Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1961 (68. évfolyam, 1-74. szám)

1961-09-24 / 60. szám

1961 szeptember 24. Washingtoni levél (Folytatás a második oldalról.) problémájával. Az orvosegyesület rendkívül szívós ellenzése mellett főként az akadályozta a kérdés napirendre tűzését, hogy senki sem tud pontos adatokkal szolgálni arról, mennyibe fog ez végeredményben kerülni az államnak. A kegydíjnak minő­síthető SOCIAL SECURITY, a Roosevelt elnök kormányzása idején szintén körömszakadtáig ellenzett, de azóta bevált rend­szerhez csatolás esetén intézményesen lehetne megvalósítani ezt az emberbaráti törvénytervezetet is. Csakhogy a képviselők attól tartanak, hogy amint megindul az ingyenes gyógyítás, teljesen felboríthatja az államháztartás mérlegét és csillagászati költségeket előidézve, rontani fogja a dollár értékét, általános drágulást idézhet elő. Több képviselő most kérdőíveket küldött szét választóinak és azok óriási többsége határozottan kívánja az egészségügyi biztosítás állami bevezetését — akárkinek akármennyibe kerüljön is!­ ­ CSAK JÖVŐRE LESZ ÚJ ISKOLATÖRVÉNY. ........Hónapokig tartó, elkeseredett küzdelem után a kongresszus végül is 242 szavazattal 169 ellenében leszavazta a Kennedy­­féle iskolatámogatási törvényjavaslatot ■— jóllehet az végső formájában, amit Ribk­off egészségügyi és közoktatási minisz­ter nyújtott be, alig hasonlított a Fehér Ház által eredetileg beterjesztett javaslathoz. Az elemi és középiskolák tehát leg­alább még egy évig várhatnak, míg épületeik tatarozása és tanító személyzetük fizetésének rég esedékes javítása érdeké­ben nagyobb állami támogatásban részesülhetnek. Az úgyne­vezett magán tanintézetek, melyek legtöbbje egyházi alapítás és a tanítás vallásos jellegű, éppen eme körülmények miatt egyáltalában semmi kincstári hozzájárulást nem is remélhetnek, mivel az állam és az egyház teljesen különállanak egymástól. Kizárólag az egyetemek és főiskolák kaphatnak eszerint kincs­tári pénzt olyan célokra­, amelyek tisztek kiképzése címén a honvédelmi tárca keretébe illeszthetők, tehát dormitóriumok, tornacsarnokok, laboratóriumok építése és előírt katonai tan­folyamok megrendezése céljaira. # INFLUENZA-JÁRVÁNY FENYEGET! A PUBLIC HEALTH SERVICE, a közegészségügyi hi­vatal azonnali influenza­ elleni oltást javasol mindenkinek, aki­nek szívműködési rendellenessége vagy gyenge tüdeje van, továbbá, aki betöltötte 65-ik életévét. A gyermeket váró anyák­nak különösen fontos, hogy beoltassák magukat, mert minden jel arra vall, hogy még az ősz folyamán veszedelmes influenza járvány várható, mely az ország legtöbb vidékére kiterjedhet. A teljesen veszélymentes, évek óta bevált “vaccination” bárme­lyik orvosnál vagy kórházban igen jutányosan elintézhető és egy súlyos betegség gondjától, továbbá annak tetemes költsé­geitől mentheti meg a fertőzésnek kitett embert. l!llllllll!llllllllillllllllllllllllllll!U!lllll!lllillllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllllilllllllllllllll!llll!l aiiMHiiiMiuHmiiiiiiiMmiiiiMiHiMiiiHiiiHiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiMiiiiuiiiiiinmiiiiiiiiiiimim KARÁCSONYI AJÁNDÉKUL nálam választhatja