfőbb kormányzásának tagja volt (Definitor Generális) s a rend főelöljárója megbizottaként számos rendtartományt látogatott végig. A háború előtt visszakerült Magyarországra, s számos éven át volt a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartomány főnöke, provinciálisa. Miután a háború alatt és után nehéz volt az összeköttetés Rómával, a Miniszter Generális őt bízta meg a három magyar rendtartomány fölötti ügykörrel. Ezt a magas méltóságot (Delegátus Generális) töltötte be szeptember 6-án bekövetkezett haláláig. Számos nyelvet beszélt tökéletesen. Választékos nyelven irt tanulmányai nemcsak magyar de német folyóiratokban is jelentek meg. Hosszas betegség előzte meg halálát. A kémek és szökevények politikai jelentősége Érdekes megfigyelni, hogy Kruscsev milyen rendszeresen ragaszkodik a hidegháborús propaganda új vállfajaihoz: a Nyugat elleni kémkedési vádakhoz. A hidegháborúnak ezt az “új” műfaját, amely a hírszerzés emberi történelemmel egyidős gyakorlatát akarja egyszerre kiaknázni, Kruscsev a párisi konferencia felrobbantásakor vezette be az elképzelhető összes színpadi kellékek, görögtüzek, zörejek és mutatványok alkalmazásával. Azóta lezajlott a U-2 pilótájának a pere, amely a vasfüggöny mögötti sajtóban akár Budapesten, akár Pekingben többoldalas, szenzációt keltő tálalásban került az olvasó elé. De megtörtént a két amerikai áruló moszkvai szerepeltetése is, amely ugyanakkor, amikor a két amerikai árulóval akarta bizonyítani, hogy Amerika hogyan is kémkedik a Szovjetunió ellen, akaratlanul bizonyította azt is, hogy a Szovjetunió kémei hogyan furakodnak be a legbensőbb amerikai állami szervezet keretébe. Függőben van még annak az amerikai gépnek az ügye, amelyet Eisenhower elnök külön megemlített Un beszédében. Ezt a gépet az oroszok a szabad tenger felett lőtték le, kezelőszemélyzetéből négy embert megöltek, de kettő még ma is fogságukban van , mert kémnek tekintik őket. MIÉRT VAN SZÜKSÉG KÉMÜGYEKRE? A hidegháború más frontján is folynak ezek a kruscsevi manipulációk. Magyarországon például elitéltek egy Nyugatnémetországból hazatért volt magyarországi lakost, aki vesztére turistaként másodszor is átlépte a vasfüggönyt, a kommunista ítélet szerint mint kém. És most Kruscsev, csak úgy mellékesen, — elárulok egy titkot — egy newyorki, utcasarki sajtótájékoztatóján közölte az amerikai újságírókkal, hogy a Szovjet a közelmúltban az Egyesült Államok egyik kémét kivégeztette ... Hogy ki volt ez az amerikai, állítólagos kém és milyen bizonyítékok alapján végezték ki, erről a diktátor természetesen nem tartozik számot adni. Még akkor sem, ha a NN közgyűlésen tartózkodik New Yorkban. Lehet pedig, hogy a boldogtalan kémnek más bűne nem is volt, csak az, hogy rossz időben került a kommunista rendőrség kezére . . . Amikor éppen szükség volt egy kivégzett kémre. AMI FELTŰNŐ A nagy lárma mögött azonban egy dolog kezd feltűnővé lenni. Mintha a Szovjet azokat a megbízottait, akik a Szovjet javára kémkednek nyugaton, kezdené visszavonni a vasfüggöny mögé. Ugyanis a két amerikai áruló és szökevény Berman F. Mitchell és William H. Martin ügyéhez teljesen hasonló esemény történt Nyugatnémetország és Keletnémetország között. Bruno Winter nyugatnémet őrnagy és Adam von Gliga nyugatnémet kapitány átszökött Keletnémetországba, ahol a sajtó képviselői elé állították őket. Nyilatkozataikból kiderült, hogy miként a két amerikai, úgy a két nyugatnémet szökevény és áruló is a Szovjetnek dolgozott katonai beosztásában. A párisi HUMANITÉ DIMANCHE közli a két szökevény nyilatkozatát. A német demokratikus köztársaságban a nyilatkozó Bundeswehr őrnagy, Bruno Winter a francia lap szerint kijelentette többek között hogy: MIÉRT KELL A VILLÁMHÁBORÚ VÁDJÁT KÉMEKKEL IGAZOLNI? “Jelenleg Nyugat-Németországban titkos intézkedések folynak a ‘villámháború’ tervének előkészítésére.” “Strauss és környezete — mondotta a nyugatnémet áruló és szökevény meg van győződve róla, hogy Európában vezető szerepet kell játszania és arról, hogy ez meg is valósul a maga idejében.” MIÉRT KELL A NYUGATNÉMET MILITARISTÁKRÓL BESZÉLNI? A kémkedésben és szökésben társa, Adam von Gliga Bundeswehr kapitány pedig a nyugatnémet külpolitikát igyekezett befeketíteni árulásával. Állítása szerint részt vett Strauss nyugatnémet honvédelmi miniszter és Karmhubez tábornok 1958-ban lezajlott beszélgetésén. Strauss akkor kijelentette “a következő két évben a NATO tanácsának ülésein azt a benyomást kell keltenünk, mintha katonai, gazdasági és politikai terveinkben odaadó hívei lennénk Németország teljes egyesítésének. Ugyanezen idő alatt saját tér( Folytatása a harmadik oldalon.)