ki a legszebb ima- és énekeskönyveket, valamint egyéb kegytárgyakat. PL: Jézus az én kívánságom c. imakönyv, nagy­betűs, aranyszegélyes, bőrkötéssel csak $4:00. Több más imakönyv is kapható, írjon új árjegyzékért a kö­vetkező címre: Mrs. ELIZABETH TÓTH 2837 E. 104th St., Cleveland, 0. Tel.: SW 1-8352 NIAGARA FALLS MAGYAR HANGJA “Niagara Falls Magyar Hangja” minden vasárnap este 6-7-ig közvetíti műsorát a CHVC rádióállomás 1600 méteres hullámhosszán. A magyar adás vezetője: TÓTH JÁNOS, 779 St. Paul Ave„ Niagara Falls, Ont., Canada. Telefon: Elgn 4-5798. OLVASSA ÉS TERJESSZE A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁT! GYÓGYSZERSZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA ÚJ OLCSÓ ÁRAK! Minden gyógyszert receptre vagy recept nélkül garancia mellett repülővel szállítunk. Gyógyszerekhez magyar nyelvű utasítást mellékelünk. Zoltán Reichman Inc. 1526 First A­ve., New York 21, N.Y 9 Telephone: TR 9-3980. # 4 FESTÉKET HASZNÁLUNK TARTÓS­­ HULLÁM ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS AMERIKAI ÉS IMPORTÁLT Phone: CEdar I-2762 2869 E. 116+b Street Cleveland, Ohio 1FONTOS! “The House of Insurance” Ha bármiféle biztosításra van szüksége, úgymint élet-, ház-, tűz- és tornádó, bútor- és ru­ha-, autó-, baleset-, stb. minde­zeket megszerezheti 35 éve fennálló irodánkban a legmél­­tányosabb áron. L. Edward Junior L. Edward Senior Lezsak Insurance Agency 11530 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 4, OHIO Telefon: CE 1­3727 A BIZTOSÍTÁS BIZALOM DOLGA! PÉNZ GYÓGYSZER ÓRA TÜZEX Vámmentes szeretetcsomagok küldése az óhazába Mindenfajta gyógyszer küldhető hazai receptre is Bankjegyek a legolcsóbb napi áron kaphatók! Hivatalos megrendelő irodai OCEAN RELIEF AGENCY 808 Palmerston Ave., Toronto 4, Canada Tel.: LE 4-1347 Túl.: LADÁNYI ZOLTÁN Commissioner for Oaths Fordítások Biztosítások Hitelesítések Adóívek kitöltése »SOSOSQGUI Útlevél beszerzése Hajó és repülőjegyek Morgicsok vétele és eladása Óhazai ingatlan ügyek intézése KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Küldjünk 16 millió aláírást Magyarország a UN magyar megbízottjának j* s $ On behalf of the silenced ten million Hungarians we k 1 the people of the free World renew the request of the / $ Hungarian people, which was proclaimed five years ago on * £ the 23rd October 1956 and which became a resolution of the 5 £ United Nations Organization that: > 2 1.) All soviet troops should be withdrawn from Hun- p p 9ary, \ k 2.) The Hungarian people should be their selfdetermi- p * nation, p p 3.) Free elections should be held under international p p control. p 6 Name: 5 / * TOLLAS TIBOR FELHÍVÁSA. “A magyar forradalom öt éves évforduló­jának előestéjén a délamerikai közvéleményt, írókat, költőket majdnem valamennyi lap szer­kesztőjét a rádiókat és televíziókat, főleg pedig a diákokat, azok minden árnyalatát, magát a népet kértem fel öt országban, hogy az elné­mított magyarság helyett a szabad világ 10 millió polgárától kérünk aláírásokat arra a minimális alapkövetelésre, amelyet a forrada­lom hangoztatott, s amelyet az U­O is hatá­rozatban foglalt, de a politikusok, vagy el­hallgatják, vagy hidegháborús propaganda eszköznek használják csak fel. Nem kérünk politikai, vagy gazdasági se­gítséget, csak a morális mellénkállást e 3 pont aláírása szimbólumaként. 1. ) Adják meg az önrendelkezési jogot Magyarországnak, 2. ) Vonuljanak ki a szovjet csapatok, 3. ) Nemzetközi ellenőrzés mellett szabad választásokat kérünk. Ennek angol szövegét, melyet visszafelé utamban MacCartey professzor úr írt alá és szövegezett meg, itt mellékelem és arra kérek mindenkit, hogy indítsanak városonként akciót, különösen a külföldiek felé minnél több aláírás­ra. Gyárakban, üzemekben, egyetemeken stb. toborozzanak aláírókat és küldjék be október elején Sir Leslie Munrónak, az UNO magyar megbízottjának. Egyúttal a helyi külföldi saj­tóhoz igyekezzenek bejutni és a külföldi sajtó­ban is elhelyezni a felhívást, hogy milliós tö­megeket is bekapcsolhassunk. Amerikában is komoly erőket n­yertem meg ennek az ügynek és visszafelé jövet az egész portugál, spanyol sajtót Franciaországban a Figarot-t és a Le Mond-t Jules Romains-t és Gabriel Marcel-t, valamint a párisi, afrikai írók egy csoportját élén Edourard Glissant-tal. Ázsiában Zutshi barátunk segítségével megy tovább a mozga­lom mind az öt földészen. Az amerikai munkás a magyar munkásra gondoljon, a professzor a magyar professzorra, aki börtönben ül, a diák a magyar diákra, aki még tanulmányát sem folytathatja stb. így lesz megfoghatóvá és osztályfelettivé az egész mozgalom, nem egyes írói csoportok, egyes írókért állnak ki, hanem a névtelen milliók a tízmillió néma Magyarországért. T’ihar A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS (NEMZETŐR) SZÖVETSÉG FELHÍVÁSA. A nyugati világban élő magyarság köré­ben mozgalom indult meg, hogy az 1956-os szabadságharc ötéves évfordulójára tízmillió aláírást gyűjtsenek a szabad országok állam­polgárai között a tízmillió elnémított magyar helyett, a magyar nép szabadsága érdekében. A tervek szerint minden országban, min­den magyar szervezet és egyén egy rövid, vi­lágos nyilatkozat alá a lehető legnagyobb számú aláírást szerez be a befogadó ország­beli ismerősei körében. A célszerűség érdeké­ben ez a nyilatkozat csak a legfontosabb kér­désekre terjed ki és az Egyesült Nemzetek Szövetsége felé irányul. Éppen ezért a befeje­zett íveket közvetlenül Sir Leslie Munro-hoz United Nations, New York City, N.Y., U.S.A. a UN illetékes szervéhez szükséges beküldeni. Hangsúlyozzuk, hogy a mozgalom egyetlen emigrációs szervezetnek — beleértve Szövet­ségünket — sem kizárólagos sajátja, hanem általános magyar ügy. Dr. Zsédely Miklós alelnök. A VASÁRNAP FELHÍVÁSA. A szervezetek már megtették a magu­két. Az erősebb magyar gócpontokban a MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG, a szabadságharcos szervezetek, a cserkész­­csapatok és a többi magyar testületek gyűj­tötték é­s gyűjtik az aláírásokat. A mi sze­repünk most az, hogy azokhoz szóljunk, akik szórványban élnek, távol vannak a magyar szervezetektől, és mindenkihez, akihez nem jutott el gyűjtőív. Arra kérjük ezeket a magyar testvéreinket, hogy a tu­dósítás elején keretbe foglalt angol szöveg felhasználásával intézzenek levelet a NN magyar megbízottjához, Sir Leslie Munro­­hoz (United Nations, New York City, N.Y. USA.) és ezt az egyéni levelüket írassák alá amerikai ismerőseikkel. A gyűjtőívek sere­gét rendkívül színessé teszi majd ezeknek az egyéni leveleknek a sokasága. Jobbmódú magyar testvéreinket pedig arra kérjük, hogy amint ezt már egyszer tettük a sza­badságharc után következő napokban, szeptember végén és október elején ugyan­erre a címre küldjenek táviratokat. A szervezetek megtették a maguk kö­telességét, de egyénileg is meg kell tenni mindazt, amit megtehetünk. Ne várjunk arra, hogy más cselekszik helyettünk. Az idők minél erősebb fellépést követelnek és a mi jelentkezésünket is követelik. AZ ÖNRENDELKEZÉS JOGÁRÓL NEM MERNEK BESZÉLNI ... Érdemes megfigyelni, hogy milyen szelle­mi bukfenceket vetnek a magyarországi kom­munista lapok, míg a magyar néppel szeret­nék elfogadtatni a kommunista álláspontot. Amikor a berlini kérdésben a nyugati hatal­mak bejelentették, hogy hajlandók tárgyalni, de az önrendelkezési jog alapján, a kommu­nista párt által engedélyezett Magyar Nem­zet ezeket írta: “Az amerikai jegyzék azt hangoztatta — s lényegileg ugyanez áll az angol és a francia jegyzékben is —, hogy­­az Egyesült Államok ‘hajlandó szövetségeseivel összhangban megvizs­gálni Németország megoldatlan kérdéseinek rendezését, mégpedig az ‘önrendelkezés elvének’ alapján’... Világos: olyan általános jellegű tárgyalásra gondolnak, amely végeláthatatlan vitákra ad alkalmat, anélkül, hogy konkrét döntésekre vezetne. De hiszen ilyen vita, kü­lönböző fórumokon, már évek óta folyik, s köz­ben a nyugatnémet militaristák mindinkább tért nyernek a nyugati politikában. A feladat, amit jelenleg meg kell oldani, ha el akarjuk kerülni, hogy A német militarizmus harmadszor is megismételje támadását Európa népei ellen, éppen az, hogy a német kérdést elmozdítsuk a holtpontról és közelebb vigyük a békés megol­dáshoz. A német békeszerződés megkötése az egyetlen ilyen hatásos lépés, mely kétségkívül megerősítené a Német Demokratikus Köztársa­ság nemzetközi helyzetét, de a Német Szövet­ségi Köztársaság politikai fejlődésére is jóté­kony hatással lenne, mert ráébresztené a bonni vezetőket a valóságos helyzet respektálására és több realitást vinne be a nyugati kormányok politikájába is ...” A Magyar Nemzet megemlíti az önren­delkezés jogát, de aztán olyan közbeszédet rendez, amiben mindenről szó esik, csak az önrendelkezés jogáról nem mer beszélni. A Magyar Nemzet ugyanis nagyon jól tudja, ez a magyar nép legfőbb kívánsága is: az önrendelkezés joga . . . • Bélyeggyűjtő posta • 1961 augusztus 26-án Clevelandban a nyugatoldali Magyar Református Gyüleke­zet Kálvin termének felső helységében összegyűltek a bélyeggyűjtők és megalakí­tották a “MAGYAR BÉLYEGGYŰJTŐK KÖRÉ”-t. A jelenlevő bélyeggyűjtők felkér­ték Menyhárt Sándort az elnöki és Dobay Jenőt pedig az ügyvezetői tisztség elválla­lására. Mindketten elfogadták a megbízást. Elhatározták, hogy havonként legalább egyszer összejönnek. Az időközben megérkezett dt. Daróczy Mátyást szívesen fogadták, mint házigaz­dát, aki üdvözölte a megjelenteket és örö­mének adott kifejezést, hogy ilyen kedves és szép magyar megmozdulást támogathat. A bélyeggyűjtők kedélyesen elbeszélgettek és nagy élvezettel hallgatták Szalay István bélyeggyűjtő társuk színes előadását. ★ Rovatvezető: Dobay Jenő, 7125 Lorain Ave., Cleveland 2. Ohio. Telephone: 651-7022. Bélyegüzletében beszerezhetők: Használat­lan és használt, magyar és külföldi valamint USA bélyegek. Különféle sorozatok és világ ösz­­szeállítások. Bélyeggyűjtéshez szükséges kellé­kek, berakás és előnyomott albumok. Érdeklő­dők felbélyegzett borítékot mellékeljenek. 5-ik oldal vámmentes kült»mél­yek­, sstbedvilis» lit, épületanyagok, textil-, gyarmatáruk. — Kéki* kép«» árjegyzékünk«!. m- • ■-******•'*■ * világ minden részébe receptre és re­cept nékül leggyorsabban és legolcsób­ban Magyarországra, Romániába és Európa összes államaiba hivatalosan,­­ legeid­­nyersebben.• Fordítások, hitelesítésok, útlevelek (nem állampolgárok részére is), vízumok és válóperek intézése. is Kádár leváltotta Münnichet (Folytatás az első oldalról.) És végül, ami egészen különösen hangzik, a gazdasági vezetők nem igen törődnek a párt sajtójában elhelyezett fenye­getésekkel, amint ezt a "Csongrád megyei Hírlap"-ban Rácz Lajos kommunista főnök írja: “. . . az utóbbi időben mind többször előfordul, hogy egyes gazdasági vezetők nem elég felelősséggel fogadják a lap bíráló megjegyzéseit . .. Pedig lapunk nem egyszerűen a párt lapja, ha­nem megyénk közvéleményének is fóruma.” SERTÉSHÚS SINCS, DE HAL SINCS, KENYÉR SINCS ELÉG... Az élelmezési helyzet hiányosságai is kikiabálnak a hazai kommunista lapok tudósításaiból. A Népszava cikkírója, Bak­­tai Ferenc a jövő nyárra ígéri a sertéshús ellátás javulását: “Néhány lépcsőfok még hátra van az újabb hízógeneráció fel­növekedéséig. Ezért reálisan csak a jövő év derekára várható az új gyarapodás hatása az ellátásban. A pesti sorbanállóknak is meg kell érteniök: a nagy­üzemi állattenyésztésnek a termelőszö­vetkezetekben még csak éppenhogy elvetettük a magját...” Ez nem túlságosan megnyugtató. Érthető, ha több hal és kenyér kellene, amint ezt a Figyelő bevallja: “A növekvő hal­­fogyasztás igénye jogos, és törekedni kell a kielégítésére . . “A mezőgazdaság szocialista átszervezése természetesen a sütőipart is érintette: csökkent az önfogyasztás. Ebből a csök­­­­kenésből számítható kenyérmennyiséget tehát a központi terme­lésnek több kenyérrel kell pótolnia ... A mezőgazdaság átszer­vezésének időszakában tehát számolni kell a központi kenyérter­­melés emelkedésével.. .” A PÁRT NEM EGYSÉGES A baj azonban még ennél is nagyobb, mert az ellentétek a pártban is felütötték a fejüket. “Egyes helyeken a pártszervezetek,” — írja a ‘Csongrád­megyei Hírlap,’ — “a kommunisták liberálisan értelmezik a párt­­határozatot, s azt gondolják, a helyi politika keretében úgy ér­telmezhetik a felső pártszervek határozatait, ahogyan akarják­ és csak azt a részét tekintik magukra nézve kötelezőnek, amivel egyetértenek. Elfelejtik, hogy ez már egyértelmű a párthatároza­tok, a párt politikájának eltorzításával. . . Pedig ez nagyon fon­tos dolog, ettől függ az, hogy a párt egységes politikája minden területen­­egységesen érvényesül-e, vagy nem!” A párt tagjai tehát nem ragaszkodnak szigorúan a pártuta­­sításhoz. Sőt igyekeznek kivonni magukat a "politizálásból” . . . “Az öntudatos ember”,­­— állapítja meg Rózsa elvtárs a Népszabadságban, — “soha nem mondhatja a lakóházban, az utcán vagy bárhol ahol ki kell állni a munkáshatalomért, szo­cialista eszméink védelmében, hogy ‘most nem vagyok szolgá­latban’.” A szegedi pártlap nyugdíjazni akarja az ilyen kommunis­tákat. A ‘‘Társadalmi Szemle” cikkében Sándor József meg­állapítja: a párttagság nevelésére, aktivizálására legalább olyan szükség van, mint a tagtoborzásra . . . Legvilágosabban azonban az Újvidéken megjelenő, ma­gyar nyelvű lap írta meg mi baj is van a Münnich-Kádár rend­szerrel. A “Magyar Szó” július 15-i számában Milos Csorovics, a Tanjug különtudósítója, cikkét közölte. A cikkíró ezeket mon­dotta: “A párt tevékenységében az általános politikai és ideológiai irányvonal a jobboldali és a baloldali elhajlás elleni harcon nyug­szik. Budapesten gyakran hangoztatják: senki­ sem írja elő­ milyen hévvel, milyen módon küzdjenek az elhajlás formái ellen egy bizonyos területen. A megyei és körzeti hatóságok a politikai helyzet felbecslése alapján harcolnak a maguk területén. A napokban a ‘Pártélet’ című lapban­­közölték Csongrád megye pártbizottsága első titkárának cikkét. Az írás nagy figyel­met keltett, mivel a magasrangú pártvezető félreérthetetlenül leszögezte, hogy a megyében, Magyarország tizenkilencednyi te­rületén nagyobb veszély a baloldali elhajlás, mint a jobboldali. A megye párttitkára, a politikai helyzetnek alábbi kereszt­­metszetét adta: Egy pillanatig sem lanyhul a jobboldali elhajlás elleni­ har­cunk. Figyelemmel tartjuk minden megnyilvánulását. De joggal állítjuk, hogy a baloldali elhajlás sokkal nagyobb veszélyt rej­teget, s nagyobb mértékben akadályozza a fejlődést. . . Amit veszélyes baloldali szektásságnak tartanak, abból áll, hogy a párt egyes tagjai nem tudják felfogni, hogy a háború nem elkerül­hetetlen ... Az elhajlók követelik a párttagok felosztását ‘kom­munistákra’ és ‘párttagokra’, régiekre és újakra, munkás és pol­gári származásunkra, s csak azokat tisztelik, akiket ‘ágazhitűek­­nek’ tartanak. Ez a felosztás bizalmatlanságot szül . . . Nagy ne­hézséget okoznak azok az elvtársak, akiket különféle okokból leváltottak tisztségükből, rendszerint azért mert durván, ember­telenül bántak alantasaikkal. De még több a nehézség akkor, amikor az elhajlás a pártvezetőséget is megfertőzi". Az ilyen ve­zetőség rendszerint ellenségeskedésnek nyilvánít minden bírá­latot, s bosszúval válaszol rájuk.” Kruscsev tehát a jugoszláv Tanjugból értesülhet majd arról, hogy milyen bizonytalan állapot uralkodik — nem Ma­gyarországon, hanem — magában a magyarországi kommu­nista pártban. A magyar nép elszánt ellenállása úgy látszik meghökkentette a párttagokat, akik most már nem akarnak kommunisták, hanem csak pártagok lenni. A különbség óriási. A párttag ugyanis csak azért felelős, amit ő maga csinált, azt is mondhatja, hogy csak az erőszaknak engedett, amikor belé­pett a pártba és sohasem lett kommunista . . . Münnich és Kádár magukra maradnak, ha a párt elveszíti a bátorságát. Bécs, 1961. augusztus. )

Next